OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. október 28.
» Hozzászólások (9)

14. esélyegyenlőségi napló

A lány

Vannak, akiknek a sorsa végképp elromlott, pedig még szinte gyerekek. Koruk szerint legalább is. Nos, őket aztán végképp nem tudja kezelni a rendszer, csak dobálja ide-oda. Miközben törnek, zúznak, ők maguk is tovább sérülnek.

A lakásotthont az egyik faluban hozták létre. Először persze morgott mindenki, de aztán elfogadták. Az ott élő gyerekek szépen éltek, gond nélkül beintegrálódtak a nyugis, otthonos általános iskolába. Minden rendben volt.

Aztán odakerült a lány, akinek egy ideje már vakvágányon volt az élete. A 14. évét már betöltötte, de még csak négy elvégzett osztálya volt. Sokat hiányzott. Az utolsó időt nem éppen gyereknek való tevékenységgel töltötte, végül állami gondozásba került, a lakásotthonba.

A túlságosan sokat megélt, túl erősen sminkelt, túl harsány, túl agresszív lány először az otthonban okozott fejtörést. A kicsikre és a nagyobbakra is rossz hatással volt. A megszokott, kiszámítható, ritmizált életben megjelent valami új, ő, aki mindig hozott valami izgalmat, felfordulást, aki bátran beszólt bárkinek, bármikor. Aki nem ismert határokat, nem tűrt korlátokat.

Aztán próbálták az iskolát. Az ötödik osztály, ami eddig a legjobban tanuló osztály címet viselte az iskolában, értetlenül állt a helyzet előtt. Már épp megszokták, befogadták a másikat, aki cigányként és szintén túlkorosként került ide. Elfogadták, elbírták. Pedig vele sem volt egyszerű.

De ezt a lányt már nem tudják. Túl sok. Mindenkinek. A társainak, a tanároknak. Önmagának is. Minden helyzetet kihasznál. Nem tanul. A napköziből néha egyszerűen hazamegy az otthonba. Senki sem mer neki szólni. Erőszakkal nem tarthatják vissza. Az otthonban is inkább hagyják. Remélik, ha nem szólnak rá, nem lesz agresszív. De nehéz a többiekkel betartatni a szabályokat, ha nem tudják elfogadhatóan megindokolni a kivételt.

Végül már ez sem elég. A lány agresszivitása fokozódik, verekedni kezd. Megüti a kisebbet. Meg is rúgja. Az iskolában rémület és félelem lesz úrrá. És tehetetlenség.

A hír hamar szétfut a faluban. Délután már a szülők jönnek. Követelik a lány eltávolítását az iskolából és a faluból is. Különben elviszik a gyerekeiket a másik település iskolájába. Nagyon dühösek. Meggyőzhetetlenek. A saját szempontjukból nekik is igazuk van.

Végül születik egy döntés. A lányt elviszik. Egy másik településre, egy másik otthonba.

A helyzet tehát itt megoldódott. Néhány nap, hét és visszaáll minden.

De mi lesz vele? Hány közösség veti ki még magából? Ki fogja visszatéríteni a normális élethez? Visszatéríthető még egyáltalán? Vagy tovább próbálkozik a rendszer, állítva megoldhatatlan helyzet elé újra és újra iskolákat, lakásotthonokat, közösségeket? Eszköztelenül és felkészületlenül?

És hány ilyen nyomorult életet tesz még tönkre a nyomorúság, a szegénység, és a tudatlanság, anélkül, hogy bármit tehetnénk?

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2010. november 22. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves István, köszönöm a megerősítést, és ezt a remek hasonlatot is...ha megengedi elraktározom magamban, és alkalomadtán használom...
Sokszor én is így érzem, de aztán mindig továbblendít valami. Muszáj csinálnom. Nem tudok kívül maradni.
Kérem írjon néha, és ossza meg velem a véleményét, akár itt, akár a blog levelezésében.
István | 2010. november 22.
Tisztelt Ritók Nóra Asszony,

a nyomorszéle blogot szoktam olvasgatni, annak alapján találtam ide.

Eddigi írásaival kapcsolatban szeretném kifejezni, hogy minden tiszteletem az öné, hogy egy ilyen témát felvállal, amihez képest Don Quijote harca egy eredményes, határidő előtt lezárható projektnek tűnik.

Még egyszer: maximális tiszteletem, és kívánok önnek ehhez a harchoz erőt, kitartást és sok támogatót.
csilla | 2010. november 1.
Igaz: nem megoldás nincs és hátra is van még sok-sok évtized, csak illetékesség van a nevelőintézetbe bekerülés jogcímén és még régiókon belül is fehér foltok kisközösségek és nevelőszülők terén.
terepmunkás | 2010. november 1.
Arra, hogy a nincs biztosan nem megoldás.Arra, hogy az általam is olyan sokszor emlegetett "felteszem a kezem" kihátrálás. Arra, hogy talán nem minden bentlakásos nevelőintézet kriminalizált. Arra, hogy vannak közöttük jók. Kisközösségekre, akik súlyosabb - mondjuk drogfüggő fiatalokat is kihúznak a zsákutcákból. Elkötelezett és remekül dolgozó nevelőszülőkre. Arra, hogy 14 évesen a szocializáció már valóban aligha alakítható, de az életből még hátravan sok-sok évtized. Ilyenekre gondolok.
csilla | 2010. október 31.
Igen minden élet drága és mindent meg is kell tenni egyért is,amit csak tudunk. De: én hasonlót tudnék írni egy fiúról. ezek csak azért tűnnek egyedinek, mert ritkán publikáltak. Szerintem a gyermek szocializációja már prenatálisan megkezdődik. Ha van is közösség, aki segíteni akar, de hány helyen legyen egyszerre? és folyamatosan? honnan találnak erre forrást? Vagy program szerűen pályázati pénzekből, amiknek soha sincs kifutása?
Intézmény, egyesület: hová gondozod vissza, vagy elszakítod teljesen a gyökereitől? Nem is tudom mire gondolsz.
terepmunkás | 2010. október 31.
A kérdés az, hogy van-e ma az országban olyan intézmény,egyesület, alapívány aki-ami (állami vagy más) felkészült, és megvannak az eszközei, hogy ennek a tininek a problémáit felismerje, s megtalálja a számára kivezető utat.És persze nem mellékesen, akar is tenni ezért a lányért.
csilla | 2010. október 31.
Nem is értem hogyan lehetne megunni. Elkeseredni, bosszankodni azt lehet. Együttérezni, érezni a tehetetlenséget, azt lehet. Beleunni a papírmunkába, a módszertani fölösleges adminisztratív intézkedésekbe, azt lehet. Magyarázkodni olyan személyeknek, akik a szakmai hierarchiában fölöttem állnak és számukra rém egyszerű minden papírból, amit én ÚTÁLOK: na ezt unom! Sőt unom a kompetenciahatáromat és azt is, hogy mások ebben a rendszerben nem is biztos, hogy ismerik a sajátjukat.
Azt hiszem az én szakmám is erős megújításra szorul, de legtöbbször adminisztratíve és szankcionálva újítanak itt, na ezt is unom!
L. Ritók Nóra | 2010. október 31.
Nemrég azt kérdezte tőlem valaki, akivel már jó ideje ismerjük egymást, hogy nem unom még, hogy ennyi éven át beszélek a gyermekszegénységről, a "lyukas hálóról" ahogy írod, Csilla. És, hogy van e eredménye, értelme, mert változás nem nagyon látszik...
Hát tényleg nem sok. A döntéshozók szintjén semmi, a szakma szintjén a hasonló problémákkal küzdőkkel való együttgondolkodásban igen (bár mire megyünk vele?), és némi társadalmi figyelemfelhívásban, odafordulásban, segítőkészségben igen.
Az a baj, hogy a pozitív változások a tüneti kezelésre, megerősítésre fókuszálhatnak, ami persze az egyén szintjén nagyon fontos, de az okokat nem szünteti meg.
Jó lenne, ha ezen a szinten is változhatna valami. De hogyan? Mikor tudjuk végre elkezdeni a lyukak befoltozását?
csilla | 2010. október 30.
Nagyon jó a kérdés!
Még hányat? Sőt eddig hányat tett tönkre? És mi van azokkal, akik nem csinálnak ilyen nagy tüneteket a külvilág felé? Némán szenvednek csak, és a titkaikat soha senki nem is észleli! Ebben dolgozom, de a terepen végzett munkám során sem mindig lehet észlelni az igazi családi meghatározottságot.
De sokat utazom vonattal. Ezen utazásaim során gyakran kapok szeletet egy-egy család életéből: a peronon állva, a fülkében, váróteremben. Az a fajta kommunikáció: beszéd, gesztus, mimika, mozdulatsorok egy milliőt vetítenek elém. Elborzaszt már csak az is, amikor egy göndörfürtű 4-5 éves kislány Márianosztráról énekel, gyönyörű hangon. biztos, hogy nem az óvodában tanulta, de akkor milyen lehet az otthoni szocializáció. Mi az érték, mi még az elfogadott magatartás az ilyen családoknál? Mi lehet vajon az, ami már nem? Igen, jó lenne erre valami nagyon jó eszközt találni! Igen a szegénység csökkentését, a kiábrándultságból a jövőbe vetett hitet visszaadni. A szegénységi csapdákat kikerülő megoldásokat kitalálni. A szegénységi kultúrát fel kellene számolni! Az iskolarendszer és a nagyon laza szociális háló ehhez gyenge és több helyen lyukas is.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek