OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. november 16.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
 

Török Ildikó

Tanfolyamról tanfolyamra, avagy amikor a pedagógust tanítják

Tavaly – én balga, naiv – azt írtam valahol, hogy immár diplomákon és pedagógiai szakvizsgán is túl, védett korba lépve már csak olyan tanfolyamokat választok, amelyek valóban érdekelnek. Tévedtem. Néhány hónapja egy újabb oklevelet, egyszerűbben: papírt szereztem, mely szerint alkalmassá váltam „a nem szakrendszerű oktatásban való tanításra”. Hurrá! Most már nem vagyok amatőr, taníthatok tovább az ötödik-hatodik évfolyamon.

Amikor megtudtam, hogy mégis el kell végeznem a „pedagógus mesterség” elnevezésű, százhúsz órás tanfolyamot, arra gondoltam, hogy itt tényleg új módszerekkel, mesterségbeli fogásokkal, sosem látott tanulási technikákkal ismerkedhetünk meg. Örülnünk kellett volna, hogy keddenként 14-18 óráig annyi, de annyi hasznos dolgot hallhatunk-láthatunk. A pedagógia színes világának eddig ismeretlen, új dimenziói nyílnak meg előttünk. De akkor miért ülünk éppoly feszülten és belső daccal az órákon, néha csendben, néha viszont – hasonlóan a diákjainkhoz – igencsak fegyelmezetlenül?

A válasz: senki sem jött szabad akaratából, hanem azért, mert jövő évtől már szükségünk lesz a papírra, bocsánat, a tanúsítványra. Hiába, a kötelező nekünk is nehezebben megy le a torkunkon.

Elmélet + elmélet + Power Point

Először is tisztáztuk a napirendet: több szünet lesz, hosszabbak is, és előbb mehetünk haza. Ez mindenkinek tetszett. Miután aláírtuk a jelenléti ívet, máris megfogyatkoztunk, ki versenyre, ki értekezletre rohant el. Az is kiderült, hogy felnőttek vagyunk, és mindenkinek saját lelkiismeretére van bízva, hányszor jelenik majd meg az előadásokon, ezt senki sem fogja ellenőrizni. Sőt a jelenléti ívvel is szabadon garázdálkodhatunk. Egyre vidámabban néztünk az eddig sötétnek tűnő jövő felé. Vidámságunk csak az előadás kezdetéig tartott.

Rémülten láttuk, hogy a megszokott elmélet + elmélet + power point-os színházra számíthatunk, ezért mindenki igyekezett fedezékbe vonulni. Sajnos a VIP-helyeken (= első sorok) ülőknek erre nem nyílt lehetőségük. Az ajtó folyamatos mozgásban volt, jó néhányan csak a második óra felénél estek be lihegve versenyről, értekezletről, hetedik óráról. A szünetben ismét változott a létszám: most a gyerekért igyekvők távoztak.

Az előadó, látva az egyre inkább alátámasztást igénylő szemhéjainkat, megszakította beszédét az ismert „És önöknek mi a tapasztalatuk ezen a téren?” kérdéssel. Ezzel elérte, hogy felébredtünk, és fészkelődni kezdtünk. Páran belefogtak a szokásos iskolai történetekbe: „Nálunk ez úgy működik…”, és máris elkanyarodtunk az eredeti témától. Ezáltal az előadó is pihenhetett (lásd: munkamegosztás), meg hát „Legyünk egy kicsit interaktívabbak, kedves kollégák!” A pedagógus amúgy is szeret beszélni… Itt szerencsére hosszabb szünet következett, amikor a vonattal közlekedők siettek el. És mivel a következő nap is nehéznek ígérkezett, egy rövidre sikeredett etappal be is fejezhettük ezt a kis haszontalan délutánt.

Másik előadónkat ki-ki vérmérséklete szint próbálta túlélni: jegyzeteléssel, firkálgatással, dolgozatjavítással, pogácsacsipegetéssel. Én is hat kemény órát tudva magam mögött, csak valahonnan távolról hallottam, hogy a kivetítőn éppen nagy kedvencem, a „pszichoszociális fejlődés eriksoni modellje” látható. Sajnos sem ez, sem az „identitás kialakulása és szerepdiffúzió közti moratórium” izgalmai sem voltak képesek agyhullámaimat megmozgatni. (Töredelmesen bevallom, engem néha érdekelnek az elméleti kérdések. Mindig is szerettem a lélektant, mi több, az ábrákat és a modelleket is jól tűröm, mégis egyre többször érzek tehetetlen dühöt, amikor egy-egy előadó a pedagógia magas tudományának képviselőjeként eláraszt elvont szövegekkel minket, rosszul titkolt lenézéssel tekintve ránk, mezei tanerőkre, aki még azt sem értik, mi lehet a „pszichoreaktív depresszió és a kognitív folyamatok torzulása közti összefüggés”. Lehet. Mi egyszerűen csak megvigasztaljuk Pistikét, aki azért képtelen az irodalmi műfajok befogadására, mert meghalt a nagymamája.)

Most is csak kapkodtuk a fejünket a szakzsargonba burkolt csoportosítások, hipotézisek, egyenletek láttán, és lassan rajtunk is elhatalmasodott a kognitív folyamatok torzulása. Pedig arra kellett volna összpontosítanunk, amit a tanfolyam szervezői határozottan állítottak rólunk: „olyan ismereteket kapnak, melyek megszerzése után – figyelembe véve a különböző pszichológiai átmenetek személyiség és kognitív sajátosságait – hatékonyabban tudják megszervezni a tanítás-tanulás folyamatát”. Ezt kell észben tartanunk, és máris vidámabbnak tűnik barakkunk!

A következő előadáson nem volt telt ház …

Biztosan sokan ismerik azokat a lelkes kollégákat, akik pozitív példaként külföldi tanulmányútjaik tapasztalatait osztják meg velünk. Nézzük a képeket a holland iskoláról, az élménybeszámoló is érdekes az ottani integrált oktatás megvalósításáról, meghallgatjuk, milyen nyugodtak és képzettek holland kollégáink, de a vetítő kikapcsolása után visszatérünk a való világba, és a napközisek zsíros kenyér, lila hagyma uzsonnájának maradékát eszegetjük csendesen. Miért is ültünk itt három órán keresztül?

Jöhet másik kedvenc témám: differenciálás a hétköznapokban. Berobban egy vidám, fiatal nő rengeteg ötlettel, millió fénymásolt feladatlappal – hihetetlenül szuggesztív, egy óra múlva már mi is lelkesen látjuk magunkat, amint szakóráinkon korszerűen differenciálunk. Nézzük a grafikonokat, amelyek a legkonzervatívabb kollégáinknak is világosan bebizonyítják, mennyire hatékony ez a módszer. Már-már elkápráztat bennünket a tűzijáték, amikor kiderül, hogy ezek az órák hatvanpercesek, hogy a tizenöt gyerekkel két tanító foglalkozik, és előadónk heti hat órában tanít. Ja, az más. Miért is ültünk itt három órán keresztül?

Életidegen példák, utópisztikus elképzelések. Számomra az ilyen előadások ahhoz hasonlítanak, mintha szerény lakásom szerény berendezését (szerény fizetésemből) a belsőépítész-magazinban bemutatott luxus alapján kellene megoldanom.

Tudom, hogy ma már a korszerű technika alkalmazása nem különleges mutatvány, hanem egyszerűen szükséges, hétköznapi dolog, ami megkönnyíti a munkánkat. De nem úgy, ahogy sokszor tapasztaltuk: az előadó ugyanazt mondja el, mint ami a kivetítőn van, aztán a végén közli, megkapjuk lemezen is. Akkor miért kellett itt ülnünk három órát? Kapjuk meg az elején, és mehet mindenki haza! Igen ám, de a továbbképzés nem távképzés, és a főszereplő nevében benne van, hogy elő kell adnia, azért előadó…

Sok-sok tanfolyami képzésen vettem részt, és ha most megkérdeznek, melyikre emlékszem szívesen, akkor ugyanazt tudom elmondani, mint amit saját óráimmal szeretnék elérni: hasznos, használható tudást adjon, aktivitásra sarkalljon, és jó hangulatban, partneri viszonyban történjen mindez.

Happy end: a tanfolyam befejező része pont olyan volt, amilyet addig csak reméltünk. Előadónk ugyanis a gyakorlatból érkezett, tehát valóban megismertük a jó, a használható módszereket, kipróbáltuk mindet. Volt ugyan power point, de előrebocsátotta, hogy a szöveget megtaláljuk a CD-n, ne vegyük el az időt a valóban fontos dolgoktól. Felálltunk, mozogtunk, rajzoltunk, dolgoztunk csoportban, megbeszéltük. De! Mindezt gyorsan, röviden, hogy legyen időnk és lehetőségünk a rengeteg ötletet meg is valósítani. A közös munka magával hozta a kreativitást is, és egyre többen kapcsolódtak be saját, kipróbált módszereikkel egy-egy témába. Miért is ültünk itt három órát? Mert több hónapra elegendő muníciót vihettünk haza.

Epilógus

Azért a zárás is érdekes volt: a szervező cég egyik munkatársa megjelent az utolsó foglalkozáson, és kiosztotta a várva-várt tanúsítványokat. Még a hiányzókét is hazavihettük. Így kaphatott „jogosítványt” az a kolléga is, akit a huszadik óra után soha többet nem láttunk…

(Megjelent a Mentor-Támpont 2009. májusi számában.)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

márta | 2009. november 17.
Kedves Ildikó!
De jó, hogy ezt végre valaki ilyen jól megfogalmazta és leírta! Azt hiszem mindnyájan voltunk már nem is egyszer ilyen helyzetben. Arról meg soha egy szó sem esik, hogy milyen sokba kerül mindez a sok jó (amit mellesleg mennyivel hasznosabbra lehetne fordítani - pénzt is meg időt is)!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek