OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. október 25.
» Hozzászólások (5)
Címkék:
 

Muszáj műsor – vagy lehet más is?

Bajban vagyunk, pedig tényleg égető szükség lenne a történelmi, nemzeti, közösségi tudat ünnepekhez köthető, élményszerű erősítésére. Épp a napokban tanácskoznak a Nemzeti Összetartozás Napja iskolai bevezetéséről. Csak hát megvan-e a szakmai háttér mindehhez?

Megkérdeztem a gyerekeket: mit vártok az október huszonharmadikai műsortól? Unalmat. Alvást. Azt, hogy vonalban állnak majd és versrészleteket fognak olvasni.

Nincs ez így jól. Fel kellene tenni néhány kérdést.

1. Kire osztható a műsorkészítés feladata? Ezt a területet talán nem is érintik a tanárképzés legnagyobb részében. Miért kellene bárkinek is értenie hozzá? Elvárja-e valaki, hogy véletlenszerű leosztásban a kollégák énekkart szervezzenek többszólamú művek előadására? Hogy távolugró versenyre készítsék fel a csapatot?

Márpedig a megemlékezések így osztódnak ki: valamelyik végzős osztály készítse el az osztályfőnökével, lehetőleg az az osztály, amelynek történelem vagy magyar szakos a főnöke.

Ők nyilván komolyan fogják venni, vért izzadnak, tiszteletreméltó munkát végeznek, de azért nagyjából olyat csinálnak, amilyet korábban ők is láttak, tele vannak kételyekkel, a biztonság kedvéért teleteszik vetítésekkel, zeneszámokkal, nagy kokárdákkal, sok-sok lyukas zászlóval.

2. Mi a megemlékezés célja? Ismeretterjesztés? Érzelmi hatás? Közösségteremtés?

Ha elmondom, hogyan volt a Pilvaxban, a Nemzeti Múzeumnál, mi történik? Aki már százszor hallotta, és pontosan tudja, halálra fogja unni magát, aki százszor hallotta, és még mindig nem tudja, százegyedszerre sem fogja megtudni. Ha elmondatom a Mennyből az angyalt olyan gyerekkel, aki talán szépen beszél, még a hangsúlyai is jók, de fiatal még a vershez, és élmények nélkül még a legalaposabb tanári felkészítés esetén sem tudja, miről beszél igazából, akkor érek-e el valamit? Ha találok versmondót, aki érti is az egészet, de a hallgatók közül csak néhány felnőtt tudja igazából a lényeget, érek-e el valamit?

3. Mi álljon a műsor középpontjában? A dráma ismeri a „kerettávolság” fogalmát. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy egy eseményt többféle távolságból vizsgálhatunk, és nem feltétlenül a központi résztvevő szempontja a leghálásabb. David Davis egy autóbalesettel szemléltette mindezt egy kurzusán: egyik pillanatban még vezetnek, a következőben megtörtént a baleset, tovább nem játszható a történet. De mennyire érdekes lehet arról drámát írni, aki várja őket, aki épp a baleset miatt lezárt út miatt nem ér oda egy fontos eseményre stb. Az egyik legjobb ötvenhatos film a Megáll az idő, - pedig kilencven százalékában a hatvanas években játszódik, a szereplők zöme gimnazista, részt sem vett ötvenhat nagy ügyeiben.

Mi lenne, ha egy műsorban nem Pilvaxoznánk? Nem ostromolnánk a rádiót? Nem lenne Nagy Imre. Tizenkét pont. (Bevallom „nagyokosként”, hogy a március tizenötödikét azért eddig mindig megúsztam, az már olyan messze van korban, hogy elég sokat kellene agyalni, hogy kihagyjam a kötelezőket...)

4. Milyen legyen a hangnem? Hogy viszonyuljunk az elvárásokhoz? Ezeket az iskolai műsorokat gyakorta eluralja valamiféle pátosz, kötelező ünnepélyesség, kötelező forma. Nem lehetne például egyszer ötvenhat humorából felépíteni egy előadást? Vagy a történelmi tényeket háttérben hagyva a diákok fejében élő képet megmutatni kiscsoportos improvizációkra építve? Persze hétköznapi ruhában. Azt hiszem, jó néhány iskolában lehetne. De attól tartok, nagyon sokban nem. Mert mit szól az igazgató, ha nem vagyunk kenetteljesek? Ha nem vagyunk ünneplőben vagy lyukaszászlós-karszalagos ballonkabátban? Mit szól a fenntartó? Az ilyen-olyan színű polgármester? A mindenhez jobban értő politikusok? Hogyan illene ez iskolánk imázsához? Komolyságához?

(+1. kérdés: Kivel dolgozzunk? Nyilván tanára válogatja, de én például csak a saját osztályaimmal tudok elképzelni igazán jó munkát. Szívesen dolgozom másokkal is, segítek kollégáknak is, de például az idei munkámban nagyon-nagyon segített az, hogy osztályfőnökként negyedik éve csiszoljuk egymást.)

Nyilván számtalan kérdést lehetne még feltenni.

Még egyszer mondom: minden olyan eseményt fontosnak tartok, amely kizökkenti az osztályokat a hétköznapokból. Természetesen a kevésbé sikerült ünnepélyek is lehetnek hasznosak, ha érződik rajtuk az akarat, igyekezet, munka. Lehet róla beszélgetni a nézőkkel is, a készítő osztállyal is.

De vannak félelmeim is. Hogy a muszáj tréningekhez hasonlóan megint túl sok lesz a muszáj ünnep, ahol fontosabb, hogy letudjuk, fontosabb, hogy lepapírozzuk, fontosabb, hogy jelentsük, fontosabb, hogy felvegyük, leadjuk, mint maga az esemény. Mert a muszáj ünnepeken a gyerekek csak díszletelemmé válnak a felnőttek kicsi színjátékaiban.

Achs Károly

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2010. október 30.

Kedves Achs Karcsi!

Nagyon szépen köszönöm, hogy a kérésemre megírtad a teljesen jogos és lényegre tapintó kérdéseidet. Természetes, hogy mindenki másképpen viszonyul ahhoz, amit felvetettél. Különböző dimenziói vannak ennek a történetnek. Maga a műsorkészítés folyamata, ha jól csinálják, tehát bevonják a gyerekeket, akik a saját ügyüknek érzik (mint ahogyan ezt Te is szoktad), akkor hihetetlen csoportkohéziós erőt jelent, és sikeres is lehet. (Nekem is vannak még gyakorló pedagógus koromból felemelő élményeim, meg persze hajdani állandó "műsorkészítőként" máig élő és azóta is megoldatlan gondjaim. )

Hajni ezúttal, gondolom a személyes érintettség okán, ugyanazt a műsorgazda szempontot hozta be, amit különben Te is képviselni szoktál, hiszen töretlen lelkesedéssel és rengeteg kreativitással teszed oda magad, és nyered meg a tanítványaidat egy-egy ünnepi műsor számára.

Te, az én kérésemre, az iskolai "muszájünnepek" sajnos gyakori kiüresedésének okára, és a változtatás lehetőségeire kérdeztél rá. Az aktualitást éppen a Nemzeti Összetartozás Emléknapjának hivatalos meghirdetése adta. Félő, hogy ez a felülről jövő kezdeményezés sok helyen a kötelező és át nem élt ünnepségek sorát szaporítja majd. Ez indokolta, hogy megkértelek erre a dologra.

A csatolt linkekben lehet olvasni a hazai tanulóknak a nemzeti ünnepekhez fűződő viszonyáról, és arról, hogy egy megosztott országban az ünneplés is megosztva történik. Egy személyes vonatkozás: 56-ot kamaszként megélve alig vártam, hogy méltón lehessen ünnepelni. És nézzétek meg, hogy milyen kevés helyen ér el a gyerekekig ennek a valóban hiteles eseménynek az igazi üzenete! Nyilván, van ahol ez is összejön, és akkor valóban örülni lehet. Nagyon jó lenne, ha közkinccsé válhatnának ezeknek a sikereknek a műhelytitkai.

achs | 2010. október 30.

Kedves Terepmunkás!

Arra kértek itt, hogy írjak néhány gondolatot az ünnepi műsorokról, a lehető legrosszabb időpontban, akkor, amikor az időmet, gondolatomat, napjaimat teljesen kitölti saját műsorom.

Ettől függetlenül igyekeztem általánosságban megfogalmazni néhány kérdést.

A nézőnek természetesen nem kell feltennie egy csomó kérdést, attól még a műsorkészítés igenis szakma, és a műsorkészítőnek viszont kötelessége végiggondolni, mit csinál.

Ha nem tévedek, nem bántottam a lyukaszászlós-karszalagos műsorokat úgy általában. Természetesen lehet zseniális az ilyen is, meg a formabontó is lehet gyönge. Arról próbáltam beszélni, hogy a szokásos forma gyakran a külső elvárás miatt ilyen, hogy gyakran fontosabb az ilyen műsorokban is az imázsépítés, mint a valódi tartalom.
Üdvözlettel:
a.k.
terepmunkás | 2010. október 29.
Erre nincs. Elég nagy bukszát nyitottak a határon túli osztálykirándulások előkészítésére. Az más kérdés, hogy mire megszerveződnének ezek a túrák, lesz e még benne pénz. Nehéz ügy ez az ünneplés. Magam éppen egy ballonos-karszalagos-lyukas zászlós megemlékezést fotóztam minap. Szólt, nem szólt, nem tudom. Érintett szülőként láttam, az osztály, kik előadták, valóban kizökkent a hétköznapokból. Ki rendezte, sokat tett bele. De attól tartok, a fenti négy kérdést nem tettük fel.
Juli | 2010. október 29.
Semmire sincsen pénz, legalábbis azt mondják. Az is abszolút titkosítva van, hogy az amúgy meghirdetett nagy programokhoz milyen nagyságrendű költségeket szándékoznak tervezni. Minden pályázati lehetőség be van fagyasztva, és tartok attól, hogy ez ebben a naptári évben így is marad már.
achs | 2010. október 29.

Egy furcsa adalék: tavaly még volt olyan, hogy ünnepi műsorok fesztiválja (sajnos nem voltam ott, de igen jó ötletnek tartottam).
Most rákérdeztem, hogy lesz-e. Azt válaszolták, hogy idén nem kapott támogatást a pályázat, egyelőre minden bizonytalan a megrendezés kapcsán.
De hát nem mostanában hallunk elég gyakran az ilyen napokról meg a történelmi tudatról, stb? És éppen most nincs pénz erre?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.28.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap...
(Forrás: wmn.hu)
--
2020.01.28.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar...
(Forrás: mérce)
--
2020.01.28.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal koroszt...
(Forrás: Qubit)
--
2020.01.28.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja...
(Forrás: Fidelio)
--
2020.01.28.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.28.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.28.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapít...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.28.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek