OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. szeptember 1.
» Hozzászólások (12)
Címkék:
 

Indul az új tanév

Egy tanévköszöntőnek buzdító hangvételűnek, optimizmust sugárzónak kellene lennie. Sajnos képtelen vagyok megfelelni ennek a hagyományos elvárásnak. Minden bizonytalan, minden változik körülöttünk, és nehéz eldönteni, hogy az új oktatási kormányzat által kirajzolódó út milyen kátyúkat rejt, és milyen jövő felé vezeti a közoktatás igen csak döcögős szekerét.

Mit tudhatunk, pontosabban sejthetünk erről? A választ az oktatásért felelős államtitkár asszony sajtónyilatkozataiban, beszédeiben próbálom megtalálni:

  • Az új kormány új értékalapra kívánja helyezni az oktatásügyet, olyan szabályokat kíván rögzíteni, amelyek helyükre teszik azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt nyolc év kormányzása megbontott.
  • Arra vállalkozott, hogy rendet és biztonságot teremt az oktatási rendszer egészében. Szakít az idegen minták kritikátlan követésével, és helyettük a legnemesebb neveléstörténeti hagyományaink erejére támaszkodva, azokat a mai kor követelményeihez igazítva építi tovább és újra a magyar iskolarendszert.
  • Az új törvény egyensúlyt teremt majd a diákok, a pedagógusok és a szülők jogai és kötelességei között.
  • A megújuló Nemzeti Alaptanterv kiegészül a tanítás-tanulás közös és kötelező tartalmi elemeivel, a nemzeti és egyetemes műveltség minden magyar gyermek számára biztosított átadásának garanciális feltételével.
  • Az új tantervben a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap a mindennapos testmozgás, az egészségnevelés, a művészeti nevelés és a természettudományok, valamint a XXI. században történő boldoguláshoz szükséges tudáselemek.
  • Kidolgozzák a pedagógus életpálya-modellt, megújítják a tanárképzést.

Mindezeket olvasva, hallva sorjáznak (feltételezhetően nem csak bennem) a kérdések, s újabb problémákra, kétségekre várom/várjuk az ezeket eloszlató válaszokat.

A kormány új értékalapra kívánja helyezni az oktatásügyet. Jó két évtizeddel ezelőtt, az alaptanterv elkészítésének idején tervezték egy az alapértékeket tartalmazó bevezető fejezet elkészítését. Létrejött is e célból egy a legkülönbözőbb világnézetű szakemberekből álló grémium, ahol az általánosság szintjén rendkívül hamar megegyeztünk a legfontosabb alapértékekben (humanizmus, igazságosság, szeretet stb.). Amint a konkrét megfogalmazásokkal próbálkoztunk, elbizonytalanodtunk, és a megbeszéléseink rendre lezáratlan vitákba torkollottak. Végül nem született meg ez a fejezet, és utólag nehéz eldönteni, hogy múlt-e ezen egyáltalán valami. Vajon ki/kik és milyen alapon döntenek majd erről az új, valamennyi hazai iskola számára kötelezően közvetítendő értékalapról? És hogy képzelik el pedagógiai szempontból a kötelező értékek közvetítését, elfogadtatásukat a diákokkal?

Az illetékesek a rend és a biztonság megteremtését ígérik az iskola világában (is). Milyen tartalmú lesz ez a rend? Ha a József Attila által elképzelt „gyönyörű képességünk” kibontakoztatása a cél, akkor egy szavam sincs ellene, de mintha nem egészen ezt támasztanák alá az eddigi megnyilvánulások. Vajon ki fogja magát biztonságban érezni ebben a bekeményítő iskolában? Az, aki engedelmes, akinek nincs önálló véleménye, aki feltétel nélkül követi a megmásíthatatlan szabályokat?

Tisztelem kiváló neveléstörténeti hagyományainkat, de ezekből csak akkor lehet megfelelő következtetéseket levonni, ha nem a múltat erőltetjük a dinamikusan változó jelenre, hanem az aktuális jelenségek alaposan ismeretében, azokat megértve próbáljuk hasznosítani (adaptálni) a ma is érvényesnek számító tanulságokat. A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni, és nagyon nagy kárt okozna mindannyiunknak, ha a tagadhatatlan visszásságok, dühítő hibák miatt szemétre vetnénk azokat a biztató eredményeket, amelyeket a magyar iskolaügy az utóbbi néhány évtizedben kiizzadott magából. (Szép számmal akadnak ilyenek, csak meg kell keresni, óvni, átmenteni őket. A kompetencia alapú fejlesztés például az évszázad fejlesztése lehetne. Vagy már csak lehetett volna?)

Csak örvendeni lehet annak, hogy a kormányzat biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá akarja tenni a pedagógusok életét, és pedagógus életpályamodell kidolgozását ígéri. Üröm az örömben, hogy mindehhez pillanatnyilag hiányoznak a források, tehát csak hosszabb távon lehet számítani például a bérek jelentősebb növelésére. A gazdasági nehézségeket ismerve is határozottan állítom, hogy ezt a dolgot nem lehet sokáig halogatni. Elöregedő, elnőiesedő pedagógustársadalmunk nem sokáig bírja a ránehezedő terheket, s a kontraszelekció folyamata erősödő tendenciát mutat.

Egyesületünk tevékenysége szempontjából különös hangsúlyt kap az oktatásért felelős államtitkárnak az a bejelentése, amely szerint elkezdődött a nevelést a középpontba állító új értékrendre épülő közoktatási törvény előkészítése, nem is szólva arról, hogy erősíteni kívánják az osztályfőnöki szerep súlyát. Vajon milyen tartalmat szánnak ennek a sürgető megújítást igénylő pedagógiai feladatkörnek? Bízni szeretnék abban, hogy jól megalapozott szakmai (és nem politikai) döntések születnek majd.

A legjobbakat remélve kívánok minden kedves kollégánknak eredményes tanévet.

Szekszárdi Júlia

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

V. Attila | 2010. szeptember 17.
Kedves achs, én is valahogy így gondolom, noha nem vagyok állásban tanár (hanem olyan, aki még annál is szegényebb), és minden iskolapolitikát gyűlölök, nem csak Magyar Bálintét, amellett, hogy rengeteg energiámat elveszi az az őszinte erőfeszítés, hogy viszont az azt csináló _emberek_ közül egyet se gyűlöljek, ráadásul ugyanezt a hozzáállást el se várjam tőlük. Pedig az energiám azért inkább a gyerekekkel való munkára kellene, de nagyon.

Tulajdonképpen mit rinyálok, még jól is érezhetném magam, hiszen lassan majd megint nem ciki szar hippinek lenni, amikor:

"Ma az oktatási rendszer nem a hagyományos értékeknek, hanem a gyermeki vágyaknak kedvez" - mondja feddőleg Hoffmann "Fuj Pornókép" Rózsa.

Csak érzem, hogy nincs még hasznosítható reakcióm. Egyelőre még ott tartok, hogy "Eszem megáll. Eszem megáll, komolyan." Most kéne valami szegénységi fogadalmat tenni, vagy egy Fodor Ákos-haiku szerint élni kezdeni, vagy valami - harc nélkül kicselezni ezeket. Vagy legalább lelki szegénynek lenni mindenáron. Most.

Lehet, hogy ezt még Rózsa néni is értené.
achs | 2010. szeptember 16.

Kedves Szummuri, kedves Attila!

Megnéztem Szummuri 2008-as adatait is: semmi okunk a büszkeségre, sőt: úgy látszik, ez pártoktól, kormányoktól (sőt, rendszerektől) független átok, rövidlátás, butaság, töketlenség, aljasság. És most, hogy az első félidőt látva otthagytam a Debrecen meccsét, azt mondom, hogy aki nem látja például ezen a meccsen (meg az Újpest-FTC közönségén - de akár az erdőbe hordott szemét mennyiségén), hogy azonnal rendbe kell hozni az oktatást, kerül, amibe kerül, az nem lát semmit.

A vitatkozó feleknek igazuk van: egyrészt nem feltétlenül a pénz miatt van baj, mi akik itt vagyunk, valahogy felmértük, hogy sose leszünk normális anyagi helyzetben (bár a hónap elején, első lányom felsőfokú tanulmányainak elkezdésekor összerándult a gyomrom: ugyan mi lesz a többivel?) Viszont magalapozottan félünk: a Magyar Bálint fémjelezte, általunk (legalább is általam) gyűlölt iskolapolitika ellentéte nem a buktatás, vagy a bekeményítés, semmiképpen sem a hatalom által kedvelt, eleve zsírgazdag, a nehéz sorsúakat álságosan távol tartó (lásd Ritók Nóra cikkét a Taní-taniban), a középosztály gyermekeinek megálmodott iskolák milliárdokkal való támogatása a többi ellehetetlenedése közben, nem a "kötelességek" mantrázása, nem a központilag előírt tanári tekintély. Magyarán igaza van, aki a szellemiséget félti.

De egy példával a másik álláspont mellett: Az idén hat osztályban tanítok matekot, az összóraszámom megint harminc, mert egyszerűen ki az a hülye, aki az elég húzós matektanári szakot elvégezné ennyi pénzért - vállalnom kellett a matekokat. Drámára nincs időm, színjátszókra nincs időm, semmi olyanra nincs időm, amit végtelenül fontosnak tartanék a gyerekek oldására, arra, amiben végképp jól érzem magam, hiába szántam erre eléggé szegényes életvitelű életemet. Magyarán Szummuri szempontjai abszolute érintkeznek Attila szempontjaival.
V. Attila | 2010. szeptember 15.
Kedves szummuri!

Az, ami miatt én nem nyeltem le szó nélkül első reakcióját, valóban inkább filozófiai probléma. Tulajdonképpen jó volna, ha én is tudnék olyan józan és türelmes módon várakozni (lásd. "várakozásaimat"), mint ön, de nem így van. Meglehet, még vagy már kicsi vagyok:) De most már nem rabolom itt a tért.
szumurri | 2010. szeptember 15.
Kedves Attila!
Ottlik regényének értelmezésében - úgy tűnik - nincs vita közöttünk. Az Ön által idézett H.R.-i mondatok - s a mögöttük felsejlő szellemi kapacitás (hiány) - tényleg kétségbeejtő. Én mindössze annyit akartam mondani, hogy a regnáló oktatási kormányzattal kapcsolatos várakozásaimat a múltbéli tetteikre alapozom. S ezeket - számomra - a (komolyan vehető módszertannal összeállított) statisztikák mutatják meg.
V. Attila | 2010. szeptember 15.
Kedves szummuri!

Én nem a pedagógusok GDP-arányított fizetéséről és az oktatás"ügy" táblázatban kimutatható jövőjéről gondoltam következtetést levonni HR szavaiból. Ezek fontos tényezők ugyan, de nem kizárólagosak. Létezik pl. az életnek nevezett - meglehetősen elhanyagolt - érdekesség is, amit messze nem az OECD-monitorozás által kimutatott adatokon, hanem azon múlik, hogy békén _hagynak-e_ engem élni, ahogy szeretnék, vagy halálomig cseszegetnek, hogy én milyen legyek és mit szabad csinálnom, hogy megengedjék, hogy éljek. Istenbocsá, lehet, hogy még az a fránya GDP is ezen múlik.

Ottlik regénye az iskola, a társadalom, a nemzet, az erkölcs és mindenféle szimbolikus rendszer darálójából történő menekülés, a mindenkori "könyöktérnyi szabadság" fellelhetőségének gyógyító erejű regénye. Azt próbáltam jelezni, hogy ha az okt. államtitkár a magyar irodalom messze legérzékenyebb tekintélyelvűség-, kontroll- és intézményellenes regényét a körötte állók fájdalmas sziszegése nélkül képes egy szimbolikus rendszert igazoló (!) hülye szóvirágban összefoglalni az ország nyilvánossága előtt, akkor az megér egy idézetet. A következtetésem pedig az, hogy az oktatásügyi intézkedéseket vezérlő államtitkár mélyen alszik, miközben azt hiszi, hogy ébren van. Ahogy a csirke beleiből is nagy biztonsággal következtethetek arra, hogy a csirke halott. Ennél többet - most, itt - nem akartam ezzel.

De ha hülyeség, amit mondok, tekintse játéknak:) Eszem ágában sincs meggyőzni senkit semmiről. És nem véletlenül mondtam, hogy igaza van. Tényleg van.
szumurri | 2010. szeptember 15.
Kedves Attila!
Vannak, akik mást vizsgálnak, pl. megnézik a kérdéses személy (miniszter, államtitkár) szakmai önéletrajzát/publikációs listáját - már ha van ilyen. P. Zoltán és H. Rózsa esetén ez működött/működik/működni fog (?), de pl. P. József esetén nem, jelentősnek mondható szakmai (fizika) publikációs lista után szépen produkálta a siralmas mutatókat az OECD említett statisztikái szerint.
Politikusok által kimondott/leírt szavakból bármilyen következtetést levonni - szerintem - kb. olyan, mintha a jövőt egy frissen lopott tyúk beleiből próbálnánk megjósolni. (Illetve szerintem az utóbbi hatékonysága nagyobb...)
V. Attila | 2010. szeptember 14.
Kedves szummuri, köszönöm, akkor ezek szerint jól értettem első beírását is:) Én ugyan, bevallom, inkább máshová járok sejteni meg tudni, de bizonyos szempontból igaza van.

Hoffmann Rózsa lenti mondatait egyébként főként azért idéztem, mert nemigen tette meg más.
szumurri | 2010. szeptember 14.
Ja igen, a legfontosabb lemaradt.
A kiadvány - természetesen - nem (volt) ingyenes, de az adatok hozzáférhetőek:
www.oecd.org
és persze a 2010-es kiadás adatai is rendelkezésre állnak:
www.oecd.org
szumurri | 2010. szeptember 14.
Természetesen.
Szerintem egy oktatási kormányzat munkáját nem az jellemzi, hogy milyen szép szavakat mond a miniszter/államtitikár/... a (nemzeti) tanévnyitón, vagy hogy milyen terveket vázol fel a pedagógustársadalom számára a távoli jövőre nézve ("életpálya modell"). Ami sokkal jellemzőbb, hogy a kérdéses kormányzat alatt az ország GDP-jének hány százalékát költi az oktatásra, vagy pl. az, hogy az egy főre jutó GDP-hez képest mekkora egy tanár keresete.
Tehát ha megalakul egy új oktatási kormányzat, akkor azt kell megvizsgálni, volt-e már lehetősége a kérdéses politikai erő(k)nek a kormányzásra, s ha a válasz igen, akkor meg kell nézni, mit ért el (az oktatásban) előző kormányzása alatt.
Az OECD - sok más mellett - az oktatást is monitorozza, a főbb mérőszámokat évente közzéteszi az Education at a Glance c. kiadványban.
Amikor valaki megkérdezi, vajh mire számíthat az új, "jobboldali" kormánytól oktatásügyben, legutóbbi kormányzásuk (1998-2002) adataiból kell kiindulnia. (Gondolom én.)
Az adatok nem túl szívderítőek. A fent említett második mutató például:
Ratio of salary after 15 years of experience to GDP per capita, Primary education:
Mexico: 1,62 Turkey: 2,06 Portugal: 1,52 Hungary: 0,71
Ebből lehet "sejteni", mi következik az előttünk álló (tan)években.
S amikor megjelenik a 2011-es (de még inkább a 2012-es) kiadás, akkor már tudni is lehet.
Elég részletes voltam? :-)))
V. Attila | 2010. szeptember 14.
Kedves szummuri, megköszönném, ha ezt kifejtené néhány mondatban.
szumurri | 2010. szeptember 13.
Nem. Az OECD Education at a Glance, 2002-es kiadványából sejthető minden. S majd a 2011. ill. 2012-es kiadványokból lesz tudható is...
V. Attila | 2010. szeptember 3.
Köszönöm szépen ezt az írást, a kérdésekkel és a kételyekkel is együttmozdulok. Ahelyett azonban, hogy tovább kérdeznék, felhívnám a figyelmet H.R. államtitkár asszony egyik első megnyilvánulására az ország házában:

"Az Iskola a határon bizony sok szempontból határvonalat jelent. (...) Határvonalat jelent az erkölcsi értékrendben azon fiatalemberek számára, akik kisgyerekként, még tétova, talán sírós kisfiúként bekerülnek egy intézménybe, és onnan érett, edzett, erkölcsükben, testben, lélekben, tudásban megedzett férfiként távoznak." (2010.06.28, idézet a parlamenti ülés jegyzőkönyvéből)

Államtitkár asszony így értelmezte Ottlik regényét. Stimmt. Ha másból esetleg nem, ebből minden, ismétlem, MINDEN sejthető.

Bocs.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek