OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. november 19.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
     

Családom karácsonya

Bertáné Márta Edit óraterv-pályázatunkra küldte el ötödikeseknek készített foglalkozását, melyet az együtt gondolkodásra épít. Az óra az érzelmi feltöltődésen túl különösen jó szolgálatot tesz a gyerekek megismerésében.

„Mit tehetnék érted, hogy
Elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem
A gonosz varázslatot?”

Halász Judit

Téma: Családom karácsonya

Évfolyam: 5. osztály

Javasolt létszám: az egész osztály

Szükséges eszközök: Sztár karácsony CD; fényképek; Koskóczi Mária: Nyugtalanító segítség; illatgyertyák, adventi koszorú; szaloncukor

Előkészületek: A teremben körbe rendezni a székeket, mécsesek, illatgyertyák meggyújtása, sötétítő behúzása, CD bekapcsolása, kör közepére az adventi koszorú elhelyezése. Amikor a gyerekek belépnek, essen le az álluk.

Az óra menete

I. Bevezető beszélgetés

Csoportalakítás: Az 1. mellékletben található fényképeket a terem különböző pontjain helyezzük el. A gyerekeknek az a feladatuk, hogy megkeressék, melyik az a fotó, melynek a hangulata a legjobban hasonlít az ő családi karácsonyuk hangulatához. Ezután megkérjük őket, hogy ahhoz a képhez álljanak, amilyennek látni szeretnék a saját karácsonyukat (4 perc).

II. Ráhangolódás

Megkérjük a tanulókat, hogy szóforgó (kerekasztal) formájában mindenki mondjon néhány mondatot arról, náluk hogyan zajlik a karácsony (10 perc).

III. Problémafelvetés

Felolvassuk Koskóczi Mária történetét (2. melléklet) (5 perc).

IV. Beszélgetés a történetről

A kerekasztal formájában zajló beszélgetés során felelevenítjük a történetet, meghallgatjuk a gyerekek véleményét, és arra törekszünk, hogy a beszélgetés végére egyfajta értékrend alakuljon ki a gyerekekben. A legfőbb kérdés ezen a ponton az, ki milyen felnőtt is szeretne lenni (11 perc).

V. Szituációs játék, felkészülés

Kérjük meg a tanulókat, hogy páros munkában gondoljanak ki más befejezést a történethez (néhány mondatnál ne legyen hosszabb egy-egy jelenet). Játsszák el párban, hogyan köszönték volna meg a segítséget (5 perc).

VI. Befejezések bemutatása

A gyerekek bemutatják páros jelenetüket, majd az osztály közösen kiválasztja, melyik lett a legjobb, legfrappánsabb, legérzelmesebb stb. befejezés. Az értékelés során az a cél, hogy kiemeljük, ki miben nyújtott jó teljesítményt (10 perc).

A feldolgozás tapasztalatai

A mai korszerű iskolával szemben támasztott követelmények között szerepel, hogy olyan embereket neveljen, akik alkalmazkodnak a kor elvárásaihoz, tudásukat maguk építik fel és tartják szinten, fejlesztik tovább. Hajlandók gondolkodni, másokkal együttműködni.

Ezeknek a követelményeknek a konstruktivista pedagógia szemlélettel tudunk csak megfelelni. Ehhez a valóságból kell kiindulnunk, életszerű helyzeteken át kell gyakorolni, problémát megoldani. Ezt változatos munkaformákkal és módszerekkel tehetjük még izgalmasabbá. El kell fogadnunk, hogy nem ismeretközlők vagyunk, hanem segítők, akik a helyes megoldás felé terelgetik tanítványaikat.

Az előzőekben leírt óravázlatot ennek alapján készítettem el.

Az osztály, amelyben feldolgoztam, 31 főből áll. Képességek szerint heterogének, egy fiú küzd tanulási problémákkal (dyslexiás), és hányatott családi körülmények között él 4 tanuló.

Az osztály elsőtől kezdve kooperatív technikákat használt. A téma feldolgozására karácsony előtt kerül sor, jó lehetőséget biztosítva számomra a gyerekek jobb megismerésére. Ám magában rejti annak a veszélyét is, hogy a különböző értékrendű diákok összeütközésbe kerülnek egymással.

Csoportalakítás: fényképek segítségével, meglátják, ki hogyan tölti a karácsonyt, akik egy helyre kerültek, tapasztalatot is cserélnek, jobban megismerve ezzel egymást. A gyerekek is jól ismerik a módszert, szinte azonnal rendeződnek.

Tapasztalat: az átrendeződés csak 3 gyereknél fordult elő, ők a nagyobb tömegben töltött karácsony helyett szűkebb családi körre vágytak. A magányos képet senki nem választotta. Örömmel töltött el, hogy ez az ünnep még mindig őrzi bensőséges jellegét.

II. Beszélgetés a családi karácsonyról, szóforgó: nagyon kedves beszélgetés vette kezdetét, körben ültünk és mindenki elmesélt valamit, ami a karácsonyról eszébe jutott. Voltak vicces történetek, és voltak bensőségesek, sokan a történeten túl érzelmeiket is megosztották velünk.

Tapasztalat: gördülékenyen ment a beszélgetés. Szájtátva hallgatták egymást, együtt „sírtak-nevettek” a mesélővel. Közben kosárban szaloncukrot adtunk körbe és cd-t hallgattunk.

III. Történet felolvasása: én olvastam fel a történetet. Olyan történetet választottam, amely napjainkban játszódik, és bárkivel megtörténhet, ezzel próbáltam közelebb hozni a gyerekekhez a hagyományos értékeken túl a modern értékeket is.

Tapasztalat: a felolvasást döbbent csend követte. Mindenki átérezte a történet drámáját. Kicsit talán meg is fogadták, hogy ők soha nem lesznek ilyen felnőttek, és megtanulnak köszönetet mondani még akkor is, ha nehéz.

IV. Beszélgetés a történetről: ismét a kerekasztal formát választottam; mindenki elmondta, mi ragadta meg a történetben. Ha valaki gondolait már elmondták, passzolhatott vagy kiegészíthette az előtte szólót.

Tapasztalat: erre a feladatra hosszabb idő kellett. Sok minden kiderült belőle, ütköztek az értékek is. Parázs vita alakult ki az ügyvédről, hogy vajon boldog-e. Szerencsére a gyerekeknek mást jelentett a boldogság. Minden kételkedőt sikerült meggyőzni.

V. Szituációs játék: az egymás mellett ülők alkottak párokat. 5 perc felkészülés után meghallgattuk őket. Többféle megoldás született. Voltak nagyon eredeti és vicces gondolatok is. Születtek meglepő fordulatok is, például a hajléktalan nem más, mint előkerült távoli nagybácsi…

VI. Összefoglalás, értékelés: az óra kellemes hangulatban telt. Egymás jobb megismerésén túl képet kaphattam az otthoni állapotokról is. Bepillantást nyerhettem a gyerekek vágyaiba. Megnyugodhattam, hogy az értékrendjük rendben van.

Készítette: Bertáné Márta Edit
Zsombó-Csólyospálos községek Általános Iskolája és AMI
Kós Károly Általános Iskola Zsombó

Tanítás helyszíne: Kós Károly Általános Iskola, Zsombó

(A fenti foglalkozás-leírás az OFOE óraterv-pályázatára érkezett írás szerkesztett változata.)

Mellékletek

1. melléklet: Képek különböző karácsonyokról

2. melléklet

Koskóczki Mária: Nyugtalanító segítség

A fürge esőcseppek vidáman kopogtatták az ezüstszürke Audi ablakait, miközben dr. Radóczki Tamás hazafelé vezetett a kövér pocsolyák borította főúton. Mogorván nézte az előtte vánszorgó, zöld teherautót, s magában szitkozódott. Rémes nap állt mögötte. Délelőtt veszített a tárgyaláson, éttermi ebédje túl zsíros volt, holnap meg viheti a kocsit újra mosatni. Remek. Csak érne már haza...

A Perczel utcában, egy kétszintes, fehér, tekintélyes családi ház előtt egy hajléktalan kuporgott. Hatvan körüli, koszos, rossz szagú. Testét lyukas, vékony, sárga esőkabát védte. Ám kilógó, vastag, őszes szakállát eláztatták a kövér, konokul pergő, nemtörődöm vízcseppek. Antal bácsi – a környékbeli csavargók így nevezték – már évek óta errefelé élt, s legtöbbször e ház előtt húzta meg magát. Egy éve itt gázolta el bozontos, fekete, korcs kutyáját egy Zsiguli. Az öreg a túloldalon lévő akácok alá temette az állatot, s azóta ragaszkodó emlékezet kötötte e helyhez.

Egyébként asztalos volt. Harminc évig dolgozott egy közeli, forgácsszagú kis műhelyben. Ám egy éjjel suhancok felgyújtották üzletét, s mindene porrá hamvadt. Újjáépítésre nem volt pénze, máshol nem talált munkát. Lassan felélte maradék vagyonát, végül eladta szobakonyhás lakását. Az utcára került.

Úgy inna egy csésze, forró, gőzölgő kakaót. Ez járt a fejében, amikor éles csikorgással lefékezett előtte az ezüst Audi. Radóczki, becsapva maga után az ajtót, mérgesen előkotorta belső zsebéből kulcscsomóját, s a kovácsoltvas kapuhoz lépett.

– Menjen már innen! – kiáltott a hajlott öregre, aki arrébb húzódott. – Nem. Ne csak arrébb! Menjen el innen! – förmedt rá újra, miközben kirántotta a kaput. – Miért kell folyton itt ülnie?... Tudom, a kutyája, de nem érdekel – mondta bezárva a kijáratot. – Takarodjon a házam elől! – dörögte még vissza otthona rézkilincsű bejáratából, azzal becsapta a tölgyfaajtót.

Az öreg szótlan maradt. Csak ült tovább áldatlan némaságba bújva, s nézte, amint a haragos, érzéketlen, zúgó eső megtisztítja a járdát.

– A frászért nem megy már el innen ez az öreg – dühöngött Radóczki, miközben néhány száraz bükkfát dobott a téglakandallóba. – Még ilyet... Á, ez már más – dörzsölte össze kezeit érezve a felszálló meleget, miközben lehuppant a halkan percegő tűz elé a fotelba. Ki nem állhatta a hajléktalanokat. El kellene már vitetni ezt is a háza elől.

A december szinte rázuhant a tájra, s karácsony estéjén szürke hófelhők szitálták tele a környéket. Este fél kilencre álltak a mutatók, amikor Radóczki vastag, barna, kötött pulóverben, kezében egy nagy, piros ajándékdobozzal kilépett otthona ajtaján. Barátnője csupán négy háznyira lakott, oda igyekezett a kinti hőmérséklet dacára vékonyan öltözve. Izabella szép, csinos, intelligens nő volt. Ügyvéd, akárcsak a férfi.

Radóczki kilépve a kapun meglátta az átfagyott arcú öreget. A bácsi ott didergett a vaskerítéshez lapulva, egy kukából kotort ócska, műszőr kabátban.

– Boldog karácsonyt! – mondta neki felnézve az öreg, akinek senkije se volt. Ám az ügyvéd némán elhaladt mellette. Néhány napja, amikor fagypont alá esett a hőmérséklet, eszébe jutott, talán beengedhetné az öreget az udvarán álló, néhány négyzetméteres, fűtött üvegházba, ahol a bonszai fáit tartotta. De végül elvetette az ötletet. Ám most, alighogy megtette volna a következő lépést, csizmája megcsúszott, Radóczki háttal a jeges járdának csapódott, fejét a kemény betonhoz verve. Az utca kietlen volt, fagyos és néma. Az öreg odafigyelt a puffanásra. Látta, a fekvő férfi nem mozdul. Feltápászkodott hát a földről, s mozgásra kényszerítve elfagyott, edzőcipős lábait, elindult az ügyvéd felé. Odaérve látta, hogy nagy a baj. A férfi nem mozdult, tarkója vérzett, szemét behunyva tartotta. Az öreg ekkor kihalászta zsebéből utolsó húszasát, s a közeli telefonfülkéhez sietett. Nyolc perc elteltével már éles sziréna verte fel az utca baljós, havas, nyugtalan csendjét.

Radóczki hátát a párnának támasztva feküdt a kórteremben és másnapi vádbeszédének szövegét javítgatta. Már egyáltalán nem fájt semmije. Koponyáján összevarrták a repedést, agyrázkódásának nyoma sem volt, s eszméletét két napja még a mentőben visszanyerte. Arra, mi történt volna vele, ha nem találnak rá, jobb volt nem gondolni. De pont az az öreg... Radóczki nem is igazán tudta, miért, de azóta, hogy a mentősök tájékoztatták, a hajléktalan segített rajta, egyfolytában ez járt a fejében. Kifejezetten nyugtalanította a dolog. Miért nem valamelyik szomszédja vette észre? De akárhogy is spekulált, el kellett fogadnia, az öreg volt az, aki megmentette az életét.

Megköszöni neki. Határozta el végül. Ám amint közeledett hazaengedésének órája, egyre inkább feszélyezve érezte magát. Sehogy se fűlött hozzá a foga, hogy megszólítsa az öreget. Ritkán beszélt hozzá, s akkor sem épp barátkozó szándékkal. De meg fogja tenni, hiszen úriember. S az úriember mindig tudja, mi a dolga.

Délután meg is jött a taxi. Izabellának tárgyalása volt, így nem jöhetett a férfiért. Radóczki különös feszültséggel telve ült a kocsiban. Nem kívánt kötelességére gondolt. Ám hazaérve az ügyvédet váratlan dolog fogadta. Az öreg nem volt sehol. Radóczki kissé csodálkozva, ám annál nagyobb megkönnyebbüléssel lépett be tágas otthonába. Talán mégsem kell hálálkodnia, gondolta. De valahogy mégiscsak foglalkoztatta a dolog, s másnap reggel kocsija mellett állva rá is kérdezett a szintén munkába igyekvő szomszédjánál.

– Ki? Ja, az öreg. Két napja meghalt. Megfagyott az éjjel. Mégiscsak ki kellett hívni a rendőrséget – mondta a szomszéd, akivel az ügyvéd többször is beszélgetett arról, el kellene már távolítani innen az öreget vagy szóval, vagy hatósági erővel.

Radóczkit különös érzés járta át. Sajnálná az öreget? Nem valószínű. Mindig is azt kívánta, ne legyen többé a kapuja előtt. Talán mégis be kellett volna engednie... Ez motoszkált benne még akkor is, amikor leparkolta kocsiját a bíróság előtt. Tíz perc múlva azonban már kezdődött a tárgyalás, s többet nem foglalkozott az öreggel.

Két év telt el. Radóczki még mindig egyedül élt, tárgyalásokra járt, s növelgette vagyonát. Ám ha elhaladt egy hajléktalan mellett, mindig a kezébe nyomott egy tízest. „Isten áldja meg”, mondogatták neki. S olyankor mindig elmosolyodott. Mégiscsak jó ember, gondolta.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

tarczal péter | 2010. február 22.
csatlakozom az előttem szólóhoz.:)
Varga Krisztina | 2010. február 13.
Nagyon tetszik az óraterv! Gratulálok! :)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.23.
Döntetlen: a Nagy Blankát mocskoló kormánylap mellé állt a
Eddig sorra nyerte a pereket Nagy Blanka az őt lejáratni próbáló kormánylapok ellen, de az ítélőtábla ezúttal felemás ítéletet hozott: rábólintottak a Ripost.hu fellebbezésére. A pernyertess...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.23.
A finn elnökségi konferencián a Kreatív Partnerség Magyarország program
2019. júliusában vette át az európai uniós elnökséget Finnország. A finn elnökség keretében, az első szakmai esemény a 2019. július 8-10. között, Helsinkiben megrendezett, Creative Transformations...
(Forrás: Kölöknet)
--
2019.07.23.
Mi jön az OKJ-rendszer helyett?
Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink...
(Forrás: index)
--
2019.07.23.
Nekiment a Magyartanárok Egyesületének elnöke Háy Jánosnak
Arató szerint negyvenévnyi küzdelem van abban, hogy az irodalomtanítás figyelme a tanárok jelentős részénél már a művekre és nem az írók életrajzára irányul. Miután végigveszi, milyen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.23.
Kézivezérlésre állítják az oktatást: könnyítenek az iskolaigazgatók kinevezésén
Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.22.
Menekülnek a tanárok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt
Úgy látszik, nem lesz megoldás a pedagógushiányra, hogy nyugdíjaskorú tanárokat dolgoztassanak tovább, mert a tanárok menekülnek a munkából, még tíz órát sem hajlandók vállalni. Csak...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.22.
143 391 nettó – elkeseredetten posztolják fizetésüket a szakpedagógusok
A kormány hangzatos számokat közöl az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésével kapcsolatban. A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő...
(Forrás: mérce)
--
2019.07.22.
A budaörsi iskolaigazgatók csicskáztatása és a köznevelési törvény módosítása mutatja meg a NER lényegét
A mostani, budaörsi esetben és az alternatív iskolákra vonatkozó törvénymódosításban közös vonás, hogy nincs bennük semmiféle racionális elem azon felül, hogy a minisztériumtól eleve...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.07.22.
Az Emmi „nem találta meggyőzőnek” az elutasított budaörsi igazgatók pályázatait
Az iskolaigazgatók kinevezése a jogszabályban előírt eljárás szerint történik, a végső döntés, a kinevezés joga az oktatásért felelős miniszteré. A jogszabályban kijelölt döntéshoz...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek