OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. szeptember 1.
» Hozzászólások (12)
Címkék:
 

Indul az új tanév

Egy tanévköszöntőnek buzdító hangvételűnek, optimizmust sugárzónak kellene lennie. Sajnos képtelen vagyok megfelelni ennek a hagyományos elvárásnak. Minden bizonytalan, minden változik körülöttünk, és nehéz eldönteni, hogy az új oktatási kormányzat által kirajzolódó út milyen kátyúkat rejt, és milyen jövő felé vezeti a közoktatás igen csak döcögős szekerét.

Mit tudhatunk, pontosabban sejthetünk erről? A választ az oktatásért felelős államtitkár asszony sajtónyilatkozataiban, beszédeiben próbálom megtalálni:

  • Az új kormány új értékalapra kívánja helyezni az oktatásügyet, olyan szabályokat kíván rögzíteni, amelyek helyükre teszik azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt nyolc év kormányzása megbontott.
  • Arra vállalkozott, hogy rendet és biztonságot teremt az oktatási rendszer egészében. Szakít az idegen minták kritikátlan követésével, és helyettük a legnemesebb neveléstörténeti hagyományaink erejére támaszkodva, azokat a mai kor követelményeihez igazítva építi tovább és újra a magyar iskolarendszert.
  • Az új törvény egyensúlyt teremt majd a diákok, a pedagógusok és a szülők jogai és kötelességei között.
  • A megújuló Nemzeti Alaptanterv kiegészül a tanítás-tanulás közös és kötelező tartalmi elemeivel, a nemzeti és egyetemes műveltség minden magyar gyermek számára biztosított átadásának garanciális feltételével.
  • Az új tantervben a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap a mindennapos testmozgás, az egészségnevelés, a művészeti nevelés és a természettudományok, valamint a XXI. században történő boldoguláshoz szükséges tudáselemek.
  • Kidolgozzák a pedagógus életpálya-modellt, megújítják a tanárképzést.

Mindezeket olvasva, hallva sorjáznak (feltételezhetően nem csak bennem) a kérdések, s újabb problémákra, kétségekre várom/várjuk az ezeket eloszlató válaszokat.

A kormány új értékalapra kívánja helyezni az oktatásügyet. Jó két évtizeddel ezelőtt, az alaptanterv elkészítésének idején tervezték egy az alapértékeket tartalmazó bevezető fejezet elkészítését. Létrejött is e célból egy a legkülönbözőbb világnézetű szakemberekből álló grémium, ahol az általánosság szintjén rendkívül hamar megegyeztünk a legfontosabb alapértékekben (humanizmus, igazságosság, szeretet stb.). Amint a konkrét megfogalmazásokkal próbálkoztunk, elbizonytalanodtunk, és a megbeszéléseink rendre lezáratlan vitákba torkollottak. Végül nem született meg ez a fejezet, és utólag nehéz eldönteni, hogy múlt-e ezen egyáltalán valami. Vajon ki/kik és milyen alapon döntenek majd erről az új, valamennyi hazai iskola számára kötelezően közvetítendő értékalapról? És hogy képzelik el pedagógiai szempontból a kötelező értékek közvetítését, elfogadtatásukat a diákokkal?

Az illetékesek a rend és a biztonság megteremtését ígérik az iskola világában (is). Milyen tartalmú lesz ez a rend? Ha a József Attila által elképzelt „gyönyörű képességünk” kibontakoztatása a cél, akkor egy szavam sincs ellene, de mintha nem egészen ezt támasztanák alá az eddigi megnyilvánulások. Vajon ki fogja magát biztonságban érezni ebben a bekeményítő iskolában? Az, aki engedelmes, akinek nincs önálló véleménye, aki feltétel nélkül követi a megmásíthatatlan szabályokat?

Tisztelem kiváló neveléstörténeti hagyományainkat, de ezekből csak akkor lehet megfelelő következtetéseket levonni, ha nem a múltat erőltetjük a dinamikusan változó jelenre, hanem az aktuális jelenségek alaposan ismeretében, azokat megértve próbáljuk hasznosítani (adaptálni) a ma is érvényesnek számító tanulságokat. A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni, és nagyon nagy kárt okozna mindannyiunknak, ha a tagadhatatlan visszásságok, dühítő hibák miatt szemétre vetnénk azokat a biztató eredményeket, amelyeket a magyar iskolaügy az utóbbi néhány évtizedben kiizzadott magából. (Szép számmal akadnak ilyenek, csak meg kell keresni, óvni, átmenteni őket. A kompetencia alapú fejlesztés például az évszázad fejlesztése lehetne. Vagy már csak lehetett volna?)

Csak örvendeni lehet annak, hogy a kormányzat biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá akarja tenni a pedagógusok életét, és pedagógus életpályamodell kidolgozását ígéri. Üröm az örömben, hogy mindehhez pillanatnyilag hiányoznak a források, tehát csak hosszabb távon lehet számítani például a bérek jelentősebb növelésére. A gazdasági nehézségeket ismerve is határozottan állítom, hogy ezt a dolgot nem lehet sokáig halogatni. Elöregedő, elnőiesedő pedagógustársadalmunk nem sokáig bírja a ránehezedő terheket, s a kontraszelekció folyamata erősödő tendenciát mutat.

Egyesületünk tevékenysége szempontjából különös hangsúlyt kap az oktatásért felelős államtitkárnak az a bejelentése, amely szerint elkezdődött a nevelést a középpontba állító új értékrendre épülő közoktatási törvény előkészítése, nem is szólva arról, hogy erősíteni kívánják az osztályfőnöki szerep súlyát. Vajon milyen tartalmat szánnak ennek a sürgető megújítást igénylő pedagógiai feladatkörnek? Bízni szeretnék abban, hogy jól megalapozott szakmai (és nem politikai) döntések születnek majd.

A legjobbakat remélve kívánok minden kedves kollégánknak eredményes tanévet.

Szekszárdi Júlia

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

V. Attila | 2010. szeptember 17.
Kedves achs, én is valahogy így gondolom, noha nem vagyok állásban tanár (hanem olyan, aki még annál is szegényebb), és minden iskolapolitikát gyűlölök, nem csak Magyar Bálintét, amellett, hogy rengeteg energiámat elveszi az az őszinte erőfeszítés, hogy viszont az azt csináló _emberek_ közül egyet se gyűlöljek, ráadásul ugyanezt a hozzáállást el se várjam tőlük. Pedig az energiám azért inkább a gyerekekkel való munkára kellene, de nagyon.

Tulajdonképpen mit rinyálok, még jól is érezhetném magam, hiszen lassan majd megint nem ciki szar hippinek lenni, amikor:

"Ma az oktatási rendszer nem a hagyományos értékeknek, hanem a gyermeki vágyaknak kedvez" - mondja feddőleg Hoffmann "Fuj Pornókép" Rózsa.

Csak érzem, hogy nincs még hasznosítható reakcióm. Egyelőre még ott tartok, hogy "Eszem megáll. Eszem megáll, komolyan." Most kéne valami szegénységi fogadalmat tenni, vagy egy Fodor Ákos-haiku szerint élni kezdeni, vagy valami - harc nélkül kicselezni ezeket. Vagy legalább lelki szegénynek lenni mindenáron. Most.

Lehet, hogy ezt még Rózsa néni is értené.
achs | 2010. szeptember 16.

Kedves Szummuri, kedves Attila!

Megnéztem Szummuri 2008-as adatait is: semmi okunk a büszkeségre, sőt: úgy látszik, ez pártoktól, kormányoktól (sőt, rendszerektől) független átok, rövidlátás, butaság, töketlenség, aljasság. És most, hogy az első félidőt látva otthagytam a Debrecen meccsét, azt mondom, hogy aki nem látja például ezen a meccsen (meg az Újpest-FTC közönségén - de akár az erdőbe hordott szemét mennyiségén), hogy azonnal rendbe kell hozni az oktatást, kerül, amibe kerül, az nem lát semmit.

A vitatkozó feleknek igazuk van: egyrészt nem feltétlenül a pénz miatt van baj, mi akik itt vagyunk, valahogy felmértük, hogy sose leszünk normális anyagi helyzetben (bár a hónap elején, első lányom felsőfokú tanulmányainak elkezdésekor összerándult a gyomrom: ugyan mi lesz a többivel?) Viszont magalapozottan félünk: a Magyar Bálint fémjelezte, általunk (legalább is általam) gyűlölt iskolapolitika ellentéte nem a buktatás, vagy a bekeményítés, semmiképpen sem a hatalom által kedvelt, eleve zsírgazdag, a nehéz sorsúakat álságosan távol tartó (lásd Ritók Nóra cikkét a Taní-taniban), a középosztály gyermekeinek megálmodott iskolák milliárdokkal való támogatása a többi ellehetetlenedése közben, nem a "kötelességek" mantrázása, nem a központilag előírt tanári tekintély. Magyarán igaza van, aki a szellemiséget félti.

De egy példával a másik álláspont mellett: Az idén hat osztályban tanítok matekot, az összóraszámom megint harminc, mert egyszerűen ki az a hülye, aki az elég húzós matektanári szakot elvégezné ennyi pénzért - vállalnom kellett a matekokat. Drámára nincs időm, színjátszókra nincs időm, semmi olyanra nincs időm, amit végtelenül fontosnak tartanék a gyerekek oldására, arra, amiben végképp jól érzem magam, hiába szántam erre eléggé szegényes életvitelű életemet. Magyarán Szummuri szempontjai abszolute érintkeznek Attila szempontjaival.
V. Attila | 2010. szeptember 15.
Kedves szummuri!

Az, ami miatt én nem nyeltem le szó nélkül első reakcióját, valóban inkább filozófiai probléma. Tulajdonképpen jó volna, ha én is tudnék olyan józan és türelmes módon várakozni (lásd. "várakozásaimat"), mint ön, de nem így van. Meglehet, még vagy már kicsi vagyok:) De most már nem rabolom itt a tért.
szumurri | 2010. szeptember 15.
Kedves Attila!
Ottlik regényének értelmezésében - úgy tűnik - nincs vita közöttünk. Az Ön által idézett H.R.-i mondatok - s a mögöttük felsejlő szellemi kapacitás (hiány) - tényleg kétségbeejtő. Én mindössze annyit akartam mondani, hogy a regnáló oktatási kormányzattal kapcsolatos várakozásaimat a múltbéli tetteikre alapozom. S ezeket - számomra - a (komolyan vehető módszertannal összeállított) statisztikák mutatják meg.
V. Attila | 2010. szeptember 15.
Kedves szummuri!

Én nem a pedagógusok GDP-arányított fizetéséről és az oktatás"ügy" táblázatban kimutatható jövőjéről gondoltam következtetést levonni HR szavaiból. Ezek fontos tényezők ugyan, de nem kizárólagosak. Létezik pl. az életnek nevezett - meglehetősen elhanyagolt - érdekesség is, amit messze nem az OECD-monitorozás által kimutatott adatokon, hanem azon múlik, hogy békén _hagynak-e_ engem élni, ahogy szeretnék, vagy halálomig cseszegetnek, hogy én milyen legyek és mit szabad csinálnom, hogy megengedjék, hogy éljek. Istenbocsá, lehet, hogy még az a fránya GDP is ezen múlik.

Ottlik regénye az iskola, a társadalom, a nemzet, az erkölcs és mindenféle szimbolikus rendszer darálójából történő menekülés, a mindenkori "könyöktérnyi szabadság" fellelhetőségének gyógyító erejű regénye. Azt próbáltam jelezni, hogy ha az okt. államtitkár a magyar irodalom messze legérzékenyebb tekintélyelvűség-, kontroll- és intézményellenes regényét a körötte állók fájdalmas sziszegése nélkül képes egy szimbolikus rendszert igazoló (!) hülye szóvirágban összefoglalni az ország nyilvánossága előtt, akkor az megér egy idézetet. A következtetésem pedig az, hogy az oktatásügyi intézkedéseket vezérlő államtitkár mélyen alszik, miközben azt hiszi, hogy ébren van. Ahogy a csirke beleiből is nagy biztonsággal következtethetek arra, hogy a csirke halott. Ennél többet - most, itt - nem akartam ezzel.

De ha hülyeség, amit mondok, tekintse játéknak:) Eszem ágában sincs meggyőzni senkit semmiről. És nem véletlenül mondtam, hogy igaza van. Tényleg van.
szumurri | 2010. szeptember 15.
Kedves Attila!
Vannak, akik mást vizsgálnak, pl. megnézik a kérdéses személy (miniszter, államtitkár) szakmai önéletrajzát/publikációs listáját - már ha van ilyen. P. Zoltán és H. Rózsa esetén ez működött/működik/működni fog (?), de pl. P. József esetén nem, jelentősnek mondható szakmai (fizika) publikációs lista után szépen produkálta a siralmas mutatókat az OECD említett statisztikái szerint.
Politikusok által kimondott/leírt szavakból bármilyen következtetést levonni - szerintem - kb. olyan, mintha a jövőt egy frissen lopott tyúk beleiből próbálnánk megjósolni. (Illetve szerintem az utóbbi hatékonysága nagyobb...)
V. Attila | 2010. szeptember 14.
Kedves szummuri, köszönöm, akkor ezek szerint jól értettem első beírását is:) Én ugyan, bevallom, inkább máshová járok sejteni meg tudni, de bizonyos szempontból igaza van.

Hoffmann Rózsa lenti mondatait egyébként főként azért idéztem, mert nemigen tette meg más.
szumurri | 2010. szeptember 14.
Ja igen, a legfontosabb lemaradt.
A kiadvány - természetesen - nem (volt) ingyenes, de az adatok hozzáférhetőek:
www.oecd.org
és persze a 2010-es kiadás adatai is rendelkezésre állnak:
www.oecd.org
szumurri | 2010. szeptember 14.
Természetesen.
Szerintem egy oktatási kormányzat munkáját nem az jellemzi, hogy milyen szép szavakat mond a miniszter/államtitikár/... a (nemzeti) tanévnyitón, vagy hogy milyen terveket vázol fel a pedagógustársadalom számára a távoli jövőre nézve ("életpálya modell"). Ami sokkal jellemzőbb, hogy a kérdéses kormányzat alatt az ország GDP-jének hány százalékát költi az oktatásra, vagy pl. az, hogy az egy főre jutó GDP-hez képest mekkora egy tanár keresete.
Tehát ha megalakul egy új oktatási kormányzat, akkor azt kell megvizsgálni, volt-e már lehetősége a kérdéses politikai erő(k)nek a kormányzásra, s ha a válasz igen, akkor meg kell nézni, mit ért el (az oktatásban) előző kormányzása alatt.
Az OECD - sok más mellett - az oktatást is monitorozza, a főbb mérőszámokat évente közzéteszi az Education at a Glance c. kiadványban.
Amikor valaki megkérdezi, vajh mire számíthat az új, "jobboldali" kormánytól oktatásügyben, legutóbbi kormányzásuk (1998-2002) adataiból kell kiindulnia. (Gondolom én.)
Az adatok nem túl szívderítőek. A fent említett második mutató például:
Ratio of salary after 15 years of experience to GDP per capita, Primary education:
Mexico: 1,62 Turkey: 2,06 Portugal: 1,52 Hungary: 0,71
Ebből lehet "sejteni", mi következik az előttünk álló (tan)években.
S amikor megjelenik a 2011-es (de még inkább a 2012-es) kiadás, akkor már tudni is lehet.
Elég részletes voltam? :-)))
V. Attila | 2010. szeptember 14.
Kedves szummuri, megköszönném, ha ezt kifejtené néhány mondatban.
szumurri | 2010. szeptember 13.
Nem. Az OECD Education at a Glance, 2002-es kiadványából sejthető minden. S majd a 2011. ill. 2012-es kiadványokból lesz tudható is...
V. Attila | 2010. szeptember 3.
Köszönöm szépen ezt az írást, a kérdésekkel és a kételyekkel is együttmozdulok. Ahelyett azonban, hogy tovább kérdeznék, felhívnám a figyelmet H.R. államtitkár asszony egyik első megnyilvánulására az ország házában:

"Az Iskola a határon bizony sok szempontból határvonalat jelent. (...) Határvonalat jelent az erkölcsi értékrendben azon fiatalemberek számára, akik kisgyerekként, még tétova, talán sírós kisfiúként bekerülnek egy intézménybe, és onnan érett, edzett, erkölcsükben, testben, lélekben, tudásban megedzett férfiként távoznak." (2010.06.28, idézet a parlamenti ülés jegyzőkönyvéből)

Államtitkár asszony így értelmezte Ottlik regényét. Stimmt. Ha másból esetleg nem, ebből minden, ismétlem, MINDEN sejthető.

Bocs.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.12.05.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
A Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített a tanárok munkaterheléséről. Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témá...
(Forrás: ckpinfo)
--
2019.12.05.
Rossz jegy miatt késelhette meg tanárnőjét a győri középiskola jó tanuló diákja
az elkövető egy nagyon jó tanuló tizedikes fiú, aki most hármast kapott a dolgozatára, ezért támadt késsel a tanárára. Ezt az Indexnek is többen megerősítették, hozzáfűzve, hogy a k...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.12.05.
Életem legrosszabb napja volt, amikor rehabra vittem a gyerekemet
A ráckeresztúri rehabon külön csoportfoglalkozásokat tartanak a szülőknek, hogy tisztában legyenek, mivel jár a függőség. Sokszor ugyanis elbagatelizálják a problémát, vagy pont, hogy...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.12.05.
Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők
Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási ké...
(Forrás: Népszava)
--
2019.12.05.
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A sok pénz mellett, ha nincs korszerű, hatékony oktatási rendszer, akkor nem lesz látványos eredménye a ráfordításoknak. Magyarország jóval az OECD-átlag alatt finanszírozza az oktatást...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.04.
Újra kiállította a bizonyítványt a magyar iskolákról a PISA-teszt
Kína mindent visz, a magyar diákok eredménye kicsit javult, de így is gyenge nemzetközi összehasonlításban: kijöttek a legfrissebb PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit...
(Forrás: index)
--
2019.12.04.
A PSZ felmérése a pedagógusok munkaterheléséről
Utoljára 2008-ban a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. végzett kutatást a témában. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezett hasonlót, de a kutat...
(Forrás: Pedagógusok Szakszervezete)
--
2019.12.04.
Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer
Nagyon jó lenne, ha nem sugalmaznánk ilyen üzenetet már gyerekkorban, hogy a „tömbösített pihenés” annyit ér, mintha rendszeresen pihennénk. Ez nincs így – Gyurkó Szilvia gyerekjogá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.12.02.
Megvizsgálják a tanárok további bérigényét
Konstruktívan állnak a minisztériumok a tanárok hétvégi akciójához és követeléseihez. A szombaton utcára vonuló pedagógusoknak azt ígérték: a kormány kész megvizsgálni a bérigényeket...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek