OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. szeptember 23.
» Hozzászólások (2)

„Keresek Valakit”

Rozmis Margit

1968-ban születtem Jászberényben. Tanári diplomát szereztem földrajz és történelem szakon. 1988 óta megszakításokkal ugyan, de egy jászsági kistelepülés általános iskolájában dolgozom. A tanítás mellett szabadidőmben is szívesen foglalkozom gyerekekkel, több szakkört vezetek, szívesen szervezek kirándulásokat. 2006 óta pedig lakóhelyemen önkormányzati képviselőként is tevékenykedem. Azért vállaltam a feladatot, hogy települési szinten képviselhessem iskolám, tanulóink érdekeit. A történet egy kedves tanítványomról szól, aki nehezen találja helyét a világban, és aki sajnos nincs egyedül ezzel a gonddal. Egy olyan iskolában dolgozom, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma csaknem azonos a tanulói létszámmal, így az ő története „csupán” egy a sok közül. A tolerancia, az elfogadás hiánya sajnos nap mint nap mérgezi az életünket.

„Keresek Valakit s nem tudom, ki az?
A percek robognak, tűnik a Tavasz
S nem tudom, ki az.”

(József Attila, 1921)

A fiú, akiről írok, Gábor, 15 éves. Jelenleg egy vidéki szakközépiskola tanulója. Négy évig osztályfőnöke voltam az általános iskolában, így elegendő időt töltöttünk együtt ahhoz, hogy történetét jól ismerjem. Gábor sajátos nevelési igényű, depresszióra hajlamos diák, aki önértékelési problémával küzd, és az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatta már.

Gábor szüleivel és két testvérével él. A családnak viszonylag jók az anyagi körülményei. Az édesapa sokat dolgozik, emiatt kevés időt tölt a családjával. Az édesanya háztartásbeli, idejének jelentős részét a gyermeknevelés köti le. A fiú veleszületett rendellenességgel él (ajak- és szájpadhasadék), amit mind ő, mind a szülők nehezen dolgoztak fel.

Gábor a család középső gyermeke, és ezt a helyzetet is nehezen viseli. Testvéreivel való kapcsolata problémás. A két évvel idősebb bátyja súlyos betegséggel küzd, ami ugyancsak nagy terhet ró a szülőkre. Gábor húga jó tanuló, szorgalmas, akit mind szülei, mind nevelői mindig dicsérnek teljesítményéért. Gábor sokszor érzi úgy, hogy vele nem foglalkoznak. Véleménye szerint a bátyja azért kap több figyelmet, mert beteg, húga pedig kiváló tanulmányi eredményével váltja ki mindig a család elismerését. Az anya egyébként igen szigorúan neveli a gyermekeket, hiszen jószerével egyedül van velük, tehát szükségesnek ítéli, hogy megfelelően kézben tartsa őket. Gábor gyakran panaszkodott az édesanyjára szigora miatt. Idejének legnagyobb részét otthon a számítógépe előtt tölti, egyedül.

A fiú külsejéből fakadóan nem tudja elfogadni önmagát, önértékelési problémái vannak. Ugyanakkor az órákon igyekszik mindig a középpontban kerülni, ha másképp nem megy, akkor deviáns magatartással. A sikertelenséget nehezen tolerálja. Kudarc – órai feladatok sikertelen teljesítése – esetén viselkedése agresszívvé válik.

Míg az alsó tagozatban szívesen vett részt logopédiai terápián, addig felső tagozatosként a foglalkozásokon való részvételt többször megtagadta, mivel szégyellte ezt a társai előtt. A nyolcadik osztályban azonban már egyértelműen elutasított minden, a kötelező tanórán kívüli foglalkozást. Ez természetesen konfliktusok sorát eredményezte a nevelők és Gábor között. Magatartási problémái egyre gyakoribbá váltak, melynek következtében egyre többször került konfliktusba iskolai környezetével és családjával is. Előfordult, hogy kirohant az órákról, akár padokat is fellökve, durván sértegetve a környezetében lévőket. A felelősségre vonáskor többször sírva fakadt, kiborult. Az érzelmi élet zavarára utalt a túlmozgékonysága, a „bohóckodása” és olykor trágár kifejezésekkel „tarkított” beszéde. Tanulását nehezítette írászavara (betűk felcserélése), a tanulási módszerek alkalmazásában történő lemaradás, az önálló vázlatkészítés, lényegkiemelés nehézsége, a nyelvi kifejezőképesség alacsony szintje, és legfőképp beszédhibája, a hadarás és pöszeség. Mindezek persze a kudarcélményt erősítették benne. A kudarcok pedig mindinkább az iskolával, tanárokkal való szembenállást fokozták. A tetőpont az volt, amikor Gábor ének tantárgyból félévkor elégtelen osztályzatot kapott, mert a tanárnővel szembeni intoleranciája olyan devianciára utaló tevékenységekben (feladatvégzés folyamatos elutasítása, dacos magatartás, minősíthetetlen „beszólások” a tanárnőnek) nyilvánult meg, melyet a nevelő másképpen értékelni nem tudott (vagy igazából nem is akart).

A kamaszkorral a szexualitás kérdése központi téma lett számára. Kortársai szerint is túlzott érdeklődéssel bírt a téma iránt. Közeledni próbál korosztálya lányaihoz, de nem mindig a megfelelő módon (agresszív, durva volt), így ezt a fajta érdeklődését a lányok elutasították.

Annak ellenére, hogy önmaga is belátta: nem képes megfelelő teljesítményt nyújtani az iskolában, beszéde sem fejlődik kellőképp, mégsem járt a számára előírt fejlesztő foglalkozásokra. A pszichológusi segítséget sem vette igénybe. Szinte mindig kritizálásnak, sértegetésnek fogta fel környezete vele szembeni megnyilvánulásait.

Sokszor felmerül bennem a kérdés: mit tehetünk mi, „gondos” felnőttek, egy hasonló sorsú gyermek útjának egyengetéséért? Mit tehetünk és mi az, amit teszünk ezekért az alakuló személyiségért? Napjainkban annyi problémával kell megküzdeni az oktatásban mindenkinek. Diáknak, pedagógusnak, szülőnek egyaránt megvan a maga gondja. És közben tornyosulnak a megoldatlan problémák.

Adva van egy fiú, születési rendellenességgel, kamaszkori, családi, tanulási problémákkal. Vegyük számba a lehetséges segítőket! A szülő elfoglalt, ugyancsak problémákkal teli élete nem hagy elég időt a gyermekre. A kortársak nem tudnak, de nem is akarnak segíteni. Általában egyre jellemzőbb az osztályokon belüli közömbösség, nincs szolidaritás, nem működik az empátia, a gyerekek nem állnak ki egymásért. Jó esetben kívülálló szemlélők, de olykor verbálisan, esetenként tettlegesen is bántják egymást. Történetem főhőse is inkább volt az osztály bohóca, mint elfogadott, értékelt tagja.

Az osztályfőnöki órákon gyakran beszélünk a toleranciáról, az emberi értékekről, társas kapcsolatokról, szervezünk közös programokat, de őszintén bevallva egyre kevesebb eredménnyel. A szülői értekezleteken egy-egy felmerülő probléma esetén a szülők sok esetben egymás gyermekére mutogatnak, olykor igen vitatható stílusban vonják kétségbe egymás szülői alkalmasságát.

Számomra is nyomasztó a tudat, hogy nem tudok megfelelni az osztályfőnökséggel járó kihívásoknak. Ugyanakkor hiszek abban, hogy értékek továbbra is léteznek, csak a közvetítés módjában vannak hibák. A tanár túlterhelt, igyekszik megfelelni mindenféle elvárásnak, így előfordulhat, hogy a konfliktushelyzetet az „erő” oldaláról zárja le: beír, buktat. (Amit a magam részéről elfogadhatatlannak tartok.)

Az iskolában a gyerekek által adott jelzések széles skálájával találkozunk. Az pedig az iskolán, a pedagóguson múlik, hogy e jelzésékre miként reagál. Tudjuk, hogy a magatartási problémák jelentős részének gyökere a családi háttérben keresendő, de a felelősséget kizárólag a családra hárítani nem lehet. Itt van például ez a fiú a kamaszkor minden problémájával, önértékelési gondokkal, gyenge iskolai teljesítménnyel, a környezet elleni tiltakozása jeleként deviáns viselkedéssel. Mindez olyan súllyal nehezedik rá, hogy egyedül megküzdeni e problémákkal nem bír, miközben a segítség minden formájának dacosan ellenáll.

Ki és hogyan segíthetne neki?

Rozmis Margit

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Rudas Katalin | 2010. február 1.
A fiú az elégedetlenség minden jelét felmutatja, Témája az elutasitás, amit aztán a környezetéből ki is vált.Mégis miben kapaszkodhatna meg? Ebben az életkorban a legfontosabb a kortárskapcsolatok, akiket elutasit és akik elutasitják. Ördögikör. Mégis itt probálkoznék, kicsit a megfigyelő énjét erősitve, hogy rálásson arra, hogy ő mit csinál. Kamasz csoportba tenném, hogy egy másik szerepbe is kerülhessen valahogy a csoport elfogadása mentén.
hanger | 2009. október 4. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
a kérdésre a választ nem tudom.

engem az érint meg benne, hogy a történet oly nagyon mindennapi és gyakori. és annyira ritka, hogy egy tanár ne a személyes sérelmecskéiről beszéljen, hanem ilyen szép kerek összefüggéseiben lássa az egészet.

talán, ha minden tanára és segítője így látná, akkor nem kéne most megoldás után futkosni. puszilom az énektanárnénit.

az a félmondat is megérint, amiben arról van szó, hogy a diáktársak nem toleránsak, legfeljebb kívülállók. talán ebből az irányból lehetne megoldást keresni. olyan közösséget, amelyik elfogadja őt.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek