OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. november 25.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Konfliktuskezelés – az iskolában

90 perces foglalkozás, mely a konfliktuskezelési módokkal, a mediációs eljárással ismerteti meg a tanulókat. Simon Gabriella (budapesti Homoktövis Általános Iskola) pályázatunkra írt óratervét 8. évfolyamos, illetve középiskolás gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk.

Téma: Konfliktuskezelési eljárások, a mediációs eljárás bevezetése

Évfolyam: általános iskola 8. évfolyama, illetve középiskola évfolyamai

Javasolt létszám: 16-20 fő, nagyobb létszámú osztályok lehetőleg bontott csoportban dolgozzanak

Javasolt időkeret: 90 perc

Szükséges eszközök: Előre elkészített, egymással láthatólag konfliktusban álló emberek újságokból kivágott képei. Négyféle kép szükséges, a terem négy sarkában előre elhelyezve. A képeket aszerint válasszuk meg, hogy milyen konfliktuskezelési eljárásokról fogunk beszélgetni. Lehetséges eljárások: versengő, elkerülő, kompromisszumkereső, alkalmazkodó. (A problémamegoldó eljárást itt szándékosan hagytam ki.) Szerepkártyák a konfliktusok lehetséges megoldási módjairól – mellékletben. Szükségesek továbbá hurkapálcák, annyi, hogy páronként jusson a gyerekeknek.

Előkészületek: A kerettörténet, illetve a konfliktusmegoldási módok kártyákon kinyomtatva. Lejátszó eszköz, kellemes, lágy zene. A székek nagy körben legyenek elrendezve.

Az óra menete

I. Bevezető játék

Mennyire figyelsz a másikra? A csoport tagjai nagy körben állva, némán, szemkontaktussal párt választanak maguknak. A kialakult párok a mutatóujjuk közé hurkapálcát fognak, és a hurkapálcát megtartva követik egymás mozdulatait. Lassan haladhatnak is a teremben, a lényeg, hogy ne essen le a hurkapálca, és érezzék, amikor a párjuk átvenné a mozdulatok irányítását. Ha a párok kevésbé gyakorlottak az ilyen játékokban, 2-3 percig az egyikük, azután a másikuk irányítsa a mozdulatokat. Ha módunkban áll, halk zene szólhat a gyakorlat alatt. A játék végén a tanulók nagycsoportban osszák meg tapasztalataikat arról, milyen érzés volt irányítani, mire kellett figyelniük, és milyen volt a párjuk mozdulatait követni.

II. Ráhangolódás

A tanulók a korábban kihelyezett négy, konfliktust ábrázoló kép egyike mellé állnak (sarkok-módszer), a képek közül érdeklődésük szerint így válasszanak. Kezdeményezzünk a csoportokban beszélgetést arról, vajon milyen konfliktust ábrázolhatnak a képek, kik lehetnek azok, akik részt vesznek benne, és milyen kifejlet, megoldás irányába mutatnak a mozdulatok, arckifejezések. A tanulók a megbeszéléskor bátran használják a fantáziájukat. A beszélgetéshez a gyerekek a székeket a csoportmunkának megfelelően rendezzék. A kialakult véleményeket egy szószóló ismertesse a nagycsoporttal, alkalmazhatjuk a csoport-szóforgó módszerét.

III. Problémafelvetés

A korábban együtt dolgozó párok álljanak fel egymással szemben két csoportban. A kialakult két sor két csoportot fog alkotni. Üljön le a két csoport egymástól elkülönülve. Olvassuk fel a tanulóknak a Piroska és a farkas történetének modern változatát (1. melléklet). Kérjük meg őket, válasszanak, melyik szereplő nézeteit hangosítanák ki, és ebben állapodjunk meg! A csoport dolgozza ki, milyen módon, milyen érvekkel érné el, hogy az ő nézőpontjuknak megfelelően rendezzék a konfliktust. Válasszanak szószólót maguk közül, aki mindenben követi majd a csoport utasításait, de legfőképpen törekedjék a győzelemre.

A játék után nagycsoportban beszélgessünk arról, hogyan alakult a konfliktus, sikerült-e megoldani a problémát, hogyan érzik magukat a szereplők, meg van-e elégedve a csoport az eredménnyel. Beszéljük meg, melyek ennek az eljárásnak, melyet a versengés jellemez, fő vonásai, az előnyei, a hátrányai.

Ha nagyon bevonódott a csoport a játékba, a beszélgetéssel segítsük az ellentétek, esetleges indulatok elsimítását.

IV. Beszélgetés a konfliktuskezelés különböző módjairól

Keresse meg mindenki a „Sarkok” játékban kialakult csoportját. Kérjük meg a „Versengő” csoportot, dolgozza ki, mi lenne a „Problémamegoldó” konfliktuskezelési eljárásnak megfelelő megoldás a történet megnyugtató befejezéséhez. A másik három csoport a saját választásának megfelelően dolgozza ki az elkerülő, kompromisszumkereső, alkalmazkodó konfliktuskezelési módszert, az imént megismert történetet felhasználva. Megoldásaikat ismertessék a nagycsoporttal (2. melléklet).

Kezdeményezzünk beszélgetést arról, vajon melyik esetben milyen módszer alkalmazása segítheti a konfliktusok mindenki számára megnyugtató rendezését, mi lehet a szerepe a konfliktusok megoldásában a közvetítőnek (mediátornak) (3. melléklet).

V. Levezető játék

Kígyójáték. A csoportból egy ember kimegy. Addig a csoport tagjai sort alkotnak, és egymás kezét megfogva, el nem engedve úgy összetekerednek, hogy egymás megfogott kezei alatt és felett is átbújhatnak. A játékban innentől kezdve nem szabad megszólalni. A bejövő csoporttagnak úgy kell kibogoznia a kígyót, hogy a tagok nem engedhetik el egymás kezét. Válthat közben nézőpontot: székre állhat, úgy nézhet a csoportra, próbálgathatja a megoldásokat, de csak úgy dolgozhat, hogy az a csoporttagok számára ne legyen kellemetlen érzés.

VI. Befejező beszélgetés

Beszélgessünk nagy körben arról, hogy milyen konfliktuskezelési eljárásokat ismertek meg a foglalkozás során a tanulók. Mi a szerepe a közvetítőnek a konfliktusok lehetséges megoldásában, és mit jelent, ha a problémától kicsit eltávolodva, nézőpontot váltva tekintünk rá, miközben az abban részt vevők komfortérzésére is ügyelünk.

A feldolgozás tapasztalatai

A foglalkozást aktuális konfliktushelyzetben is alkalmazhatjuk, de ügyeljünk arra, hogy ne érezzék a tanulók túl direktnek.

Várható eredmények

A tanulók sajátélmény segítségével megismerik a konfliktusok kezelésének öt módját, megbeszélik, hogy nem minden esetben célravezető mindegyik megoldás. A problémamegoldó konfliktuskezelés előnyei, a közvetítői eljárás bevezetése.

Várható nehézségek

A játékok folyamán az indulatok, érzések áramlására célszerű folyamatosan ügyelni, és azokat kezelni. A játékok folyamán a testi kontaktust nem szívesen vállaló tanulók érzékenységére legyünk tekintettel. Érdemes összeszokott, egymást jól ismerő csoporttal megvalósítanunk a foglalkozást, vagy a jelenlegit néhány, hasonló módon megtartott foglalkozás előzze meg.

Felhasznált irodalom

Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1989, Gondolat Kiadó.

Thomas Gordon – Noel Burch: Emberi kapcsolatok. Gordon könyvek, 2001.

T. B. Gutkin – M. J. Curtis: az iskolai kozultáció elmélete és technikái, ELTE PPK, 2005.

Járó Katalin: Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Budapest, 2000, Helikon.

Lovas Zsuzsa – Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Múzsák, 1999.

Freddie Strasser – Paul Randolph: Mediáció. Nyitott Könyvműhely, 2008.

Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 2001/5.

Készítette: Simon Gabriella
A foglalkozás helyszíne: Homoktövis Általános Iskola, Budapest

(A fenti foglalkozás-leírás az OFOE óraterv-pályázatára érkezett írás szerkesztett változata.)

Mellékletek

1. melléklet

A régi történet mára megváltozott. Piroska kis faluja, ahol az édesanyjával lakott, várossá vált. Az erdő pedig, ahol a farkas élt, emiatt egyre kisebb és kisebb lett. A városban hatalmas házak épültek, mind beljebb terjeszkedtek a hajdani erdőbe, ezzel csökkentve a farkasok vadászterületét. Az erdő zsugorodása egyre jobban veszélyeztette a farkasok megélhetését. Közben a farkasok is szaporodtak. Mind nagyobb hordájuk egyre nagyobb vadászterületet igényelt volna. Fogyott az élelmük, ezért be-betörtek az emberek portáira, akik félelmükben fegyvert akartak ragadni. A farkasok is megfogadták, hogy nem hagyják magukat: akaratuknak érvényt szereznek. Az emberek és a farkasok is összegyűltek, és szószólót választottak maguknak, aki érdekeiket képviseli egy mindent eldöntő tárgyaláson.

2. melléklet

Problémamegoldó: Az ilyen megközelítés szerint az a cél, hogy a konfliktust a benne résztvevők megoldják, megkeressék a kölcsönös előnyöket. Optimisták és együttműködőek. Kifejezéseik: meg tudjuk oldani; együtt könnyebb.

Elkerülő: Nem szeretik a konfliktusokat. Lehetőleg nem ütköznek. Inkább elkerülik a konfliktust, magatartásukkal valójában tagadják annak meglétét. Szemléletmódjukat a nem éri meg; nincs értelme kifejezések érzékeltetik a legjobban.

Kompromisszumkereső: A kompromisszumos megoldást választók a nyereség mellett eleve számolnak veszteséggel is. Gyakorlatiasak, az eredményre koncentrálnak, de néha ott is kompromisszumot kötnek, ahol akár harcolni is lehetne.

Alkalmazkodó: Számukra az a fontos, hogy a jó viszony megmaradjon, szándékuk a harc, a kellemetlenségek elkerülése. Számukra nem olyan fontos, hogy igazuk legyen, inkább a velük szemben támasztott követelményekhez, elvárásokhoz alkalmazkodnak.

3. melléklet

A közvetítő (mediátor) szerepe a konfliktusok megoldásában

Érdekeinket nem minden esetben célszerű mindenáron képviselni. Például azonnali döntést kívánó vészhelyzetben, vagy akkor, ha a konfrontációtól megoldás nem várható, nem érdemes konfliktusba kerülni másokkal. Ugyanakkor az állandó elkerülés önmagunk feladásához vezethet, és az érdekeinkről való lemondás hosszú távon rossz választás lehet.

Ha a konfrontáció vagy a feladás nem hoz megoldást, és mások, vagy a magunk érdekeit is figyelembe kell vennünk, érdemes szakemberhez, mediátorhoz fordulni, aki segít a kölcsönös érdekek megkeresésében és rendelkezik a probléma megoldásához szükséges szakértelemmel.

A mediátor független szakember, aki jártas a konfliktuskezelésben, és egy speciális eljárás, a mediáció segítségével elősegíti a vitában álló felek számára kölcsönösen elfogadható megoldások megkeresését és kimunkálását.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek