OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. augusztus 30.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Lannert Judit

Minél hosszabb, annál rosszabb?

A hosszú nyári szünet öröm a tanárnak és a diáknak, ám a szülőknek bizony gondot okoz: sok pénzbe és energiába kerül biztosítani, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el az idejüket. Ráadásul nem babra megy a játék. A legújabb amerikai kutatások szerint minél hosszabb a nyári szünet, annál szélesebbé válik az olló a tehetős és a szegényebb gyerekek tanulmányi teljesítménye között.

Lassan vége felé tart a nyár, és bizonyosan egyre több szülőnek okoz szervezési és pénzügyi gondokat, hogyan is biztosítsa a szünidő hasznos eltöltését, miközben ő maga megfelelően teljesít a munkahelyén. Ez valóban nem csekély gond, mégis eltörpül amellett, hogy mekkora hátrányokat okoz a hosszú szünidő a csellengő gyermekeknek. A legújabb amerikai kutatások szerint azok a gyerekek, akiknek nincs szervezett programjuk, naphosszat csavarognak az utcán, könyvet nem vesznek a kezükbe és nem mennek táborba, a következő tanév elején bizonyíthatóan jóval gyengébbek lesznek matematikából, olvasásból.

A nyár jobban növeli a hátrányokat

Oktatáskutatók széles körben osztják azt a nézetet, hogy az iskola növeli a gyerekek között meglévő különbségeket. A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődését valló szociológusok – mint például Bourdieau – szerint az iskola sajátos nyelvével és kultúrájával jobban érti és jobban jutalmazza a középosztálybelieket, és ezzel újratermeli a már meglévő egyenlőtlenségeket. Ugyanakkor a legfrissebb amerikai kutatások arra jutottak, hogy ha az iskolák homogénebb közeget alkotnak, mint a családok (vagyis az iskolák között kisebb a különbség, mint a családok között), akkor a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése éppen az iskolán kívüli környezetben gyorsul fel. Éppen ezért, minél hosszabb ideig nélkülözik az iskola kiegyenlítő hatását a tanulók, annál inkább leszakadnak a hátrányos helyzetűek.

Ugyanis a kompetenciák nyáron is fejlődnek, de csak akkor, ha a gyerekek megkapják a megfelelő impulzusokat. Természetesen nem arról van szó, hogy nyáron is iskolás módon kellene tanulniuk, viszont a sport, a kézműveskedés, a táborok és a nyári olvasás mind fejleszti az alapkompetenciákat. Az a gyerek azonban, akinek ilyenkor ingerszegény a környezete, bizony nem fejlődik, vagy csak sokkal lassabban.

Az amerikai kutatások eredményei

Az egyik legfrissebb amerikai kutatás az országosan reprezentatív Koragyermekkori longitudinális óvodás felmérés adatbázisát használta, ami 20 ezer gyermek 1998 és 2000 között felvett adatait tartalmazza. Bonyolult számításokkal megmérték, hogy mennyit fejlődtek a gyerekek olvasásban és számolásban az óvoda végén, a nyáron és az első osztályban. Azt tapasztalták, hogy a leggyorsabb fejlődés átlagosan az első osztályban zajlott (2,49 pont havonta), aztán az óvodában (1,65 pont havonta), nyáron viszont alig történt változás (0,01 pont havonta). Ugyanakkor az eredményekben mind az iskolai, mind a tanulói szinten nagyobb szórást kaptak nyáron, mint a tanévben. Lefordítva ez azt jelenti, hogy a legnagyobb eltérések a gyerekek fejlődésében nyáron voltak tapasztalhatóak, ahol bizony az átlagos kis érték mögött az is ott van, hogy voltak olyan gyerekek, akik visszafejlődtek. Az iskola viszont, legalábbis az amerikai, növeli az átlagos teljesítményt, csökkenti a tanulók közötti különbségeket és segít a lemaradóknak behozni a hátrányukat.

Egy másik – a John Hopkins Egyetem munkatársai által vezetett – kutatás, amely a baltimore-i iskolakezdési iskolapanel adatait használta, hasonló eredményekre jutott. Mintegy 800 tanuló adatait követték 1982 óta, 20 véletlenszerűen kiválasztott általános iskolában. A kutatás eredményei szerint a tanulók teljesítménye közötti különbségek kétharmada a nyári szünetekben halmozódik fel, és csak a maradék egyharmad különbség magyarázható a családi háttérben már iskolakezdéskor meglévő különbségekkel.

A kutatás külön kitért a gyermekek eltérő nyári aktivitására is, amely magyarázza az évek alatt felhalmozódó különbségeket. Ezek hatását még az óvoda befolyásánál is nagyobbnak találták. Nyáron mintegy egy hónappal maradnak el a hátrányosabb helyzetű családból jövő gyerekek tanulási teljesítményükben a többiektől, és az évek során ez a hatás több hónappá adódik össze. Érdekes módon ez a veszteség különösen a matematikai tudás terén volt kimutatható, ahol a gyakorlás hiánya még inkább érezteti hatását.

Ezek az összefüggések elsősorban a gazdagabb és szegényebb gyerekek közötti különbségekre érvényesek, az etnikai jellegű különbségek terén már differenciáltabb a kép. Az ázsiai gyerekek jobban fejlődnek nyáron, mint az amerikai fehér gyerekek, az iskolában viszont ugyanabban a tempóban haladnak. A fekete gyerekek ugyanakkor mind az óvodában, mind az iskolában lemaradnak fehér és ázsiai társaiktól, ami azt mutatja, hogy az iskoláknak ezen a téren azért vannak hátránynövelő hatásai is.

Miért is okoz a nyári szünet ilyen nagy különbségeket?

Bár a nyár valóban sok inspiráló, fejlesztő lehetőséget kínál a gyerekeknek, ám ezek egyrészt pénzbe kerülnek, másrészt nem minden szülő tulajdonít jelentőséget a hasznos nyári elfoglaltságoknak. A nem kötelező jellegű nyári táborok ezért éppen hogy mélyítik a különbségeket. Egy atlantai felmérés szerint azok a tanulók, akik részt vettek ezekben a nyári programokban, szignifikánsan jobban teljesítettek a tanév elején. Éppen ezért javasolják az USA-ban, hogy a hátrányosabb helyzetűek számára kötelezően működjenek felzárkóztató jellegű nyári programok, az iskola előtti kötelező felkészítő szakasz példájára. Nem érdektelen a programok időzítése sem. A gyerekek kisebb korukban nagyobb tempóban fejlődnek, mint később. Éppen ezért különösen fontos lenne az első iskolai évek során biztosítani az ilyen nyári lehetőséget a rászorulók számára. Azt is kimutatták, hogy a kisebb és személyre szabott programok sikeresebbek, és a siker nem elhanyagolható tényezője a szülők eredményes bevonása.

Magyar szemmel

Vajon hogyan érint ez minket itt, Magyarországon? Azt sajnos jól tudjuk a magyar és nemzetközi tanulói teljesítménymérési adatokból, hogy a magyar iskolák a nagymértékű szelektivitás miatt nem teljesítenek jól a hátránykiegyenlítés, felzárkóztatás terén. A nyári szünet hatásáról viszont nincsenek adataink. Ugyanakkor joggal feltételezhetjük, hogy az egyenlőtlenségek nyáron is újratermelődnek. A hosszú nyári szünet valószínűleg nálunk is a jobb módúaknak kedvez, akiknek ugyan szintén okoz anyagi és szervezési nehézségeket a nyár megszervezése, de mégis csak megoldják valahogy a nyarat, és ezáltal gyermekeik az iskolán kívül is sokat fejlődnek, ellentétben a szegényebb vagy hátrányosabb helyzetű családokkal.

Épp ezért úgy vélem, a nyári szünet hosszát és tartalmát érdemes lenne átgondolni. Tény, hogy a magyar nyári szünet a hosszabbak közé tartozik a maga 11-12 hetével. Igaz ugyan, hogy vannak helyek, ahol még ennél is hosszabb, például a balti vagy déli országokban 13 hét, de Európában többnyire inkább a rövidebb, 6-9 hétig tartó nyári szünet a jellemző. Tegyük ehhez hozzá, hogy a nettó tanítási idő tekintetében az alsó tagozaton a középmezőnyben, a felső tagozaton viszont már hátul kullogunk, vagyis nemzetközi összehasonlításban a magyar gyerekekre kevesebb közvetlen pedagógusi figyelem jut, és ezt leginkább a hátrányos helyzetűek sínylik meg. Az ő esetükben ugyanis az iskolai és nyári ingerszegény környezetet nem mindig tudja vagy akarja a család kompenzálni.

Érdemes az amerikaiak néhány ötletét is megszívlelni, és a hátrányos helyzetű gyerekek esetében nemcsak az óvodai nevelésre, de az általános iskola első szakaszában a nyári szünetekre is nagyobb súlyt fektetni. Lehetővé kell tenni, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is hasznosan töltsék a nyarat. Ahhoz, hogy ezek a programok sikerrel működjenek, egyaránt fontos, hogy valós igényeket szolgáljanak, személyre szabottak legyenek és a családot is bevonják, mint ahogy az is, hogy eljussanak minden érintetthez. A programok gazdája éppúgy lehet az önkormányzat, mint az iskola, de a Biztos kezdet program keretében működő gyermekházak vagy a cigánytanodák is képesek lennének ilyen tevékenységet is folytatni. Ám az ez utóbbiakra szánt pénzek a határozott kormányzati koncepció híján és az azóta begyűrűző válság hatására elszivárogni látszanak.

Azt gondolom, hogy azoknak sem érdektelen ez a probléma, akik jó iskolába járatják a gyerekeiket és hasznosan meg tudják szervezni a nyarat. Ugyanis ha hagyjuk leszakadni hátrányos helyzetű kortársaikat, időzített bombákkal tesszük saját gyermekeink jövőjét is nehezebbé.

Felhasznált irodalom

Barbara Heyns: Summer learning and the effects of schooling. New York: Academic Press. 1978
Barbara Heyns: “Schooling and cognitive development: Is there a season for learning?”
Child Development 58:1151-1160. 1987
Douglas B. Downey–Paul T. von Hippel–Beckett Broh: Are Schools the Great Equalizer? School and Non-School Sources of Inequality in Cognitive Skills. The Ohio State University, American Sociological Review, 69(5), 613-635 (October 2004)
Karl L. Alexander–Doris R. Entwisle–Linda Steffel Olson: Lasting Consequences of the Summer Learning Gap. American Sociological Review. 2007, Vol. 72 (April: 167-180)

(Forrás: Kölöknet.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca
Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.15.
A több napja tartó lengyel tanársztrájkról
Ez a magyar médiában néhány példától (itt, itt, itt és itt) eltekintve egyelőre nem kapott nagy figyelmet. A cikkben a sztrájk okait és körülményeit járom körül, mely a Taní-tani Online...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.13.
Félelmetes, hogy itt tartunk, és az is félelmetes, hogy nem tiltakozunk
Elnézve az eseményeket, a reakciókat, az általános folyamatokat, komolyan megkérdőjeleződik bennem, van-e értelme az egésznek. Mennyivel egyszerűbb lenne szülőként kimenekíteni a saját...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.04.13.
Orbán Viktor ma azt tesz az oktatás rendszerével, amit akar
Az oktatás szereplői közül mára lényegében már csak a diákok azok, akik érdemben lennének képesek hallatni a hangjukat, de a NER résen van: a kormány ellen többször és több fórumon...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.13.
Palkovics szerint az MTA átláthatatlan, év végéig pedig át kell szervezni
Cáfolta az MTA hivatalos közleményében Palkovics László innovációs- és technológiai minisztérium Hír Televíziónak adott korábbi nyilatkozatát, melyben azt állította:„A magyar kormá...
(Forrás: mérce)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek