OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. április 2.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
 

Dr. Ujhelyi Jánosné

A hiperkinetikus szindróma: van megoldás

Saját tapasztalataink és szociológiai kutatások szerint is igen nehéz helyzetben vannak a magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyerekek pedagógusai, szülei. Gyógypedagógusként én is kaptam egy „Petikét” a csoportomba, aki bár megkóstoltatta velem a pedagógiai kiúttalanság keserves érzését, jelenléte mégis gazdag tapasztalatokkal ajándékozott meg.

A BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) a hiperkinetikus zavarok kategóriát alkalmazza azokra az esetekre, amelyekre a hiperaktivitás, a figyelemzavar és az impulzivitás jellemző. Nem túlzás, ha azt mondjuk: nagy kihívás egy ilyen gyermek az adott osztályközösségben!

Petike viselkedésében egyértelműen megmutatkozott a hiperkinetikus zavar három fő tünete, és ez szinte lehetetlenné tette számomra az addig megszokott tanítási-tanulási módszerek alkalmazását.

Napjaink divatos szava az innováció. Késleltetést nem tűrő módon el kellett hát kezdeni a megújulást! „Vissza a gyökerekhez!” jelszóval a jól bevált Montessori-pedagógiát adaptáltam munkám során. Első lépés volt az osztályterem átrendezése. Polcok beszerzése az eszközök számára, asztalok széthúzása egyéni, páros tevékenységek támogatására.

Bezzeg az én kis Petikémet nem vonzotta az újdonság varázsa sem! Reggelente továbbra sem volt hajlandó bejönni az osztályba. S ha kimentem érte, köszönés helyett nyelvnyújtás kíséretében közölte velem: „Nem megyek be, Irma néni!” Ha azután végre sikerült mégis becsalnom őt valamilyen ötlettel, akkor meg körbe-körbe rohangálva inzultálta társait. Volt, aki pofont, volt, aki hajhúzást kapott tőle. Sajnos a trágár beszéd is sajátossága a HKZ-s viselkedésnek, így ez sem maradt el ezekben a helyzetekben. Az eszközökkel teli polcok pedig arra inspirálták őt, hogy adott esetben magasra hajítson belőlük egyet-kettőt. Elgondolható, hogy ilyen viszonyok között bármilyen tanórát még elkezdeni is hiú ábránd…

Szinte megoldhatatlannak tűnt a helyzet, amikor utolsó esélyként, merész vállalkozóként bevittem az osztályterem egyik sarkába a számítógépet. Mondhatom: egy „új időszámítás” kezdődött attól kezdve csoportunk életében! Én ekkor már birtokában voltam némi kis tudásnak, ami a számítógép kezelését illeti. Sokat kutakodtam a szakirodalomban, hogy miként is használják fel segítségképpen megújulásra képes pedagógustársaim a különböző oktatóprogramokat, hogyan illesztik be a tanítás folyamatába a benne rejlő feladatokat. Belekóstolva egy-egy fejlesztőjáték sikerélményt nyújtó, önellenőrzést magában rejtő rendszerébe, megdöbbenten tapasztaltam, hogy didaktikai alapelvei szinte teljesen megegyeznek a Montessori által kifejlesztett eszközök alapelveivel. Arra az elhatározásra jutottam, hogy mint a 21. század „Montessori-eszközét”, megpróbálom beiktatni a gyakorlatok sorába.

Nagy örömömre szolgált, hogy ebben a kísérleti időszakomban találtam rá több olyan elismert szakember írására, tanulmányára, amelyek teljesen megerősítettek kezdeményezésemben. Talán leginkább Kőrösné dr. Mikis Márta Ha Montessorinak számítógépe lett volna… című cikke szerzett legnagyobb örömöt és megerősítést számomra; segített abban, hogy ne féljek bevinni eszköztáramba a digitális eszközöket, hiszen minden bizonnyal Montessori is használta volna, csak akkor még erre nem volt lehetősége. Kőrösné dr. Mikis Márta hitelességét a gyermekek érdekében végzett munkássága támasztotta alá számomra. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársaként több mint két évtizede foglalkozik a számítógép gyermekkori képességfejlesztő alkalmazásával, óvodai–iskolai kísérletek szervezésével.

Tapasztalataim szerint a számítógép megfelelő iskolai használata „mentőövként” szolgálhat abban az esetben, ha egy hiperkinetikus szindrómával küszködő kisgyermek kerül hozzánk. Az érintett gyermekek idegrendszeri sajátosságaira jellemző, hogy kétszemélyes helyzetben nyugodtak, sőt igénylik is azt. Ennek ismeretében értettem meg, hogy miért tudtam a folyosóról becsalni Petikémet a Manó sorozat „Sárájával”. Amikor osztálykereteken belül nem tudok mellé ülni, ő teljességgel megelégszik az oktatóprogram „Sárájával”, aki az instrukciókat adja számára. Azt is tudjuk, hogy az ilyen gyermekek ki vannak szolgáltatva belső impulzusaiknak, az idegrendszeri struktúráik érintettek. Az agyi funkciózavar, vagyis a neurotranszmitterek elégtelen működése követeli, hogy mindig új és erős ingereket kapjanak. A tanítás normál feltételei mellett nem tudnak éberek maradni a változatlan vagy gyengülő ingerek hatására. Olyan játékok tartják fenn figyelmüket, amelyekben folyamatosan cserélődnek az ingerek.

Ez az állandóan ugráló észlelési mód lehet a magyarázata annak, hogy Petike miért szerette annyira a Varázsbetű fejlesztőjátékot. Annyi információt, ismeretanyagot talált benne, hogy gyönyörűen ki tudta elégíteni kis agyacskájának „ingeréhségét.” Ahogyan a Montessori által megfogalmazott pedagógiai elv kiemeli a pedagógus művészetét és a nélkülözhetetlen, gondosan előkészített környezetet, úgy kell viszonyulnunk az informatikai eszközök használatához is.

Érezniük kell a gyermekeknek a szabadságot, de még egy hiperaktív, impulzív tanuló is igényli a számára egyértelműen kitűzött határokat. S ha pedagógiai művészetünk minden tudását latba vetve bevezettük a szabadságot maximálisan tiszteletbe tartó szabályrendszert, akkor egy HKZ-s gyermek talán még jobban fog tudni igazodni hozzá, mint az osztály bármelyik tagja; különösen, ha esetleg bizonyos autisztikus vonásokkal is rendelkezik.

Vannak olyan HKZ-s gyermekek, akik igen fogékonyak a zenére. Petike szerencsésnek mondható ebben. A Dr. Kokas Klára által vezetett tanfolyam abban segített, hogy merjem bátran felhasználni a zenét a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztésében. Ezenkívül a szakirodalom megerősített abban is, hogy a zenével kiegészített Montessori-nevelés milyen jótékony hatást fejt ki a gyermekek előmenetelét illetően.

Úgy gondolom, nem követünk el törvénysértést, ha egy váratlan pillanatban Petikénk kényszert érez egy fergeteges táncra, az osztály többi tagját is megtáncoltatja. Ez például olyan momentum, amellyel megelőzhető, hogy egy HKZ-s csemete működése nyomán elszabaduljon a pokol egy-egy frusztrált helyzet következtében. Persze ennek bevezetéséhez is bátorság kell. Kordában kell azért tartani a kis társaságot, hogy a „szelepek” kiengedése után mindenki szépen vissza tudjon ülni a helyére, és még nagyobb hatékonysággal tudja folytatni a munkát.

A HKZ-s gyermekekre jellemző az is, hogy szeretnek rengeteget beszélni. A Montessori-szemléletű oktatás szép pillanatai közé tartozik a csendjáték és a beszélgető kör. Mi ezt úgy adaptáltuk, hogy a csendjáték meghitt, pihentető perceit még kellemesebbé, élményszerűbbé tettük azzal, hogy egy-egy megnyugtató zene mellé gyertyát gyújtottunk, és valami ízletes ennivaló is terítékre került. Mondhatom, Petike számára ez volt a nap fénypontja. Szinte percre pontosan jelezte, amikor elérkezett az általa megfogalmazott „csendjátékos falatok” időpontja. A beszélgető kör ugyanilyen kedves volt számára. Őt is, mint minden társát, addig hallgattuk, amíg a labdát el nem gurította magától. Ezzel a gyakorlattal kielégíthette kommunikációs igényét, ugyanakkor valamiféle önmérsékletet is tanult, hogy gátat tudjon szabni mondanivalójának.

Tapasztalataim szerint a „Montessori-szellemiségű” oktatási rendszer, vagyis a szabadság boldog átélése a megfelelő szabályokon belül, hatékony segítség lehet a hiperkinetikus szindrómában szenvedő gyermekek számára. Ha kellő időben részesülhetnek olyan gyermekközpontú oktatásban, ahol egyéni haladási ütem szerint tanulhatnak, ahol részképességzavaraik miatt nem éri őket sorozatos kudarc, akkor a szeretetteljes közeg, a sikerélmények felemelő állapota olyan gyógyító erőként hathat számukra, hogy a sokak által rettegett gyógyszeres kezelésekre sem lenne szükségük. Úgy látom, hogy a közös éneklés, tánc, zenélés és a számítógép valamiféle „katalizátor”-szerepet töltött be Petikénk életében.

Azt nem merem állítani, hogy ezek a segédeszközök minden magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral működő gyermek számára egyértelmű megoldást kínálnának. Ha igaz, hogy mindannyian mások vagyunk, ez fokozottabban igaz a hiperkinetikus szindrómás gyermekekre. De egy biztos: egységes megküzdési stratégiával kell rendelkeznünk, ez pedig nem más, mint a mély, feltétel nélküli szeretet. S hogy ezenkívül ki milyen eszközt használ a reá bízott, érintett gyermekeket illetően, azt majd az adott helyzet szabja meg a számára.

Csendes örömmel, hálával tölt el, hogy sok-sok küzdelmes nap, óra, perc után talán megtaláltam a „kulcsot” Petikéhez. Abbahagyta az eszközök ledobálását a polcokról; társait nem bántja; ütés helyett képes segítő szándékkal odafordulni valakihez, hogy társa minél jobban megoldja a Montessori-eszközzel végzett feladatát. Nálam, az órai foglalkozásokon, elhagyta a trágár beszédet. A számítógép motiváló ereje segítségével képes önmagát szabályozva leülni a többiekkel együtt, hogy a könyvben, füzetben dolgozzon. Tudja ugyanis, hogy munkája végeztével várja őt a Varázsbetű izgalmasabbnál izgalmasabb programja.

A történések úgy hozták, hogy Petikém már valahol messze jár… Én sem abban a csoportban tevékenykedem, ahol ezeket az apró csodákat megélhettem. De viszem magamban gyermekeim szeretetét. Amit egymásnak tudtunk adni az együtt töltött idők során, azt tőlünk már senki el nem veheti.

Petike szavával zárom soraimat. Amikor év vége felé közeledtünk, ő hosszasan nézte a táblára felrajzolt időszalagot, majd rám nézve így szólt búsan: „Irma néni! Még négy nap és itt a vakáció… De az olyan rossz, hogy nem jöhetünk többet iskolába…

Irodalom

ADHD Magyarország. Hiperaktív gyerekeket nevelő családok alapítványa honlapja.

Kőrösné Mikis Márta: A digitális írástudás gyermekkori megalapozása. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2006. [Online: www.oki.hu/oldal.php?kod=Digym-Irott&tipus=cikk].

Kőrösné Mikis Márta: Ha Montessorinak számítógépe lett volna… In: Montessori Műhely. A Montessori Egyesület folyóirata, 2004/1. 3-6.

Kőrösné Mikis Márta: Dörzspapír és számítógép. Pillantás az informatika kisgyermekkori alkalmazására. [URL: www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyeb-marta1].

Noé Krisztina: ADHD-Hiperkinetikus szindróma, hiperkinetikus zavar. [URL: http://beszed.hu/adhd_hiperkinetikus_szindroma_hiperkinetikus_zavar].

Réthy Endréné: A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102. évf. 3. szám, 281-300.

Szücs Marianna: A hiperkinetikus szindrómás gyerekek és családjaik helyzete. PhD Értekezés. ELTE Bölcsészettudományi Kar, 2002. [Online: http://text.disabilityknowledge.org/Szucs-M-PHD.pdf].

Dr. Ujhelyi Jánosné
gyógypedagógus

--

Az írás esettanulmány-pályázatunkra érkezett. Köszönjük a szerző munkáját, amit a Mindennapi Pszichológia egyéves előfizetésével jutalmazunk.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2010. április 2.
Annyira tetszik, rendkívül nagy örömmel tölt el, hogy egy kész szakmai anyagot is kapok hozzá!
Jó egészséget, kitartást kívánok e remek munkához!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek