OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. június 28.
» Hozzászólások (0)

Mit és hogyan tanítsunk a kortárs magyar irodalomból?

„Hézagpótlás” nem csupán irodalomtanároknak

Partnereink, az Aula.info és a Magyartanárok Egyesülete gondozásában valóban hézagpótló kötet jelent meg a kortárs irodalom tanításának lehetőségeiről gyakorló magyartanárok tollából, Hézagpótlás címmel. Nemcsak a kötetet, de a róla szóló diskurzust is ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A Gondolat-jel című műsor legutóbbi adásában a közelmúltban megjelent Hézagpótlás című kötet1 apropóján beszélgetés Fenyő D. György és Stribik Ferenc magyartanárokkal (a kötet szerkesztőjével és az egyik szerzőjével). A téma a kortárs irodalom tanításának szükségessége és mikéntje volt. Nem csupán szűken értelmezett szakmódszertani kérdésről van szó, hiszen a szépirodalmi műveknek a nevelésben játszott szerepe vitathatatlan. S itt nem csupán az értékorientációra vagy az erkölcsi nevelésre gondolok, hanem arra s sajnos egyre inkább háttérbe szoruló lehetőségre, amit egy-egy közös élményként megélt vers, novella, film a tanár-diák kapcsolat alakulásában jelent.2

A következőkben közre adunk néhány az említett kötet szerzőitől származó gondolatot abban a reményben, hogy folytatódik a témával kapcsolatos együttgondolkodás. (A kiemelések a honlap szerkesztőitől származnak.)

„Irodalomtanárként, magyartanárként természetesen ez a legfontosabb, de nevelőként, tágabb összefüggésekben gondolkodva az irodalomtanítás is csupán eszköz, mint ahogyan a tárgy maga is csak az egyik eszköze a nevelésnek. Sokféleképpen lehet bánni vele. Lehet elszigetelt terepe a szaktárgyi tanításnak, de lehet az asszociatív gondolkodásra nevelés iskolája is. A komplex, problémamegoldó gondolkodás, a két agyfélteke egyszerre megmozgató kondicionálás, a hálózatos gondolkodásra nevelés korunk megújulást kereső pedagógiájának nagy feladata és kihívása. A tárgyi, dologi eszközök sokasága, az elektronika, a digitalizáció nyújtotta lehetőségek gigabájtokkal mérhető tömege áll szemben a konvergens gondolkodást erősítő berögződésekkel. A problémamegoldó, nem elsősorban piaci értelemben innovatív, divergens gondolkodás kialakítása a sokoldalú, erős személyiség nevelésének lényeges eleme.3 Ennek szorgalmazása az iskola feladata. Sokféle összetevője van, melyek közül szaktanárként a tantárgystruktúra és a tárgyon belüli építkezés lehetőségei a legfontosabbak, melyekkel óráról órára találkozunk. Ezen belül a kortárs irodalom, a kortárs magyar irodalom tanításának ügye kulcsszerepet játszik”. (Szakács Emília)

„Kortárs irodalmat tanítani problematikus. Problematikus, hisz maga a fogalom(?) is az. Mit jelent az, hogy »kortárs«? A vizsgakövetelmények szerint a »kortárs« az 1980-tól napjainkig tartó időszakot jelöli4; vagyis mindössze időbeli kritériuma van, figyelmen kívül hagyja az irodalmi művek nyelvi-poétikai megalkotottságát, kódrendszerét. Így beletartozhat a magyar kortárs irodalom posztmodern vonulata, de választhat a szaktanár olyan műveket is, amelyek inkább az irodalom hagyományosnak nevezhető irányához kapcsolódnak. (A posztmodern és a hagyományos fogalma persze szintén pontatlan.) A választás lehetősége azonban ebben az esetben nemcsak szabadságot jelent, hanem egy olyan döntést is, amelyet szinte fogódzók nélkül kell meghoznia a tanárnak. Fogódzók nélkül, hiszen a kanonizáció folyamata szükségképpen kezdeti, bizonytalan fázisban van; autoritásként a »biztosnak« nevezhető irodalmi hagyomány (és az ehhez kapcsolódó tankönyvek) helyett »csak« a kortárs recepcióra és a saját jó ízlésére támaszkodhat a magyartanár. Az a magyartanár, aki klasszikusokon nevelődött, és szeret biztos lenni abban, hogy értéket közvetít. Melyik kortárs szerzőt, művet válassza tehát? Hogy igazodjon el egy olyan közegben, ahol a megszokott, jól megtanult és jól megtanítható értelmező rendszerei egyébként is csődöt mondanak?” (Loj Zsuzsanna)

„Mit is várunk el középiskolás, mondjuk, érettségi-közeli tanítványainktól irodalomértés, irodalomismeret terén? Ha sokéves tanári tapasztalataimnak hihetek, akkor igen sokfélét, igen sokféle szinten. Elvárjuk tőlük a lexikális tudás elég tekintélyes súlyú, (kikerülhetetlen, de mégiscsak) telefonkönyvét: életrajzokat, korszakokat, köteteket, évszámokat; műnemeket, műfajokat; poétikai, retorikai, kommunikációs, és a többi alapismereteket – igen sokféle szinten. Rosszabb esetben még az irodalom vagy egyes művek „szeretetét” is elvárjuk, ha meg nem is követelhetjük. Gimnazistáink pedig, legalábbis nagy többségük, a „valódi életre” hangoltabbak, gyakran nem is értik meg, miről beszélünk nekik, mitől lelkesít bennünket egy-egy különösen jól eltalált jelző, vagy hihetetlenül pontos, kegyetlenül éles kép. A legtöbben nem érzik magukat „az erősebb lét közelében”, ha jó szövegeket tálalunk elébük, és hogy a nemértésből milyen hamar fakad az elutasítás, sajnos mindannyian tapasztalhattuk”. (Kristóf Tünde)

„Mi is a probléma a kortárs irodalom tanításával, miért mondunk le róla igen gyakran? Természetesen első válaszunk az időhiány. Másodszor, legyünk őszinték, sokunknak hiányoznak a biztos fogódzók: ki beszélhet itt még kánonról, „bombabiztos” elemzésekről, kész anyagokról, amelyek más témánál adottak? Szinte még a mostanában oly sokat kárhoztatott életrajzok is hiányoznak: sehol nem találhatók azok a fontos apróságok sem, amelyekkel színesítjük az órákat, közelebb hozzuk a műveket, esetleg mi magunk is (minden szakmai riogatás ellenére) jobban megértjük azokat. Gyakorlati gondok is adódnak: a kortárs műveket sokkal nehezebben tudjuk kézbe adni. A szöveggyűjtemények, amelyek – tisztelet a kivételnek – amúgy is bosszantóan egyformák és konvencionálisak, fénymásolásra kényszerítenek, hosszabb lélegzetű alkotást pedig a könyvtárakban még nem, vagy csak nagyon kevés példányban lehet beszerezni.5

Nézzük, mi van a mérleg másik serpenyőjében. A teljes szabadság, a válogatás végtelen lehetőségei. Éppen az, hogy nem vagyunk a kánon, a szokások, a standard érettségi tételek által gúzsba kötve, sem a szerző személyét, sem a tárgyalt művet illetően. Nem megy el az életrajzzal egy csöpp idő sem, sem pedig energia arra, hogy diákjaink figyelmét az elemzésre irányítsuk.” (Hídvéghy Zsuzsanna)

Adatlap

Cím: Hézagpótlás
Alcím: A kortárs magyar irodalom tanítása
Sorozat: Könyvtár és katedra
Szerkesztő: Fenyő D. György
Szerzők: Giriczné Szép Ildikó, Hermányi Gabriella, Hídvéghi Zsuzsanna, Homa-Móra Éva, Horváth Anikó, Korda Eszter, Kristóf Tünde, Loj Zsuzsanna, Molnárné Vámos Katalin, Németh Mária, Ökördi Réka, Pintér Karolina, dr. Somogyi Erika, Stribik Ferenc, Szakács Emília

Kiadta az Aula.info Kft. 2010-ben.

Jegyzetek:

1 A kortárs magyar irodalom tanítása. Szerkesztette: Fenyő D. György. A Könyvtár és katedra c. sorozat 3. kötete. Aula Info Kiadó, 2010.

2 A rádióinterjú kapcsán már vita is indult honlapunk Üzenő rovatában.

3 Kreativitás és intelligencia. Consultation magazin, 2001/5.

4 Közép- és emelt szintű vizsgakövetelmények magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. (I. RészIetes vizsgakövetelmények. B./ Ismeretkörök. 1. Irodalom. 2.1.4. pont)

5 Hagyatkozhatunk továbbá Magyar Elektronikus Könyvtárra vagy a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjára, amely ebben a témában nagyszerű segédanyag.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek