OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. március 16.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
 

Elvesztette az érdeklődését...

Kristóf egy városi szakiskola tizedikes tanulója. Én vagyok az osztályfőnöke és a magyar- és angoltanára is. Ezenkívül mentorálom az Útravaló ösztöndíjprogram keretében. Ez már a második tanév, hogy együtt dolgozunk.

A 9. évfolyamon, a tanév végén kezdődtek a problémák. Az órákról rendszeresen késett. A kollégiumból mindig elment, hazautazott, illetve a barátnőjéhez. Az elvárásoknak igyekezett megfelelni, bár a kollégák nehezen tolerálták a rendszeres késéseket. Az igazolásokkal is probléma volt, s gyakran kellett levelet írnom a szülőnek az igazolások hiánya miatt. Képességei azonban megfelelőek ahhoz, hogy a szakmát el tudja sajátítani. Nincs még kialakult elképzelése a továbbtanulással kapcsolatban.

A 10. évben egyre több magatartási problémával szembesültem Kristóffal kapcsolatban. A tanórákon többször agresszíven viselkedett tanáraival, osztálytársaival, nehezen fogadta el más véleményét, csak azt találta jónak, amit ő ötlött ki. A késések egyre gyakoribbá váltak, már a kollégiumba sem akart beköltözni, így viszont az iskolába járás minden reggel több mint másfél órájába telt. Sajnos egyre többször felkészületlenül, tanszerek nélkül jelent meg, amit az osztályban tanító kollégák nemegyszer is szóvá tettek, illetve az üzenő füzetben jeleztek. A testnevelésórákról gyakran elment, ellógott.

Az esettanulmányt azért készítettem, mert szeretném kideríteni, mi okozta ezt a változást a tanulónál, illetve mik azok az események, amelyek a hozzáállásában, tanulmányi eredményeiben ilyen nagy romlást okoztak. Szeretném, ha a helyzet pozitív irányba változna, s Kristóf sikeresen elvégezné a 10. osztályt, s olyan szakmát tudna tanulni, amivel boldogulni tud majd a felnőtt életében.

A megismeréshez alkalmazott módszerek

Kristóf szokásait interjúval és megfigyeléssel, tanulmányi eredményeit dokumentumelemzéssel (napló, dolgozatok, üzenő füzet, Szakiskolai Fejlesztési Programos felmérések), a tanulótársaihoz való viszonyát szociometriai felméréssel, megfigyeléssel, illetve az osztályban tanító tanárokkal folytatott megbeszéléssel, a családi körülményeit az édesanyával és a tanulóval folytatott interjúval vizsgáltam.

A családra vonatkozó adatok

Kristófnak hét testvére van, ő a legidősebb fiúgyermek a családban. Az édesanya otthon van a kicsikkel, az édesapa csak időszakosan dolgozik. Rendszeres jövedelmüket a családi pótlék és a szociális támogatások, segélyek adják.

Az édesapa rendszeresen csak a tavaszi, nyári időszakban vállal munkát. Vidéken, egy kétszobás házban élnek, mely a családlátogatáson szerzett benyomásom alapján viszonylagos rendezettséget mutat. Az édesanya szokott takarítást, bedolgozást vállalni, mert a segélyekből nem tudnak megélni.

Kristóf sokat segít otthon mind a házimunkában, mind a gyerekekkel kapcsolatos gondok megoldásában. Ha az édesanya dolgozik, ő vigyáz a kistestvéreire. Az ösztöndíját sem magára költi, hanem a családjára; a szükséges kiadásokat fedezik belőle.

A tanulással kapcsolatos jellemzők

Az otthoni és a kollégiumi tanulás

Kristóf nagyon keveset tanul. A kollégiumi nevelőtanára szerint a kötelező tanulási idő nagy részét unatkozással, „bambulással” tölti. A leckéje gyakran hiányos, vagy egyáltalán nincs kész. Könyveit rendszeresen otthon hagyja, hogy legyen indok arra, hogy hazamehessen, vagy ne kelljen tanulnia.

Az iskolai tanulmányi eredmények

Kristóf az órán elsajátított tananyagból „él”. Mivel figyelme mostanság nem megfelelő, és sorozatosan elkésik, ez a tanulmányi eredményén nagyon meglátszik. A humán tárgyakból jobb teljesítményt nyújt, az angolórákon ő az egyik legjobban teljesítő tanuló. Ha az órán lehetőséget kap arra, hogy felkészüljön, akkor jó teljesítményt produkál. Magától viszont ezt képtelen megcsinálni. Mindig kell valaki, aki segíti, támogatja, figyelemmel kíséri a munkáját.

Jegyei változatosak, sajnos az előző tanévben jellemző kiegyensúlyozottság – hármasok, négyesek – nem jellemző már. Teljesítménye hullámzó, sok az egyes és a kettes érdemjegye.

Testnevelésből rendszeresen elégtelen jegyet szerez. Az órákról elmegy, vagy át sem öltözik. A tantárgyat tanító kollégával nem jó a viszonya, többször szóváltás is volt közöttük. Az agresszivitás a nem megfelelő szóhasználatból és tiszteletlenségből fakad.

A reáltárgyak nem érdeklik, az órákon inkább rajzol, vagy mással foglalkozik.

Kristóf képességei és érdeklődése

Kristóf átlagos képességű gyermek, tanulási zavarai nincsenek. Logikusan gondolkozik, átlátja az összefüggéseket, bár az alkalmazás néha gondot okoz nála. Az édesanya elmondása szerint otthon inkább a testvéreivel foglalkozik, vagy a „férfi” munkát végzi, nem vagy csak nagyon ritkán tanul. Olvasni szeret, gyakran számítógépezik. A rajzolás is kedvelt elfoglaltsága, bár a szakmai tanára szerint a kötelező rajzokat nem, illetve pontatlanul, hanyagul készíti el.

Kapcsolatrendszere, magatartása

Az osztályban barátja nincs, a pszichopedagógus által elvégzett szociometriai felmérésből kiderült, hogy az osztály peremén helyezkedik el. Nem is keres barátokat, nem is próbál beilleszkedni a közösségbe. A csoportos feladatokat nem szereti, kooperálni az osztálytársakkal nem szeret. Inkább az egyéni munkákat részesíti előnyben.

Úgy érzi, hogy nem értik meg, nem fogadják el, s a konfliktusok mindig ebből alakulnak ki. Könnyen bepörög és agresszívvá válik. Ilyenkor csak a „magára hagyás” segít. Nehezen higgad le, s a kompromisszumkötésre sem hajlandó. Meglehetősen makacs és önfejű.

Részlet a Szakiskolai Fejlesztési Program felméréséből

„Szociális kompetencia: Nem kívánsz véleményt nyilvánítani szélsőséges magatartásodról annak ellenére, hogy felismered azokat. Kissé közönyösen viselkedsz. Nem mindig veszed észre mások érzéseit. Többnyire csak azokat ismered fel, amelyeket már te is átéreztél. Vigyázz, nehogy közönyössé válj! Csak ritkán válsz aktív kezdeményezővé. Legtöbbször kivárod, hogy mások tegyék meg az első lépéseket. Céljaid eléréséhez már megtetted az első lépést: határozott elképzeléseid vannak arról, mire van valójában szükséged, milyen igényeid vannak. Válaszaidból úgy tűnik, te nem szívesen vagy saját magad »menedzsere«. Saját érvényesülésed érdekében valaki más támogatására számítasz.”

Pedagógiai beavatkozások

A tanórán belüli fejlesztés lehetőségei

Kértem az osztályban tanító kollégáimat, hogy jobban figyeljenek Kristófra, több egyéni feladatot adjanak neki, dicsérjék meg, ha jól dolgozik, hogy pozitív megerősítést kapjon. A csoportmunkák során olyan feladatokat bízzanak rá, melyek sikerélményt hoznak a számára. Például a rajzos tevékenységekkel bízzák meg, ő legyen az, aki a feladatokat felolvassa a többieknek, s a számítógépes feladatoknál is engedjenek nagyobb teret neki. Mint magyartanára nagyobb figyelmet szentelek a kommunikációs készségének fejlesztésére. Többször kérem a tanórákon a tananyaghoz kapcsolódó prezentációk elkészítésére, bemutatására. Véleményem szerint így az osztálytársai sokkal jobban megismerik, s jobban figyelnek rá. Az angolórákon jól teljesít, a nyelv érdekli, jó alapokkal érkezett. Az órákon sokat jelentkezik, aktívan vesz részt a munkában. Itt próbálom a páros feladatokba jobban bevonni.

Informatikából külön feladatokat kap, amit otthon kell megcsinálnia. Sajnos ezekkel nem mindig készül el.

Matematikából szorgalmi feladatokat kap, nemcsak ő, hanem az osztály is. Kértem a kollégát, hogy gyakrabban hívja ki a táblához, s szóban is mondassa el vele a feladatot, s azt, hogy hogyan oldotta meg.

Nagyobb figyelmet kértem az osztályban tanító kollégáktól a kooperatív órákon a csoportbeosztással kapcsolatban: ne hagyják, hogy kivonuljon a munkából, s figyeljenek arra, hogy ne szekálják, ne csúfolják a társai.

Iskolán belüli, de tanórán kívüli fejlesztés lehetőségei

Az iskolában korrepetáló, felzárkóztató délutáni foglalkozások nincsenek, ezért heti két alkalommal foglalkozom vele délután. Együtt tanulunk. Ilyenkor a dolgozatokra, felelésekre készülünk, tanulási technikákat sajátítunk el. Sajnos nem mindig jelenik meg a foglalkozásokon. Kifogásként azt mondja, hogy haza kell utaznia. Az édesanya elmondta, hogy mennyire kötődik Kristóf a testvéreihez. Kértem az édesanyát, hogy hét közben ne adjon a fiának feladatot, s erősítse gyermekében, milyen fontos, hogy jó szakmája legyen, és biztos kenyérkereső váljon belőle. Csak így lesz képes a saját lábára állni, és könnyebb életet teremteni a családjának.

Az iskolában pszichopedagógus dolgozik, akit kértem arra, hogy külön foglalkozzon Kristóffal. Heti egy alkalommal találkoznak, és megbeszélik a problémákat. Kértem, hogy az agresszív kirohanások okát keressék meg. Az édesanyát is bevonta a kolléganő, tanácsokkal látja el.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése

A délutáni közös tanulások során olyan technikákat mutatok neki, melyeket alkalmazva sokkal könnyebben sajátíthatja el a tananyagot.

Ezeket az ismereteket megosztva a többiekkel, nagyobb tiszteletet, jobb pozíciót vívhat ki az osztályban.

A kollégiumi nevelőtanárát is kértem, hogy jobban figyeljen arra, hogy a házi feladatokat rendesen, pontosan készítse el.

--

Következtetés

Ezt az esettanulmányt azért készítettem, mert fontosnak tartottam Kristóf jobb megismerését, szerettem volna megérteni, hogy miért változott ennyit, mik voltak azok az okok, melyek tanulmányi eredménye romlásához, érdektelenné válásához vezettek.

A kollégáimmal együttműködve bízom abban, hogy nagyobb odafigyeléssel eredményesebb munkát tudunk majd végezni.

Remélem, hogy az év végére pozitív változásokat tapasztalok Kristóf fejlődésében, tanulmányi eredményében, és sikeresen felvételt nyer az általa választott szakmai csoportba.

Elek Ilona

--

Az írás esettanulmány-pályázatunkra érkezett. Köszönjük a szerző munkáját, amit a Mindennapi Pszichológia egyéves előfizetésével jutalmazunk.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2010. március 17.
Mi az ami hátrányos helyzetté tesz egy kamaszt?
A család kondíciói. 1. szülők iskolai végzettségén túl a szűk család és a nagyobb család értékrendje. 2. hol él a család? - város - peremkerület, falu - perem, szegregált területen.
Az esettanulmányból nem derül ki apuka mentális állapota, lehet hogy az alkoholizmus is közrejátszik. Lehet, hogy azért nem szívesen kollégista, mert félti a testvéreit a mindennapi atrocitástól, vagy az édesanyját félti. 3. az utazás hosszából arra következtetek, hogy vagy távol lakik a gyermek az iskolától vagy a közlekedés rossz, ami ugye a pedagógust hozza hátrányba azzal, hogy a családot otthon lássa, megismerje. 4. Jó lenne, ha a gyermekjólét vagy a családsegítő tudna kooperálni a pedagógussal, segítsék egymást, segítsék a pedagógus és a gyermek mindennapi életét. 5. A leszakadó gyermek leszakadásának okai biztos, hogy a családban keresendők. Hamar felnő, nem felhőtlen kamasz, hiányzik belőle a csibészség, kreatív csínytalanság, helyette van düh, mert nem biztos, hogy érti kamasz társai vicceit, elkeseredettség, mert már érzelmileg sem társai az osztálytársainak, családi szerepe már-már szülő pótló, ami miatt eltörpül a jövő és helyette a mindennapi megmaradás felelőssége és kényszere ül a lelkébe. 6. elveszíti motiváltságát és csak az áltatala tisztelt pedagógusnak próbál olykor-olykor megfelelni.
Na ezt a sok tapasztalatom alapján írtam le. De: a pedagógusok túlterheltsége, a családok anyagi körülményei, a szakmák kooperálásának nehézségei miatt nagyon nehéz eredményesen gyermeket gondozni.
Nagyon tetszett ez az eset, már az belőle, ahogyan ezt a gyermeket meg kívánja menteni a program és a pedagógus. Szívből kívánom, hogy sikerüljön!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.21.
A NAT-tal kapcsolatos kommunikációról
A NAT-2020 mellett kiállók a kritikusokat hazafiatlansággal vádolják. Szélsőségesebb megfogalmazásokban még a hazaárulás is előfordul. --- Nem állítom, hogy nem léteznek szélsőséges...
(Forrás: Nahalka István blogja)
--
2020.02.21.
Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák
A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venni...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.21.
Közös órákat javasol a NAT a tanároknak
A módosított Nemzeti alaptantervben meghatározott nevelési célok és módszertani alapelvek a korábbi NAT-hoz képest számos lényeges korszerűsítést, korszerű pedagógiai módszert tartalmaznak...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.21.
Megbüntették a fóti gyermekközpontról rappelő fiút - A fenntartó szerint nem történt felelősségre vonás
“Mi Mohameddel rúgjuk kint a bőrt, te meg a kerítésednél állhatsz őrt” - ilyen és hasonló mondatokkal sorjázza a gyerekek sorsával játszadozó döntéshozókat a bezárásra ítélt fó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.02.21.
Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Oktatáskutató az új NAT-ról: megkeseredett fiatalok fognak kijönni az intézményekből
Oktatási évértékelőt tartott a Civil Közoktatási Platform. Ercse Kriszta a CKP szóvivője az ATV című műsorában arról beszélt: a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és nem alaptanterv. Az...
(Forrás: ATV)
--
2020.02.21.
Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe
Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintje az egyes területekhez kapcsolódó kerettanterv, amelyben konkrétan leírják, mit, hány órában kell tanítani az iskolákban. Ezek alapjá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.21.
Hároméves kortól parancsra készítenek fel bennünket a sötét jövőre
És nem azért, hogy nyafogjak. Meg a személyes dolgaimmal előhozakodjak. Meg kend sajnáljon engemet. Bár jól esne, ha legalább kend. Nem is a sajnálat, mert azzal nem sokra megyünk. A tata megmondta...
(Forrás: Kolozsvárii Szalonna – Határokon Átívelő Szellemi Táplálék )
--
2020.02.21.
Nem takarodnak el az iskolából, inkább tovább tiltakoznak
Körülbelül hatvanan jöttek el arra a csütörtöki fórumra a pécsi Reggelibe, amit az Emberség Erejével Alapítvány szervezett a hetek óta viták kereszttüzében álló új Nemzeti Alaptantervvel...
(Forrás: Pécs Ma)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek