OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. április 2.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
 

Dr. Ujhelyi Jánosné

A hiperkinetikus szindróma: van megoldás

Saját tapasztalataink és szociológiai kutatások szerint is igen nehéz helyzetben vannak a magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyerekek pedagógusai, szülei. Gyógypedagógusként én is kaptam egy „Petikét” a csoportomba, aki bár megkóstoltatta velem a pedagógiai kiúttalanság keserves érzését, jelenléte mégis gazdag tapasztalatokkal ajándékozott meg.

A BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) a hiperkinetikus zavarok kategóriát alkalmazza azokra az esetekre, amelyekre a hiperaktivitás, a figyelemzavar és az impulzivitás jellemző. Nem túlzás, ha azt mondjuk: nagy kihívás egy ilyen gyermek az adott osztályközösségben!

Petike viselkedésében egyértelműen megmutatkozott a hiperkinetikus zavar három fő tünete, és ez szinte lehetetlenné tette számomra az addig megszokott tanítási-tanulási módszerek alkalmazását.

Napjaink divatos szava az innováció. Késleltetést nem tűrő módon el kellett hát kezdeni a megújulást! „Vissza a gyökerekhez!” jelszóval a jól bevált Montessori-pedagógiát adaptáltam munkám során. Első lépés volt az osztályterem átrendezése. Polcok beszerzése az eszközök számára, asztalok széthúzása egyéni, páros tevékenységek támogatására.

Bezzeg az én kis Petikémet nem vonzotta az újdonság varázsa sem! Reggelente továbbra sem volt hajlandó bejönni az osztályba. S ha kimentem érte, köszönés helyett nyelvnyújtás kíséretében közölte velem: „Nem megyek be, Irma néni!” Ha azután végre sikerült mégis becsalnom őt valamilyen ötlettel, akkor meg körbe-körbe rohangálva inzultálta társait. Volt, aki pofont, volt, aki hajhúzást kapott tőle. Sajnos a trágár beszéd is sajátossága a HKZ-s viselkedésnek, így ez sem maradt el ezekben a helyzetekben. Az eszközökkel teli polcok pedig arra inspirálták őt, hogy adott esetben magasra hajítson belőlük egyet-kettőt. Elgondolható, hogy ilyen viszonyok között bármilyen tanórát még elkezdeni is hiú ábránd…

Szinte megoldhatatlannak tűnt a helyzet, amikor utolsó esélyként, merész vállalkozóként bevittem az osztályterem egyik sarkába a számítógépet. Mondhatom: egy „új időszámítás” kezdődött attól kezdve csoportunk életében! Én ekkor már birtokában voltam némi kis tudásnak, ami a számítógép kezelését illeti. Sokat kutakodtam a szakirodalomban, hogy miként is használják fel segítségképpen megújulásra képes pedagógustársaim a különböző oktatóprogramokat, hogyan illesztik be a tanítás folyamatába a benne rejlő feladatokat. Belekóstolva egy-egy fejlesztőjáték sikerélményt nyújtó, önellenőrzést magában rejtő rendszerébe, megdöbbenten tapasztaltam, hogy didaktikai alapelvei szinte teljesen megegyeznek a Montessori által kifejlesztett eszközök alapelveivel. Arra az elhatározásra jutottam, hogy mint a 21. század „Montessori-eszközét”, megpróbálom beiktatni a gyakorlatok sorába.

Nagy örömömre szolgált, hogy ebben a kísérleti időszakomban találtam rá több olyan elismert szakember írására, tanulmányára, amelyek teljesen megerősítettek kezdeményezésemben. Talán leginkább Kőrösné dr. Mikis Márta Ha Montessorinak számítógépe lett volna… című cikke szerzett legnagyobb örömöt és megerősítést számomra; segített abban, hogy ne féljek bevinni eszköztáramba a digitális eszközöket, hiszen minden bizonnyal Montessori is használta volna, csak akkor még erre nem volt lehetősége. Kőrösné dr. Mikis Márta hitelességét a gyermekek érdekében végzett munkássága támasztotta alá számomra. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársaként több mint két évtizede foglalkozik a számítógép gyermekkori képességfejlesztő alkalmazásával, óvodai–iskolai kísérletek szervezésével.

Tapasztalataim szerint a számítógép megfelelő iskolai használata „mentőövként” szolgálhat abban az esetben, ha egy hiperkinetikus szindrómával küszködő kisgyermek kerül hozzánk. Az érintett gyermekek idegrendszeri sajátosságaira jellemző, hogy kétszemélyes helyzetben nyugodtak, sőt igénylik is azt. Ennek ismeretében értettem meg, hogy miért tudtam a folyosóról becsalni Petikémet a Manó sorozat „Sárájával”. Amikor osztálykereteken belül nem tudok mellé ülni, ő teljességgel megelégszik az oktatóprogram „Sárájával”, aki az instrukciókat adja számára. Azt is tudjuk, hogy az ilyen gyermekek ki vannak szolgáltatva belső impulzusaiknak, az idegrendszeri struktúráik érintettek. Az agyi funkciózavar, vagyis a neurotranszmitterek elégtelen működése követeli, hogy mindig új és erős ingereket kapjanak. A tanítás normál feltételei mellett nem tudnak éberek maradni a változatlan vagy gyengülő ingerek hatására. Olyan játékok tartják fenn figyelmüket, amelyekben folyamatosan cserélődnek az ingerek.

Ez az állandóan ugráló észlelési mód lehet a magyarázata annak, hogy Petike miért szerette annyira a Varázsbetű fejlesztőjátékot. Annyi információt, ismeretanyagot talált benne, hogy gyönyörűen ki tudta elégíteni kis agyacskájának „ingeréhségét.” Ahogyan a Montessori által megfogalmazott pedagógiai elv kiemeli a pedagógus művészetét és a nélkülözhetetlen, gondosan előkészített környezetet, úgy kell viszonyulnunk az informatikai eszközök használatához is.

Érezniük kell a gyermekeknek a szabadságot, de még egy hiperaktív, impulzív tanuló is igényli a számára egyértelműen kitűzött határokat. S ha pedagógiai művészetünk minden tudását latba vetve bevezettük a szabadságot maximálisan tiszteletbe tartó szabályrendszert, akkor egy HKZ-s gyermek talán még jobban fog tudni igazodni hozzá, mint az osztály bármelyik tagja; különösen, ha esetleg bizonyos autisztikus vonásokkal is rendelkezik.

Vannak olyan HKZ-s gyermekek, akik igen fogékonyak a zenére. Petike szerencsésnek mondható ebben. A Dr. Kokas Klára által vezetett tanfolyam abban segített, hogy merjem bátran felhasználni a zenét a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztésében. Ezenkívül a szakirodalom megerősített abban is, hogy a zenével kiegészített Montessori-nevelés milyen jótékony hatást fejt ki a gyermekek előmenetelét illetően.

Úgy gondolom, nem követünk el törvénysértést, ha egy váratlan pillanatban Petikénk kényszert érez egy fergeteges táncra, az osztály többi tagját is megtáncoltatja. Ez például olyan momentum, amellyel megelőzhető, hogy egy HKZ-s csemete működése nyomán elszabaduljon a pokol egy-egy frusztrált helyzet következtében. Persze ennek bevezetéséhez is bátorság kell. Kordában kell azért tartani a kis társaságot, hogy a „szelepek” kiengedése után mindenki szépen vissza tudjon ülni a helyére, és még nagyobb hatékonysággal tudja folytatni a munkát.

A HKZ-s gyermekekre jellemző az is, hogy szeretnek rengeteget beszélni. A Montessori-szemléletű oktatás szép pillanatai közé tartozik a csendjáték és a beszélgető kör. Mi ezt úgy adaptáltuk, hogy a csendjáték meghitt, pihentető perceit még kellemesebbé, élményszerűbbé tettük azzal, hogy egy-egy megnyugtató zene mellé gyertyát gyújtottunk, és valami ízletes ennivaló is terítékre került. Mondhatom, Petike számára ez volt a nap fénypontja. Szinte percre pontosan jelezte, amikor elérkezett az általa megfogalmazott „csendjátékos falatok” időpontja. A beszélgető kör ugyanilyen kedves volt számára. Őt is, mint minden társát, addig hallgattuk, amíg a labdát el nem gurította magától. Ezzel a gyakorlattal kielégíthette kommunikációs igényét, ugyanakkor valamiféle önmérsékletet is tanult, hogy gátat tudjon szabni mondanivalójának.

Tapasztalataim szerint a „Montessori-szellemiségű” oktatási rendszer, vagyis a szabadság boldog átélése a megfelelő szabályokon belül, hatékony segítség lehet a hiperkinetikus szindrómában szenvedő gyermekek számára. Ha kellő időben részesülhetnek olyan gyermekközpontú oktatásban, ahol egyéni haladási ütem szerint tanulhatnak, ahol részképességzavaraik miatt nem éri őket sorozatos kudarc, akkor a szeretetteljes közeg, a sikerélmények felemelő állapota olyan gyógyító erőként hathat számukra, hogy a sokak által rettegett gyógyszeres kezelésekre sem lenne szükségük. Úgy látom, hogy a közös éneklés, tánc, zenélés és a számítógép valamiféle „katalizátor”-szerepet töltött be Petikénk életében.

Azt nem merem állítani, hogy ezek a segédeszközök minden magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral működő gyermek számára egyértelmű megoldást kínálnának. Ha igaz, hogy mindannyian mások vagyunk, ez fokozottabban igaz a hiperkinetikus szindrómás gyermekekre. De egy biztos: egységes megküzdési stratégiával kell rendelkeznünk, ez pedig nem más, mint a mély, feltétel nélküli szeretet. S hogy ezenkívül ki milyen eszközt használ a reá bízott, érintett gyermekeket illetően, azt majd az adott helyzet szabja meg a számára.

Csendes örömmel, hálával tölt el, hogy sok-sok küzdelmes nap, óra, perc után talán megtaláltam a „kulcsot” Petikéhez. Abbahagyta az eszközök ledobálását a polcokról; társait nem bántja; ütés helyett képes segítő szándékkal odafordulni valakihez, hogy társa minél jobban megoldja a Montessori-eszközzel végzett feladatát. Nálam, az órai foglalkozásokon, elhagyta a trágár beszédet. A számítógép motiváló ereje segítségével képes önmagát szabályozva leülni a többiekkel együtt, hogy a könyvben, füzetben dolgozzon. Tudja ugyanis, hogy munkája végeztével várja őt a Varázsbetű izgalmasabbnál izgalmasabb programja.

A történések úgy hozták, hogy Petikém már valahol messze jár… Én sem abban a csoportban tevékenykedem, ahol ezeket az apró csodákat megélhettem. De viszem magamban gyermekeim szeretetét. Amit egymásnak tudtunk adni az együtt töltött idők során, azt tőlünk már senki el nem veheti.

Petike szavával zárom soraimat. Amikor év vége felé közeledtünk, ő hosszasan nézte a táblára felrajzolt időszalagot, majd rám nézve így szólt búsan: „Irma néni! Még négy nap és itt a vakáció… De az olyan rossz, hogy nem jöhetünk többet iskolába…

Irodalom

ADHD Magyarország. Hiperaktív gyerekeket nevelő családok alapítványa honlapja.

Kőrösné Mikis Márta: A digitális írástudás gyermekkori megalapozása. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2006. [Online: www.oki.hu/oldal.php?kod=Digym-Irott&tipus=cikk].

Kőrösné Mikis Márta: Ha Montessorinak számítógépe lett volna… In: Montessori Műhely. A Montessori Egyesület folyóirata, 2004/1. 3-6.

Kőrösné Mikis Márta: Dörzspapír és számítógép. Pillantás az informatika kisgyermekkori alkalmazására. [URL: www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-marta1].

Noé Krisztina: ADHD-Hiperkinetikus szindróma, hiperkinetikus zavar. [URL: http://beszed.hu/adhd_hiperkinetikus_szindroma_hiperkinetikus_zavar].

Réthy Endréné: A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102. évf. 3. szám, 281-300.

Szücs Marianna: A hiperkinetikus szindrómás gyerekek és családjaik helyzete. PhD Értekezés. ELTE Bölcsészettudományi Kar, 2002. [Online: http://text.disabilityknowledge.org/Szucs-M-PHD.pdf].

Dr. Ujhelyi Jánosné
gyógypedagógus

--

Az írás esettanulmány-pályázatunkra érkezett. Köszönjük a szerző munkáját, amit a Mindennapi Pszichológia egyéves előfizetésével jutalmazunk.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2010. április 2.
Annyira tetszik, rendkívül nagy örömmel tölt el, hogy egy kész szakmai anyagot is kapok hozzá!
Jó egészséget, kitartást kívánok e remek munkához!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek