OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. június 3.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
 

Czebe Katalin – Dillong Renáta

Etikai kódex a mai Magyarországon?

Czebe Katalin és Dillong Renáta, a Budapesti Corvinus Egyetem negyedéves közgazdász tanár szakos hallgatói, 2009 februárjában-márciusában egy olyan nyílt kutatási kérdés vizsgálatára vállalkoztak pedagógusok körében, mely e hivatás kezdete óta foglalkoztatta a legnagyobb bölcseket: az etika, a morál és annak megnyilvánulása a pedagógusi professzióban.

Arra keresték a választ, hogy jelenlegi társadalmunkban működhet-e, betartható-e egy pedagógus etikai kódex; van-e létjogosultsága, s ha igen, akkor milyen tényezők azok, amelyek szükségesek a betarthatósághoz.

Most induló cikksorozatukban bemutatnak néhány „mainstream” etikai kódexet, kutatásukat és természetesen azokat a következtetéseket, melyeket az interjúk és kérdőívek alapján szűrtek le.

Érdemes-e beszélni az etikáról?

Napjainkban a pluralizmus az érdekek, értékrendek, nézetek, ideológiák (és akár intézmények) egymással versengő sokféleségét jelenti. Ez nemcsak társadalmi-politikai berendezkedésünket érintette, hanem gyökeres változásokat hozott a pedagógia területén is. Az addigi pillérek, támpontok megszűntek. De nem ez a legnagyobb probléma. Egy olyan morális zavarodottságban, ahol az addigi értékek gyökerestül megváltoztak, nincs semmi, amire a pedagógusok támaszkodhatnak. A társadalom pedig nem fogalmazta meg, nem fektette le az „új értékeket”.

Az 1990-es években egyre nagyobb igény mutatkozott az értékek meghatározására. Ezt a szerepet vállalta magára a Független Pedagógus Fórum, amely egy „alulról, belülről jövő kezdeményezés” volt (Hoffman, R. [2003]). A kódex ajánlásokat fogalmazott meg a pedagógus kapcsolatrendszerei mentén, és pontosan meghatározta a professzió által megkövetelt kompetenciákat. Ezután sorra jöttek létre az iskolák pedagógiai kódexei, ám ezek közül a legismertebbnek még mindig a Pedagógus Szakmai Etikai Kódex tekinthető. Ez indokolja, hogy elsőként és legintenzívebben ezzel foglalkoztunk.

A következőkben bemutatjuk azokat a főbb állomásokat, melyek az Etikai Kódex megszületéséhez vezettek, s kísérletet teszünk annak megmutatására, hogy a megalkotott kódex pontjai, előírásai mennyire működnek a mindennapokban, mennyire mutatnak segítséget a pedagógusoknak a felmerülő problémák kezelésében. A megállapításainkat egy, pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés eredményeivel támasztjuk alá.

Elöljáróban

A Magyar értelmező kéziszótár szerint az erkölcs „valaki vagy valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége illetve ezek megvalósulása." Az erkölcs abból áll, hogy a társadalom, egy bizonyos csoport vagy egy bizonyos viselkedési és életviteli kódex szabályainak engedelmeskedve a jó és helyes dolgokat próbáljuk meg megtenni.

Az etika kifejezés a görög ethosz szóból ered, amelynek jelentése: „érzület”, „jellem”, s általánosságban fogalmazza meg az élet szabályait, amelyek belsőleg is kötelezik az embert. Az etikákat általában három nagy csoportba sorolják: az egyik csoport a normatív etika, a másik a filozófiai etika (metaetika), a harmadik az úgynevezett alkalmazott etika. A normatív etika főleg azzal foglalkozik, hogy mi az erkölcsi jó, mi a helyes, mit kell tennünk, melyek a kötelességeink, mire törekedjünk, hogyan éljünk s miért. Vagyis egy meghatározott erkölcsi értékrendet, tanítást alapoz meg, fejt ki, képvisel és próbál meg érvényesíteni. A filozófiai etika ezzel szemben magát az erkölcsöt vizsgálja: az erkölcs lényegét, természetét, szerepét – illetve az erkölcsi fogalmak, etikai kategóriák, kijelentések tartalmát, jelentését, megalapozásának eltérő változatait, használatát tanulmányozza. Az alkalmazott etika tulajdonképp a normatív etika körébe tartozik, egyes hivatások, vonatkozások, területek, problémák beható vizsgálatát tekinti feladatának.

Ilyen alkalmazott etika a pedagógusetika, mely a pedagógusszakma minőségbiztosítása, s magában foglalja az etikai elveket, melyek „egyfelől pedagógiai reflexiók eredményei, másfelől maguk is nevelés tanulási terepéhez tartoznak” (Oelkers, J. [1992]). A pedagógia és az etika egymást kiegészítő fogalmak: nevelni csak szilárd erkölcsi alapokon nyugvó elhivatottsággal lehet. A pedagógusetika a pedagógus szakmai lelkiismerete: a gondolkodását, magatartását átható és meghatározó erkölcsi szabályozottság, a pedagógus életmódot meghatározó stílus. A pedagógusetika tartalmát azok a sajátos erkölcsi normák adják, amelyek a pedagógus munkájához, a nevelési-oktatási feladatok ellátásához kapcsolódnak. A pedagógus iskolán belüli és kívüli magatartását a diákokhoz, a szülőkhöz, a kollégákhoz való viszonyát szabályozzák, melyek a pedagógusi pálya különlegesen fontos társadalmi szerepéből fakadnak.

Hankiss Elemér [2001] szerint a pedagógusszakma kirakatélet: „vannak azonban emberek akiket a társadalom többé-kevésbé kirekeszt ebből a termékenyítő küzdelemből [a gazdag személyiséggé válásból] azzal, hogy rájuk bízza a társadalmi normák »vezérképviseletét«; így például a tanárokat akiktől elvárja, hogy tanítványaiknak s még jóval inkább tanítványaik apukáinak és anyukáinak vagyis az egész közvéleménynek a színe előtt hirdessék és képviseljék minden szavukkal és tettükkel a kialakult társadalmi normarendszert.” Ugyanitt írja azt is, hogy „a mérnöknek, a munkásnak, az orvosnak csak a tudását és a munkaerejét, a tanárnak viszont ezeken túl, a magatartását és a személyiségét is megveszi, vagy legalábbis igénybe veszi a társadalom.”

A tanároknak, tanítóknak, pedagógusoknak (is) feladatuk a nevelés, s ebből kifolyólag merülhet fel első kérdésünk, ha a társadalomnak ezt a csoportját tekintjük, hogy mit is lehet, vagy kell nevelésen érteni, s milyen viszonyrendszert tételezhetünk fel etika és nevelés között.

A pedagógus a nevelés keretében különböző eszmék, példaképek, magatartásformák, vagyis normák elfogadtatására, interiorizálására és a személyi aktivitást vezérlő szubjektív szükségletekké történő átalakítására törekszik. A normák mint elvek és életszabályok eredendően erkölcsi értékek forrásai, melyek a közösségben élő ember magatartását kötelező erővel irányítják, hogy célját elérhesse. Mihály Ottó [2001] megfogalmazásában „a nevelés mint a társadalom egyik konstitutív tevékenysége […] valójában nem más, mint vagy hatalmi, kényszerítő eszközökkel érvényesített, vagy valamely csoport által teljes elfogadottsággal […] rendelkező normák alapján történő szocializáció, társadalmasítás, háziasítás, művelés, »személyiségkifejlesztés«”.

A pedagógus munkájával kapcsolatban az erkölcs kétféle összefüggésben jelenik meg: maga a nevelés mint tevékenység önmagában is etikai viszony. Hisz egy ember egy másik embert egy meghatározott értékrend alapján, meghatározott célrendszer szerint akar fejleszteni, személyiségét egy adott normarendszer szerint alakítani. Ugyanakkor a pedagógus tevékenységének vannak szerepszerű elemei, melyek a szereperkölcs, szerepetika alapját képezik. Ez a szerepkódex készítésének alapja.

S ebben a pontban jelenik meg írásunk elsődleges kérdése: vajon lehet-e a pedagógus etikát, a pedagógusok etikus viselkedését szabályozni, keretek közé szorítani oly módon, hogy egy ténylegesen betartható és releváns dokumentumot, kódexet alkotunk? Véleményünk szerint szükség van egy ilyen jellegű iránymutatásra, melynek egyik formája lehet a pedagógiai etikai kódex, s reméljük, hogy ha egyszer megvalósul ez a kezdeményezés (valóban széles körű diskurzuson alapulva), a pedagógusok úgy veszik majd kézbe a dokumentumot, mint amire számítani lehet, és amit érdemes elolvasni. Ám ehhez az kell, hogy megalakuljanak azok az értékek (ill. kimondjuk azokat az értékeket), amelyeket társadalmunk elvár nemcsak pedagógustól, de a társadalom összes tagjától.

Az értékek deklarálása után, erős kezdeményezéssel maga mögött, ki lehet alakítani a pedagógusok számára az etikai kódexet, le lehet fektetni az etikus viselkedés szabályait. A kérdés már csak az, hogy egy fejlett társadalomban, valóban szükség van-e ilyen dokumentumokra. Nem feltételezhetjük-e azt, hogy ez a viselkedési morál mindenkiben benne él, s a helyes értékek mentén cselekszik, főleg akkor, ha nevelőmunkára adja fejét?

A kutatásról

Kutatásunk célja az volt, hogy tapasztalt, gyakorló pedagógusok alkalmazási módszerei, tapasztalatai által rávilágítsunk a jelenlegi „mainstream” Hoffmann Rózsa által szerkesztett Etikai Kódex hiányosságaira, illetve körvonalazzuk azokat a faktorokat, amelyek segítségével megoldást találhatunk egy sikeres kódex adaptálására.

Összesen 117 kiértékelendő kérdőív érkezett vissza a véletlenszerűen kiválasztott s felkeresett pedagógusoktól. Kétféle módon terjesztettük a kérdőíveket: személyes felkeresés útján, illetve online, interneten keresztül. Ez a módszer nagy segítségünkre volt olyan vidéki iskolák elérésében, amelyeket más esetben idő-, illetve kapacitáshiány miatt nem lett volna alkalmunk megkérdezni. A visszaérkezett kérdőívekből 102-t minősítettünk érvényesnek, kutatási eredményeinkhez ezeket tudtuk felhasználni, hisz a minősítéshez előzetesen felállítottunk egy kritériumrendszert: csak azokat a kérdőíveket használtuk fel, amelyek esetében szabályosan történt a kitöltés, azaz minden részt kitöltött az alany, mindenhova csak egy választ írt, minden adatot megadott magáról. A fentiek alapján tehát elmondható, hogy eredményeinket nem tekinthetjük reprezentatívnak.

A vizsgált személyek közül 28% magán finanszírozású, 72% állami finanszírozású intézményben áll alkalmazásban. A vizsgált intézmények 17%-a egyházi iskola (melyek közül mind katolikus), 83%-uk világi iskola. Az intézmények elhelyezkedését illetően 69%-uk budapesti, 31%-uk vidéki iskola.

A mintában 72%-ban képviseltetik magukat a nők és 28%-ban a férfiak. Ez megközelítőleg reprezentálja az országos arányt, amely a KSH adatai szerint 2007-ben 84% és 16% volt. Körülbelül hasonló arányt mutat a budapesti és vidéki iskolák eloszlása is mintánkban.

1. ábra

Az 1. ábra a megkérdezett pedagógusok kor szerinti eloszlását mutatja. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek domináns része 46 év feletti, azaz kutatásunk szempontjából a vélemények kiforrott elképzeléseket és tapasztalatot tükröznek.

A pályán eltöltött évek tekintetében a fenti arányt alátámasztja, hogy a 26 év vagy afeletti tanítási tapasztalattal rendelkezők a mintában 37%-osan képviseltetik magukat, és a 21-25 év közötti tapasztalattal rendelkezők pedig 29%-ban. Ennek az is lett a következménye, hogy az ő tanári professziójuk, megjegyzéseik képezik a későbbiekben kutatásunk magját.

A kérdőív négy részből tevődik össze. Az első részben öt hipotetikus szituációt írtunk le három választási lehetőséggel és egy „Más” opcióval, ha a pedagógus nem találja meg a számára optimális választ. Ezen szakaszban implicit módon arra szerettünk volna rávilágítani, hogy az Etikai Kódex által deklarált előirányzatokat vallottan mennyire sikerül átültetni a gyakorlatba, illetve maguk a pedagógusok mennyire tudják alkalmazni morális ítélőképességüket.

A második részben a tanárok véleményét kérdeztük 22 olyan állítással kapcsolatban, melyek egy-egy tanári viselkedési formát írnak le. Itt háromfokú skálát alkalmaztunk a „Nagyon rossznak tartom”, „Elég rossznak tartom” és az „Egyáltalán nem tartom rossznak” kategóriákat. Ebben a szakaszban azt kívántuk vizsgálni, hogy a pedagógusok mely magatartásformákat rosszallják a leginkább, illetve ítélik el a legkevésbé.

A harmadik részben kapcsolatrendszereket vizsgáltunk két dimenzióban: a szocializmus előtt és a szocializmus után. Azonban a kiértékeléskor végül úgy döntöttünk, hogy kutatásunk szempontjából az itt kiértékelendő adatok irrelevánsak lennének, s túlmutatnának vizsgálatunk keretein. Ezért ezt a részt nem értékeltük ki, de potenciális lehetőséget látunk benne egy újabb kutatási terület feltérképezéséhez.

A negyedik részben explicit módon kívántunk véleményeket gyűjteni arról, hogy a jelenlegi érvényben lévő etikai kódexet a pedagógusok mennyire tartják betarthatónak, megvalósíthatónak. 15 „ajánlást”, pontot választottunk ki a Pedagógus Etikai Kódexből, mindegyik fejezetből, megítélésünk szerint a két leginkább problematikusabbat (illetve az egyik fejezetből e normán felül még egyet). Itt egy ötfokú skálát alkalmaztunk a megvalósíthatóság számszerűsítésére. Ebben az esetben az 1-es jelölte az „Egyáltalán nem valósítható meg”, 5-ös jelölte a „Teljes mértékben megvalósítható” opciókat.

Végül, de nem utolsó sorban az ötödik, záró részben két kérdést tettünk fel. Az első kérdés az etikai kódex elterjedtségét hivatott feltérképezni, a második a pedagógusok véleményét arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy legyen-e ilyen kódex. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ebből a részből nyertük a kutatás legérdekesebb, leginkább elgondolkodtató tapasztalatait.

Irodalom

Akadémiai kislexikon. Budapest. Akadémia Kiadó és Nyomda, 1989.

Hankiss Elemér (2001): Tanár a kirakatban, minőség az oktatásban. [URL: {http://www.neveles.hu/opinion/hankiss990704.htm}, letöltés dátuma: 2009.03.12.]

Hoffmann Rózsa (2003): Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak: tanulmányok, normák és esetleírások. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Mihály Ottó (2001): Pedagógiai, etikai, tudományos és jogi normák az iskolai erkölcsi szocializációban. Új Pedagógiai Szemle, 2001/01.

--

Függelék: A kérdőív (pdf, 64 KB)

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.12.
L. Ritók Bóra: Szegénység, 2019 decemberében
A hátrányos helyzet meghatározása jogszabály alapján történik…de a terepről tudjuk, ez gyakran nem tükröz valós képet. Ilyenkor, mikor a gyerekek hátrányos helyzetű igazolása az alap...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.12.12.
L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást
Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra folyamatosan é...
(Forrás: Klubrádió)
--
2019.12.12.
„A szülők veszik el saját gyerekük életét, aztán csodálkoznak, ha megszúrja a tanárt, vagy kiugrik az ablakon”
A döbbeneten túllépve, a konkrét esetektől eltekintve vizsgáljuk meg a kontextust, azaz a magyar oktatási rendszert, ahol ezek a tragédiák megtörténtek. De még mielőtt erre rátérnénk,...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2019.12.12.
Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás
És olyan is volt, hogy amikor a kollégák (amúgy a házirenddel ellentétesen…) már két témazárót is írattak a diákjaimmal az adott tanítási napon, az egész csoportom annyira kimerült...
(Forrás: Független Diákparlament)
--
2019.12.12.
A gyerekek minden reggel kirázzák az iskolatáskát, ha a poloska nem is, de a csótány legalább kiesik
Két, nagy létszámú családok átmeneti otthonában élő édesanya számolt be arról, hogy a gyerekeikkel a csótányok között alszanak, miközben ágyi poloskák csípik őket. Nem arról van...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.12.
Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlé...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.12.12.
Halácsy Péter: a gyerekeknek meg kell tanulni bánni a szabadsággal
A Budapest School Általános Iskola és Gimnázium kerettantervét az EMMI idén áprilisban fogadta el. A Budapest School célja a kezdeményezéssel az volt, hogy az általuk használt saját, szem...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Vendégünk: Setényi János, oktatáskutató
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a vilá...
(Forrás: index)
--
2019.12.11.
Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak
Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek