OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. március 16.
» Hozzászólások (0)

Levélváltás a tanárképzésről

„Csak a természettudományos tárgyak tanárait emeljük ki? Az irodalom és a történelem nem fontos? És akik a tanárokat képezik? Az egészségüggyel mi legyen? A többi diplomás közalkalmazottal? Gyere vissza, Medgyessy, minden meg van bocsátva, ha most nem 50, hanem 200% lesz a béremelés?”

Szalay Luca

Vegyészként végeztem gyógyszerkutató szakirányon 1986-ban az ELTE-n. Utána néhány évet a Gyógyszerkutató Intézetben dolgoztam, szintetikus vegyészként. Iker fiaim megszületése után elvégeztem a kiegészítő kémiatanár szakot. 1994 és 2006 között a Petrik Lajos Szakközépiskolában tanítottam kémiát, biokémiát, fizikai kémiát, környezeti kémiát, szakmai laboratóriumi gyakorlatokat. Közben megszereztem a PhD-t, és 2006 óta az ELTE Kémiai Intézetének szakmódszertanosa vagyok.

Czap Zoltán

57 éves vagyok, okleveles építőmérnök, mestertanár a BME Geotechnikai Tanszékén.

Kedves Listatagok!*

A tanárképzés témája iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom Kell-e nekünk sok jó kémiatanár? című vitaindító cikkemet, amely látszólag csak a kémiatanárok képzéséről szól, de az állítások többségét általános érvényűnek gondolom. Azóta számos vita zajlott ez ügyben különféle szakmai és nem szakmai fórumokon, de konkrét előrelépésről még nem tudok beszámolni (így a 2009-ben írott cikkben foglaltak aktualitása sajnos fennáll).

Közben annyi azért történt, hogy a cikk 7. pontjában leírtak megjelentek a Bölcsek Tanácsa által összeállított Szárny és teher háttéranyagaként. (Ennek a résznek az írásához ugyanis épp Csermely Péter felkérésére fogtam hozzá.)

Némi óvatos optimizmusra adhat okot az is, hogy már folyik a nemzetközi gyakorlat áttekintése a 6. pontban említett, a tanári munka valódi (!) minőségbiztosításához kidolgozandó kritériumrendszer ügyében. (A médiában néhány héttel ezelőtt erről folyó vitához azt szeretném hozzátenni, hogy valóban létezik jelenleg is egy minőségbiztosítási rendszer, de ez a tanári munka szakmai színvonalát effektíve nem ellenőrzi. Mint 15 éven keresztül gyakorló középiskolai tanár elmondhatom, hogy ezalatt mindössze háromszor látogatták meg az óráimat minőségbiztosítási célból. Aki ma Magyarországon jól tanít, az kizárólag belső késztetésből teszi azt. Az igénytelen, rossz tanári munkára is leginkább csak néhány nagyobb botrány során derül fény. (Mindkettő borzasztó nagy baj.)

Üdvözlettel
Szalay Luca

Kedves Luca!

Azt hiszem, kezdő fizetésnek elegendő egy, az értelmiségi életmódot lehetővé tevő minimálbér, ami jelenleg kb. (nettó) 250 eFt. Az ösztönzést maga a kihívás, a képességek teljes kihasználása, a „flow élmény” kell, hogy adja a kreativitást igénylő szakmákban (különben mi sem lennénk ott, ahol vagyunk).

Helyes politikai döntés esetén is az a kérdés, hogy hogyan valósítható meg az átmenet, hiszen – gondolom – mindannyiunknak jobbnál jobb ötletei lennének a tökéletes társadalomra.

Csak a természettudományos tárgyak tanárait emeljük ki? Az irodalom és a történelem nem fontos? És akik a tanárokat képezik? Az egészségüggyel mi legyen? A többi diplomás közalkalmazottal? Gyere vissza Medgyessy, minden meg van bocsátva, ha most nem 50, hanem 200% lesz a béremelés?

Nagyon jó ötletnek tartom a kollégák óráinak kötelező látogatását, akár eltérő szakokon, akár iskolán belül is, időpont-egyeztetés nélkül.

A színvonalemelést pedig talán a vezetőknél kellene kezdeni. Az önkormányzatok helyett az „elitiskolák” igazgatóira bízni a kinevezéseket, pályázatok és bizottsági meghallgatások alapján.

Üdvözlettel
Czap Zoltán

Kedves Zoltán!

Teljesen egyetértek azzal, hogy az önmegvalósítás lehetősége szárnyakat ad. Magam is megtapasztaltam ezt az érzést, amikor néhány általam szervezett, sikeres külföldi csereprogram után rám bízták az iskolám nemzetközi kapcsolatait. Számos Leonardo- és Comenius-pályázatot nyertem meg és vittem végig sikeresen (közöttük két nagy pilot projektet is). Szerettem utazni, emberekkel találkozni, új dolgokat megismerni és kitalálni. Némelyik projektből (a tanári fizetéshez képest nagyon sok) pénz is lett, de nem azért csináltam. Hanem pont az motivált, amiről az alábbi linken szó van: úgy éreztem, valami fontosat csinálok és jól csinálom. Amikor felajánlották, hogy ha megszerzem a PhD-t, akkor esetleg taníthatok módszertant az ELTE-n, azonnal belevágtam és végigvittem.

DE!!! (és most derül ki, hogy nem dicsekvésből írtam le a fentieket!) soha nem lettem volna képes minderre, ha valaha is a tanári fizetésből kellett volna megélnem. Eddigi életemben abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy HOBBIBÓL csináltam/csinálom a munkámat. Volt úgy, hogy majdnem a teljes havi keresetemet fizettük ki a szomszéd néninek, hogy vigyázzon a beteg gyerekeimre, mert én nem akartam hiányozni az iskolából...

Azt kell azonban mondanom, hogy ezzel a pozícióval csak a szerencsés kivételek közé tartoztam a tanártársadalomban. Láttam kollégákat a tanítás mellett taxizásból, fenyőfaárulásból stb. megélni. A késő estig és hétvégén is a végkimerülésig adott magánórák ezekhez képest még konszolidált esetnek számítottak. A tankönyvírás és hasonló szakmai jellegű kreatív tevékenység pedig csak egy vékony elitrétegnek adatott meg. Szembesültem azzal, hogy egy osztályfőnök azon morfondírozik, milyen szép búcsúajándékot is tudna adni a tanítványainak ballagáskor, ami csak fillérekbe kerül, mert különben nem tudja kifizetni... Én persze megengedhettem magamnak, hogy mindenféle összejöveteleket szervezzek nálunk otthon, mert ez nem nyomta agyon a családi kasszát. De miért kell a többi kollégának olyan megalázóan gyalázatos anyagi helyzetben nyomorogni és küzdeni, ami megöli a lelket, és már nem marad energiájuk arra, hogy jól végezzék a munkájukat? Ráadásul a tanítványaik is látják ezt, és arra gondolnak, még ha szívesen tanítanának is: tényleg felvállalom én ezt? Tényleg így akarok élni?

Sosem sírtam vissza a Medgyessy-féle 50%-ot. Ugyanis megéltem, hogy senkinek sem kellett attól a tantestületben jobban dolgoznia. Legfeljebb egy darabig kevesebb volt a pályaelhagyó tanár. Most azonban a természettudományos képzésben akkora a baj, hogy muszáj valamit tenni. (Az egészségügyben is, de az nem az én asztalom. Személy szerint sajnálom a magyar- és történelemtanárokat is, de tény, hogy belőlük még van elég. A természettudományi tanárhiány viszont társadalmi katasztrófához vezet, mert szellemi alárendeltségbe és a fejlett világ perifériájára kerül az ország – vagy ott marad, ahogy tetszik.)

Annyi pénz nincs, hogy az összes létező tanár fizetését olyan magasra emeljük, hogy ezentúl tömegek verjék az egyetemek kapuit, akik mind tanári pályára szeretnének lépni. A kollégák azonban olyan rossz anyagi helyzetben vannak, hogy egy megfelelő pályáztatási rendszerrel viszonylag kevés pénzből biztosítani lehetne, hogy legalább a vállalkozó szellemű és kreatív természettudományi szakos tanároknak ne mindenféle másodállásból legyen elegendő jövedelmük, hanem abból, ami a dolguk: felzárkóztatásból, tehetséggondozásból, tudománynépszerűsítésből, innovációból, önképzésből stb.

Tudom, ezt nem lenne egyszerű megvalósítani, de más lehetőséget – sajnos – nem látok.

Szalay Luca

--

Jegyzet

* Az oktatas@yahoogroups.com listára érkezett levélváltásból idézünk. A két szerző, Szalay Luca és Czap Zoltán, hozzájárult írása közzétételéhez.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek