OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. március 16.
» Hozzászólások (0)

Levélváltás a tanárképzésről

„Csak a természettudományos tárgyak tanárait emeljük ki? Az irodalom és a történelem nem fontos? És akik a tanárokat képezik? Az egészségüggyel mi legyen? A többi diplomás közalkalmazottal? Gyere vissza, Medgyessy, minden meg van bocsátva, ha most nem 50, hanem 200% lesz a béremelés?”

Szalay Luca

Vegyészként végeztem gyógyszerkutató szakirányon 1986-ban az ELTE-n. Utána néhány évet a Gyógyszerkutató Intézetben dolgoztam, szintetikus vegyészként. Iker fiaim megszületése után elvégeztem a kiegészítő kémiatanár szakot. 1994 és 2006 között a Petrik Lajos Szakközépiskolában tanítottam kémiát, biokémiát, fizikai kémiát, környezeti kémiát, szakmai laboratóriumi gyakorlatokat. Közben megszereztem a PhD-t, és 2006 óta az ELTE Kémiai Intézetének szakmódszertanosa vagyok.

Czap Zoltán

57 éves vagyok, okleveles építőmérnök, mestertanár a BME Geotechnikai Tanszékén.

Kedves Listatagok!*

A tanárképzés témája iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom Kell-e nekünk sok jó kémiatanár? című vitaindító cikkemet, amely látszólag csak a kémiatanárok képzéséről szól, de az állítások többségét általános érvényűnek gondolom. Azóta számos vita zajlott ez ügyben különféle szakmai és nem szakmai fórumokon, de konkrét előrelépésről még nem tudok beszámolni (így a 2009-ben írott cikkben foglaltak aktualitása sajnos fennáll).

Közben annyi azért történt, hogy a cikk 7. pontjában leírtak megjelentek a Bölcsek Tanácsa által összeállított Szárny és teher háttéranyagaként. (Ennek a résznek az írásához ugyanis épp Csermely Péter felkérésére fogtam hozzá.)

Némi óvatos optimizmusra adhat okot az is, hogy már folyik a nemzetközi gyakorlat áttekintése a 6. pontban említett, a tanári munka valódi (!) minőségbiztosításához kidolgozandó kritériumrendszer ügyében. (A médiában néhány héttel ezelőtt erről folyó vitához azt szeretném hozzátenni, hogy valóban létezik jelenleg is egy minőségbiztosítási rendszer, de ez a tanári munka szakmai színvonalát effektíve nem ellenőrzi. Mint 15 éven keresztül gyakorló középiskolai tanár elmondhatom, hogy ezalatt mindössze háromszor látogatták meg az óráimat minőségbiztosítási célból. Aki ma Magyarországon jól tanít, az kizárólag belső késztetésből teszi azt. Az igénytelen, rossz tanári munkára is leginkább csak néhány nagyobb botrány során derül fény. (Mindkettő borzasztó nagy baj.)

Üdvözlettel
Szalay Luca

Kedves Luca!

Azt hiszem, kezdő fizetésnek elegendő egy, az értelmiségi életmódot lehetővé tevő minimálbér, ami jelenleg kb. (nettó) 250 eFt. Az ösztönzést maga a kihívás, a képességek teljes kihasználása, a „flow élmény” kell, hogy adja a kreativitást igénylő szakmákban (különben mi sem lennénk ott, ahol vagyunk).

Helyes politikai döntés esetén is az a kérdés, hogy hogyan valósítható meg az átmenet, hiszen – gondolom – mindannyiunknak jobbnál jobb ötletei lennének a tökéletes társadalomra.

Csak a természettudományos tárgyak tanárait emeljük ki? Az irodalom és a történelem nem fontos? És akik a tanárokat képezik? Az egészségüggyel mi legyen? A többi diplomás közalkalmazottal? Gyere vissza Medgyessy, minden meg van bocsátva, ha most nem 50, hanem 200% lesz a béremelés?

Nagyon jó ötletnek tartom a kollégák óráinak kötelező látogatását, akár eltérő szakokon, akár iskolán belül is, időpont-egyeztetés nélkül.

A színvonalemelést pedig talán a vezetőknél kellene kezdeni. Az önkormányzatok helyett az „elitiskolák” igazgatóira bízni a kinevezéseket, pályázatok és bizottsági meghallgatások alapján.

Üdvözlettel
Czap Zoltán

Kedves Zoltán!

Teljesen egyetértek azzal, hogy az önmegvalósítás lehetősége szárnyakat ad. Magam is megtapasztaltam ezt az érzést, amikor néhány általam szervezett, sikeres külföldi csereprogram után rám bízták az iskolám nemzetközi kapcsolatait. Számos Leonardo- és Comenius-pályázatot nyertem meg és vittem végig sikeresen (közöttük két nagy pilot projektet is). Szerettem utazni, emberekkel találkozni, új dolgokat megismerni és kitalálni. Némelyik projektből (a tanári fizetéshez képest nagyon sok) pénz is lett, de nem azért csináltam. Hanem pont az motivált, amiről az alábbi linken szó van: úgy éreztem, valami fontosat csinálok és jól csinálom. Amikor felajánlották, hogy ha megszerzem a PhD-t, akkor esetleg taníthatok módszertant az ELTE-n, azonnal belevágtam és végigvittem.

DE!!! (és most derül ki, hogy nem dicsekvésből írtam le a fentieket!) soha nem lettem volna képes minderre, ha valaha is a tanári fizetésből kellett volna megélnem. Eddigi életemben abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy HOBBIBÓL csináltam/csinálom a munkámat. Volt úgy, hogy majdnem a teljes havi keresetemet fizettük ki a szomszéd néninek, hogy vigyázzon a beteg gyerekeimre, mert én nem akartam hiányozni az iskolából...

Azt kell azonban mondanom, hogy ezzel a pozícióval csak a szerencsés kivételek közé tartoztam a tanártársadalomban. Láttam kollégákat a tanítás mellett taxizásból, fenyőfaárulásból stb. megélni. A késő estig és hétvégén is a végkimerülésig adott magánórák ezekhez képest még konszolidált esetnek számítottak. A tankönyvírás és hasonló szakmai jellegű kreatív tevékenység pedig csak egy vékony elitrétegnek adatott meg. Szembesültem azzal, hogy egy osztályfőnök azon morfondírozik, milyen szép búcsúajándékot is tudna adni a tanítványainak ballagáskor, ami csak fillérekbe kerül, mert különben nem tudja kifizetni... Én persze megengedhettem magamnak, hogy mindenféle összejöveteleket szervezzek nálunk otthon, mert ez nem nyomta agyon a családi kasszát. De miért kell a többi kollégának olyan megalázóan gyalázatos anyagi helyzetben nyomorogni és küzdeni, ami megöli a lelket, és már nem marad energiájuk arra, hogy jól végezzék a munkájukat? Ráadásul a tanítványaik is látják ezt, és arra gondolnak, még ha szívesen tanítanának is: tényleg felvállalom én ezt? Tényleg így akarok élni?

Sosem sírtam vissza a Medgyessy-féle 50%-ot. Ugyanis megéltem, hogy senkinek sem kellett attól a tantestületben jobban dolgoznia. Legfeljebb egy darabig kevesebb volt a pályaelhagyó tanár. Most azonban a természettudományos képzésben akkora a baj, hogy muszáj valamit tenni. (Az egészségügyben is, de az nem az én asztalom. Személy szerint sajnálom a magyar- és történelemtanárokat is, de tény, hogy belőlük még van elég. A természettudományi tanárhiány viszont társadalmi katasztrófához vezet, mert szellemi alárendeltségbe és a fejlett világ perifériájára kerül az ország – vagy ott marad, ahogy tetszik.)

Annyi pénz nincs, hogy az összes létező tanár fizetését olyan magasra emeljük, hogy ezentúl tömegek verjék az egyetemek kapuit, akik mind tanári pályára szeretnének lépni. A kollégák azonban olyan rossz anyagi helyzetben vannak, hogy egy megfelelő pályáztatási rendszerrel viszonylag kevés pénzből biztosítani lehetne, hogy legalább a vállalkozó szellemű és kreatív természettudományi szakos tanároknak ne mindenféle másodállásból legyen elegendő jövedelmük, hanem abból, ami a dolguk: felzárkóztatásból, tehetséggondozásból, tudománynépszerűsítésből, innovációból, önképzésből stb.

Tudom, ezt nem lenne egyszerű megvalósítani, de más lehetőséget – sajnos – nem látok.

Szalay Luca

--

Jegyzet

* Az oktatas@yahoogroups.com listára érkezett levélváltásból idézünk. A két szerző, Szalay Luca és Czap Zoltán, hozzájárult írása közzétételéhez.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek