tanulmányában. Ennek a kétségtelen ténynek az okait hosszan sorolhatnánk, kétségtelen azonban, hogy ezt a fájó hiányt a diákok is érzik.">
 
 
OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. február 18.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
 

Gergely Ábel

Legyen közösségi élet az iskolában!

„Az iskolai közösségteremtő alkalmak sok helyütt megszűntek” – olvashatjuk a Bölcsek tanácsa tanulmányában. Ennek a kétségtelen ténynek az okait hosszan sorolhatnánk, kétségtelen azonban, hogy ezt a fájó hiányt a diákok is érzik.

Az iskolában folyamatos téma, hogy miképp építhetnénk ki jó közösséget mind osztály-, mind iskolai szinten. Ám az elméletileg ezzel a témával mélyebben foglalkozó tanárokat látszólag egyáltalán nem foglalkoztatja a kérdés, vagy csak simán tehetetlenek. Mindig irigykedve hallgatom öcsémet, mikor beszámol aznapi tanítás utáni futballmérkőzéséről egy másik osztály csapatával. És mi kell ennek a megszervezéséhez? Egyetlenegy tanár, aki szívesen áldoz egy, esetleg másfél órát hetente szabadidejéből, és bent marad a tanulókkal a tornateremben. Igazából nem értem, hogy miért bonyolítják az iskolai programok megszervezését, ha ennyi az összes teendő.

Régi szép idők

Az általános iskolámban nem volt olyan vészes a helyzet, mint ahová most járok. Minden héten egyszer bent lehetett maradni két órát focizni. A testnevelő szívesen ügyelt ránk, gyakran be is állt játszani. Emellett a napközi valamiféle társasági életet nyújtott a bent maradó diákok számára. Egyébként nálunk elég sokan jártak ide, és mindezt nem kényszerből tették. Így könnyedén kialakulhatott például egy olyan osztályközösség, amit máig visszasírok.

Majd elmentem egy gimnáziumba, és pár hónap múlva hihetetlen ürességet éreztem. Szinte egyáltalán nem voltak (és ma sincsenek) ilyen és ehhez hasonló, szabadon választható, iskolán kívüli lehetőségek. Az természetes, hogy napközit ekkora gyerekeknek már nem szerveznek, viszont szerintem annak is természetesnek kéne lennie, hogy ezt a hiányt megpróbálják pótolni valamivel.

A tanári kart nem érdekli?

Hamar sikerült realizálnom, hogy ha nem teszek semmit annak érdekében, hogy legyenek iskolán kívüli programok, akkor nem is lesznek. Ennek ellenére sokáig tétlenül ültem és vártam, hátha. Gyakran DÖK-ön is felszólaltam, de szavaim süket fülekre találtak. Ezek után megpróbáltam magam akcióba lépni, és megszervezni a dolgot, azonban mintha a tanárok nem is akarták volna, hogy sikerrel járjak küldetésemben. Olyan passzív ellenállásba ütköztem, ami teljesen elkeserített. Egy ideig letettem a dologról, mert sok más teendőm akadt, és emellett meguntam, hogy rengeteg szünetem értelmetlen szervezkedéssel ment el.

Később aztán megpróbálkoztam még egyszer az üggyel, de másodszor is mind hiába. Ezek fényében felmerül a jó kérdés: miért szorgalmazzák a tanárok a tanítás utáni iskolai programok szervezését, ha igazából egyikőjük sem szeretne benne részt venni rajta? Ha a tanárok így viszonyulnak az intézményhez, akkor valószínűleg a diákok sem fognak másképp.

A probléma gyökere

Amikor a tanárok néhanapján összehoznak egy programot, azt is elfuserálják. Például ott volt nálunk a sportnap, ami szerintem eszméletlen jó kezdeményezés. Hogy lehet mégis az egészet tökéletesen élvezhetetlenné tenni? Elmondom.

Úgy kezdődik, hogy az iskola összes tanulója kötelező (ez itt a kulcsszó egyébként) bemelegítést végez. Nem tudom, ki volt a tanárok közül, aki ezt kiötlötte, de szörnyen idétlenül hat, amikor egy olyan pedagógus próbálja megmutatni az adott feladat kivitelezését, akin látszik, hogy egész életében fel volt mentve testnevelésből. Sebaj, azért túléljük ezt a megpróbáltatást.

Csakhogy ezzel még koránt sincs vége a sportnap módszeres tönkretételének, ugyanis megszabják, hogy melyik osztályból ki mikor mit és hova megy sportolni. Így a nap végén a diákok nagy része nem elégedett mosollyal távozik az intézményből, hanem vicsorogva menekül. Mi lenne, ha legalább akkor azt csinálhatnánk, amit akarunk, amikor elvileg az a cél, hogy jól érezzük magunkat? Azért ezek mellett mindenképp dicséretet érdemel a tanári kar. Legalább megpróbálták.

A probléma hatása

Szerintem az órai rendetlenkedések igen nagy része azért történik, mert a diákok iskolán kívül nem töltenek elég időt együtt. Sokan csak itt látják egymást egyáltalán. Délután a legtöbben egyből hazamennek, mert tanulniuk kell, lusták programot csinálni, vagy éppen az ezek miatt kialakult partnerhiány miatt. Ennek az a következménye, hogy a tanuló az iskolában akarja megbeszélni a problémáit, vagy csak simán szórakozni a haverokkal. Ez önmagában nem lenne probléma, ha szünetben ezt meg tudnák oldani. Szerintem senkinek nem kell hosszan bizonygatnom, hogy egy nap jó esetben egy óra (ha összeszámoljuk a szüneteket, majd kivonjuk ebből azt az időt, amit a gyerekek tanulással és előkészüléssel töltenek) aligha elég szociális szükségleteink kielégítésére. Így hát marad az óra közbeni dumálás, néha rendbontás.

A tanítás megzavarása azonban még mindig eltörpül a mellett a probléma mellett, hogy az osztályközösség vagy nagyon lassan, vagy egyáltalán nem is alakul ki. Márpedig ahhoz, hogy valaki jól érezze magát a suliban, szerintem ez a legszükségesebb.

A megoldás?

Először is jó lenne látni valamilyenfajta törekvést a tanárok részéről arra, hogy legyen közösségi élet az iskolában. Többek között én is azonnal segítenék a szervezésben, ha látnám, hogy történik valami. Viszont egymagában egy ilyet nem tud megcsinálni egy diák. Főleg azért, mert rá nem hallgat úgy a többi tanuló, mint egy őket tanító pedagógusra, akit már komoly tisztelet övez, és ennek következtében a szava mindenki számára garancia arra, hogy amit hirdet, meg is fog történni.

Másodszor, ha már tényleg programokat szervez a tanári kar, jó lenne, ha megkérdeznék a diákokat is, hogy erről-arról mi a véleményük. Elméletileg a DÖK dolga lenne, hogy ez a közvetítés megtörténjen a két fél között, ám a szervezet sajnálatos módon nem működik az elvárásoknak megfelelően (szerintem ennek is a bizalomhiány az oka). Így véleményem szerint az osztályfőnököknek kellene vállalni azt a feladatot, hogy továbbítsák a diákság kívánságait az igazgató vagy a mindenkori – úgymond – „szervező” tanár felé. Ám ha ez nem történik meg, még akkor is meg lehet kérdezni néhány diák véleményét. Szerintem ez nem nagy olyan nagy dolog.

Összességében a tanárok nem csak a saját, de kollégáik és diákjaik életét is megkönnyítenék, és talán némileg megszépítenék azzal, ha egy egészen kicsi időt szánnának erre. Nekem személy szerint, mivel az általános iskolában volt lehetőségem délutáni programokban részt venni, nagyon hiányzik, hogy ez a jelenlegi iskolámban nem létezik. És talán nem csupán én vagyok így ezzel.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Vajthó András | 2010. március 5.
Kedves Ábel!

A közösségi élet nem csak a diákoknak hiányzik, hanem a tanároknak is. Nálunk legalábbis a tanáriból nagyon hiányzik a csapatszellem, és a közös programok.
De munka után sokunkat vár a másod, harmad stb... állás, így ottmaradni játszani/felügyelni 1-2 órán keresztül már nem hogy ingyen munka, hanem ráfizetés lenne. Nem beszélve arról, hogy a tesiterem fontos bevételi forrás a sulinak, ezért kiadjuk, egészen estig foglalt.
A bemelegítés pedig egy fontos dolog, csökkenti a sérülések kockázatát. Nem csoda, ha a tanár aki felel a diákért ragaszkodik hozzá.
Ezekkel együtt is teljesen egyetértek veled! Tanárként én is tanúja voltam, ahogy iskolánkból kihal a diákélet. Ma már nincs diákigazgató választás, szecskaavató, szalagavató utáni bál, farsang, szerenád. Azóta is megy a suli, de persze nem ugyanaz, mint régen. (És csak 10 éve vagyok a pályán) Ugyanakkor a történethez az is hozzátartozik, hogy néhány hagyományt a diákok érdektelensége szüntetett meg, és van amit perektől félve cenzúráznunk kellett (szecskaavató), így vált unalmassá. Sokan látjuk ennek kárát tanárok, diákok, de tenni ellene valamit?! Ezt már nem sokan vállalják.

Üdv
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek