OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2009. december 5.
» Hozzászólások (11)
Címkék:
 

Beke Kata halálára

Elment egy hiteles ember, egy olyan személyiség, aki megnyilvánulásaiban, tetteiben mindig azonos volt önmagával, azzal a belső iránytűvel, amely ma oly sokakból végzetesen hiányzik.

Valamikor a nyolcvanas évek elején tűnt fel a nyilvánosságban, elsősorban az ÉS hasábjain, kíméletlenül őszintén, meglehetős racionalitással fogalmazó, ám némi érzelmi túlfűtöttséggel is átszínezett hangja. Időről időre leírta gondolatait a pedagógia és a pedagógusok nyomoráról és megnyomorítottságáról, az iskolák világának áporodottságáról, a diákok már-már fájdalmas műveltséghiányáról, értékeik elsivárosodásáról.

Beke Kata egyaránt kritika tárgyává tette az oktatásügy, a hivatal ostobaságát és a pedagógusok szolgalelkűségét, hivatalnoki alázatát, a sokszor öncélúnak tűnő reformokat és az iskola reformellenességét. Dühítette kollégái görcsös ragaszkodása az évtizedek óta megszokott, avítt gyakorlathoz, az iskola világának megannyi valóságidegen sémájához, miközben ő maga sosem tagadva meg konzervatív értékrendjét, a kitörés egyik lehetőségét az értékelvű, a görög–zsidó–keresztény értékek gazdagságát közvető iskolában látta. Színesen, érdekesen írt arról, hogy sok évtizednyi bezártság után mit jelentett számára az Európára, a tágabb világra való rácsodálkozás, ugyanakkor kemény kritikával illette a nemzeti értékszempontok felemás érvényesülését kora iskolájának műveltségképében.

A nyolcvanas évek vége felé a Gyorsuló időben, a Magvető – jóval a rendszerváltás előtt indult, felbecsülhetetlen értékű – sorozatában a cikkek hevenyészettségén felülemelkedve nagyon koncepciózusan, jól argumentáltan megírta széles társadalmi vitát kiváltó könyvét, a Jelentés a kontraszelekcióról-t. Akkoriban épp egy budai előkelő gimnáziumban tanított, viszonylag igényes, konszolidált, ám minden valószínűség szerint anyagilag és erkölcsileg is alulértékelt, sokféle okból frusztrált, szorongó pedagógusok között. Tapasztalatai zömmel ebből a környezetből származtak, ám korábbi életútja – volt könyvterjesztő, kollégiumi nevelőtanár, főiskolai oktató, sőt pedagógiai kutató is –, érzékenysége, nyitottsága lehetővé tette, hogy szélesebb horizontról szemlélje kora valóságát. A könyv arra világított rá, hogy nem csak azért van kontraszelekció a pedagóguspályán, mert szánalmasan rosszak a fizetések, hanem azért is, mert a pedagógusok nagy hányada számára talán még a szegénységnél is elviselhetetlenebb az értelmiségi lét hiánya, a felülről vezéreltség, a hierarchikus függés, az iskola átpolitizáltsága.

Beke Katát, a deklaráltan hívő, konzervatív, ámde mégis szuverén, belülről vezérelt, sok tekintetben öntörvényű értelmiségi embert az iskola világának autonómiahiánya, bürokratikus felülről vezéreltsége zavarta a legjobban, meg az értékek lassú, szinte észrevétlen erodálódása, de háborgott ő a tananyag pragmatizmusa miatt éppúgy, mint a tanárok igénytelensége és elszürkülése okán. S persze szomorúvá tette, hogy a gyerekek életmódja, kulturális érdeklődése, nem utolsó sorban erkölcsi felfogása mennyi negatív jelenséggel terhes.

Akik nem ismerték, egy száraz, aszkéta, örömtelen embert képzeltek a cikkek, vitát kiváltó könyvek szerzője mögé. Holott mindennek épp az ellentéte volt. Tanítványai, kollégái, barátai csodálták szarkasztikus humorát, életszeretetét. Vitákban, társasági beszélgetésekben gyakorta érezhettük, hogy mennyiféle gazdag érzelmet, szenvedélyt él meg. Másik, szintén nagy vitát kavaró könyve, Mert az ember kétnemű – mely a nők társadalmi szerepével, a női egyenjogúság társadalmi korlátaival foglalkozott –, oldalakon át szólt arról, hogy a nők egyik legnagyobb problémája a szellemi és érzelmi szabadság megélésének korlátozottsága. A száraz szüfrazsett helyett a szerelem, a boldogság, a család iránt elkötelezett Beke Kata lépett ebben a könyvben a nyilvánosság elé, aki közéleti szenvedéllyel tudott írni legbensőbb magánügyeiről is.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának idején, amikor „nem tetszettünk forradalmat csinálni”, csak rendszert próbáltunk váltani, azaz, mi, hétköznapi emberek, kicsit őszintébben, nyíltabban próbáltunk beszélni, olyan vezetőket próbáltunk választani, akik nekünk szolgálnak, és nem felettünk uralkodnak, felbukkant egy egészen új Beke Kata. Rá jellemző módon anakronisztikus szenvedélyességgel, ugyanis megpróbált forradalmárként viselkedni, beszélni s főleg cselekedni egy valójában forradalom nélküli korban. Néhány hasonló lázadó hajlamú tanárral megalakította a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, majd az MDF egyik markáns politikusává válva, megírta a legnagyobb rendszerváltó párt oktatási programját, amelyben felvázolta egy demokratikusan működő, tulajdonképpen sok szempontból meglehetősen liberális, ám a korábban sokszor bírált erkölcsi nihilizmust, morális elszegényedést megállító iskola képét.

Őrzök róla egy képet: ezerkilencszáznyolcvankilenc egy késő őszi, szürkülettel terhes délutánján, szakadó esőben áll egy emelvényen az Akadémia előtt, az Eötvös téren, a PDSZ hatalmas tömeget felvonultató nagygyűlésén. Szenvedélyes hangon beszél, éppen Bibó – mára frázissá koptatott – szavait idézi az egyenes derékkal járó, félelmeit örökre száműző demokratáról. Arról akarja meggyőzni a tömeget, kollégáit, hogy bátran merjék felemelni szavukat az ostoba, hivatalnokmentalitású iskolaigazgatók és művelődési osztályok ellen. A tömegben lévő pedagógusok ernyőik alá bújva figyelik, a szürkületben is látszik arcukon a meglepettség, hisz nem ilyen szavakhoz szoktak eddig. „Merjetek bátrak lenni, merjetek nem félni, merjetek forradalmat csinálni az iskoláitokban, különben ez az egész, amit elkezdtünk, langyos népünnepéllyé, vidámkodó majálissá válik” – mondja. A tömeg egy része a szakadó eső miatt szavai alatt lassan elhagyja a teret. Beke Kata kissé csalódottan néz a tér felé, majd erőteljes kézmozdulattal félrelöki a fölé tartott ernyőt, s az esőben tovább beszél, mire mondandója végére ér, csurom vizes lesz az arca, a haja, a kabátja. Csapzott Jeanne d’Arc – mondom magamban – akit majd hamarosan nem fognak szeretni az övéi.

Jelképes ez a történet, előrevetíti a politikus, az államtitkár, a képviselő Beke Kata nem sokkal későbbi konfliktusát saját pártjával, a hatalommal, a hivatallal. Ő forradalmat, radikális változást akart mindenütt, s főleg őszinte, tiszta emberi viszonyokat, egyenes beszédet. Ehelyett kénytelen volt szembesülni a politika mindennapi gyakorlatának szükségszerű kompromisszumaival, praktikáival. Ezt a csalódottságot, fájdalmas életérzést írta meg a Jézusmária, győztünk című könyvében, miután minden politikai, hivatali funkciójától megvált.

A szenvedélyes élet és gondolkodás nemcsak lelkileg, de testileg is megviselte, szívbetegséggel küzdve élte utolsó közel másfél évtizedét. Sokat olvasott, s ő, az önmagát forradalmárnak szánó Jeanne d’Arc, a máglya helyett végül is szívszanatóriumokban pihent.

Egy véletlen, röpke találkozásunkkor arról beszélt, hogy azokat a hősöket keresi az olvasott művekben, akik lázadóként is teljes életet tudnak élni.

Úgy hitte, neki ez nem sikerült volna, pedig tévedett.

Azon kevesek közé tartozott, akik nem kötöttek kompromisszumokat semmivel és senkivel. Éppen ettől volt teljes az élete.

Schüttler Tamás

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2013. november 15.
Érdekes személyiség volt, az egyik oldalon nyitott, közvetlen, de a lelke mélyén zárt, a magánéletéről nem is tudok szinte semmit. De mi viszonylag rövid ideig álltunk személyes kapcsolatban (tán egy-két éven át), a rendszerváltás körüli időkben, amikor még valamennyien boldogan üdvözöltük a változást, és jobbat reméltünk. Az a "Jézus Mária, gyűztünk!" cím nagyon jellemző és nagyon kifejező. Előtte a cikkeit olvastam nagy lelkesedéssel (sokan voltunk így). Olykor eszembe jut, hogy vajon mit szólna pedagógusként a jelenlegi állapotokhoz.
agota.szots@gmail.com | 2013. november 15.
69;ben kisgyerek voltam mikor evek..utan 10 evvel lestem szavait.Sokszor kerdeztem eleterol,lakasarol,mert szerettuk volna meglatogatni egy suti es kave mellett,de nem volt publikus.
agota.szots@gmail.com | 2013. november 15. | agota[pont]szots[kukac]gmail[pont]com
Az orizet keves,a tanarom volt...elaltatott a szavain es felebresztett almaimbol.Soha egyetlen Tnar sem kepes OT ISMETELNI,CSAK A NAGYBATYAM,NEMECZ TIBOR.
Juli | 2013. november 13.
Mi is nagyon szerettük, személyesen is igen jó kapcsolatban voltam vele. Nagyon hiányzik a mai világból az ő bölcsessége, humanizmusa, jobbító szándékú kritikája, leplezetlen őszintesége. Nagyon örülök, hogy a tanítványaiban ilyen élénken él az emléke.
agota.szots@gmail.com | 2013. november 12. | agota[pont]szots[kukac]gmail[pont]com
Szeretett TANAROM VOLT,a KAFFKAS rosszkoru idokben,SZENT MARGIT manapsag......mindig 3ast adott toribol mert megkegyelmezett:)utaltam a tortenelmet mert ot csodaltam.Nehez munkat valasztott tanitoi palyanak...mert magyarazni a tortenelmet olyan mint wc-t pucolni szaras utan.
Tóth Éva | 2010. január 9.
...én vagyok az a lány a Stanci néniben,akit meglopott a barátnője.(134.oldal alul)
Tóth Éva | 2010. január 9.
A hetvenes évek elején,a vendéglátó főiskola kollégiumának kicsi szolgálati szobájában álmodoztunk szabadságról,jóről,szépről,igazságról.Néha egy kis vörös bor is előkerült.Könyveken űltünk,a kéziratok összekötve mindenhol,csak legyintett rá,sose fogják kiadni.És mégis.Majd 40 évig végigkísérte az életemet és a szüleim után tőle tanultam a legtöbbet.4 iskolában álltam fel ,soha sem a diákok,hanem a középszerűség miatt.(1 középiskola,3 főiskola)Mindazonáltal - mondaná Kata néni.Ég áldjon az emberségedért!A pilisi kirándulások,ahol lehetett szabadon beszélni,az útravaló elkísér az utamon.Köszönök mindent,Én vittem el Szatmárcsekébe,de Ő magyarázott.Csak akkor lesz áttörés az oktatásban,ha hozzá
hasonló emberek kerülnek katedrára.Ég áldjon Kata néni!
Kronstein Gábor | 2010. január 1. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
Schüttler Tamás szépen búcsúzott el Beke Katától.
Kifejezte - másoké mellett - azt a tiszteletet és szeretetet is, amely engem is eltöltött és ma is
eltölt a pedagógia e nagyasszonya iránt. Aki a jellemességet kereste maga körül - az oktatáspolitikában is. Amikor nem találta, visszavonult. Művei őrzik személyiségének varázsát.
Kollár Anikó | 2009. december 10.
Nekem tanárom volt a Kaffkában.
Ezer dolgot tanultam tőle, és nem mellesleg irodalmat, magyar nyelvet, történelmet.Valamint azt, hogy igazul kell élni...
Isten Nyugtassa Kata néni!

K.A.
Gáspár Sári | 2009. december 7.
Mikor bemondta a Rádió Beke Kata halál hírét, az futott át az agyamon,...ki fog helyette harcolni a Stanci nénik ellen?
Beke Katával először a nyolcvanas években egy Gartner Éva szerkesztette "Helyettem írták" c. műsorban találkoztam, később több műsorban is (pl "Neveletlenek" )beszélgethettem vele. Személye, és írásai nagy hatással voltak/vannak rám ma is.
Egyik kedvencem a "Leszámoltam Stanci nénivel?" c. publicisztika gyűjteménye, melynek mottója:

"Nem lehet gyönyörűségesen élni anélkül, hogy értelmesen, szépen és igazságosan ne élne az ember: de értelmesen, szépen és igazságosan sem lehet élni úgy,hogy gyönyörűségesen ne élne az ember. Akiben ez ( a gyönyörűség) nincs meg, az bizonyára nem él értelmesen, szépen és igazságosan: akiben pedig ez (az erény) nincs meg, lehetetlenség, hogy gyönyörűségesen éljen."
Epikurosz: Alapelvek V.

Beke Kata tudott értelmesen, szépen és igazságosan az elvei szerint élni.

Mi milyen életet élünk?

Köszönöm Tamás, hogy megemlékeztél (helyettem is)Katáról.
G.S.
Miklósi László | 2009. december 6.
Szerencsés ajándék, hogy ismerhettem, s a Soros Alapítvány Társadalomismeret kuratóriumában együtt dolgozhattam Katával. Szellemi kaland, semmihez sem hasonlítható élmény volt vele, s a már szintén csak műveiben, és lélekben velünk lévő Benda Gyulával fél napokat beszélgetni, vitatkozni, dolgozni a pályázatok elbírálása ürügyén. Építő, felelős viták, együttgondolkozások, néhány személyes egyetemi kurzusok voltak ezek. Kata ennek feltétele, elengedhetetlen része volt.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek