OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. április 29.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
 

Az olajpasztell készlet

Varga Erik

1962. november 12-én a tigris évében és a skorpió havában születtem. Édesanyám zongoratanárnő, édesapám jogi doktor volt. Viharosan éltünk, de részben mert értelmiségi családból, részben mert nagyanyai ágon erdélyi nemesi családokból származom, sok pluszt kaptam: tanulhattam zenét, képzőművészetet, sportolhattam. Elég szigorúan próbáltak nevelni, de bármit megengedhettem, bármit megvehettem magamnak, s rengeteg könyvet olvashattam. Hosszas útkeresés után léptem a művészek gyönyörű, de néha igen rögös útjára. 2005-ben szereztem diplomát az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Jelenleg nagy örömömre ugyanitt vagyok MA-jelölt.

Édesanyámék és tanáraim örömére és bánatára igen eleven, mindent bevállaló, de éles eszű gyermek voltam. Így azokból a tárgyakból, melyek érdekeltek, ötös voltam, a többiből nagyon rossz. Magaviseletem is a két végpont között mozgott, a hangulatomnak megfelelően. Szolnokon akkor a Konstantin Általános Iskolába jártam. Osztályfőnököm Dr. Őz Csabáné volt, s bár szüleimmel jó volt a viszonya, engem nagyon szigorúan próbált fogni. Úgy éreztem, nem szeret, ami bántott, mert nagyon művelt s elegánsan gyönyörű nő volt. Rosszalkodtam az ő óráin is, de sokszor csak azért, hogy figyeljen rám. Környezetismeretből, rajzból, testnevelésből és matekból ötös voltam általában.

Az ötödik év őszén elütött egy autó, s hosszú hónapokra kórházba kerültem, ágyhoz voltam kötve. Szüleim, főleg édesanyám és nagymamám, rendszeresen látogattak, de az iskolából alig valaki, ami nagyon bántott. De egy napsugaras délelőtt bejött látogatóba az osztályfőnököm. Már attól megilletődtem, s megörültem, hogy ő bejött. Nagy dolog volt ez akkor, és még ajándékot is hozott. Egy csomag színes olajkrétát, eredeti franciát, s hozzá való papírokat, a borítón egy számomra furcsán megfestett kecskefejjel. (Ma már tudom, hogy posztimpresszionista stílusban készült.) Igen kedvesen biztatott: rajzoljak a francia krétával sokat, és kicsit könnyes volt a szeme, mikor látta, milyen állapotban vagyok. Akkoriban, 1972-ben, ez ritka nagy ajándéknak számított, mert a Kádár-korszakban itthon nyugati termékek ritkán voltak a boltokban.

Amint elment, elkezdtem lelkesen dolgozni. Egy könyvborítóról „paraszt” férfifejet másoltam annyiszor, hogy már fejből le tudtam rajzolni. Olvasmányaimból, pl. a Winnetou-ból és a Cooper-regényekből az illusztrációkat másoltam ki, és lerajzoltam a borítón lévő kecskefejet. A szüleim akkor nem tulajdonítottak ennek túl nagy jelentőséget, hiszen anyai ágon voltak profi és amatőr művészek is a családban (pl. Donáth Gyula).

Miután kikerültem a kórházból, minden felkészülés nélkül díjat nyertem egy országos rajzversenyen. Erre sokan felfigyeltek az iskolában is, otthon is, s némely órán, melyeken továbbra is túl eleven voltam, vagy amelyből túl gyenge, osztályfőnököm tanácsára kiválthattam magam rajzzal. Volt egy vázlatfüzetem, s le kellett rajzolnom, mi történt az órán. Ez lekötött, nem rendetlenkedtem többé. A sikerültebb rajzaimat meg kirakták az iskola faliújságjára, és rajzversenyeken indítottak. Ez nagyon tetszett mindenkinek, s nekem már nem kellett rendetlenkednem ahhoz, hogy figyeljenek rám.

Azokban az órákban igazi művésznek éreztem magam. Később tanultam arról, hogy például Szőnyi István, Nemes Lampért József, Gulácsy Lajos vagy Caravaggio is kaptak gyerekkorukban hozzám hasonló lehetőséget. Szőnyi, Nemes Lampért gyerekkorukban és fiatal felnőttként, már a diploma előtt művészeknek számítottak, és akkor egy kis időre én is így voltam. Egyre jobban szerettem iskolába járni, egyre népszerűbb lettem társaim és tanáraim körében. A rajzórákat már előre vártam, készültem rájuk.

Pogány Józsefné volt az első rajztanárom, aki hitt bennem, kicsit kényeztetett, versenyeztetett, és külön feladatokat adott, amiket én szeretettel csináltam meg. Nem a szokványos tanár–diák kapcsolat volt közöttünk, hanem egy pici művész s egy aktív művész egymást értő és egymást szerető párbeszéde. Vártam a feladatokat, szárnyaltam, és bánom, hogy abból a korszakomból szinte egy munkám sem maradt fenn. Ennyit jelent egy jó pedagógus! S mit tesz egy gyenge pedagógus? Levágja ezeket a szárnyakat.

Hatodiktól több okból egy látszólag elitebb iskolába kerültem. De ott a rajztanárnak nem tetszettem, s mivel eleven voltam, ha lehet, megbuktatott volna. Kettest adott, s helyettem sokkal gyengébb képességű gyerekeket versenyeztetett. Egyszer azonban még ott is legyőztem az összes növendékét egy iskolai rajzversenyen, ennek következtében ő nagyon megharagudott. Egyre kevesebbet rajzoltam, az életkorom is másfelé vitt: sport, lányok, zene, csavargás. Rajz alig.

A középiskolában nem volt rajz, csak szakrajz, de látván, hogy milyen ügyes kezű vagyok, néha rajzolhattam a faliújságra. Akkorra azonban engem ez a dolog már nagyon nem érdekelt. Érettségi után műszaki főiskolára mentem, ahol bukdácsoltam, de dr. Kepenyes József, a matektanárom, és dr. Korim Jánosné, filozófiatanárom, rajzoltattak a főiskola faliújságjára és újságjába. Sokszor mondták nekem, hogy miért szenvedek itt, soha nem leszek jó mérnök, akárhogy erőlködöm. De a rajzzal talán kezdhetnék valamit…

Hosszas útkeresés után jelentkeztem az egri Eszterházy Károly Főiskolára, és 2005-ben kiváló diplomával végeztem rajz-vizuális kommunikáció szakon. Ha jobban figyelek az életemre, és több szerencsém van, legalább tíz év üresjáratot megúszhattam volna.

Ennyi minden múlott a pedagógusaimon.

Varga Erik

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Gabriella | 2009. április 30.
Jó volt ezt olvasni. Mégiscsak szép ez a pedagógushivatás! Minden gond dacára. Fel a fejjel, kollégák! Talán a mi tanítványaink között is akad olyan, aki majd ilyen őszinte hálával gondol vissza ránk!
N.E. | 2009. április 29.
Fent ott fent ott fent ott fennt...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek