OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. február 6.
» Hozzászólások (0)

Bálint Gergő

Ki kormányozza a diákönkormányzatot?

Annyiszor halljuk, hogy a mai gyerekek csak a jogaikat ismerik, bezzeg a kötelességeik közel sem olyan fontosak a számukra. Valóban helyükön kezeljük a diákjogokat? A következő írás nem ezt bizonyítja.

Általános iskolámban éveken át voltam a diákönkormányzat tagja, sokáig vezetői posztot is betöltöttem, így elég jól átláthattam, hogy miként zajlik pontosan egy ülés vagy az ügyek intézése. Sajnos az évek során egyre jobban kiábrándultam az egész rendszerből. Elméletileg egy ülésen húsz-harminc diáknak kellett volna megjelennie, ennek ellenére volt alkalom, mikor az alelnökkel és két másik tanulóval ültünk egy kis teremben, és beszéltük meg a „fontosabbnál fontosabb” témákat.

Nem tudom, hogy más iskolákban miként működik a diákszövetség, de nálunk a diákok mellett volt egy úgynevezett diákmunkát segítő pedagógus. Az elnevezést is benne van, hogy feladata a diákok tevékenységének segítése. Valamiért a szerepek mégis teljesen felcserélődtek a diákok és a segítőtanár közt azokban az években, amikor én voltam a diákelnök, és értesüléseim szerint továbbra is ez a szisztéma az uralkodó. Tudtommal a diákönkormányzat azért jött létre, hogy a tanulóknak beleszólásuk lehessen a szabadidőprogramok megszervezésébe, segíthessenek benne, és kapjanak egy kis önállóságot.

Nálunk egy ülés a következőképpen zajlott:

Az a néhány gyerek, aki nem volt rest fél órával nyolc előtt betérni az iskolába, a segítőtanárral együtt egy kicsi, ritkán használt teremben foglalt helyet. Mikor mindenki elhelyezkedett, a pedagógus hozzákezdett a hónapban várható programok felsorolásához, ilyen például a sulibuli vagy a sportnap. A felsorolás végén megkérdezte a jelenlévőket, hogy van-e valakinek felvetnivalója, problémája. Mindenki csöndben ült tovább, hiszen már épp elégszer megtapasztalták, hogy bármit mondhatnak, a tanárnőnek mindig megvan rá a frappáns, határozott válasza: „A dolog egyáltalán nem lényeges!” Ezzel szegény diáktanácstagok önbecsülését mindig sikeresen porrá zúzta.

Én mint a vezető az ilyen esetekben folytonos késztetést éreztem arra, hogy megkérdőjelezzem a segítő pedagógus véleményét, hisz sokak szemében láttam, hogy nem értenek egyet vele. De minden igyekezetem hiábavalónak bizonyult. Szavaim mintha elkerülték volna figyelmét. Csak gúnyos arckifejezéséből észleltem, hogy meghallotta érveléseimet. Mit volt mit tenni, csöndben hallgattunk végig minden beszámolót, és ha szavazni kellett, mindig egyhangú szavazási eredményt adtunk. Bár papírforma szerint én voltam a „tanács” elnöke, ez a gyakorlatban csak akkor mutatkozott meg, amikor valami nem úgy sikerült, ahogy azt a tanárnő szerette volna. Olyankor mindig rajtam csattant az ostor.

Az évek alatt azt is megszokhattam, hogy minden kellemetlenebb feladatot velem végeztetett el, gondolok például a költségvetési terv elkészítésére és begépelésére vagy a következő ülés idejének és helyének kifüggesztésére. Kicsit erős talán a szó, de a segítőtanár „csicskásának” éreztem magam. Véleményem szerint ennek másképp kellene működnie: több teret kéne hagyni a diákoknak, hiszen ez a lényege ennek a szervezetnek.

Az iskolai demokrácia is felettébb érdekesen működött nálunk. Osztályfőnökünk minden évben szavazás elé bocsátotta a félév, illetve az év tanulóinak kérdését. (Eléggé haladó szellemű osztályfőnökünk volt, mindenki szerette ezért.) Mikor azonban felküldtük a neveket a diáktanácshoz, egy nappal később az osztályfőnöki órára belátogatott az a bizonyos segítőtanár. Mindenki tudta, hogy nem kellemes hétvégét akar kívánni. Nem az lett az eredmény, amire ő számított, amit elvárt volna. Újra szavaztatta az osztállyal, amit egy napja már letudottnak véltünk. Most sem kapta meg a kívánt eredményt, így újabb szavazást indított, de csak mikor már harmadjára szavaztunk újra, akkor jött ki az, amit akart. Mindenkiben tombolt a düh és a gyűlölet – a segítő két kis kedvencét kivéve, akik elégedett mosollyal nyugtázták az eseményeket.

Szerintem nem szabadna hagyni, hogy idáig fajuljanak a dolgok. Valószínűleg ez a probléma is megoldható lett volna, csak valakinek foglalkoznia kellett volna velünk: diákokkal.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogj...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
(Forrás: index)
--
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább,...
(Forrás: index)
--
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől....
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek