OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. április 17.
» Hozzászólások (8)

A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezekkel a jogokkal, eredményes, sikeres szervezet lesz. A rovatban szereplő – főként törvényi hivatkozásokra épülő – cikkeink kiegészítéseképpen a Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete (MODE) készített gyakorlatiasabb, életközelibb összeállítást diákok és tanárok számára.

Mi is a diákönkormányzat?

A diákönkormányzat definíciója a következő: A Diákönkormányzat (DÖK) a tanulók és/vagy tanulóközösségek és/vagy diákkörök által létrehozott, a tanulók érdekeinek képviseletére, jogaik és érdekeik érvényesítésére és igény szerint közös tevékenységük szervezésére alakított szervezet. A definícióból következik, hogy a DÖK-öt diákok, diákok csoportjai alakítják meg és működtetik. A DÖK nem csupán egy csapat diák: ideális esetben előre lefektetett célok érdekében dolgozó, feladatukat pontosan ismerő diákok szervezete.

Mit csinál a diákönkormányzat?

Mivel a diákönkormányzat a diákok szolgálatában működik, céljait, tevékenységét a diákok igénye határozza meg. A DÖK célokat fogalmaz meg magának, ezeket valamilyen folyamat, tevékenység révén eléri, megvalósítja. A DÖK tevékenységeit alapvetően négy csoportba sorolhatjuk:

  • érdekérvényesítés,
  • programszervezés,
  • gazdálkodás,
  • kapcsolattartás, marketing.

A DÖK alapvető feladata a diákok érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Ide tartozik a problémafeltárás, a diákság képviselete, részvétel fegyelmi eljárásokban, részvétel az iskolai élet szabályainak alakításában.

A diákönkormányzatok szinte minden esetben szerveznek különböző programokat az iskolában. Ezek lehetnek sportversenyek, ünnepi műsorok, délutáni rendezvények, diáknapok. A törvényben biztosított egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése a DÖK egyik fontos feladata.

A DÖK mint szervezet gazdálkodik különböző erőforrásaival. Saját vagyonának felhasználása, az iskola által rendelkezésre bocsátott eszközök hasznosítása, pályázatok írása és az adományszervezés tartozik ide.

A működéssel kapcsolatos információk terjesztése, a programok reklámozása fontos a DÖK sikeres működéséhez. A jó DÖK megfelelő kapcsolatot ápol a pedagógusokkal, az iskola vezetésével, a diákokkal, diákszervezetekkel, az iskolai élet minden érintettjével.

Mihez van joga a DÖK-nek?

A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) számos jogkört biztosít a diákönkormányzatnak. Ezek hat csoportba sorolhatók.

Döntési jog

A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével szabadon dönthet az alábbi kérdésekben:

  • saját működéséről (ez a DÖK SZMSZ),
  • tisztségviselőinek megválasztásáról,
  • anyagi eszközeinek felhasználásáról,
  • egy tanítás nélkülimunkanap programjáról (diáknap).

Egyetértési jog („Vétójog”)

A DÖK egyetértése nélkül az alábbi kérdésekben nem hozható döntés:

  • az iskolai SZMSZ-ben a tanulókra vonatkozó valamennyi kérdésben;
  • szociális juttatások elveinek meghatározásakor (tankönyvtámogatás odaítélésének elve);
  • az iskolai házirend valamennyi pontjában;
  • ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása elveinek meghatározásakor;
  • első tanítási óra max. 45 perccel korábban történő megkezdése (legkorábban 7:15);
  • tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek megrendelése.

Véleményezési jog

A DÖK véleményét kötelező kikérni a tanulók nagyobb közösségét (házirendben meghatározott szám vagy arány) érintő minden kérdésben; szóbeli érettségi időpont megállapításakor; intézményvezető megbízása, megbízásának visszavonása; iskolai, kollégiumi munkaterv; fenntartói irányítással összefüggően (pl. bezárás) stb. A DÖK véleményét a döntéshozó nem köteles figyelembe venni.

Tanácskozási jog

A DÖK képviselője részt vehet tanácskozásokon, és beleszólhat a vitába (pl. nevelőtestületi ülésen).

Javaslattételi jog

A DÖK javaslatot tehet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, erre az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell, de nem feltétlenül lesz érdemi következménye.

Egyéb, szerzett jogok

A DÖK a felsoroltakon kívül egyéb, jogszabályban lefektetett jogokkal is rendelkezik. Ilyenek: érettségi lebonyolításában való részvétel; iskolaszékbe bizonyos számú diák delegálása; szövetséget létesíthet, ill. szövetséghez csatlakozhat; térítésmentesen használhatja az iskola termeit, berendezéseit, ha ezzel nem zavarja a tanítást, stb.

Mint láthattuk, a diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésben fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezen jogaival, eredményes, sikeres szervezet lesz.

Hogyan működik a DÖK?

A diákönkormányzat működésével kapcsolatos kérdésekről maga dönt. A működéssel kapcsolatos szabályokat a diákönkormányzat Szervezet és Működési Szabályzata tartalmazza. Ebben a dokumentumban célszerű a következő kérdéseket szabályozni:

  • a DÖK célkitűzései,
  • a DÖK cél szerinti tevékenysége,
  • a tagok jogai, kötelezettségei,
  • szervezeti felépítés (hogy néz ki a DÖK, tagok, tisztségek),
  • DÖK tagok megválasztásának, visszahívásának módja,
  • elnök és egyéb tisztségviselők megválasztása, visszahívása, feladatai,
  • diákközgyűlés összehívására vonatkozó szabályok,
  • lehetséges munkacsoportokra, felelősökre vonatkozó előírások,
  • az ülésekre vonatkozó szabályok (ki, mikor, hol szervezi meg, hívja össze),
  • gazdálkodás, pénzkezelés,
  • egyéb kérdések,
  • záró rendelkezések, formai követelmények: elfogadás, jóváhagyás napja, hitelesítő aláírások, nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések.

A működés egyik alapvető kérdése a tagválasztás. A DÖK-tagokat választhatják közvetlenül a diákok vagy a diákok által kijelölt képviselők. Az iskola, kollégium bármely diákja tagja lehet a DÖK-nek. Célszerű a tagok létszámát az intézmény méretéhez igazítani. Egy 1-200 fős iskolában felesleges 30-40 fős diákönkormányzatot működtetni. A létszámot természetesen befolyásolják a DÖK által végzett feladatok is.

A megválasztott DÖK tagok közül a szabályozástól függően a diákság vagy a DÖK-tagok vezetőket választanak. A diákönkormányzat elnökét és helyettesét minden esetben ajánlott megválasztani. Természetesen a helyi sajátosságoknak, feladatoknak megfelelően lehetnek egyéb tisztségek is (médiafelelős, programfelelős stb.) Fontos, hogy legyen egy tisztségviselő, aki a pénzügyekért, a gazdálkodásért felel.

Tevékenysége során a diákönkormányzatnak alapvető céljait kell szem előtt tartania. Ezek mentén végzi különböző tevékenységeit. Munkája során fontos, hogy számoljon a következőkkel:

  • a diákok igényei, hozzáállása,
  • a DÖK erőforrásai,
  • iskolai hagyományok,
  • az iskola támogatása,
  • a DÖK-tagok munkája.

Arra, hogy mit csináljon egy diákönkormányzat, nincs tökéletes recept. Fontos azonban, hogy mindig a diákok érdekeit, igényeit tartsák szem előtt, és éljenek jogaikkal, lehetőségeikkel.

Mi a diákközgyűlés?

Közgyűlést minden tanévben legalább egyszer össze kell hívni; ezt a közoktatási törvény 63. § (1) mondja ki. Célja a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének, valamint a házirendben foglaltak érvényesülésének áttekintése.

A jogszabály megkülönböztet évi rendes és rendkívüli diákközgyűlést.

Évi rendes közgyűlés: a diákközgyűlést iskolai, kollégiumi DÖK vezetője hívja össze évente egyszer (tehát nem az igazgató). Időpontját a DÖK határozza meg. Az iskola, a DÖK és a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkájáról, elsősorban a gyermeki, tanulói jogok érvényesüléséről, az ezzel kapcsolatos történésekről és a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A diákok kérdéseket tehetnek fel az iskola, a kollégium és a DÖK vezetőségének az iskola ügyeivel kapcsolatban. A diákközgyűlés napirendi pontjait legalább 15 nappal a közgyűlés előtt nyilvánosságra kell hozni.

Rendkívüli közgyűlés: akárhányszor összehívható, amennyiben szükséges; általában iskolabezárás miatt vagy DÖK-tagok lemondása után szokás megtartani. Itt nincs beszámolási kötelezettsége az igazgatónak, illetve a DÖK vezetőjének. Általában egy napirendi pontja van. Különben ugyanaz a menete, mint az évi rendes közgyűlésnek.

A diákközgyűlést meg lehet szervezni küldöttgyűlés formájában vagy a teljes diákság részvételével.

Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Milicz Ákos | 2009. május 9.
Péter és György párbeszéde kapcsán egy másik aspektust is ajánlok figyelmetekbe: létezik-e az a jelenség, hogy a mai diákok nem érdeklődnek annyira közösségük, környezetük és saját jólétük, problémájuk iránt?
Mert ha ez igaz, akkor ők ma a diákjogokkal sem akakrnak mit kezdeni, mert nem fontos nekik.

Fontosabb lehet nekik a szombat esti buli, vagy az, hogy legyen feltöltve a mobiltelefon és az, hogy lehessen otthon internetezni. És ha egyébként nem bántják őket, akkor ők a diákjogok érvényesítése kapcsán is érdektelenek. Mert miért is lenne motivációjuk rá? Meg tudják fogalmazni az érdekeiket? Fontos ez nekik?

És ha állításaim igazak, akkor már nem az a kérdés, hogy a pedagógusok személyisége milyen, vagy az iskola támogató attitűdű-e, hanem az, hogy hogyan tudnánk felkelteni a diákokban az akaratot és a kíváncsiságot a kollektív ügyek és a közösségi érdekérvényesítés iránt!

Ti mit gondoltok erről? Van ötletetek?
csilla | 2009. május 7.
Azt gondolom, hogy minden a pótlékkal bíró DÖK-tanár személyiségén múlik, mennyire nyitott, nennyire kommunikatív, aktív és interaktív személyiség: jogalkalmazás, fenntartó, iskolavezetés, pedagógusok-kollegák, tanulók , szülők helyzetének felmérése.
Fóti Péter | 2009. május 7. | peter[pont]foti[kukac]runbox[pont]com
Kedves Balogh György!

Mit irt volna a pontok után: Azt, hogy disznóság itt reklámot folytatni? Ha ezt, akkor azt gondolom nincs igaza: könyvem az adott témáról szól, gondolom ezt megirhatom és nincs kivetnivaló benne.

Nem azzal van szerintem baj, hogy megvannak a jogok és nem él vele senki, hanem, hogy ezek a jogok ugy vannak megadva, hogy senki ne akarjon elni velük.

Üdvözlettel

Fóti Péter
Balogh György | 2009. május 2.
Tisztelt Fóti Úr!

A jogszabályok fontos jogosítványokat biztosítanak a diákönkormányzatoknak. A gyakorlat valóban azt mutatja, hogy ezekkel a jogokkal nem mindenhol tudnak/akarnak élni. Ennek megváltoztatásán több szervezet dolgozik hosszú évek óta, úgy gondolom, eredményesen.

Ami könyvének reklámozását illeti, ...
Fóti Péter | 2009. április 23. | peter[pont]foti[kukac]runbox[pont]com
Kedves Szerzö/k/,

Kétlem, hogy a cikk elején emlitett mondat megfelelne a valóságnak!

A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik.

En inkább azt gondolom, hogy az önkormányzat nagyon kevés dologban dönt! Az iskolában a legfontosabb kérdés, hogy mit és mennyit tanuljanak a gyerekek, hogyan összák be idejüket és a rendelkezésükre álló teret. Mindebbe nagyon kevés beleszólása van a diákönkormányzatnak. Ameddig az igy marad, addig senki se csodálkozzon, hogy nem müködik. Akit a kérdés jobban érdekel nézzen bele uj könyvembe az Utmutató rebellis tanároknak c. könyvbe (SAXUM 2009)

Üdvözlettel

Fóti Péter
Balogh György | 2009. április 21.
Kedves Ákos! Ez egy pedagógusoknak készült tájékoztató anyag, melynek célja a közérthetőség, nem a jogszabályok összeollózása. A jogszabályok pontos szövege a magyarorszag.hu-n bárki számára elérhető.
Üdv, Gyuri
Juli | 2009. április 19.
Kedves Ákos! Megköszönjük, ha kiegészíti, korrigálja a felkerült anyagot. Nagyon jó lenne lépni ebben az ügyben és tenni valamit annak érdekében, hogy a diákönkormányzatok működése ne legyen ennyire formális. Persze tisztelet a kivételnek.
Milicz Ákos | 2009. április 18. | ikf[kukac]ikfalapitvany[pont]hu
Vegyük figyelembe, hogy a jogok felsorolása értelemszer, de nem teljeskörű a cikkben és nem szó szerint idézi a jogszabályt! Pontos és aktuális listát érdemes pl. a jogtárból összeszedni a diákönkormányzat ill. diák-önkormányzat szavakra szűkítéssel!

Vegyük észre, hogy a felsorolt DÖK tevékenységek között vannak fő tevékenységek (pl. érdekvédelem, programok megvalósítása) és kiegészítő, háttértevékenységek (gazdálkodás, ülésezés, marketing, stb.). Utóbbi a főtevékenységek érdekében merül fel!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.21.
Útmutatót készített a TASZ az új köznevelési törvény elől menekülőknek
Útmutatót készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azoknak a szülőknek, akik szeretnének az Áder János által csütörtökön aláírt köznevelési törvény ellenére szabadon dö...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.21.
Budaörsön forranak az indulatok, miután az EMMI visszadobta két iskolaigazgató pályázatát
A polgármester azt írja hogy „évtizedek óta mindenki megelégedésére dolgozó, komoly sikereket maga mögött tudó két jelenlegi igazgató újabb öt évre benyújtott pályázatát dobták...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.07.21.
Könnyen elhelyezkedhetnek a fiatalok és a képzetlenek
Tovább támogatja a kormány a következő években a 25 év alatti fiatalok, valamint a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését a teljes foglalkoztatottság elé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.07.21.
3600 pedagógus hiányzik, jó a „bármilyen szakos” tanár is
Tényleg nagy a baj a közoktatásban, amikor már a kormánypárti Magyar Nemzetben is ellensúlyozzák Rétvári Bence EMMI-államtitkár „mindenki nyugodjon meg" - típusú nyilatkozatát. Rétvá...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.19.
Nyáry Luca: A magántanulás mentett meg attól, hogy csődtömeggé váljak – Így látja az új törvényt egy érintett diák
A köznevelési törvény pénteken elfogadott módosításai szerint a következő tanévtől (tehát már idén szeptembertől) megszűnik a magántanulói státusz, felváltja az úgynevezett „egy...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a szá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távoz...
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
--
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek