krétakör történetét dolgoztam fel velük. Célom az volt, hogy nyíljanak meg, és merjenek beszélni, beleszólni egy konfliktushelyzetbe, illetve keressenek megoldásokat, képzeljék el, ők hogyan rendeznék ezt a helyzetet.” (Móra László óraleírása.)">
 
 
OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. április 9.
» Hozzászólások (0)

Móra László

Hogyan dolgoztam fel hatodikosokkal a krétakör történetét?

Egy kolozsvári hatodik osztály

A tanulók egymás közötti konfliktusainak kezeléséről végzek kutatást egy lakótelepi iskola 6. osztályában Kolozsvárt. A tanintézetről annyit kell tudni, hogy a 70-es években épült, vegyes tannyelvű iskola (a többségben lévő román diákok mellett van minden évben magyar osztály is). A diákok sokszor románul szólnak egymáshoz. A kutatott osztály délutánonként jár iskolába. Eleven gyerekek, akik között sokszor vannak konfliktusok. A tanulók szociális és anyagi helyzete jó. 3 gyerek ingázik a közeli faluból (5 km). A tanulmányi helyzet vegyes. Az osztály átlagban jó közepes. Van közöttük egy kitűnő tanuló, illetve 2 tanuló maradt pótvizsgára 2 tantárgyból. A diákok életkora 10 és 12 év között van. A tanárok véleménye szerint az osztály értelmes, de nagyon eleven, sokszor nehéz fegyelmezni őket.

Az előzetes felmérésben a diákok valamennyien azt jelezték, hogy gyakran van konfliktus az osztályukban. Ez inkább a diákok egymás közötti nézeteltéréseit, súrlódásait jelenti, de sokszor a tanárok és diákok között is vannak ütközések. Néhány tanuló sokszor hergeli és hecceli a többieket. Emiatt gyakoriak a nézeteltérések, viták, amelyek sokszor elmérgesednek, eldurvulnak. Kirívó tettlegesség ugyan még nem fordult elő, de kisebb verekedés, lökdösődés igen.

Miután alaposabban megismertem az osztályt, az egyik órán a krétakör történetét dolgoztam fel velük. Célom az volt, hogy nyíljanak meg, és merjenek beszélni, merjenek beleszólni egy konfliktushelyzetbe, illetve keressenek megoldásokat, képzeljék el, ők hogyan rendeznék ezt a helyzetet.

Az óra leírása

Az órát ráhangoló gyakorlattal kezdtem. Egy lapra két tanulónak közösen kellett egy rajzot készítenie úgy, hogy együtt fogták a ceruzát. Bármit rajzolhattak, egy feltétel volt, hogy csak nonverbális kommunikáció lehetett a párok között. Utána röviden arról beszélgettünk, hogy mennyire volt nehéz vagy könnyű a másikat követni. Ki döntötte el, hogy mit rajzolnak? Volt-e olyan pont, amikor mind a kettő vezetni akart, és ha igen, akkor hogyan oldották meg.

Miután ezt befejeztük, elmeséltem a gyerekeknek a krétakör történetét. Ezután a tanulókkal átismételtem a történetet, hogy lássam, megértették-e.

Rajzoltam egy nagy kört a táblára, amibe egy pálcikababa került, és elkezdtünk beszélgetni a történetről. A következő kérdéseket tettem fel:

  • Mi volt a két asszony közötti konfliktus forrása?
  • Mit érzett az anya, mikor látta, hogy a gyermeke halott?
  • Miért nem tudták egymás között rendezni a konfliktust?
  • Igazságos volt-e a király?
  • Te hogy oldottad volna meg a helyzetet?

Az utolsó kérdésre adott válaszoknál mindent, amit mondtak, beírtam a táblán lévő körbe. Ötletbörzeszerűen jöttek a válaszok. A következőket javasolták:

  • Mind a két anya nevelje közösen a gyereket.
  • A királynak el kellett volna vennie a gyermeket, hogy ő nevelje fel.
  • Kínzással kikényszeríteni a vallomást az anyákból.
  • Hárman vigyázzanak a gyermekre, a két anya és a király felügyeljen rájuk, hogy rendesen nevelik.
  • A király adja a gyereket másnak, és mikor felnő, a gyerek döntsön további sorsáról.
  • A két anya közösen nevelje, és amikor a gyerek felnő, döntsön, hogy kinek a fia akar lenni.

Fenn hagytam a táblán az összes javaslatot.

Ezután szerepjátékot játszottunk. Kellett két anya, a király, mindkét anya mellé egy-egy barátnő, aki tanácsot adhat, illetve a király mellé egy tanácsos. Az osztály többi része bármikor bárkivel szerepet cserélhetett, ha azt gondolta, hogy megoldást tud találni, illetve bármikor kérdést tehet fel bármelyik szereplőnek. Rövid gondolkodás után egyik „anya” sem vállalta a negatív szerepet. A padlóra rajzoltam egy kört, és a kör közepére betettünk egy táskát, ez jelképezte a gyereket. A két anya a körön kívül állt, egymással szemben, mellettük a tanácsadóik. A király is a körön kívül állt, a két anya között, mellette a tanácsadója. Az anyáknak érveket kellett mondaniuk, hogy miért akarják, hogy a gyermek náluk maradjon. Bármikor tanácskozhattak a mellettük levővel. A király kérdéseket intézhetett az anyákhoz, és bármikor tanácskozhatott a „tanácsosával”.

A végén arra a következtetésre jutottak, hogy mindkét asszony lemond a gyermekről a másik javára. A király erre úgy döntött, hogy a gyermeket magához veszi, és ő neveli fel.

Ezután a szerepjátékban felmerült problémákról beszélgettünk a következő kérdések mentén:

  • Miért nem akart egyik anya sem „rossz” lenni? (Mit éreztek, amikor a nagatív szerepet kellett volna vállalniuk?)
  • Jó döntés, hogy a királyhoz kerüljön a gyermek? Aki hozzászól, indokolja meg a válaszát.
  • Miért jutottak el az anyák oda, hogy mindketten lemondanak a gyerekről?
  • Hogyan rendeződött végül a konfliktus?

Az óra végére az egyik lány kimondta a végkövetkeztetést: csak úgy lehet rendezni a konfliktusokat, ha megbeszélik a problémákat.

Záró gondolatok

A király szerepét alakító gyerekről valamennyi tanár az mondta, hogy az órán figyelmetlen, nem tanul, semmi érdeklődést nem mutat, és éppen őmiatta vannak konfliktusok az osztályban. Ő maga vállalta a szerepet, nagyon jó kérdéseket tett fel a társainak, beleélte magát a helyzetbe. Mivel nem piszkálta a társait, és nem reagált a többiek beszólásaira, az egész óra rendkívül hatékonyan és jól zajlott le. A másik, szintén problémásnak tartott gyerek vállalta a tanácsadói szerepet a király mellett. Ő is aktív résztvevője volt a gyakorlatnak. Mikor következő órán újra az osztályba mentem, ennek a két gyereknek az volt az első kérdése, hogy „Ugye ma megint játszunk?”.

Megbizonyosodtam róla, hogy alternatív módszerekkel, játékosan sok konfliktust fel lehet dolgozni, rá lehet vezetni a gyerekeket arra, hogy ők maguk találják meg és mondják ki az adott helyzetben a megoldást.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek