OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 19.
» Hozzászólások (0)

Az OFOE elnöksége és munkatársai

Egyesületünk több, mint egy évtizede működik, hiszen a megalakulásról már 2000-ben döntöttünk, 2001-ben jegyezte be az OFOÉ-t a Fővárosi Bíróság, és ettől az évtől működik az egyesületi honlap is. A jobb későn, mint soha jegyében személyesen is bemutatkozunk – annál is inkább, mivel 2009. január 17-én tisztújítás történt egyesületünkben. Ezúton köszönjük meg a vezetői tisztségről lemondott tagjainak, Ligeti Györgynek, dr. Hercz Máriának és dr. Sallai Évának eddigi munkájukat.

Az elnökség tagjai

Szekszárdi Júlia (elnök)

A szélesen értelmezett osztályfőnöki munka egész szakmai pályafutásom központi témája. Időrendben haladva: voltam osztályfőnök gimnáziumban és általános iskolában, részt vettem az osztályfőnöki tanterv korrekciójában, szerveztem országos konferenciákat. Képeztem és képzek pedagógusokat és pedagógusjelölteket, leggyakrabban a konfliktuskezelés témakörében. Vezettem kutatásokat, vizsgálatokat, kezdeményeztem és menedzseltem gyakorlati projekteket, írtam és szerkesztettem az iskolai neveléssel foglalkozó szakkönyveket, módszertani segédleteket, fejlesztettem tananyagokat. Soha nem bántam meg, hogy pedagógus lettem: minden létező napi probléma ellenére ezt tartom a lehető legszebb hivatásnak. Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének alapító tagja és megalakulása (2001) óta az elnöke vagyok.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Erkölcsi botrányok az iskolában
Osztályviták erkölcsi dilemmákról
Vajon miért „tartunk be” a törvényeknek, ahelyett hogy betartanánk őket?
Bűnök és büntetések
Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról
Módszerek nevelési vizsgálatokhoz
Osztályfőnöknek lenni a mai iskolában
Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma
Az erkölcsi dilemmaviták a nevelőmunkában
Az iskola mint a tanárok és diákok közötti háború színtere
Miért nincs vita?
Írott és íratlan szabályok
A közoktatás SWOT-analízise
A netgeneráció tagjai az osztályközösségben
Szülők és pedagógusok
Kötelező erkölcstan az iskolában
Pályakezdő osztályfőnökök
Az ártatlanság kora
Az ofő szerepe
Áldozatok és agresszorok az iskolában
Szesztolvajok – Mese a furfangos legényről
Valóban beszélnünk kell Kevinről? És kell-e Kevinről beszélnünk egyáltalán?

Peer Krisztina

Pszichológus, pszichológia tanár és szociálpedagógus vagyok. Dolgoztam kortárssegítőként, családgondozóként gyermekjóléti szolgálatban, majd magatartási és tanulási nehézséggel, beilleszkedési problémával küzdő fiatalokkal egy általános iskolában. Jelenleg kamaszokkal és fiatal felnőttekkel foglalkozom egy családsegítő szolgálatnál. Élményterápiás csoportot vezetek pszichiátriai betegeknek a Soteria Alapítvány Materia Klubházában, valamint önismereti, konfliktuskezelő és csapatépítő tréninget tartok főképp pedagógusoknak.
Publikációim a Raabe Kiadónál, a Kölökneten, illetve a Dinasztia Kiadónál jelentek meg.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Az idegen: Találkozásom cigány gyerekekkel
Fény- és árnykép a tanulókról
In Memoriam
Nyári kalandozás a határon túl

Debreczeniné Nagypál Katalin

Matematika–fizika szakos középiskolai tanári diplomát szereztem Debrecenben, majd gyes alatt elvégeztem a számítástechnika szakot is. Két évet tanítottam általános iskolában, majd egy műszaki középiskolában. Jelenleg a debreceni Ady Endre gimnáziumban tanítok matematikát, fizikát és legnagyobb örömömre tanulásmódszertant. Mindig van osztályom is, nagyon szeretek osztályfőnök lenni. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a Jövő Nemzedéke Közhasznú Egyesület elnökhelyettese vagyok. Érdekel minden, ami a tanítással, neveléssel foglalkozik, szívesen próbálok ki új dolgokat is (interaktív tábla, e-napló stb). Nagyon szeretem, amit csinálok, mindennap találok valami jót, amiért érdemes bemenni az iskolába.

Földes Petra

Az ELTE-n végeztem matematika–fizika–számítástechnika szakos középiskolai tanárként, majd a SOTE posztgraduális képzésén szereztem mentálhigiénikusi végzettséget. Meghatározó tapasztalataim a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskolához kötődnek, ahol előbb tanár, később pedig, mentálhigiénikusként, egy egész tantestület segítője lehettem. Az volt a feladatom, hogy őket támogassam a nehezen szocializálódó fiatalokkal végzett munkájukban, ezért igyekeztem minél inkább elmélyülni a családszociológia, családpszichológia, gyermekvédelem, konfliktuskezelés kérdéseiben. Ezzel párhuzamosan megismerkedtem az érintett fiatalok tanulásának hatékonyságát fokozó tanulásszervezési eljárásokkal, a tapasztalati tanulás módszereivel. A témában Brokés-Hadházy Líviával tartott tréningek tanulságai alapján született meg Peer Krisztinával közös kötetünk, mely Alkotva tanulunk címmel jelent meg a Dinasztia Kiadónál. Szintén Peer Krisztinával dolgoztuk ki az egyesület osztályfőnöki kompetenciákat fejlesztő készségfejlesztő tréningjének élménypedagógiai módszerekre építő változatát.
Amikor tehetem, örömmel publikálok a felsorolt témákban, és gyakran tartok meghívás alapján előadásokat, de tapasztalatom átadásához a leghatékonyabb formának a készségfejlesztő tréning műfaját tartom.
2010-től az egri Eszterházy Károly Főiskolán foglalkozom tanárjelöltekkel.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Digitális bennszülöttek
Jogtudatosság és demokrácia
A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban
Fapados közoktatás – nekünk így is jó?!
Gyermekvédelem a közoktatásban
Egy nemlétező műfaj: a pedagógiai tanácsadás
Jog-vita, vagy amit akartok
A pedagógusok munkáját segítő szakmai szervezetek
Ki honnan érkezett? – Gyereknek lenni a mai iskolában
A diákok erőszakos magatartásának tipológiája
Nyári kalandozás a határon túl
Szegény kreatív gyermekeink
Láthatatlan gyerekek?
Lazhar Tanár úr - Elbeszéletlen történetek
Képnyelven könnyebb

Leiner Károly









Vargáné Kiss Erika

Tanító vagyok közel három évtizede. A lelkem a kisiskolásoké egészen. Hiszem, hogy nekik „csak” arra van szükségük, hogy természetes kíváncsiságuk – óvatos iránytartás mellett – kielégíttessék. Hiszek az egyénre szabott tanulás-játékban, a dicséret erejében, a munka örömében. Tisztelem a hagyományokat, ugyanakkor nyitott vagyok minden újra, ami kisiskolásainknak örömteli diákéveket biztosíthat, és eredményesebbé teheti számukra az iskolában töltött időt. Jelenleg egy kaposvári általános iskolában dolgozom, ahol részt vehetek a kompetenciaalapú tanítási programban a szövegértés–szövegalkotás kompetenciaterület bevezetőjeként. Az utóbbi évtizedben az oktatásban végbemenő – sajnos többnyire nem pozitív – változások nyomán egyre inkább foglalkoztatni kezdtek az oktatáspolitikai kérdések, különösen az esélyegyenlőség és az integráció, az egyre erőteljesebbé váló társadalmi rétegződés oktatásra gyakorolt hatásai. Számos írásom jelent meg a Kölökneten.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Az a bizonyos kettős mérce
„Korrupt országban nincs fejlődő oktatás”
Mérjünk kompetenciát – de mindenkinek!
Az „Üveghegyen” innen és túl

Munkatársak

Horváth H. Attila (a felügyelő bizottság elnöke)

Tanárként dolgoztam közel egy évtizedet általános iskolában és gimnáziumban. Majd az Országos Pedagógiai, illetve Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársaként iskolafejlesztésekkel foglalkoztam. 2000. január 1-jétől oktatok főállásban a Pannon (Veszprémi) Egyetemen. A tanárképzés problémái mellett az erkölcsi szocializáció és az alternatív pedagógiák – különös tekintettel a Freinet-pedagógia – kérdéseivel foglalkozom. Az említett területeken különböző hazai és nemzetközi szervezetek munkájában veszek részt (MTA Pedagógiai Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága, Assosiation for Moral Education, European Forum for Freedom of Edudacion, Magyarországi Freinet Pedagógusok Egyesülete stb.
Speciális szakterületem (amellyel bővíteni tudom az OFOE által kínált pedagógiai szolgáltatások körét): Freinet-pedagógia, intézményfejlesztés, tevékenységközpontú tanulásszervezés, egyéni fejlesztési-fejlődési terv.

Szatmáry Nóra (a honlap szerkesztője 2009-ig)

Magyartanári és könyvtári informatikusi végzettségem van tízéves közoktatási tapasztalattal, lassan másfél évtizedes szerkesztői gyakorlattal. Most saját cégben, az Aula.info Kiadónál hasznosítom ezeket.
Az osztályfőnök.hu volt az első webes munkám, és mint ilyen a kedvencem. De persze másért is. Nagynéha írogatok ide-oda, újabban például a Kölöknetre.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Egy pillantás, egy gyerek, egy tányér
Ennyi azért kevés a rendrakáshoz...
Kövér lányok a dobbantón
Mobiltelefon és iskola: Adalékok egy vitához

Gersi Károly (a honlap szerkesztője 2009-től)

Angol nyelv és irodalom szakos tanári, valamint informatikus végzettséggel rendelkezem, mindkettőben jópár éves tapasztalattal.







--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek