OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. április 27.
» Hozzászólások (0)

Schüttler Tamás

Leisure time

Reggel óta kószált a városban. Többször bolyongott így céltalanul, menekülve az iskola, még inkább az otthona nyűgeitől. Szerette ezeket a csavargással teli napokat, élvezte a belváros nyüzsgését, eltűnődött az emberek arcán, a kirakatok számára elérhetetlen kínálatán. Szinte minden csillogó üvegtáblában, még inkább a tükrökben az arcát, a testét vizsgálgatta. Egyébként otthon is, ha házsártos nagyanyja hagyta, órákon át nézte önmagát, mintha meg akarná fejteni azt a sokféle rejtélyt, amit zárványként magában hordozott. A dühkitöréseket éppúgy, mint a hirtelen szeretetrohamokat, amellyel apja második házasságából született kisöccsét vagy éppen aktuális barátnőjét halmozta el időnként. Alapvetően nem szerette a testét, túl hirtelen nőtt magasra, rosszul tartotta magát, nem tudott olyan kecsesen, szép tartással mozogni, mint a Fashion TV csatorna kifutókon végigsuhanó sztármanökenjei. Vékonyaknak találta a karjait, s gyűlölte kicsinyke, lapos fenekét. Az is nagyon zavarta, hogy az osztálybeli lányok között neki volt a legkisebb melle, pedig már három éve menstruált.

– Miért nézed magad órákig? – kiabált rá gyakran nagyanyja. – Inkább segítenél valamit itthon, a tanulásról nem is beszélve.

Pedig szüksége volt arra, hogy fürkéssze az arcát, hogy vizsgálja a tekintetét, a grimaszait, az érzelmeinek arcára kiülő megannyi jelét. Tele volt bizonytalansággal, leginkább az foglalkoztatta, hogy miért nem szereti senki, mi lehet, ami elfordítja tőle az osztálytársait, amiért az öreg, egyre hajlottabb nagyanyja csak korholja, amiért még lefeküdni sem akarnak vele a fiúk.

– Pont olyan vagy, mint az anyád, olyan gebe, olyan sete-suta, olyan darabos – kárált fülébe a nagyanyja, amikor a tükör előtt éppen táncolni, mozogni próbált. Pedig ő nem akart az anyjára hasonlítani, arra a nőre, aki háromévesen az apjára és a nagyanyjára hagyta. Gyakorta vette elő nagyanyja repedezett, mélykék, domború virágokkal díszített, műanyag borítású fényképalbumát, amelyben szinte minden oldalról anyja arca villant elé. Ilyenkor mindig megrázta a felismerés: tényleg olyan, mint ő, a fejformája, az arca, a homlokcsontjának dudorodása, de különösen a tekintete.

Amint egy belvárosi ékszerbolt kirakata előtt állva immár sokadszor magát vizsgálgatta, megpillantott egy virágformára emlékeztető apró, csillogó kövekkel kirakott, picinyke medált, melyhez hasonlót hordott az anyja egyik kamaszkori képén. Hirtelen úgy tűnt számára, hogy nemcsak a képről ismeri ezt a csillogó, drágaköves virágszirmot, hanem ujjainak idegvégződéseiben is felidéződött, amint egyszer egy meleg bőrfelületen megtapintja a medált. Sokszor élt át ilyen emlékeket. Gyakran tűnt úgy számára, mintha emlékezne egy-egy mozdulatra, egy hangfoszlányra. Érdekes módon álmában szinte sohasem jöttek elő ezek az érzékletek, mindig ébernek kellett lennie ahhoz, hogy ezek a mélyre elnyomott emlékképek felbukkanjanak. Sokat gondolkodott azon, hogy valódi emlékezés-e ez, vagy csak nagyanyja időnkénti meséi elevenedtek meg a képzeletében.

Amint kószált az utcákon, egyre jobban kínozta az éhség. A nagyanyja által készített párizsis kenyerét már reggel, a Köki padján üldögélve megette, mivel a matekdolgozattól való félelme miatt otthon még az agyoncukrozott kakaóját sem tudta meginni. Amióta középiskolába járt, szinte minden reggel gyomorgörccsel ébredt, sokszor otthon vagy a buszon erős hányingere volt. Valahogy már az iskolában sem találta a helyét. Érezte, hogy nem bírja azt a borzalmas hajtást, amit ebben a közgazdasági, félig-meddig külkeres iskolában elvártak. Maga sem értette, hogy nagyanyja miért ide erőltette be. Porcelánfestő vagy könyvkötő szeretett volna lenni, osztályfőnöke azonban a pályaválasztási könyvben nem talált ilyen iskolát. Megpróbált segítséget kérni apjától, de akkor éppen ellopták a mobilját, s hetekig nem hívta vissza, így, mint általában, nagyanyja akarata érvényesült.

– Neked is csak a hülyeségen, a művészkedésen jár az eszed – korholta nagyanyja, amikor napokig bőgött amiatt, hogy egy tőle teljesen idegen pályára erőltetik. – El kell tartanod magad, ki tudja, mikor fordulok fel, annyi a bank ma, mint az égen a csillag, oda kell ilyen irodai nő… Fogd fel, te ütődött. Anyád is valami rajziskolát akart folyton…

Reggel, amikor a metróvégállomásnál leszállt a buszról, s elmúlt kínzó hányingere, elhatározta, hogy megajándékozza magát egy kellemes nappal, egy kis leisure time-mal, ahogy az iskola egyetlen emberszabásúnak tűnő angoltanárától tanulta. Pár hónappal ezelőtt sorozatban írt nullapontos angoldolgozatokat, s ez a fiatal tanár behívta a nyelvi tanárkuckóba. Valami meleg emberszag áradt belőle, ezért őszintén elmondta neki, hogy mindennap görcsökkel indul az iskolába, úgy érzi, rádől az emelet.

– Leisure time, relaxáció, nem görcsölni… elengedni magunkat, élvezni az életet… – mondta neki tagoltan a fiatal, szakállas angoltanár.

Nehéz pillanataiban gyakorta felidéződött ez a mondat, mint egy dallam vagy egy verssor.

Valószínűleg ez sem megy neki, mert nem szeretik, mert nincs igazi barátja, mert az apja tíz éve az új családjának él, mert a nagyanyja hetvenévesen még azért jár egy virágkertészetbe dolgozni, hogy a nyugdíjából és abból a rohadt ötvenezer nettóból, amennyire lehet, eltartsa, felnevelje őt.

Az átcsavargott délelőtt, a kirakatok, az emberek, mint mostanában többször, segítettek valamit. Érezte, hogy egy-egy ilyen átlógott nap csak a túléléshez elég… de nem oldja meg az életét.

Kisétált a Duna-partra, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő lépcsőkre ült, egészen közel a vízhez. Csavargásainak egyik gyakori célpontja volt a Duna, valamiért vonzódott a vízhez. A márciusi zöldár gallyakat, egész fahasábokat sodort magával. Órákig tudta bámulni a vizet, a hullámokat, amint a kőlépcsőkhöz csapodnak, s aztán nagy csobbanásokkal tovább fordulnak. Ilyenkor önkéntelenül is felidéződött anyja története, aki a folyóba merülve hagyta itt őt és az életet.

Sokat foglalkoztatta a halál, nem is annyira az anyja története okán, hanem úgy általában. Néhányszor eljátszott a gondolattal, hogy mi lenne, ha meghalna, kinek hiányozna, vajon megrázná-e az apját, hiányozna-e a nagyanyjának, vagy esetleg megkönnyebbülne. Magányos óráiban azzal a gondolattal is gyakorta szembetalálta magát, hogy milyen érzés lehet átélni a halált. Elkeseredettségében még az öngyilkosság is megfordult a fejében, de aztán mindig megrettent a gondolattól. Nem volt miért ezzel az eszközzel felhívni magára környezete figyelmét.

Melegen sütött a tavaszi nap, friss szél fújt a folyó felett. Levette a dzsekijét, összehajtotta, s hátizsákjával együtt párnát formált belőle. Hátradőlt és hosszan nézte a szél hajtotta felhőket, a cikázó fehéres-szürkés madarakat. Tompán morajlott a város zaja, de ő leginkább a Duna felett repdeső sirályok, gerlék vijjogására figyelt. Néhány percre talán el is aludt. Mobiljának kellemes zümmögő zenéje ébresztette fel. Látta, hogy osztályfőnöke keresi. Elnyomta a hívást, de mielőtt kikapcsolta volna a telefont, ránézett az órára: három óra múlt néhány perccel. Érezte, hogy lassan indulnia kéne, nagyanyja várja, négyre ki kellene érnie Pestimrére.

Szerette volna, ha ebben a pillanatban megáll az idő, nem tör rá az este, nem kell ülnie a mikrogazdaságtan tankönyv felett a nyomott levegőjű, salétromos falú ház luknyi szobájában, s hallgatni nagyanyja életbölcsességeit a becsületes munkáról, a tisztességről, meg az anyja bolondériáiról. Máskor, egy-egy ilyen átlógott, leisure time nap után nem szorongott ennyire a hazatéréstől. Most már ez sem segít – gondolta.

Még sétált egyet a belvárosban, s a Kálvin téren felült a metróra. Hosszan lógott a Kökin, maradék pénzén vet tíz deka túrós fornetti pogácsát és egy félliteres ásványvizet. Lassan rásötétedett. Hosszan vívódott, hazamenjen-e, vagy fellógjon-e valamelyik kőbányai tízemeletes ház szemétledobójába.

Aztán valahogy összeszedte magát és hazazötykölődött.

Bungi, a kuvasz és erdélyi kopó keverék örömében majdnem a melléig ugrott. Vacsora előtt nem érzett görcsöt a gyomrában, s viszonylag könnyen megette a nagyanyja főzte friss krumplis tésztát, de az édeskés ecetes uborkától félt, mert attól mindig égett a gyomra.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek