OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 19.
» Hozzászólások (0)

Az OFOE elnöksége és munkatársai

Egyesületünk több, mint egy évtizede működik, hiszen a megalakulásról már 2000-ben döntöttünk, 2001-ben jegyezte be az OFOÉ-t a Fővárosi Bíróság, és ettől az évtől működik az egyesületi honlap is. A jobb későn, mint soha jegyében személyesen is bemutatkozunk – annál is inkább, mivel 2009. január 17-én tisztújítás történt egyesületünkben. Ezúton köszönjük meg a vezetői tisztségről lemondott tagjainak, Ligeti Györgynek, dr. Hercz Máriának és dr. Sallai Évának eddigi munkájukat.

Az elnökség tagjai

Szekszárdi Júlia (elnök)

A szélesen értelmezett osztályfőnöki munka egész szakmai pályafutásom központi témája. Időrendben haladva: voltam osztályfőnök gimnáziumban és általános iskolában, részt vettem az osztályfőnöki tanterv korrekciójában, szerveztem országos konferenciákat. Képeztem és képzek pedagógusokat és pedagógusjelölteket, leggyakrabban a konfliktuskezelés témakörében. Vezettem kutatásokat, vizsgálatokat, kezdeményeztem és menedzseltem gyakorlati projekteket, írtam és szerkesztettem az iskolai neveléssel foglalkozó szakkönyveket, módszertani segédleteket, fejlesztettem tananyagokat. Soha nem bántam meg, hogy pedagógus lettem: minden létező napi probléma ellenére ezt tartom a lehető legszebb hivatásnak. Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének alapító tagja és megalakulása (2001) óta az elnöke vagyok.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Erkölcsi botrányok az iskolában
Osztályviták erkölcsi dilemmákról
Vajon miért „tartunk be” a törvényeknek, ahelyett hogy betartanánk őket?
Bűnök és büntetések
Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról
Módszerek nevelési vizsgálatokhoz
Osztályfőnöknek lenni a mai iskolában
Azonosság – másság, avagy mindenki másképpen egyforma
Az erkölcsi dilemmaviták a nevelőmunkában
Az iskola mint a tanárok és diákok közötti háború színtere
Miért nincs vita?
Írott és íratlan szabályok
A közoktatás SWOT-analízise
A netgeneráció tagjai az osztályközösségben
Szülők és pedagógusok
Kötelező erkölcstan az iskolában
Pályakezdő osztályfőnökök
Az ártatlanság kora
Az ofő szerepe
Áldozatok és agresszorok az iskolában
Szesztolvajok – Mese a furfangos legényről
Valóban beszélnünk kell Kevinről? És kell-e Kevinről beszélnünk egyáltalán?

Peer Krisztina

Pszichológus, pszichológia tanár és szociálpedagógus vagyok. Dolgoztam kortárssegítőként, családgondozóként gyermekjóléti szolgálatban, majd magatartási és tanulási nehézséggel, beilleszkedési problémával küzdő fiatalokkal egy általános iskolában. Jelenleg kamaszokkal és fiatal felnőttekkel foglalkozom egy családsegítő szolgálatnál. Élményterápiás csoportot vezetek pszichiátriai betegeknek a Soteria Alapítvány Materia Klubházában, valamint önismereti, konfliktuskezelő és csapatépítő tréninget tartok főképp pedagógusoknak.
Publikációim a Raabe Kiadónál, a Kölökneten, illetve a Dinasztia Kiadónál jelentek meg.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Az idegen: Találkozásom cigány gyerekekkel
Fény- és árnykép a tanulókról
In Memoriam
Nyári kalandozás a határon túl

Debreczeniné Nagypál Katalin

Matematika–fizika szakos középiskolai tanári diplomát szereztem Debrecenben, majd gyes alatt elvégeztem a számítástechnika szakot is. Két évet tanítottam általános iskolában, majd egy műszaki középiskolában. Jelenleg a debreceni Ady Endre gimnáziumban tanítok matematikát, fizikát és legnagyobb örömömre tanulásmódszertant. Mindig van osztályom is, nagyon szeretek osztályfőnök lenni. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a Jövő Nemzedéke Közhasznú Egyesület elnökhelyettese vagyok. Érdekel minden, ami a tanítással, neveléssel foglalkozik, szívesen próbálok ki új dolgokat is (interaktív tábla, e-napló stb). Nagyon szeretem, amit csinálok, mindennap találok valami jót, amiért érdemes bemenni az iskolába.

Földes Petra

Az ELTE-n végeztem matematika–fizika–számítástechnika szakos középiskolai tanárként, majd a SOTE posztgraduális képzésén szereztem mentálhigiénikusi végzettséget. Meghatározó tapasztalataim a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskolához kötődnek, ahol előbb tanár, később pedig, mentálhigiénikusként, egy egész tantestület segítője lehettem. Az volt a feladatom, hogy őket támogassam a nehezen szocializálódó fiatalokkal végzett munkájukban, ezért igyekeztem minél inkább elmélyülni a családszociológia, családpszichológia, gyermekvédelem, konfliktuskezelés kérdéseiben. Ezzel párhuzamosan megismerkedtem az érintett fiatalok tanulásának hatékonyságát fokozó tanulásszervezési eljárásokkal, a tapasztalati tanulás módszereivel. A témában Brokés-Hadházy Líviával tartott tréningek tanulságai alapján született meg Peer Krisztinával közös kötetünk, mely Alkotva tanulunk címmel jelent meg a Dinasztia Kiadónál. Szintén Peer Krisztinával dolgoztuk ki az egyesület osztályfőnöki kompetenciákat fejlesztő készségfejlesztő tréningjének élménypedagógiai módszerekre építő változatát.
Amikor tehetem, örömmel publikálok a felsorolt témákban, és gyakran tartok meghívás alapján előadásokat, de tapasztalatom átadásához a leghatékonyabb formának a készségfejlesztő tréning műfaját tartom.
2010-től az egri Eszterházy Károly Főiskolán foglalkozom tanárjelöltekkel.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Digitális bennszülöttek
Jogtudatosság és demokrácia
A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban
Fapados közoktatás – nekünk így is jó?!
Gyermekvédelem a közoktatásban
Egy nemlétező műfaj: a pedagógiai tanácsadás
Jog-vita, vagy amit akartok
A pedagógusok munkáját segítő szakmai szervezetek
Ki honnan érkezett? – Gyereknek lenni a mai iskolában
A diákok erőszakos magatartásának tipológiája
Nyári kalandozás a határon túl
Szegény kreatív gyermekeink
Láthatatlan gyerekek?
Lazhar Tanár úr - Elbeszéletlen történetek
Képnyelven könnyebb

Leiner Károly









Vargáné Kiss Erika

Tanító vagyok közel három évtizede. A lelkem a kisiskolásoké egészen. Hiszem, hogy nekik „csak” arra van szükségük, hogy természetes kíváncsiságuk – óvatos iránytartás mellett – kielégíttessék. Hiszek az egyénre szabott tanulás-játékban, a dicséret erejében, a munka örömében. Tisztelem a hagyományokat, ugyanakkor nyitott vagyok minden újra, ami kisiskolásainknak örömteli diákéveket biztosíthat, és eredményesebbé teheti számukra az iskolában töltött időt. Jelenleg egy kaposvári általános iskolában dolgozom, ahol részt vehetek a kompetenciaalapú tanítási programban a szövegértés–szövegalkotás kompetenciaterület bevezetőjeként. Az utóbbi évtizedben az oktatásban végbemenő – sajnos többnyire nem pozitív – változások nyomán egyre inkább foglalkoztatni kezdtek az oktatáspolitikai kérdések, különösen az esélyegyenlőség és az integráció, az egyre erőteljesebbé váló társadalmi rétegződés oktatásra gyakorolt hatásai. Számos írásom jelent meg a Kölökneten.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Az a bizonyos kettős mérce
„Korrupt országban nincs fejlődő oktatás”
Mérjünk kompetenciát – de mindenkinek!
Az „Üveghegyen” innen és túl

Munkatársak

Horváth H. Attila (a felügyelő bizottság elnöke)

Tanárként dolgoztam közel egy évtizedet általános iskolában és gimnáziumban. Majd az Országos Pedagógiai, illetve Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársaként iskolafejlesztésekkel foglalkoztam. 2000. január 1-jétől oktatok főállásban a Pannon (Veszprémi) Egyetemen. A tanárképzés problémái mellett az erkölcsi szocializáció és az alternatív pedagógiák – különös tekintettel a Freinet-pedagógia – kérdéseivel foglalkozom. Az említett területeken különböző hazai és nemzetközi szervezetek munkájában veszek részt (MTA Pedagógiai Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága, Assosiation for Moral Education, European Forum for Freedom of Edudacion, Magyarországi Freinet Pedagógusok Egyesülete stb.
Speciális szakterületem (amellyel bővíteni tudom az OFOE által kínált pedagógiai szolgáltatások körét): Freinet-pedagógia, intézményfejlesztés, tevékenységközpontú tanulásszervezés, egyéni fejlesztési-fejlődési terv.

Szatmáry Nóra (a honlap szerkesztője 2009-ig)

Magyartanári és könyvtári informatikusi végzettségem van tízéves közoktatási tapasztalattal, lassan másfél évtizedes szerkesztői gyakorlattal. Most saját cégben, az Aula.info Kiadónál hasznosítom ezeket.
Az osztályfőnök.hu volt az első webes munkám, és mint ilyen a kedvencem. De persze másért is. Nagynéha írogatok ide-oda, újabban például a Kölöknetre.

Publikációk az osztályfőnök.hu-n

Egy pillantás, egy gyerek, egy tányér
Ennyi azért kevés a rendrakáshoz...
Kövér lányok a dobbantón
Mobiltelefon és iskola: Adalékok egy vitához

Gersi Károly (a honlap szerkesztője 2009-től)

Angol nyelv és irodalom szakos tanári, valamint informatikus végzettséggel rendelkezem, mindkettőben jópár éves tapasztalattal.







--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-...
(Forrás: Index)
--
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az...
(Forrás: Qubit)
--
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika...
(Forrás: Városi Kurír)
--
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos...
(Forrás: Forbes)
--
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott á...
(Forrás: mérce)
--
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek