OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. november 7.
» Hozzászólások (2)

Neked pörög a dob!

Az UTANPOT projekt első tapasztalatai

A „Neked pörög a dob!” egy háromszor 20 perces oktatófilm, amelyet az alkotók egy iskolai történetbe ágyaztak, így az innovációval játékfilmes keretek között ismerkedhetnek meg a tanulók. A filmvetítés utáni beszélgetést, feldolgozást segítik egy bemutató foglalkozás felvételei illetve egy az INNOVA és az OFOE honlapjáról letölthető módszertani útmutató is.

A program tesztelése 2010 május-júniusában történt közel hatvan iskolában. A próbateszt kitöltésére tavasszal került sor, ezt a kérdések módosítása követte. Júniusban, a film megtekintése előtt a tanulók válaszoltak a módosított változat kérdéseire, amelyek nemcsak az innovációval, hanem az egyéni célokkal, kreativitással, vállalkozással ill. azok társadalmi hasznosságával is foglalkoztak. A gyerekek fantázianevet választhattak, amelyet a későbbiekben is használtak. A második feladatra ősszel került sor, amikor megnézték a filmet, és ismét kitöltötték a kérdőívet, amely már a filmre vonatkozó kérdéseket is tartalmazott.

Tapasztalataim az attitűdvizsgálattal kapcsolatban

A mi iskolánkban (Budapest, XVII., Laborcz Ferenc Általános Iskola) 13-14 éves gyerekek vettek részt a munkában. Diákjaink teljesen heterogén szociokulturális háttérrel rendelkeznek, képességeiket tekintve a nagyon gyengétől az átlagos jóig terjed a teljesítményük. (A kitűnő tanulók negyedik után általában a mellettünk lévő nyolcosztályos gimnáziumban tanulnak tovább...)

A tanulók már a próbateszt teszt kitöltésénél nyitottak és érdeklődők voltak. (Ezt a szakemberek – Szekszárdi Júlia és Hanczár Gergely – is megerősíthetik.) Motiváltan és viszonylag gyorsan dolgoztak. Utána még többször beszélgettünk került az innovációról történelem órákon (XX: századi találmányok), és a tesztek további sorsáról is kérdezősködtek.

Szerintem nagyon fontos, hogy a hasonló kérdőívek előtt milyen attitűddel állunk eléjük. Ha kellőképpen kiemeljük az ő szerepüket egy folyamatban, hogy számítunk rájuk, hogy a komolyan vett munkájuk másoknak is fontos, akkor biztosan pozitív szemlélettel kezdenek a kitöltéshez. Sajnos egy másik kérdőíves feladat kapcsán láttam, hogy a pedagógus milyen lehangoltan és unottan kezdte a már a bevezetőt is. Egész lényével azt érzékeltette: „Megint itt van valami hülyeség, ami elveszi az időmet!”. A gyerekek nem is vették komolyan a kitöltést, és néhányuk teljesen blőd válaszokat adott.

A júniusi „fordulóban” résztvevő hetedikesek talán kevésbé tűntek érdeklődőnek, de ez valószínűleg a tanév végi hajrá és a „teljes kimerülés” miatt is volt. Néhány szómagyarázat kivételével önállóan dolgoztak. Őket főleg az érdekelte, hogy miért kellett a továbbtanulásról és a távolabbi céljaikról is írni, illetve hogy biztosan nem olvassa el egyetlen tanár sem a válaszaikat. (Be kellett jelölniük a kedvelt és a nem kedvelt tantárgyakat is.) Miután a szavamat adtam rá, hogy nem, megnyugodtak. Velük igazán nem tudtam beszéltetni a témáról, mert már csak a tanévzáró ünnepélyen találkoztunk.

Az idei tanév elején már szóba került az innováció, mivel nyolcadik év elején mindkét osztályban alapos ismétléssel kezdünk, tehát egy szinte minden órán előkerültek az adott kor újításai, találmányai, a mezőgazdaság vagy az ipar technológiai újításai, az ipari- technikai- digitális forradalom eredményei.

A kontrollcsoport tagjai előbb kitöltötték a kérdőívet, és utána néztük meg a filmet. Az első reakciókból már kiderült, hogy nehezményezik a sorrendet, vagyis úgy gondolták, hogy „jobb” válaszokat adtak volna, ha előbb történik a vetítés. A másik csoport a film megtekintése történt előbb. Ők sokkal gyorsabban elvégezték a kitöltést.

A filmvetítés tapasztalatai

Mindkét csoporttal tudtam beszélgetni, de nem közvetlenül a film után. Általában tetszett nekik a film, sok információ szereztek, de amikor példákat kértem, akkor a mobilon kívül nem sok mindenre emlékeztek. Úgy gondolom, hogy egy módszertani feldolgozás esetén az egyes újításoknál érdemes megállni, hogy előhozzuk a saját ismereteiket, megmozgassuk egy kicsit a gondolkodásukat. Egyébként fennáll az a veszély, ami minden iskolai vetítésnél, hogy sokan csak bámulják a képernyőt, „robotagyra” kapcsolnak. Egy-egy húszperces részt is többször meg lehet szakítani, és egy alkalommal nem is szabad többet vetíteni még az idősebbeknek sem.

A tartalmak közül kevésbé érdekelte őket a végén megszólaló innovátorok üzenetei. Nem szeretik a „beszélő fejeket”. A filmben előforduló újításokról szóló szövegek egyes részeit pedig néhányan nem is értették, nekik igen csekély a szókincsük, és saját kommunikációjukban -otthon is – csak korlátozott nyelvi kódot használnak. Néhányan túl soknak tartották a rájuk zúduló információt.

A játékfilmes történet a beszélő mobilokkal inkább a lányoknak tetszett. És itt kiemelném, hogy ennek a korosztálynak fontos, hogy a szereplők rokonszenvesek és vagányak legyenek. A lányok kimondottan lelkesedtek a cselekményért, és inkább arra figyeltek, mint az innovációs tartalomra. A fiúk közül pedig szóvá tették, hogy miért nem a találmányokat mutatták be rövid klipekben, minek kellett a körítés.

Mindkét osztályban felmerült, hogy a szereplők közül a felnőttek (szülők, tanár) nagyon kitaláltak, ilyenek nincsenek, a helyzetek nagyon kimódoltak. A fiatalokkal kapcsolatos dolgokat, történéseket sokkal életszerűbbnek találták.

Hogyan tovább?

Már az idén szeretném használni a filmeket történelem órákon, és néhány kollégám érdeklődik, hogy természettudományos tantárgyakhoz kapcsolható-e. Szerintem még osztályfőnöki és társadalomismeret foglalkozások keretében is feldolgozható a téma. Természetesen először a pedagógusokat kell meggyőzni az innováció jelentőségéről és az innovatív gondolkodás fejleszthetőségéről.

A taneszköz bemutatásra kerül november 19-én délután az Innovatív Tanárok Fórumán is.

Török Ildikó

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Szekszárdi Júlia | 2011. január 28.
Kedves Kolléga! Az innovációt valóban többnyire a természettudományokhoz kötik, pedig jelen van például a szervezeti fejlesztésekben és a mindennapi gyakorlatban is. (Éppen ezt mutatja be a film.)
Az innovációval foglalkozó projektünkről talál a honlapon egy ennél frissebb anyagot a főoldalon, érdemes megnéznie azt is, ha érdekli a téma.
A filmet ingyenesen megkapják az iskolák. Ha sikerül megnéznie, kiváncsiak lennénk a véleményére.
Balogh Ferenc | 2011. január 28.
Üdvözletem!
Megjegyzésem a bevezető cikkhez:
A filmet még nem láttam, de felfigyeltem a következőre: "...néhány kollégám érdeklődik, hogy természettudományos tantárgyakhoz kapcsolható-e." Tudtommal az innováció fogalma a természettdományok tükrén keresztül került be a köztudatba. Tehát arra gondolok, hogy első sorban a természet tudomány kapcsolódik leginkább az innováció fogalmához.
Mindezekkel szemben én mégis úgy gondolom az innováció kielemzésére a tanárok sokkal inkább rászorulnak mint a gyerekek. A gyerekek ösztönösen keresik az újat, olyat ami csak az ővék, ők találták ki. Ezt a tudajdonságukat öli ki az élet(kudarcok), a szülők és a tanárok.
Fizikusként utálom a kísérleteket (a tanárom a fizika fakultációt úgy tartotta, hogy én részemről az értettségi vizsgán végeztem el az első kísérletemet). Az innováció bármi nemű felfedezés és ezt a kísérleti fizikában lehet a legjobban rekonstruálni. Példa: Galilei-féle ejtési kísérlet, szabadeséskor a megtett út az eltelt idő nézetével arányos, amit egy középiskolás (esetleg egy tehetségesebb ált. iskolás) is képes felfedezni, ha jól állítjuk össze a kísérletet. Egy ilyen felfedezés még nekem is kedvemre való volna, de nekem már le van lőve a poén.
Igyekeztem következtesen lírni gondolataimat, remélem hasznos volt.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek