OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 4.
» Hozzászólások (2)

Török Ildikó

Pénzország – Szívország

Hatodikos, rajz tagozatos osztályomról már tavaly kiderült, hogy legtöbbjük nagyon szeret mindenféle játékot, legyen szó labdajátékról, activityről, szellemi vetélkedőről, de legjobban a szerepjátékokat élvezik. Amikor tavaly az osztályfőnöki órákon nemcsak beszélgettünk, hanem egy-egy szituációt elő is adhattak, észrevettem, hogy mennyire komolyan veszik a feladatukat, és milyen tehetségesek. (Nem véletlen, hogy mindkét évben megnyertük farsangkor a műsorversenyt…) A hét legjobban várt „tanórá”-ja az osztályfőnöki lett. Az idén viszont változott a helyzet, mivel csak heti fél órával számolhattunk.

Kéthetente egy osztályfőnöki órával mit kezdjünk? Egyeztessük a jegyeket? Beszéljük meg az „aktualitásokat”? Tartsak hegyi beszédet, amit már otthonról is jól ismerhetnek, és amelynek az eredményessége igencsak vitatható. Elhatároztam, hogy folytatjuk az eddigi tematikus órák rendszerét, de sajnos csak ritkábban. Viszont a nem szakrendszerű órák – legalábbis az enyémek – nagyon hasonlítanak az osztályfőnöki vagy etikaóráimra. Fontosnak tartom, hogy a mai „teszt- korszak”-ban a gyerekek megtanuljanak beszélgetni, vitázni, érvelni, egyáltalán önálló véleményt kialakítani, megfogalmazni, és természetesen elmondani is.

Ha valamiről beszélni kell

A legnagyobb bátorságot az igényli még ma is, ha valamiről beszélni kell, és persze vállalni az esetleges vitát. Ezért egyik órámon különböző dilemmahelyzeteket beszéltünk meg, és megpróbáltuk helyzetgyakorlatként is előadni. Akkor vált érdekessé a dolog, amikor a gyerekeknek arról kellett dönteniük, hogy egy fiú mit tegyen, ha tudomást szerez arról, hogy a legjobb barátjának az osztályfőnök véletlenül jóval több pénzt adott vissza, amit a barát meg akar tartani, sőt a fiút megfenyegette, hogy vége a barátságnak, ha elárulja őt.

A tanítványaimnak nagyon tetszettek a különböző helyzetek, de ez kiváltképp, mert az egyéni vélemények kialakításánál itt „papíros vélemény”-t kértem, azaz névtelenül kell leírniuk, hogyan döntenének a fiú helyében. Háromféle lehetőség közül választottak:

  1. Szólnék az osztályfőnöknek, de megkérném, ne árulja el, hogy én mondtam el.
  2. Ha igazán a barátom, akkor becsületes, és ő maga adja vissza.
  3. Nem szólnék senkinek, de a fele engem illet.

Nagy vita alakult ki arról, hogy miért nem szabad a pénzt megtartani, és annyira nem tudták meggyőzni a másikat, hogy szinte egész héten ez volt a téma. Most nem térek ki a részletekre, de nagyon tanulságos volt számomra, hogy mennyire képtelenek a másik érveit meghallgatni, a másik szemszögéből megvizsgálni a helyzetet. A érvelésnél ötödször is elismételték ugyanazt, egy tapodtat se mozdultak. (Egyébként volt egy kis déjá vu érzésem, mintha a tantestületi vitáinkat éltem volna újra…)

„Neked persze nem sok…”

Amikor elgondolkodtam, hogy miképpen bonthatnám ki ezt a kis vitát, hogyan válhatna valóban kompetenciafejlesztéssé az osztályfőnöki óra és a nem szakrendszerű foglalkozás, akkor jutott eszembe az egyik kislány érvként elhangzó mondata: „Neked persze nem sok az ötezer forint”. Így született meg Pénzország és Szívország ötlete. (Régebben már próbálkoztam történelemórán Kővárral és Földvárral, de az igazán a fiúkat érdekelte, ráadásul leginkább a tantárgyhoz kapcsolódó feladatok voltak.) Vessenek meg érte, de célom nem az erkölcsi nemesedés volt, mert ez nem is lehet, hanem nagyon egyszerű és praktikus cél vezérelt: kommunikálni és együttműködni egymással. Mindenféle módon: beszéddel, drámával, játékkal, versennyel, mozdulatokkal stb. Hatodikosok lévén, a legjobban csoportban, csapatban dolgoznak. Pénzországban gazdagok élnek, Szívországban nincs sok pénz, de mindenki egymásra van utalva: együtt kell élniük.

Az ötletből aztán szerepjáték lett, amelyben mindenki saját karakterével vesz részt. Sokkal őszintébbek az alakításokban, mint amikor őszintének „kell” lenni. De hát ez nem újdonság, hiszen a régi jó drámajáték erről szólt. Ők élvezik, nekem pedig nagyon hasznos, tanulságos, szinte élő szociometria, sőt gyakran a háttérben lévő családi gondok is tisztán kirajzolódnak.

A projekt

Személyi feltételek: egy hatodikos osztály, ahol szinte mindenki szeret játszani, és egy osztályfőnök, aki szintén.
Tárgyi feltételek: tábla, kréta, színes hetilapok, folyóiratok, ollók, ragasztók, karton, filctollak, fényképezőgép, számítógép, papír, írószer, csomagolópapír.
Helyszín: az osztályterem.
Felhasznált idő: osztályfőnöki órák kéthetente, de a téma annyira tetszett mindenkinek, hogy néhány nem szakrendszerű órából, nyelvtanórából, irodalomórából, szünetekből is lecsíptünk, és persze volt otthoni feladat is.

A foglalkozások, „házi feladatok” vázlata

1.

A táblára felkerült a két ország neve, és ötletrohammal néhány fontos jellemzőt írtunk fel: gazdag, luxus, siker, beképzeltség, lenéznek mindenkit stb. Kedvesek, barátságosak, zöldek, védik az állatokat és a környezetet, nincs sok pénzük.

Aztán megbeszéltük, ki hol szeretne élni, és miért, majd négy csoportban a hozott magazinokból elkezdték kivágni a két országra jellemző képeket, feliratokat. (Ez a munka nagyon tetszett mindenkinek, jó hangulatú óra volt, sokat nevettünk.) Mivel nem tudtuk befejezni óra végéig, ezért a négy csoportból néhányan tanítás után ragasztották fel a képeket, és az elkészült két montázs felkerült a faliújságra.

2.

Az egyik szünetben sorsot húztak, és az osztály fele pénzországi, a másik fele szívországi lett. (Itt már megkezdődött a szerepjáték.)

3.

A két ország választhatott államformát: köztársaság lett mindkettő, ráadásul – ókori görög mintára – több elnökkel. Választottak még szóvivőket is. Majd házi feladatként – kapcsolódva a nyelvtan tananyaghoz – rengeteg földrajzi nevet és intézménynevet kellett gyűjteniük, természetesen az országuk jellegének megfelelően és a tanult helyesírási szabályok alapján.

Néhány példa:

Pénzország: Euro Gimnázium, Gazdag Nemzet Színháza, Gazdagsági Akadémia, Pénz fürdő, Ár-folyam, Zöldhasú étterem Jövedel-mező.

4.

Elkészítették az országzászlókat.

5.

A szívországiak még verset is írtak:

Akármennyire szegények vagyunk,
Mi akkor is csak adunk-adunk.
Ha Pénzország bajba jut
S az összes kecskéjük szertefut,
Szívország jön és segít,
S mindenkit megmenekít.

6.

A legnagyobb tetszést a szerepválasztás aratta. Mindenkinek nevet és foglalkozást kellett választani, és rajzot készíteni magáról. Utána egyenként bemutatkoztak, majd irodalomból a házi feladat egy önarckép elkészítése volt, jellemzéssel, elbeszéléssel.

7.

A kalandok egy katasztrófával kezdődtek, mely Szívországot sújtotta. Hatalmas földrengés rázta meg az egész területet, és rengeteg ház elpusztult. A sok eső és az áradások megnehezítették a mentést. A két ország között megindultak a tárgyalások, melynek eredményeképpen megszületett a döntés: Pénzország segít a kárelhárításban, ha utána a szívországiak náluk vállalnak munkát.

8.

A szívországiak találtak egy hajóroncsot a tengerparton, amelyben rengeteg drog volt, és kiderült, hogy a tulajdonosok pénzországiak. A két táborban ismét élénk vita alakult ki, hogy mi legyen a zsákokkal. A végén Szívországban is a haszonelvűség győzött: ahelyett, hogy megsemmisítették volna, eladták azzal az indokkal, hogy a pénzből újjáépíthetik az iskolákat és a kórházakat. (Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy az érvelés során mindig oda lyukadtak ki, hogy mennyi jót tehetnének a drogért kapott pénzzel. Ezt a vitát még néhány gyerekkel tanítás után is folytattuk, de nem tudtuk meggyőzni őket, hogy mások a drog miatt meghalhatnak. Mivel „azok” úgyis pénzországiak, nem sajnálták őket.)

9.

Szórakoztatóközpont épül a Gold-hegységben, és rengeteg munka lesz a szívországiaknak is. A tárgyalások nyilvánosak voltak. (Legnagyobb meglepetésemre a takarítónők kapták a legmagasabb fizetést, a legalacsonyabbat viszont a menedzserek, hiszen ők – kvázi – nem is emelik fel a feneküket a karosszékből, tehát a legkönnyebb az ő munkájuk.)

10.

Pénzország lakói különböző dolgokat tudnak meg, amelyből kiderül, hogy szépen felépített, csillogó életük nem is olyan tökéletes. Mindenki húzott egy-egy kártyát, a szívországiakat pedig kisorsoltuk, hogy hallgassák meg a problémákat, és nevükhöz méltóan segítsenek a bajbajutottaknak, például: „Megtudtad, hogy…” (szövegek).

Ez a gyakorlat az elején nagyon jól ment, de a vége felé elbohóckodták, és paródia lett minden helyzetgyakorlatból, elröhögték, poénkodtak. (Ez is tanulság!)

11.

A másik helyzetgyakorlat viszont nagyon jól sikerült, az értékelésnél ezt emelték ki. Különböző számokat húztak, vegyesen mindkét ország lakói, aztán számok szerint húztak egy-egy szituációt, amit elő kellett adni a többieknek. Például: egy hegyi úton elromlott egy autó, és az utasai segítséget remélve állítanak meg egy másik kocsit. Vagy: egy munkaadónak három munkás közül egyet el kell küldenie. Vagy: egy nagyon gazdag, elkényeztetett lány jachtkiránduláson balesetet szenved Pénzország partjainál.


12.

Nagyon szerették a különböző versenyeket, vetélkedőket. (Nem kaptak sem piros pontot, sem ötöst, sem jutalmat, egyszerűen a csapatok győzni akartak, és ezért hajlandók voltak összefogni). Például: ország-város, activity, képösszerakó, rabszolgavásár stb.

*

Minden foglalkozás után – akár egy-két nappal is – megbeszéltük, hogy mi tetszett, mi nem volt jó, min kellene változtatni. Ők maguk is kitaláltak kalandokat, sőt egy konfliktusunkat is feldolgozták. Érdekes módon mindkét ország ugyanazt a megtörtént helyzetet adta elő, természetesen másképpen, de örültem, hogy foglalkoztatja őket az ügy.

Év vége felé haladva minden ilyen és ehhez hasonló program kissé megfeneklik. Már kifelé tekingetnek: itt a jó idő, mindjárt vége a sulinak. Most következik az, amit persze sokkal előbbre terveztem: a két ország, a két csoport helyzete megváltozik: a gazdagból szegény lesz, a szívországiak viszont gyémántbányát nyitnak.

Folytatása következik… szeptemberben.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

töröki | 2010. június 4.
Kedves IZs! Ha hiszed, ha nem, engem - immár túl az ötvenen - ez tart életben. Jár az agyam, ötletelek, hogyan lehetne másképp és hogyan lehetne jobban csinálni. Bizony néha nem sikerül a kísérlet, de már tudom, hogy ennek így kell lennie...ha változtatni akarunk, akkor a kudarcot is "be kell vállalnunk".. Üdv Ildikó
IZs | 2010. június 4.
Kedves Ildikó! szívesen lennék diák az osztályodban, de az életkorom megakadályoz ebben, így csak azt remélem az unokáim tanárai is ilyen lelkes és szellemes emberek lesznek, további jó ötleteid megvalósításához sok erőt kívánok, és légyszíves beszámolni máskor is, hátha "ellopja" az ötleteidet néhány pályatárs. Üdv Zsuzsa
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek