OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. október 28.
» Hozzászólások (9)

14. esélyegyenlőségi napló

A lány

Vannak, akiknek a sorsa végképp elromlott, pedig még szinte gyerekek. Koruk szerint legalább is. Nos, őket aztán végképp nem tudja kezelni a rendszer, csak dobálja ide-oda. Miközben törnek, zúznak, ők maguk is tovább sérülnek.

A lakásotthont az egyik faluban hozták létre. Először persze morgott mindenki, de aztán elfogadták. Az ott élő gyerekek szépen éltek, gond nélkül beintegrálódtak a nyugis, otthonos általános iskolába. Minden rendben volt.

Aztán odakerült a lány, akinek egy ideje már vakvágányon volt az élete. A 14. évét már betöltötte, de még csak négy elvégzett osztálya volt. Sokat hiányzott. Az utolsó időt nem éppen gyereknek való tevékenységgel töltötte, végül állami gondozásba került, a lakásotthonba.

A túlságosan sokat megélt, túl erősen sminkelt, túl harsány, túl agresszív lány először az otthonban okozott fejtörést. A kicsikre és a nagyobbakra is rossz hatással volt. A megszokott, kiszámítható, ritmizált életben megjelent valami új, ő, aki mindig hozott valami izgalmat, felfordulást, aki bátran beszólt bárkinek, bármikor. Aki nem ismert határokat, nem tűrt korlátokat.

Aztán próbálták az iskolát. Az ötödik osztály, ami eddig a legjobban tanuló osztály címet viselte az iskolában, értetlenül állt a helyzet előtt. Már épp megszokták, befogadták a másikat, aki cigányként és szintén túlkorosként került ide. Elfogadták, elbírták. Pedig vele sem volt egyszerű.

De ezt a lányt már nem tudják. Túl sok. Mindenkinek. A társainak, a tanároknak. Önmagának is. Minden helyzetet kihasznál. Nem tanul. A napköziből néha egyszerűen hazamegy az otthonba. Senki sem mer neki szólni. Erőszakkal nem tarthatják vissza. Az otthonban is inkább hagyják. Remélik, ha nem szólnak rá, nem lesz agresszív. De nehéz a többiekkel betartatni a szabályokat, ha nem tudják elfogadhatóan megindokolni a kivételt.

Végül már ez sem elég. A lány agresszivitása fokozódik, verekedni kezd. Megüti a kisebbet. Meg is rúgja. Az iskolában rémület és félelem lesz úrrá. És tehetetlenség.

A hír hamar szétfut a faluban. Délután már a szülők jönnek. Követelik a lány eltávolítását az iskolából és a faluból is. Különben elviszik a gyerekeiket a másik település iskolájába. Nagyon dühösek. Meggyőzhetetlenek. A saját szempontjukból nekik is igazuk van.

Végül születik egy döntés. A lányt elviszik. Egy másik településre, egy másik otthonba.

A helyzet tehát itt megoldódott. Néhány nap, hét és visszaáll minden.

De mi lesz vele? Hány közösség veti ki még magából? Ki fogja visszatéríteni a normális élethez? Visszatéríthető még egyáltalán? Vagy tovább próbálkozik a rendszer, állítva megoldhatatlan helyzet elé újra és újra iskolákat, lakásotthonokat, közösségeket? Eszköztelenül és felkészületlenül?

És hány ilyen nyomorult életet tesz még tönkre a nyomorúság, a szegénység, és a tudatlanság, anélkül, hogy bármit tehetnénk?

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2010. november 22. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves István, köszönöm a megerősítést, és ezt a remek hasonlatot is...ha megengedi elraktározom magamban, és alkalomadtán használom...
Sokszor én is így érzem, de aztán mindig továbblendít valami. Muszáj csinálnom. Nem tudok kívül maradni.
Kérem írjon néha, és ossza meg velem a véleményét, akár itt, akár a blog levelezésében.
István | 2010. november 22.
Tisztelt Ritók Nóra Asszony,

a nyomorszéle blogot szoktam olvasgatni, annak alapján találtam ide.

Eddigi írásaival kapcsolatban szeretném kifejezni, hogy minden tiszteletem az öné, hogy egy ilyen témát felvállal, amihez képest Don Quijote harca egy eredményes, határidő előtt lezárható projektnek tűnik.

Még egyszer: maximális tiszteletem, és kívánok önnek ehhez a harchoz erőt, kitartást és sok támogatót.
csilla | 2010. november 1.
Igaz: nem megoldás nincs és hátra is van még sok-sok évtized, csak illetékesség van a nevelőintézetbe bekerülés jogcímén és még régiókon belül is fehér foltok kisközösségek és nevelőszülők terén.
terepmunkás | 2010. november 1.
Arra, hogy a nincs biztosan nem megoldás.Arra, hogy az általam is olyan sokszor emlegetett "felteszem a kezem" kihátrálás. Arra, hogy talán nem minden bentlakásos nevelőintézet kriminalizált. Arra, hogy vannak közöttük jók. Kisközösségekre, akik súlyosabb - mondjuk drogfüggő fiatalokat is kihúznak a zsákutcákból. Elkötelezett és remekül dolgozó nevelőszülőkre. Arra, hogy 14 évesen a szocializáció már valóban aligha alakítható, de az életből még hátravan sok-sok évtized. Ilyenekre gondolok.
csilla | 2010. október 31.
Igen minden élet drága és mindent meg is kell tenni egyért is,amit csak tudunk. De: én hasonlót tudnék írni egy fiúról. ezek csak azért tűnnek egyedinek, mert ritkán publikáltak. Szerintem a gyermek szocializációja már prenatálisan megkezdődik. Ha van is közösség, aki segíteni akar, de hány helyen legyen egyszerre? és folyamatosan? honnan találnak erre forrást? Vagy program szerűen pályázati pénzekből, amiknek soha sincs kifutása?
Intézmény, egyesület: hová gondozod vissza, vagy elszakítod teljesen a gyökereitől? Nem is tudom mire gondolsz.
terepmunkás | 2010. október 31.
A kérdés az, hogy van-e ma az országban olyan intézmény,egyesület, alapívány aki-ami (állami vagy más) felkészült, és megvannak az eszközei, hogy ennek a tininek a problémáit felismerje, s megtalálja a számára kivezető utat.És persze nem mellékesen, akar is tenni ezért a lányért.
csilla | 2010. október 31.
Nem is értem hogyan lehetne megunni. Elkeseredni, bosszankodni azt lehet. Együttérezni, érezni a tehetetlenséget, azt lehet. Beleunni a papírmunkába, a módszertani fölösleges adminisztratív intézkedésekbe, azt lehet. Magyarázkodni olyan személyeknek, akik a szakmai hierarchiában fölöttem állnak és számukra rém egyszerű minden papírból, amit én ÚTÁLOK: na ezt unom! Sőt unom a kompetenciahatáromat és azt is, hogy mások ebben a rendszerben nem is biztos, hogy ismerik a sajátjukat.
Azt hiszem az én szakmám is erős megújításra szorul, de legtöbbször adminisztratíve és szankcionálva újítanak itt, na ezt is unom!
L. Ritók Nóra | 2010. október 31.
Nemrég azt kérdezte tőlem valaki, akivel már jó ideje ismerjük egymást, hogy nem unom még, hogy ennyi éven át beszélek a gyermekszegénységről, a "lyukas hálóról" ahogy írod, Csilla. És, hogy van e eredménye, értelme, mert változás nem nagyon látszik...
Hát tényleg nem sok. A döntéshozók szintjén semmi, a szakma szintjén a hasonló problémákkal küzdőkkel való együttgondolkodásban igen (bár mire megyünk vele?), és némi társadalmi figyelemfelhívásban, odafordulásban, segítőkészségben igen.
Az a baj, hogy a pozitív változások a tüneti kezelésre, megerősítésre fókuszálhatnak, ami persze az egyén szintjén nagyon fontos, de az okokat nem szünteti meg.
Jó lenne, ha ezen a szinten is változhatna valami. De hogyan? Mikor tudjuk végre elkezdeni a lyukak befoltozását?
csilla | 2010. október 30.
Nagyon jó a kérdés!
Még hányat? Sőt eddig hányat tett tönkre? És mi van azokkal, akik nem csinálnak ilyen nagy tüneteket a külvilág felé? Némán szenvednek csak, és a titkaikat soha senki nem is észleli! Ebben dolgozom, de a terepen végzett munkám során sem mindig lehet észlelni az igazi családi meghatározottságot.
De sokat utazom vonattal. Ezen utazásaim során gyakran kapok szeletet egy-egy család életéből: a peronon állva, a fülkében, váróteremben. Az a fajta kommunikáció: beszéd, gesztus, mimika, mozdulatsorok egy milliőt vetítenek elém. Elborzaszt már csak az is, amikor egy göndörfürtű 4-5 éves kislány Márianosztráról énekel, gyönyörű hangon. biztos, hogy nem az óvodában tanulta, de akkor milyen lehet az otthoni szocializáció. Mi az érték, mi még az elfogadott magatartás az ilyen családoknál? Mi lehet vajon az, ami már nem? Igen, jó lenne erre valami nagyon jó eszközt találni! Igen a szegénység csökkentését, a kiábrándultságból a jövőbe vetett hitet visszaadni. A szegénységi csapdákat kikerülő megoldásokat kitalálni. A szegénységi kultúrát fel kellene számolni! Az iskolarendszer és a nagyon laza szociális háló ehhez gyenge és több helyen lyukas is.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogj...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
(Forrás: index)
--
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább,...
(Forrás: index)
--
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől....
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek