OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 22.
» Hozzászólások (6)
Címkék:
 

Dr. Kronstein Gábor

Egy kortárs eretnek halálára

(Bulányi György, 1919–2010)

A közelmúltban hívta fel az OFOE Ajánló rovata figyelmünket egy háromkötetes szakmai kiadvány első kötetére. Az összeállítás az új vallási mozgalmak, illetve a hagyományos egyházak belső megújító törekvéseinek pedagógiáit ismerteti a megértő elfogadás, esetenként azonban a megelőzés érdekében.

E kétarcúságot ismerhetjük fel Bulányi piarista atya tanításaiban is, aki idén június 6-án hunyt el. Nevéhez fűződik a katolikus bázisközösségek mozgalma, amelynek alapítója, hálózatának kiépítője volt. Vele kapcsolatban három cikkre (1, 2, 3) utalok, amelyekből kollégáink tájékozódhatnak, ha munkájuk során találkoznak Bulányi György tanításaival.

Nevével eddig én is mint az államszocialista diktatúra neves katolikus ellenállójáéval találkoztam. Ez így kevés. Tudni érdemes róla, hogyan kötött vele, az eretnekkel kompromisszumot a Szentszék. Ismerni érdemes továbbá teológiájának lényegi rokonságát az őskereszténység egyik – ma is élő – irányzatával, de azt is, hogyan érintkezik egyes pontokon e teológia a kortársi magyar szélsőjobb szellemi világával.

Abban az időben, amikor pappá szentelték, a katolikus egyház csaknem államegyházi rangon állt. Gazdag volt, befolyásos és iskoláival, vallási szervezeteivel, sajtójával a lelkek ura. A magyar-német szakos piarista szerzetes, Bulányi szemben állt a Hatalom és a Tekintély egyházával. Rövidesen az ateista állammal is. A vallásüldözés idején a katolikus egyház a szegények egyháza lett, a megfélemlített, féllegalitásba szorított, elszigetelt csoportoké – népegyház.

Akkor csak annyi látszott, hogy az alulról megszervezett kiscsoportok bensőségessége, amelyeket (már csak a paphiány miatt is) civil hívők szerveztek, adekvátak a totális elnyomás körülményeivel. Természetesnek tűnt, hogy hitéletüket az első keresztények módjára élik: evangéliumi szeretetben, krisztusi testvériségben, egyenlőség alapján, erkölcsileg megújulva.

Páter Bulányit 1952-ben államellenes összeesküvés vádjával hosszú évekre bebörtönözték. A finomodott módszerek évtizedeiben – pontosabban 1982-ben – már nem csukták le, amiért hívei megtagadták a katonai szolgálatot, hanem – az állami kívánalmak iránt engedékeny – püspöki kar eltiltotta a templomi misézéstől.

Fölterjesztették ügyét a Vatikánba, ahol a Hit tisztaságán őrködő Hittani Kongregáció, élén a mai pápával, Joseph Ratzinger bíborossal, másfél évtizedig foglalkozott Bulányi ügyével. Kompromisszumos döntés született. Nem nyilvánították eretneknek, miután a lázadó piarista aláírt tizenkét Róma által megfogalmazott hittételt, viszont munkásságáról és könyvekbe foglalt tanításairól leszögezték – a Népszabadság nyomán idézem a döntés szövegét –, hogy „úgy, ahogyan hangzik, téves, veszélyes és félrevezető”. Ezek után ismét misézhetett, gyóntathatott, áldoztathatott, tarthatott előadásokat. (Azt már nem tudom, hogy eskethetett-e, keresztelhetett-e, temethetett-e. Valószínűleg igen.)

Bulányi tehát visszatért kisközösségei hálózatához tanítani, nevelni, szervezni. Figyeljük meg, hogyan definiálta nyolcvanöt éves korában gyülekezeteit: „Katolikus gyökerű, a jézusi szereteteszményt képviselő emberek testvéri társasága, erkölcsi megújulási mozgalma”. Katolikus a gyökérzet, de a maga egészében nem a katolikus kánonok szerint való.

A piarista szerzetes teológiáját a maga teljességében talán csak a beavatott keveseknek tárta fel, mert eszméit magasabb szintű tudásnak: Tudásnak (Gnózisnak) tartotta, mint egykor a gnosztikusok, a katarok, a bogumilok is. És az az i.sz. 2. század első évtizedeiben élt püspök, Markion, akit Bulányi atya a legközelebb érzett magához. Ő bizony markionita volt a jelenben.

Mit jelent ez? A korai kereszténység kánonja az i.sz. 4. századra kristályosodott ki. Előtte a keresztény gyülekezetek hosszú belső küzdelem után váltak ki végleg a zsidóságból. A zsidó főpapok és vallásmagyarázók kb. i.sz. 100 táján döntöttek: nem tekintik Jézust istennek, számos vele kapcsolatos vallásos iratot pedig igaznak.

Erre a legélesebb választ a nem zsidó, hanem görög származású és hellenisztikus műveltségű keresztény gyülekezetek egy része adta. Köztük legnevezetesebb a szinopéi Markion volt, a hellenisztikus és óegyiptomi hatásokat a kereszténységbe magával hozó egyházatya. Világosan elvetette az Ószövetséget és az Újszövetségnek az Ószövetséget tükröző könyveit. Tétele szerint a zsidók haragvó, igazságot tevő istene kegyetlen és elfogult, tehát az Ószövetség sem az isten igéje.

Ma úgy mondanánk, ahogy Bulányi György maga megfogalmazta: az Ószövetség csak egy nép, a zsidó nép eredetmondája, nemzeti kultúrája, Jézus előtti kultúrája. Értékes hagyomány, mint ahogy az más népek kultúrája is. Az Ószövetségben – olvashatjuk a mai markioniták írásaiban – szép aTízparancsolat, a zsoltárok jó része és a próféták könyveinek egyes részletei. Nagyjából a poézis, a szeretet szava. Más népek hitét tartalmazó történetekben, könyvekben is vannak szép és igaz részek. Mondhatni, sok-sok más népnek van még Ószövetsége. Ezek is azonban, legyenek Jézus előttiek, vagy származzanak a Jézus utáni történelem bármely szakából, tele vannak a hatalom szavával, elnyomással, más népek lenézésével, istenük áldásával elkövetett tömeggyilkosságokkal.

A korabeli keresztény közvélemény ezt másként gondolta. I. sz. 144-ben Markiont kiközösítették. Ez a döntés apjának, Szinope püspökének műve volt. Amikorra a kereszténység a római birodalomban államvallás lett, a markioniták nem számítottak már tényezőnek. Azzal, hogy az Ószövetséget a Biblia részének fogadták el az egyházatyák, megvetették az alapját annak a felfogásnak, hogy a mai Európa meghatározó mértékben (bár nem kizárólagosan) a keresztény-zsidó kultúra szülötte.

Ez a fejlődési vonal nem zárta ki az egyházi-vallásos antiszemitizmust, mint ahogy a polgári kor nacionalizmusa sem a modern antiszemitizmust. Semmi adatom nincs arra, hogy Bulányi atya antiszemita lett volna. Felfogásának két összefüggő tétele, hogy a szakrális hierarchia csúcsán álló Újszövetségbe vetett hit és az alacsonyabb minőségű értéket (de értéket) jelentő nemzeti – adott esetben a magyar – kultúra tisztelete kiegészítik egymást. Ehhez a tételhez csatlakozik egy harmadik tétel is, amely így hangzik az Új Demokratikus Koalíció Markion csoportjának megfogalmazásában: „A zsidó Ószövetség túl van terhelve az isten segítségével más nemzetek ellen elkövetett tömeggyilkosságokkal.”4

A Markion csoport vezetői közé tartozik dr. Bégány Attila, aki ma a Jobbiktól is jobbra találta meg helyét. Az is tény, hogy Bulányi György számos írása a szélsőjobb sajtójában jelent meg. Ahogy az Ótestamentumtól megtisztult Bibliáról írja egy cikkében5, a templomban az evangélium mellett helyet kapna a világirodalomból mindez, ami rímel Jézus tanításaira, a magyar irodalomból pedig mindaz, amit már felolvasott prédikációi során. Wass Albert, Szabó Lőrinc, Sinka István, Sík Sándor, Hamvas Béla.

Kulturális eklektika, a katolicizmus szempontjából eretnek nézetek, gyülekezeteiben itt-ott kezdeményezett, vagyonközösség tekintetében utópikus remények. A szeretet pedagógiájának Bulányi-féle értelmezése, átszőve a szektazártság jegyeivel. Azt hiszem, a báziscsoportok gyakorlatának kétarcúságára a fogadtatás kétarcúságával indokolt felelni: megértéssel, ahol lehet, elutasítással, ahol szükséges.

Jegyzetek:

1 Gerlóczy Ferenc: Téves? Veszélyes? Félrevezető? - Bulányi György öröksége. In: Népszabadság Online. 2010. június 16.

2 Bulányi atya: Az Ószövetség nem isten igéje. In: NapÚt. (Átvéve a Magyar Mérce 2010. márciusi számából)

3 A Markion csoport bemutatkozik. Az Új Demokratikus Koalíció Markion csoportjának vitaanyaga. http://yoda.lapunk.hu

4 Lásd 3. jegyzet

5 Lásd 2. jegyzet

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Iványi Sándor | 2010. augusztus 24. | ivanyister[kukac]gmail[pont]com
Bulányi és mai markionisták is tévednek. Bár megfogalmaznak rész igazságokat, de nem ismerik a legújabb eredményeket. Valójában a tudományos kutatás azt igazolta - főként Prof Shlomo Sand - hogy az Ószövetségben leírt zsidó történelem nem bizonyítható, hanem egy nacionalista érdekekből kreált ál-történelem. Megdőlt tehát a zsidó kiválasztottság dogmája, és a hivatkozási alap is, ami alapján ők elfoglalták Palesztinát.
Az Ószövetség és az Újszövetség eltérő istenképe abból fakad, hogy a zsidók elképzeltek maguknak egy harcos Jahwét, aki csak az ő érdekeiket védi, és támogatja. Ezzel szemben Isten szentháromság örökké: atya, fiú, szentlélek. A zsidók Jézus nélküli harcos Jahwéja egy álom, de soha nem létezett!! Azért kreálták, mert a magas kultúrájú ragozó nyelvű népek tengerében szükségük volt egy összetartó vallási erőre. A sumér és más népek történelmét vették át, és a neveket kicserélve alkottak maguknak egy sajátos, zsidó történelmet, ami soha sem volt az övék. Ennek tükrében az Ószövetséget felül kellene vizsgálni, de erre a cionista nyomás miatt nem fog sor kerülni.
Bővebb tanulmányt küldök ha ír nekem.
Katolikus hívő | 2010. július 9.
Kedves "Juli"!

Köszönöm reakcióját, örülök, hogy egyetérthetünk a lényegi kérdésekben. Én is olyannak vélem a mai helyzetet, amilyennek Ön látja. Egyedüli megoldás az lenne, ha minél több ember gondolná és tenné így, ahogy mi egy páran. Csak ne adjuk fel! :)
Juli | 2010. július 9.

Kedves "Katolikus hívő"!

Nagyon köszönöm a válaszát. Úgy vélem, hogy a lényeges dolgokat tekintve tökéletesen egyetértünk. Teológiai vitába (kellő felkészültség híján) nem mernék bocsátkozni, de mindent meg szeretnék tenni annak érdekében, hogy zsidók és keresztények, hívők és nem hívők meg úgy általában mindenki toleránsabb legyen, és vége szakadjon a kis hazánkban jelenleg egyre inkább eluralkodó általános bizalmatlanságnak, gyűlölködésnek. Kár az erőnket felesleges indulatokra fecsérelni, éppen elég közös! tennivalónk lenne.
Katolikus hívő | 2010. július 9.
Kedves "Juli"!

Az észrevételei jogosak, néhol túl gyorsan, pontatlanul és figyelmetlenül olvastam el a szöveget, ezért a szerző és az Ön elnézését kérem!

"Jó lenne, ha egy a zsidó-keresztény kultúrát elsőrendű vonatkoztatási pontnak tekintő országban nem nőne érzékelhetően a kölcsönös bizalmatlanság."
Ezzel teljes mértékben egyetértek, de nekem először úgy tűnt, mintha a cikk szerzője Bulányi Györgyöt mint markionista (??) össze akarja mosni a mai markionistákkal, akik alapvetően a zsidó és a keresztény vallás eltéréseit, ellentéteit (?) hangsúlyozzák. Azt hiszem a probléma a következőkben gyökeredzik: sokan úgy gondolják, hogy a zsidóságot és a kereszténységet egyedül az Ószövetség köti össze, és ha valaki kimondja, hogy Jézus tanítása más, mint ami az Ószövetségben van, tehát “nem az Isten igéje”, rögtön a zsidó-keresztény ellentétet élezi vagy antiszemitának minősítik. Bulányi élete során mindkét rágalmat megkapta, igazságtalanul és nem megérdemelten.
[ Zárójelben: ezzel kapcsolatban én is idéznék egy Bulányi-interjúból:
" A Keresztény-zsidó Baráti Körben nagy örömet okozóan a múltkor azt mondottam, hogy a Tóra, az Evangélium és az emberi lelkiismeret ugyanazt a nyelvet beszéli."
(Szakolczay Lajos: Páter Bulányi, Új Idő Könyvek, 1989) ]

Az Ön által idézett interjúrészlettel azonban vitába szállnék, nem tudom, mi lehetett pontosan Bulányi álláspontja erről a témáról, ezért elmondanám a saját véleményemet. Szerintem nem csak “hiszti”, ami zsidók és keresztények között évezredek óta zajlik. Egy kicsit talán többről van szó azon túl, hogy egyikük elfogadja Jézust messiásnak, másikuk pedig nem. Úgy vélem, Jézus fontos összekötőkapocs a zsidóság és a kereszténység között, annak ellenére, hogy a főpapok megölették. A zsidó nép az Ő korában egyértelműen mellé állt, ezrek követték. Jézus zsidó volt, zsidó vallású, betartotta a hagyományokat és az ünnepeket, de alapvetően más értékeket képviselt, mint a többi zsidó próféta, elődjei. Más Isten-kép (szerető Atya), más hozzáállás az élethez (minden embernek mindenkit szeretni kell, zsidót, nem zsidót, nincs kirekesztés). A zsidó-keresztény ellentét kiéleződése – úgy gondolom – valamikor Pál egyházépítő tevékenysége idején kezdett igazán kibontakozni. Az I. századi őskeresztények zömmel még zsidók voltak, de Pál egy új vallást hozott létre, ezért a Jézust követni akaró ősközösségek később beolvadtak ebbe az új, kereszténynek nevezett vallásba. Itt vált ketté az ún. zsidóság és az ún. kereszténység. Innentől beszélhetünk ellentétekről.
Abban viszont mélységesen egyetértek, hogy zsidóknak és keresztényeknek meg kell békélniük, hiszen Jézus is a szeretetet hirdette, vagyis a mindenkori békét. Itt vetődik fel a kérdés, hogy mitől éleződik még jobban ez az ellentét? Ha Bulányi kijelenti, hogy az Ószövetség nem az Isten igéje, vagyis nem összeegyeztethető Jézus tanításával? Vagy, ha a két vallás kölcsönösen marcangolja egymást? (Ennek ma már szerencsére kevésbé látjuk történéseit, sokkal inkább az évezredes sérelmeket vágja egymás fejéhez a két vallás, sajnos.) Aki kereszténynek vallja magát és közben antiszemita, az hátbadöfi Jézust és tanítását.
Juli | 2010. július 9.

Kedves "Katolikus hívő"!

A vitatott írás szerzője a kiváló Bulányi György példájával – többbek között – egy nagyon is aktuális feszültséggócra akart utalni. Nagyon sajnáljuk, ha bárki érzékenységét megsértette volna az írás, a szándékos bántást kizártnak tartom.

Jó lenne, ha egy a zsidó-keresztény kultúrát elsőrendű vonatkoztatási pontnak tekintő országban nem nőne érzékelhetően a kölcsönös bizalmatlanság.

A felvetés apropóján idézek egy igen szellemes részletet Ámosz Ozzal a könyvhéten készített interjúból: „A nagyi szerint a zsidók és a keresztények évezredes hitbéli problémája csak hiszti.Az egyik azt gondolja, eljött a Messiás, és várja, mikor találkoznak újra, a másik meg azt hiszi, még nem jött el a Messiás, és várja, mikor jön el végre. A probléma pedig igen egyszerű, meg kell várni, míg találkoznak a Messiással, és ha az úgy köszön, hogy »helló, jó, hogy megint összefutottunk«, akkor a zsidóknak kell bocsánatot kérniük a keresztényektől, viszont ha azt mondja, »örvendek, örülök, hogy megismerhetem«, akkor a keresztényeknek kell bocsánatot kérniük a zsidóktól.”
(http://www.origo.hu/programajanlo/20100422-nem-varom-karba-tett-kezzel-a-nobeldijat-interju-amosz.html)
Katolikus hívő | 2010. július 7.
Ebből az írásból csak azt tudom kiolvasni, hogy a szerző nem ismerte Bulányi Györgyöt, de még a teológiáját sem. Nem tudom, hogy szándékosan vagy tudatlanságból, de úgy érzem, leginkább a zsidó-ellenesség témájára próbálta kihegyezni a cikk lényegi mondanivalóját.
"A piarista szerzetes teológiáját a maga teljességében talán csak a beavatott keveseknek tárta fel, mert eszméit magasabb szintű tudásnak: Tudásnak (Gnózisnak) tartotta, mint egykor a gnosztikusok, a katarok, a bogumilok is."
Bulányi mindig mindenki előtt egyenesen beszélt: az evangéliumokban a Jézus által elhangzott szövegeket vizsgálta, és abból szűrte le tanítását. Így jött rá, hogy Jézus más Isten-képpel rendelkezett, mint amilyen Isten az Ószövetségben szerepel, e mellett az Újszövetségben is az áll, hogy akik Jézus előtt jöttek, "mind tolvajok és rablók". Bulányi szerint az Ószövetségben gyilkoló, haragvó és bosszúálló Isten nem egyezik a Jézus által hirdetett szerető Atya-képével. Sajnos ezt a tanítását a szélsőjobboldai sajtó és politika felhasználta, hogy e tézis mögé bújva "zsidózhasson". Mivel Bulányi - ahogy Jézus is - az egyetemes szeretetet hirdette, tanításába nem fér bele semmiféle másik ember, vagy embercsoport iránti ellenszenv, netán gyűlölet. Pontosan annyira volt antiszemita, amennyire Jézus is az volt. És annyira volt radikális, amennyire Jézus is: radikálisan hirdette az egyetemes szeretetet, hogy jónak kell lenni és senkit sem bántani!
Bulányi eretnek volt? Ilyet még az egyház sem állított. Az állam azt kifogásolta, hogy követői közül a '70-es évek végétől egyre többen tagadták meg - Jézus tanítására hagyatkozva - a fegyveres katonai szolgálatot, vagyis nem voltak hajlandóak felesküdni arra, hogy ha kell, embert ölnek. A Hittani Kongregáció elé is elsősorban állami nyomásra terjesztették fel tanait, amelyben a következőt kifogásolták: „úgy vélem, hogy az egyháznak a jövőben más, a maitól eltérő struktúrája is lehet, mégpedig a bázisközösségek alapján”. Ezt a hierarchia megkérdőjelezésének vélték, ezért szankcionálták, működését 1997-ig korlátozták. Ezek után ismét misézhetett, gyóntathatott, áldoztathatott, tarthatott előadásokat, eskethetett, keresztelhetett és temethetett. Tehát újra szolgálhatott templomokban. Hivatalosan! A gyakorlatban azonban sajnos nem teljesen így történt. Haláláig katolikusnak tartotta magát és megalkuvás nélkül hirdette azt, amit Jézus szavaiból kiolvasott. Isten nyugosztalja!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek