OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. szeptember 30.
» Hozzászólások (17)
Címkék:
   

Underground Kiadó

No kiadóm még nem volt. Egy darabig üldögéltem egy szép tavaszi napon és gondolkodtam, hogy miért nincs nekem. És mint minden korlátolt embernek, nekem sem jutott eszembe észérv arra vonatkozólag, hogy miért is ne kéne könyvkiadót csinálnom. Hát ha egyszer van egy halom kézirat, amit ki kéne adni, akkor épp itt az ideje kiadót csinálni. Kicsit telefonáltam erre-arra, és úgy tűnt, hogy nem is túl bonyolult dolog.

Magyaráztak ugyan mindenfélét magas alapköltségekről, de azt nem hallottam meg. Azt gondolom, hogy ha valaki rétegigényt akar kiszolgálni, akkor nem kell úgy tennie, mintha bestsellert akarna kiadni. Mint az underground zenében. Ha egy underground együttes kiváló zenét játszik, akkor havonta meg tudja a közönségével tölteni Pest valamelyik nagyobb kocsmáját. És nagyszerű minőséget adnak. És mindenki örül. És ez így van jól. Ebből nem következik az, hogy be kellene hatalmas alapköltségekkel cipelni a syma sportcsarnok teljes fény-, hang-, és színpadtechnikáját, vagy az összes sportcsarnoki széket egy ilyen kis füstös helyre. Az meg végképp nem következik belőle, hogy sportcsarnokokba kéne cipelni ezeket a zenekarokat. Az underground zene úgy jó, ahogy van. Alacsony költségvetéssel szűk réteg igényeit kielégítve, elhivatottságból, önkifejezési kényszerből.

Egyébként érdekes, hogy vannak együttesek, amiket évek alatt kihúz az underground-világból a közízlés. Talán éppen azért, mert ők változtatják meg a közízlést. De mindenesetre meglepően gyakran nem szerepelnek ebben az új helyzetben jól ezek a közösségek. Még ha gyakran azt is hiszik magukról, hogy ilyen fajta tömegsikerre vágynak. Talán így van a könyvekkel is. Meg a kéziratokkal is. Persze milyen jó lenne, ha nevelésről gondolt gondolataimat valami hatalmas nagy kiadó országos szenzációként nyomtatná, és már szervezné négy nyelvre a fordítását. De nem. Nem lenne jó. Utálnám. Mert születetten nem tartozom a mainstream-be. Mert a bestsellerek sosem jók. Amit mindenki ért, az olyan mint, amit mindenki meg bír érteni. Tautológia? Nem. A bestsellereket, meg az igénytelen tömegzenét alapvetően bunkóknak csinálják. Mert abból van elég. Nem bunkóból viszont nagyon kevés van. Ez persze nem baj. Ez a világ rendje. Csak nem kell ezt az egészet félreérteni. És legfőképp nem kell rossz minőséget sejteni az alacsony példányszám miatt.

Rég nem értem, hogy kis példányszámos (10-20db) könyveket miért nem adnak ki. Mindenki csak a sportcsarnokokra utazik. Sokszáz, vagy sokezer nézővel. Ez persze azért is vicces, mert Gutenberg óta volt némi változás könyvnyomtatás terén. A digitális előkészítést ma már digitális nyomtatási folyamatokat is követhetik. A technika már készen áll, a mérnökök befejezték a munkát. Ha volna olyan nyomda, amelyik direkt néhány-példányokra rendezkedik be, akkor lehetne bármilyen könyvet nyomtatni bármilyen kis példányszámban. Persze így valamivel drágább, mint ezresével targoncázni a tömegízlésnek való könyveket. Node nem olyan sokkal drágább. És könnyen lehet sokkal értékesebb is.

Nyáron hosszas keresgélés és véget nem érő egyeztetések után végül sikerült rádumálni egy igencsak jófej nyomdát, hogy próbálkozzon meg ilyennel. Ráadásul időközt kiderült egy ismerősről, hogy ő meg szeretne könyveket szerkeszteni, csak nem nagyon engedik őt még szép nagy kiadókhoz dolgozni. Aztán egy másik segítő is érkezett, aki meg marketing gyakornok és nagyon ügyes. Aztán meg a TűzRakTér is beszállt a segítésbe, adtak szinte ingyen irodát, meg internetet, meg helyet könyvbemutatóknak, meg mindent, amit kértünk. És így szép lassan összeállt az egész.

Meg abban is nagy változás van Gutenberg óta, hogy ma már majdnem mindenki tud gépelni. Sőt van gép. Nem is író, hanem számító. Amivel már nem nagy kaland a nyomdai előkészítés. Pláne, ha nem a politúrra vágyunk, hanem elég csak nagyjából simára gyalulni. Ha eltűrjük a rusztikus hatást. Mert persze, hogy egy nagyon profin megtervezett könyv az nagyon profi lesz. Egy rétegkönyv meg rusztikus lesz. Mint egy underground-zenekar hangzása. Viszont karizmatikus is lehet. Mert közel marad hozzánk az író. Mint egy kiskocsmában a zenész. Láthatjuk az író ujjlenyomatait a könyvünkön. Az jó.

A kiadó ezen fog állni, vagy bukni. Ha az olvasók abban élik ki magukat, hogy a könyvenként tíz helyesírási hibát kipécézik, és azon élcelődnek, hogy miért adnak ki ilyen szart, akkor nem lesz réteg-könyv-kiadó. Ha az olvasók azt fogják mondani, hogy navégre kézbe tudom venni ezt a valamit, akkor meg lesz ilyen könyvkiadó. Akkor kézbe fogják tudni venni az évek, évtizedek óta várt könyveket, könyveinket. Szóval mostmár elég gagyi kifogás, hogy „...de hol találnék hozzá kiadót?”. És egyébként is: mi tudjuk, hogy írsz.

Hanczár Gergely

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2010. október 18.
az enyémben sem az, pedig itt elméletileg mindenki ismeri egymás felmenőjét is: a putrit, az összeomlóban levő szocpolos házat, akik a két osztálynál többet csak számosságukban végeztek: négy első, két második, a bolti eladót, a spárból, a lidliből, a tescoból, (este kerékpárral járnak haza 18 km-ről a szomszéd városból, (se vonat, se busz közlekedés, se autó)és nekik még van munkahelyük: nem is tudnak részt venni egyetlen egy szülőin sem: nem együttműködők a pedagógussal, stb ....stb és a végén az a szülő, aki csak egy varrodában dolgozik, rehabos munkahelyen, és soha még a törtekkel való számításokat sem értette vagy a közfoglalkoztatott apuka, aki minimálbérért a gyereke szeme láttára végzi az út a munkához program gereblyézését, de addig is 70000 ft-ból él a család, nem a szociálisból, ami csak 25000 ft. Általános iskola 4. osztálytól mit is várunk el az oktatás expanzióját meghirdetett kormányok és az átlag alatt szerzett műveltséggel rendelkező roma és nem roma lakosságtól, mint együttműködő szülőtől, aki a házi feladatot, mint a gyakoroltatás egyik pedagógiai módszerét alkalmazó pedagógus partnere kell, hogy legyen? A gyerek meg közben nő növekedik tanévről tanévre, pedagógiai reformok és irányelvek születése mellett. Mi lesz veled emberke? mondta egyszer valaki.
hanger | 2010. október 18. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
igen Csilla, ez a kulcs: jól térképezik-e fel a mikrokörnyezetet. annyival egészíteném ki, hogy vajon figyelembe veszik az otthon lehetőségeit, kihívásai, kellően differenciáltak-e. ez meg legyen a tanár felelőssége. csak akkor segítsük azokat a csatornákat, amin keresztül a kommunikálni tud a szülő. hogy legyen természetes a szülőtől a tanítónéni felé egy olyan sms, hogy: "évikedrága, sajnos a mi kis pistink házifeladata mostanában nem könnyen készül, nagyi beteg lett, és nem nagyon van időnk mostanában figyelni a házi feladatokra is. legyen oly drága, és gondoskodjék most a segítségről. köszönöm. jucika"
vagy ez mindenütt természetes, csak az én mikrokörnyezetemben nem volt az?
csilla | 2010. október 18.
Kedves Hanger!
Tudod volt egyszer egy napközi, tanulószoba és iskolaotthon. Ma mégis a kis gondozottjaim azért kapnak feketepontot, egyest, mert így sincs kész a házifeladat!
Mégis kinek, kivel mi az érdeke? vagy célja? küldetéstudata, jövőképe?.....stb...stb....! számos helyet tudok, ahol ez jól működik, de sajnos több olyat, ahol nem. Én azt gondolom nem azzal van a probléma, hogy adnak-e házifeladatot, vagy buktatnak-e, hanem azzal, hogy egy nevelőtestület a saját mikrokörnyezetét jól térképezi-e föl? Akar-e hozzá alkalmazkodni?: vagy azt várja el, hogy hozzájuk alkalmazkodjanak olyan szülők, amelyek ilyen vagy olyan hátránnyal küzdenek, mint amilyeneket Te is említettél.
Diák éveim alatt számos jó pedagógussal találkozhattam: az egyik nem oly rég azt mondta, hogy kegyelem kettessel engedett át egy tanulót matematikából érettségi előtt: ma ennek a tanulónak bejáratott (keresik a vállalkozók, mert jó) könyvelési vállalkozása van. Mire is neveljünk?
hanger | 2010. október 18. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
a házi feladat intézménye talán nem rossz. és nyilván gyakorolni fogok a gyerekemmel, ha egyszer suliba megy. hiszen így fogom tudni versenyelőnybe juttatni azokkal szemben, akiknek a szülei nem értenek hozzá, vagy nem érnek rá, mert beteget ápolnak, mert meghaltak, mert betegek, mert alkoholisták, mert dolgoznak, mert nyomorognak, mert idénymunkások, mert délutáni műszakosok, mert ingázók, mert a nagyi már meghalt, mert mert mert. mert az átlagtaninéni azt fogja látni, hogy az én fiamnak milyen szép a házifeladata, és sokra fogja őt tartani. míg másokat meg nem. így működött gyerekkoromban is az iskola. ma is nyilván így működik.
ha valaki komolyan gondolja egy picit is az esélyegyenlőséget, akkor az kénytelen házifeladattal kapcsolatban is legalább ambivalensen viszonyuljon.
Zsuzsi | 2010. október 13.
Azt hiszem, elbeszélünk egymás mellett. Én egy szót nem ejtettem arról, hogy a gyakoroltatás a szülő feladata legyen. Én a leckéről beszélek. Ami, amióta létezik az iskola, volt, van és lesz. Vagy neked soha nem adtak fel semmit?! És ha igen, akkor azok voltak a rossz tanárok?!
Meg arról beszélek, hogy órák után hadd mehessen haza, aki tud. Én legalábbis minden nap hazavárom tanítás után a gyerekeimet. A gyereknek a családjában kell felnőnie, nem az iskolában. Nálunk is felvetődött egyszer az egész napos iskola gondolata, és ha hiszed, ha nem, nem a tantestület hozzáállásán bukott meg. A szülők szavazták le, az előbb említett indokom alapján.
terepmunkás | 2010. október 13.
Az elsőhöz: igen a buktatás a tanár kudarca - legtöbbször. De nem mindig. A buktatás mint fegyelmi eszköz (a szülők megregulázására) kimondottan undorít. Az egész napos suli is lehet bűnrossz. Meg jó is. S számomra nem elképzelhetetlen, hogy a gyakorlás is a suli feladata legyen. Én például olyan csoportban tanítok, ahol az. Három gyerekem van. Volt köztük, akivel tanulni kellett otthon is. Mert olyan tanára volt, aki feladta leckének, ami nem ért be. Nem örültem neki. A világ nem fekete és fehér.
Zsuzsi | 2010. október 13.
Ugye, azért az a mondatom is tudatosult bennetek, hogy a buktatást a tanár kudarcának tartom?! Mindennek ellenére tartom azt a véleményem, hogy a lehetősége igenis álljon fenn, és azt is, hogy a szülőnek van felelőssége a gyerek előmenetelében. Annak idején én is sokat gyakoroltam otthon, és nem azért, mert a tanító néni mondta, hanem azért, hogy könnyebben boldoguljak az iskolában. Ugyanis mindent gyakorlás útján tanulunk meg. Az egész napos iskola a legnagyobb bűn a gyerek ellen. Persze, vannak, akik csak ott vannak meleg helyen, meg ott kapnak ételt, de a tanulási problémás gyerekek egyéni törődést igényelnek, és akármilyen ügyes a pedagógus, csak töredék időt tud fordítani egy-egy gyerekre, mint amennyire szüksége lenne. Az integráltan oktatottaknak pl. kimondottan személyre szabott törődésre van szükségük. Az iskola nem gyermekmegőrző, hanem oktatási intézmény, ezért a hatékony munkában igenis szerepe van a családnak is.
Ha van gyereketek, ne mondjátok már, hogy egyszer se ültetek le vele tanulni!!! Akkor meg miről beszélünk?! Ha nincs, akkor ugyanez a kérdésem!!!
hanger | 2010. október 12. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
terepmunkás,
eszembejut miattad egy apuka öcsém osztályából. a taninéni kitudja mióta sorolja már, hogy a kedves szülőknek mit kell a gyerekkel gyakorolni, és hát a gézuka az tényleg nagyon sokat kell otthon gyakoroljon a szülőkkel, mert gézuka így-úgy... egy idő után elfogy a papa türelme: "kedves tanárnő. én pincéreket tanítok. még soha senkit sem küldtem haza a mamájával gyakorolni, ha egyszer nem tudta rendesen megtartani a tálcát. azért hozzám jár tanulni."
hanger | 2010. október 12. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
a buktatás az én szememben a bolsevik-mensevik kérdés. vagy eltévedt bárány esete. ha mutatnak nekem egy gyereket, aki rossz volt, majd megbuktaták és jó lett, akkor elhiszem, hogy a buktatás nem rossz az egyénnek. én még olyanrl nem hallottam, hogy valaki nem tanult rendesen, megbuktatták, és akkor végre megtanulta a történelmet, hiszen másodszor is meghallgatta. hogy vajon fenyegetésnek milyen a nem megbukó gyereknek, hogy "na nézd, ha nem tanulsz, akkor ilyen nagyot tudunk belédrúgni", azt nem tudom. talán érdemes lenne elolvasni egy halom tanulmányt ezzel kapcsolatban. tuti van. persze nem tudom, hogy miért csak a buktatás az, amit ilyen fenyítőeszköznek tudunk szánni.
lehetne sokkal gorombább eszközökkel is példát stauálni. az intézményesített megszégyenítésnek azért van jópár eszköze. miért folyton csak a buktatásról beszélünk?
terepmunkás | 2010. október 12.
Én nem hiszem. Nem hiszem hogy a pedagógusok többsége ilyen. Naná, hogy van rossz tanár.De nem a többség. És a kardról: miért kell, hogy olyan iskolát tartunk fenn, ahol a gyakoroltatás a szülő feladata? Mintha nem tudnánk, hogy a szülő nem mindig korrepetítor. Miért ne lehetne olyan a suli, hogy a bevésést, gyakoroltatást is biztosítja. Miért, hogy ott a legkevesebb egész napos iskola, ahol legtöbb a segítségadásra lenne szükség? Milyen megfontolásból hárítjuk a családokra a munkánk egy részét?
Zsuzsi | 2010. október 12.
Ez sajnos így igaz. A tanárok nagy része hajlamos elfelejteni, hogy ő sem tökéletes. A gyerektől viszont elvárja. Mind. Külön, külön, a maga szakterületén. Meg se próbál közelíteni a gyerekhez. A probléma lényegét egyébként nálunk egy kis elsős fogalmazta meg. A tanító néni már vagy századszor ismételte neki ugyanazt ugyanúgy, mire a gyerek megszólalt: "Hát nem éjted, hogy nem éjtem?!"
A buktatást én megpróbálom úgy értelmezni, hogy Damoklész kardja a szülő feje fölött. Mert erre, sajnos, szükség van. Otthoni megsegítésre. Támogatásra.
Mindennek ellenére az a véleményem, hogy A BUKTATÁS A TANÁR KUDARCA!!!
kati tanító néni | 2010. október 12.
"mintha egy gyereknek megszépülne az írása ha elégszer mondjuk, hogy ronda, és ha elégszer adunk egyeseket neki a külalak miatt."
erről szól a buktatás visszaállítása. még egyszer, ugyanúgy, aztán ha még mindig nem tudja, megvonjuk a vállunkat, és letudtuk a problémát.
hanger | 2010. október 12. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
á nem kell aggódni, a középiskola csak átmenetileg tudja elvenni bárki kedvét az olvasástól és írástól. én kicsit több, mint tíz év alatt kihevertem, hogy mindenki azt mondta, hogy stílustalanul írok. meg rondán. meg rosszul. meg olvashatatlanul. meg rondán. meg rosszul. meg rondán. meg rosszul. és rondán. istenem desokat hallgattam, hogy csúnya az írásom! mintha egy gyereknek megszépülne az írása ha elégszer mondjuk, hogy ronda, és ha elégszer adunk egyeseket neki a külalak miatt. dejó, hogy nem vagoyk már iskolás.
Zsuzsi | 2010. október 6.
Gergő!
Én pedig külön köszönöm azt, hogy tehetségek után is kutattok! Nekem sok ilyen tanítványom volt, remélem, a középiskola nem vette el a kedvüket-erejüket az írástól. Most azon vagyok, hogy nyomtatásban is lássam a munkáikat, mert megérdemlik! Szurkolok, hogy a terveitek valóra váljanak!
Zsuzsi
hanger | 2010. október 3. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
kedves Nóra,
szívesen látunk téged is, meg persze a barátot is, meg barát barátját is. szerintem nem a piacot kell hibáztatni, hanem a népet, amelyik hajlandó kiszolgálni a piacot a vásárlásával. és egyébként szerintem meg nyugodtan örvendjünk a szép kornak amiben élünk. amikor lehet könyvet kiadni bárkinek. még ha esetleg költészete nem is tartozik a main-stream-be. pont ezt tesszük lehetővé. és ezt nem túl régóta lehet technikailag. szóval szép kor ez a mai. :)
L. Ritók Nóra | 2010. október 3. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Sok sikert Gergő!
Én is jelentkezem majd nálad...De most azért írok, mert épp tegnap találkoztam egy grafikus kollégával, aki (mint ugye mindannyian) a művészet mellett próbál valami megélhetési lehetőséget teremteni magának....és pont erről beszélgettünk..hogy miért nem lehet 5-10 könyvet kiadni. Érdekes dolgot mondott. Hogy pont egy olyan kötetet szerkeszt és illusztrál, amivel ez fog történni. Egy erdélyi költőbarátjáét, akinek nincs pénze kiadni, és most a kiadók sem taposnak a verseskötetekért. Ezért úgy tesz, hogy elkészítik, és ma már van olyan technika, hogy pendrive-on odaviszi a kisnyomdához, és mondja, hogy akkor most kér huszat. Ha azt eladja, annak a bevételéből újra nyomtat...Vicces persze, hogy ide jutottunk...de úgy látszik, a kultúra túlélési stratégiával is rendelkezik, és megkeresi a lehetőségeket.És azt hiszem, mégiscsak jó volt ezt a megoldást hallani, és a tiedet is, mert a piac mindent felülíró törvénye már néha elveszi a kedvem minden, általam értelmesnek tartott dologtól.Persze tudom, ez is viszonylagos. Hogy mi az érték. De azt gondolom, a viszonylagosságban is vannak mérhető értékek.
Csak valami miatt kevesen mérik ezt manapság.
meseszép | 2010. október 1.
szeretném olvasni a könyvlistát.
(sejtettem én, hogy a szakma nem ereszt :) és ettől boldog vagyok)
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.07.
Lengyelországban Minecrafttal tartják karanténban a gyerekeket
Minecrafttal és mindenféle digitális programmal tartaná otthon a lengyel digitalizációs minisztérium a fiatalokat – írja a Mashable. Létre is hoztak egy weboldalt, ahol versenyeket hirdetnek...
(Forrás: index)
--
2020.04.06.
Befullad a távoktatás ott, ahol a hó végén eladják az okostelefont
Sok a feladat, a tanárok más-más platformot preferálnak, a lógós diákok még lógósabbak, az oktatókra több munka hárul. A távoktatás még a jól ellátott fővárosi iskolákban sem zökken...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot
A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanul...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.06.
Gyarmathy Éva: A lehetőségek és megoldások ideje
Ha majd egyszer, reméljük hamarosan, újraindulhat az élet Magyarországon, jó lenne, ha az újraindulás új indulás és nem a régi megoldások folytatása lenne. Nagyon sokan megértették itthon...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.06.
Tankönyvhelyzet és alternatív tankönyvjegyzék
Elkezdődött a tankönyvrendelés, megjelent a tankönyvjegyzék. A zömében állami kiadású tankönyvek között még nincsenek a NAT2020-hoz igazodók – azokat látatlanban kell megrendelni....
(Forrás: CKP)
--
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek