OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 28.
» Hozzászólások (0)

Mit és hogyan tanítsunk a kortárs magyar irodalomból?

„Hézagpótlás” nem csupán irodalomtanároknak

Partnereink, az Aula.info és a Magyartanárok Egyesülete gondozásában valóban hézagpótló kötet jelent meg a kortárs irodalom tanításának lehetőségeiről gyakorló magyartanárok tollából, Hézagpótlás címmel. Nemcsak a kötetet, de a róla szóló diskurzust is ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A Gondolat-jel című műsor legutóbbi adásában a közelmúltban megjelent Hézagpótlás című kötet1 apropóján beszélgetés Fenyő D. György és Stribik Ferenc magyartanárokkal (a kötet szerkesztőjével és az egyik szerzőjével). A téma a kortárs irodalom tanításának szükségessége és mikéntje volt. Nem csupán szűken értelmezett szakmódszertani kérdésről van szó, hiszen a szépirodalmi műveknek a nevelésben játszott szerepe vitathatatlan. S itt nem csupán az értékorientációra vagy az erkölcsi nevelésre gondolok, hanem arra s sajnos egyre inkább háttérbe szoruló lehetőségre, amit egy-egy közös élményként megélt vers, novella, film a tanár-diák kapcsolat alakulásában jelent.2

A következőkben közre adunk néhány az említett kötet szerzőitől származó gondolatot abban a reményben, hogy folytatódik a témával kapcsolatos együttgondolkodás. (A kiemelések a honlap szerkesztőitől származnak.)

„Irodalomtanárként, magyartanárként természetesen ez a legfontosabb, de nevelőként, tágabb összefüggésekben gondolkodva az irodalomtanítás is csupán eszköz, mint ahogyan a tárgy maga is csak az egyik eszköze a nevelésnek. Sokféleképpen lehet bánni vele. Lehet elszigetelt terepe a szaktárgyi tanításnak, de lehet az asszociatív gondolkodásra nevelés iskolája is. A komplex, problémamegoldó gondolkodás, a két agyfélteke egyszerre megmozgató kondicionálás, a hálózatos gondolkodásra nevelés korunk megújulást kereső pedagógiájának nagy feladata és kihívása. A tárgyi, dologi eszközök sokasága, az elektronika, a digitalizáció nyújtotta lehetőségek gigabájtokkal mérhető tömege áll szemben a konvergens gondolkodást erősítő berögződésekkel. A problémamegoldó, nem elsősorban piaci értelemben innovatív, divergens gondolkodás kialakítása a sokoldalú, erős személyiség nevelésének lényeges eleme.3 Ennek szorgalmazása az iskola feladata. Sokféle összetevője van, melyek közül szaktanárként a tantárgystruktúra és a tárgyon belüli építkezés lehetőségei a legfontosabbak, melyekkel óráról órára találkozunk. Ezen belül a kortárs irodalom, a kortárs magyar irodalom tanításának ügye kulcsszerepet játszik”. (Szakács Emília)

„Kortárs irodalmat tanítani problematikus. Problematikus, hisz maga a fogalom(?) is az. Mit jelent az, hogy »kortárs«? A vizsgakövetelmények szerint a »kortárs« az 1980-tól napjainkig tartó időszakot jelöli4; vagyis mindössze időbeli kritériuma van, figyelmen kívül hagyja az irodalmi művek nyelvi-poétikai megalkotottságát, kódrendszerét. Így beletartozhat a magyar kortárs irodalom posztmodern vonulata, de választhat a szaktanár olyan műveket is, amelyek inkább az irodalom hagyományosnak nevezhető irányához kapcsolódnak. (A posztmodern és a hagyományos fogalma persze szintén pontatlan.) A választás lehetősége azonban ebben az esetben nemcsak szabadságot jelent, hanem egy olyan döntést is, amelyet szinte fogódzók nélkül kell meghoznia a tanárnak. Fogódzók nélkül, hiszen a kanonizáció folyamata szükségképpen kezdeti, bizonytalan fázisban van; autoritásként a »biztosnak« nevezhető irodalmi hagyomány (és az ehhez kapcsolódó tankönyvek) helyett »csak« a kortárs recepcióra és a saját jó ízlésére támaszkodhat a magyartanár. Az a magyartanár, aki klasszikusokon nevelődött, és szeret biztos lenni abban, hogy értéket közvetít. Melyik kortárs szerzőt, művet válassza tehát? Hogy igazodjon el egy olyan közegben, ahol a megszokott, jól megtanult és jól megtanítható értelmező rendszerei egyébként is csődöt mondanak?” (Loj Zsuzsanna)

„Mit is várunk el középiskolás, mondjuk, érettségi-közeli tanítványainktól irodalomértés, irodalomismeret terén? Ha sokéves tanári tapasztalataimnak hihetek, akkor igen sokfélét, igen sokféle szinten. Elvárjuk tőlük a lexikális tudás elég tekintélyes súlyú, (kikerülhetetlen, de mégiscsak) telefonkönyvét: életrajzokat, korszakokat, köteteket, évszámokat; műnemeket, műfajokat; poétikai, retorikai, kommunikációs, és a többi alapismereteket – igen sokféle szinten. Rosszabb esetben még az irodalom vagy egyes művek „szeretetét” is elvárjuk, ha meg nem is követelhetjük. Gimnazistáink pedig, legalábbis nagy többségük, a „valódi életre” hangoltabbak, gyakran nem is értik meg, miről beszélünk nekik, mitől lelkesít bennünket egy-egy különösen jól eltalált jelző, vagy hihetetlenül pontos, kegyetlenül éles kép. A legtöbben nem érzik magukat „az erősebb lét közelében”, ha jó szövegeket tálalunk elébük, és hogy a nemértésből milyen hamar fakad az elutasítás, sajnos mindannyian tapasztalhattuk”. (Kristóf Tünde)

„Mi is a probléma a kortárs irodalom tanításával, miért mondunk le róla igen gyakran? Természetesen első válaszunk az időhiány. Másodszor, legyünk őszinték, sokunknak hiányoznak a biztos fogódzók: ki beszélhet itt még kánonról, „bombabiztos” elemzésekről, kész anyagokról, amelyek más témánál adottak? Szinte még a mostanában oly sokat kárhoztatott életrajzok is hiányoznak: sehol nem találhatók azok a fontos apróságok sem, amelyekkel színesítjük az órákat, közelebb hozzuk a műveket, esetleg mi magunk is (minden szakmai riogatás ellenére) jobban megértjük azokat. Gyakorlati gondok is adódnak: a kortárs műveket sokkal nehezebben tudjuk kézbe adni. A szöveggyűjtemények, amelyek – tisztelet a kivételnek – amúgy is bosszantóan egyformák és konvencionálisak, fénymásolásra kényszerítenek, hosszabb lélegzetű alkotást pedig a könyvtárakban még nem, vagy csak nagyon kevés példányban lehet beszerezni.5

Nézzük, mi van a mérleg másik serpenyőjében. A teljes szabadság, a válogatás végtelen lehetőségei. Éppen az, hogy nem vagyunk a kánon, a szokások, a standard érettségi tételek által gúzsba kötve, sem a szerző személyét, sem a tárgyalt művet illetően. Nem megy el az életrajzzal egy csöpp idő sem, sem pedig energia arra, hogy diákjaink figyelmét az elemzésre irányítsuk.” (Hídvéghy Zsuzsanna)

Adatlap

Cím: Hézagpótlás
Alcím: A kortárs magyar irodalom tanítása
Sorozat: Könyvtár és katedra
Szerkesztő: Fenyő D. György
Szerzők: Giriczné Szép Ildikó, Hermányi Gabriella, Hídvéghi Zsuzsanna, Homa-Móra Éva, Horváth Anikó, Korda Eszter, Kristóf Tünde, Loj Zsuzsanna, Molnárné Vámos Katalin, Németh Mária, Ökördi Réka, Pintér Karolina, dr. Somogyi Erika, Stribik Ferenc, Szakács Emília

Kiadta az Aula.info Kft. 2010-ben.

Jegyzetek:

1 A kortárs magyar irodalom tanítása. Szerkesztette: Fenyő D. György. A Könyvtár és katedra c. sorozat 3. kötete. Aula Info Kiadó, 2010.

2 A rádióinterjú kapcsán már vita is indult honlapunk Üzenő rovatában.

3 Kreativitás és intelligencia. Consultation magazin, 2001/5.

4 Közép- és emelt szintű vizsgakövetelmények magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. (I. RészIetes vizsgakövetelmények. B./ Ismeretkörök. 1. Irodalom. 2.1.4. pont)

5 Hagyatkozhatunk továbbá Magyar Elektronikus Könyvtárra vagy a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjára, amely ebben a témában nagyszerű segédanyag.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek