OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 15.
» Hozzászólások (4)

Sajátos nevelési problémák az iskolában

Új vallásos mozgalmak és pedagógia

Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézete nevében ajánlunk figyelmükbe egy tanulságos, a napi pedagógiai gyakorlatban is hasznosítható kötetet.

„Nálatok – mondta a kis herceg – az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégsem találják meg, amit keresnek. Nem találják meg – mondtam. Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák. Minden bizonnyal – feleltem. Csakhogy a szem vak – tette hozzá a kis herceg. – A szívünkkel kell keresni.” (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

Szemlélődés, megértés, okkeresés. E három irányelv vezérelte a tanárokból és egyetemi hallgatókból álló kutatócsoportot e mű írásakor. Különösen fontos e hármas célkitűzés akkor, amikor olyan kényes témát érint az írók tolla, mint az új vallási irányzatok, történelmi egyházakon belül létrejött megújulási mozgalmak pedagógiai törekvései. Erről pártatlanul írni bárkinek, de főként egy pedagógusnak, nagy erőfeszítés. E háromrészesre tervezett sorozat első kötetével a szerzők nem titkolt szándéka, hogy tanárok, szülők és diákok számára is elérhetővé tegyenek egy olyan olvasmányt, amely mást is kínál azon túl, hogy beavatja őket e vallási csoportok keletkezésébe, működésük rejtelmeibe.

Kutatási folyamat – módszereink

Kutatásunk megkezdésekor érdeklődési terünknek megfelelően kiválasztottuk azon mozgalmakat, amelyekkel szívesen foglalkoznánk, vagy amelyeknél könnyebben juthatunk interjúalanyokhoz – szempontjaink, motivációink sokfélék voltak.

A már meglevő és összerendezett dokumentumhalmokra alapoztunk. Előzetesen az egyes vallási mozgalmakkal már foglalkozott egyetemi hallgatók szemináriumi dolgozatait, majd az általuk is felhasznált szakirodalmakat néztük át. Ezek után vette kezdetét a kapcsolatfelvétel, leginkább ismerős vagy az internet segítségével, netán az egykori szemináriumi dolgozatíró elérésével. Verőné Jámbor Noémi és Túri Virág az első kötetben közölt kutatását megkönnyítette, hogy maguk is érintettek voltak témájukban. A többieknek „idegenként” kellett „beépülniük” az egyes csoportokba, hogy az interjúkon kívül résztvevő megfigyeléseket is végezhessenek.

A beépülés folyamán mérlegelnünk kellett, hogy elmondhatjuk-e már az elején, hogy milyen szándékkal érdeklődünk a csoport és annak szertartásai, összejövetele iránt – ez egyénenként és csoportonként tehát eltért. A Jehova Tanúinál például egy közel három éves forráselemzés után ismerős ismerősén keresztül jutott Mesterházy Ági egy interjúalanyhoz a sok közül, akinek azt mondta, hogy a szakdolgozatát írná a témából. A Bahá’í mozgalomnál volt olyan interjúalany, akinek az első pillanattól kezdve tudtára lehetett adni, hogy egy kutatásról van szó, míg a filmklub és imatalálkozó résztvevőinek csak hónapokkal később lehetett csak feltárni ezt a szándékot, amikor már kellően „bent” érezte magát a kutató. Módszereink alapját kvalitatív metodika képezte, amelynek fő eszközei a dokumentumelemzés, a résztvevő megfigyelés és mélyinterjú. Ez utóbbi során szembesülnünk kellett azzal is, hogy nem mindent engedtek az interjúalanyok közölni, megírni. Ezt természetesen elfogadtuk, toleráltuk.

A kötet célja

Az új vallásos mozgalmakkal kapcsolatos pedagógiai problémák feltárása szempontjából kutatásaink kötetbe rendezése  különösen fontos lehet a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusoknak, a neveléstudományban avatott szakembereknek, továbbá hasznos lehet a nevelési tanácsadókban, a gyermekvédelemben dolgozóknak egyaránt.
Szeretnénk rávilágítani azon lehetséges problémákra, nehézségekre, amelyekkel a pedagógus találkozhat, ha osztályában különböző vallási csoportokhoz tartozó, kvázi/vallásos ideológiákat követő diákok tanulnak. Fontosnak tartjuk ezen ismereteket – tájékozódást a bemutatott csoportok keletkezéséről, működésük részleteiről, pedagógiai tanulságairól – a gyermek könnyebb megértéséhez és elfogadásához, a sokszínűség elfogadó-befogadó magatartásához és nem utolsó sorban a pedagógus preventív munkájához. Munkánk még nem ért véget, egy következő kötetünkben igyekszünk minél átfogóbb képet nyújtani a jelenlegi  vallási és más alapú mozgalmak egy következő válogatásáról.

Adatlap

Mikonya György, Szarka Emese (szerk.)
Kiadás éve: 2009
Kiadó: ELTE Eötvös Kiadó Kft.
ISBN: 9789 6328 4011 6



--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Szarka Emese | 2010. június 28.
Nagyon szépen köszönjük az izgalmas észrevételeteket és hozzászólásokat.

Minden kérdésre terjedelmi okok miatt nem fogok tudni válaszolni, de talán a könyv elő- és utószava ad(hat) a kérdéseikre „megnyugtató” válaszokat.

Azon jelenségek tömege, amelyeket vallásosnak vagy kvázi-vallásosnak tekinthetünk, olyan sokrétű, hogy általános definícióra törekvés nehéz. Ennek ellenére a kultúrtörténet hindu, zsidó, görög, keresztény stb. vallásokról beszél. A vallást a pedagógiának – véleményünk szerint – úgy kell tekintenie, mint a kultúra objektív megjelenési formáját. Ebből az elvből egyáltalán nem következik az, hogy a neveléstudomány csak egy adott vallás követőit vizsgálja. Nem feladatunk, hogy keressük a vallás lényegét.

A társadalomban eleve létező érdeklődés kielégítése mellett, az egyik fő célunk az, hogy tanárok, szülők és diákok számára is elérhető legyen egy olyan kötet, amelyből tájékozódhatnak ezen csoportok keletkezéséről, működésük részleteiről.
Munkánk során – amennyire csak lehetséges – igyekeztünk a szemlélődő, megértő, okkereső megközelítést alkalmazni. Az egyértelműen destruktív hatásokkal kapcsolatban nem fogtuk vissza elítélő véleményünket, de amennyire csak lehetett tartózkodtunk az előítéletes állásfoglalástól. Nem engedtük meg magunknak, hiszen célunk sem ez, hogy átcsússzunk a neveléstudomány területéről filozófiai vagy teológiai területekre, és zárójelben kérdéseket tegyünk fel az egyének által közölt isteni vagy természetfeletti dolgok létezéséről vagy nem létezéséről. A pedagógia egészen biztosan nem kompetens abban, hogy a vallásról általános elméletet alkosson.
A kutatásunk témája, eszközei és értelmezései szem előtt kell hogy tartsák a tanulmányozott alanyok egyedi vonatkoztatási keretét, így teret adva a szociológiai, pszichológiai tényezők figyelembe vételének is.

A szekta szó szociológiai értelemben semleges, nem kapcsolódik hozzá negatív értékítélet. Különböző csoportosításait meg lehet figyelni a szociológus Wilsonnál, Vernette-nél vagy Popper Péternél; a neveléstudományi megközelítés számára hasznos lehet Süle Ferenc tipológiájának megismerése. Nem minden mozgalom hite kötődik egy felsőbb istenséghez, hiszen vannak olyan mozgalmak, amelyek hite a tudat kiaknázatlan képességeihez, vagy éppen a bennünk rejlő lelki erők nagyságához kapcsolódik.

A prevenció szükségességét abban látjuk, hogy a pedagógusok bánjanak előítéleteikkel is „preventív módon”, segítsék az esetleg bajba jutott gyermeket, ha pl. tanulmányi eredménye azért romlik, mert az adott vallási közösség, amelynek tagja, nem tartja sokra az iskolában megszerezhető „földi” tudást, illetve más(fajta) tudás(átadás)t tart fontosabbnak, ezért a gyermek belsőleg vívódik.

A kutatási módszer sokszínűsége a pedagógiai tudományokban, különösen a kvalitatív megközelítésmódnál, itthon és külföldön egyaránt természetes és hagyományokra visszavezethető. Nem „kukkolásról” van szó, hanem megismerésről. Az óvatosságra pedig – ahogyan utóbb kiderült – egyes különleges esetekben szükség van. A „beépülés” kutatói beépüléssel történik, azaz antropológiai megközelítési módszerekkel.
Fontos kiemelnünk azt is, hogy egyazon valláshoz vagy éppen szellemi közösséghez tartozó csoportosulások között is lehetnek ellentmondások, összetűzések; sőt a külföldi, autentikus mintákhoz képest eltérések, „magyarítások” fordulnak elő, ennek feltárása csak tovább bonyolítja az egyébként sem könnyű feladatot.

Kezdésként abból az általánosan ismert tényből indultunk ki, hogy átalakuló társadalmunk iskolai leképeződése olyan új kihívásokat jelent tanárok, tanulók és a szülök számára, amelyekre azok nincsenek és nem is lehetnek felkészülve.

Egy gyakorlatból vett, de nem szokványos iskolai helyzetet vizsgálva:
A 28 fős osztály magját 4 fő szabadidejét is együtt töltő regnumos tanuló jelenti. Velük erős versenyben vannak egy szcientológus házaspár ikergyermekei. A vallási hovatartozás egyébként nem kérdés, de nem is titok ebben az osztályban. Az eltérő életvezetési és szabadidős szokások miatt az osztályfőnök kénytelen foglalkozni vele. Az összképet még színesíti, hogy az ide járó roma tanulók is megosztottak, egyik részük szülei a pünkösdi mozgalomhoz tartoznak, másik részüké pedig egy eddig kevesek által ismert gyülekezetbe (Bahai) járnak. Ráadásul az osztályról készült szociogram peremén még egy teljesen magányosan „Jehovás” gyermek is van.

Ritka az ilyen tarka „osztálykép”, de az ebből a helyzetből fakadó kérdések további ösztönzést adtak kutatásunkhoz. Többek között ilyen pedagógiai kérdések vetődtek fel bennünk:
Hogyan kovácsoljon ezekből a tanulókból közösséget az osztályfőnök?
Hol vannak a határok a személyiség tisztelete és az erőszakos befolyásolás között?
Mire kell vigyáznia ilyenkor a tanárnak – akár a legegyszerűbb iskolai helyzetekben – mondjuk ebédeltetés esetén?

Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek válaszra, megoldásra várnak, de jelentős háttérismeretet igényelnek.
A régi és az új vallásos mozgalmak személyiség-felfogásának közös sajátossága, hogy a hagyományos értelemben vett iskolai neveléstől eltérően, egészlegességében (holisztikusan) közelítik meg a személyiséget. A szokványos iskolákban pedig – ezzel szemben – a specializáció „áldozataivá” válhatnak a tanulók. Az egyébként jól felkészített és adott esetben hivatásuknak élő szaktanárok leginkább a tanuló egy-egy szakterületen történő előrehaladásáért, segítéséért éreznek és vállal(hat)nak felelősséget.
Szinte a vallásos mozgalmak, pszicho-csoportok mindegyikének van – igaz sokszor csak utalásszerűen jelzett, vagy éppen csak megemlített, de semmiképpen sem leírtnak, elemzettnek, értékeltnek tekintett megállapítása, mondanivalója a gyermekekről, a tanulásról, a tanárokról, a szülőkről és az iskoláról. Némelyik irányzat eljutott az önálló iskola működtetéséig, mások valamilyen egyesületi formában, tanfolyami rendszerben fejtik ki hatásukat. Előfordul az egyházi törvény adta keretek közötti működtetés is. Találkozhatunk egyfajta „rejtőzködéssel” vagy éppen az irányzatok nevének megváltoztatásával is.

Az önálló véleményalkotást az olvasóra bízzuk, mi a feladatunkat abban látjuk, hogy tényeket és megközelítési lehetőségeket vázoljunk fel.
A választott kutatási téma sokféle érzékenységet sérthet, minden gondolat részletező indoklása, egzakt definiálása műfajában is roppant nehézkessé, körülményessé tenné ezt a sok szempontú, de alapvetően a neveléstudományra fókuszáló kötetet. Őszintén reméljük, hogy olvasóink észreveszik és értékelik ezt a szándékunkat.
Zui345 | 2010. június 26.
Végre megjelent valami nagyon gyakorlati is, amellyel foglalkoznia kell akaratlanul is a pedagógusoknak.Nem szabad soha többé megtörténnie, hogy diákot saját tanára megszólja, vagy éppen szó nélkül hagyja, amint osztálytársai kicikiznek egy tanulót csak azért, mert más napot ünnepel, más dolgokat fogyaszt, vagy éppen másképpen gondolkodik a szabados nemi életről. Könnyű ma arctalanul úszni az árral, kiszolgálva a tömegizlést, de nagyon nehéz sokszor a felületes, előítélettel telített tömegvélekedéssel szembe menni. Éppen abban segíthetnek a pedagógusok, hogy egymást elfogadó, együttérző és tisztelő diákokat neveljenek. Persze egyedül kevés a jó tanár, a magyar társadalom attitűdjének is sokat kell változnia, hogy ne tekintsen valakit szektásnak, ne bélyegezzen meg, ne stigmatizáljon. Őszintén kívánom, legyenek olyan iskolák és pedagógusok, akik az embert tekintik legfőbb értéknek. Köszönöm, csak ennyit akartam mondani egykori szenvedő alanyként.
Zsuzsi | 2010. június 17.
Lehet, hogy nagyon naiv, esetleg ostoba vagyok, de vállalván ezt, nem értem, mit akarnak elérni a könyv írói a "kutatásukkal"? Minek a prevenciója is lenne a feladat?! Én az egészből azt olvasom ki, hogy ez "beépülés", meg a többi a lelkiismereti- és vallásszabadság megsértése!
Gábor34 | 2010. június 16. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
Érdeklődéssel fogom olvasni mind a három kötetet.
Hiányt pótolnak. Pillanatnyilag a beköszöntővel kapcsolatban két kérdésem és két észrevételem van.
Mi köti össze a "más alapú mozgalmakat" a történeti egyházak belső megújulási törekvéseivel és az új vallási irányzatokkal, ezek pedagógiáival? Nem látom a közös nevezőt: a kvázi-vallásosság épp úgy szűk fogalmi keret, mint a szekta-jelleg. Hogyan fér meg a megértő-elfogadó
attitűddel a preventív munka? Mit akar a pedagógus megelőzni? Nyilván van a megértésnek is határa, nem?!
Nem világos előttem, milyen ideológiai alapról közelítik meg a kutatók témáikat. Az oknyomozók tárgyilagosságra törekvő kíváncsiságával, tehát részvevőként is kívülállóként? A hit valamilyen
változata alapján? Nem mindegy... Ez a kutatási tisztázatlanság morálisan is kifogásolható
módszerhez vezet: másnak adni ki magunkat, mint akik vagyunk - gyanútlan emberek között, legbensőségesebb érzelmi szálakkal átszőtt csoportkapcsolatok kifürkészésére, ez súlyosan inkorrekt. Kétlem, hogy tudományos vagy ismeretterjesztő cél megnemesíti az efféle kukkolást. A "beépülés"-nek ez a módja helyénvaló lehet, ha egy rendőrtiszt egy drogbandát akar szétrobbantani, de nem az egy vallási közösség
életébe való behatolásnál.
De az is lehet, hogy nekem kell még sokat fejlődnöm, amíg elérek a kutatási sokszínűség elfogadó-befogadó magatartásához.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek