OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. november 23.
» Hozzászólások (19)

15. esélyegyenlőségi napló

Szigor és agresszió

Alig pár éve volt, amikor először szóvá tettem egy iskolában: miért kell reggel 10 percen át egyenes sorokba felsorakoztatni 90 SNI gyereket addig, amíg egyszerre nem mondják:„Jó reggelt kívánok!” Aztán nem értettem azt sem, miért az az asztal kapja délben a leghamarabb a levest, ahol a gyerekek hátra tett kézzel, síri csendben ülnek... A szakemberek azt válaszolták, én nem értek hozzá, nem tudhatom, hogy nekik nagyon fontos a szabálytudat kialakítása. Megértettem, csak az volt a fura, hogy nálunk, a művészetiben e nélkül is működtek a gyerekek...

Most több általános iskola mindennapjaiba is beleláthatok. Az egyikben különösen sok a durva, agresszív gyerek. Sok a HHH-s, és a cigány is. Amint elmegyek az elsős tanterem előtt, hallom, ahogy a tanító néni épp betereli a kicsiket. Hangosan, kiabálva, bántó hanghordozással utasít: „Na most befogod a szád, leülsz, és hátrateszed a kezed! Azonnal!”

Valami furcsa borzongás fut végig rajtam: Valóban így kell? Csak így lehet?

Sokat küzdünk mi is az órákon. Főleg, mert a halk, gyengéd mondatokat meg sem hallják.

Ugyanezek a gyerekek pár órával később jönnek hozzám órára. Az egyik fiúnak könnyes a szeme, kérdezem, mi történt. Szipogva mondja, hogy egy osztálytársa nekilökte a radiátornak, és nagyon megütötte a karját. Megnyugtatom, leülünk, rajzolunk.

Óra végére néhány szülő is megjön. A kisfiú anyukája is. Megmutatjuk a napi termést, a szép rajzokat, örülünk. Közben ejtek egy mondatot az óra eleji könnyekről is. A fiúcska neki is elmondja, mi történt. Az anyja üvöltve rárivall: „És mit mondtam, mit csinálj, ha bánt? Hogy rúgjál bele, ahogy csak bírsz. A hasába...”

Úristen! Próbálom csitítani, hogy talán nem így kellene. Értetlenül néz rám: „Miért, hát hagyja magát? Itt máshogy nem lehet. Meg kell védenie magát.”

Ja, persze, védje meg magát. De ne úgy...És az eszement gyűlölet, ahogy a szavakat kimondja, nem elviselhető. De talán ebben a rendszerben tényleg nem lehet másképp. Ahol kiabál a tanár, ott a gyerek, és a szülő is ezt teszi.

Ma egy másik iskolában voltam. Egy fiú testvérpár verekedett össze. Sírásig. Próbálok mindkettővel beszélni. Főleg a nagyobbal, aki agresszívebb. Félrevonom, magamhoz húzom. Lassan megnyílik. Óvatos kérdésekkel közelítek. Aztán már mondja. Hogy otthon a mostohaapja mindennap megveri Gyakran szíjjal. De ő kibírja. Nem is fáj annyira…és gyűlöli a másikat. Aki nem kap ki. Semmiért.

Ebben a helyzetben szocializálódik. Aztán az agressziót továbbadja. Ha teheti a testvérének. Ha nem, akkor bárkinek. Mi lesz ennek a vége?

A kommunikációnkban mintákat adunk a gyerekeknek. Pedagógusok, szülők, felnőttek, mindig, mindenhol. A túl hangos, értelmetlen, hatalomfitogtató, idomító szabályok, az agresszív megnyilvánulások nem adhatnak jó mintát a kommunikációra. Nem adhatnak jó mintát a helyes emberi viszonyokra.

Miért van, hogy mégis évtizedek óta jelen van? És főleg azokban az iskolákban, ahol a szülő sosem nehezményez, hiszen ő is ugyanezt alkalmazza a családban, tehát természetesnek veszi.

Mert őt is így nevelték otthon, és az iskolában is. Ezekben az iskolákban, családokban nem fejlesztés, hanem átörökítés folyik. Valamié, amit már nem kellene átörökíteni. De megtörténik, ma is ugyanúgy, mint évtizedekkel ezelőtt.

Csak közben úgy teszünk, mintha egy modern világban élnénk.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

zéró | 2011. február 22.
"És az eszement gyűlölet"
Jééé, csak nem őt is megszivatták annakidején? Isten hozott a klubban!
csilla | 2010. november 26.
Nóra! Értjük! Itt ezen a szinten igen:
Nincs új a nap alatt! Te is tudod a létszámmal már régóta, a normatívával (SNI - Zöldbéka után) jó pár éve játszanak a fejünk fölött. A gyermek mindenek felett való érdeke, már az első képviselő-testületi üléseken megbukott, amikor költségvetési rendeletalkotáskor meghatározták a következő tanév indítható pedagógus létszámát és utána az indítható osztályok számát. A társulások korában meg ez már könyékből ment: először lecsökkentették a következő tanév pedagógus-létszámát, majd amikor szólt a közig hivatal, hogy a társult önkormányzatoknak is kell a beleegyezésük (határozatuk) a leépítéshez: senki, de senki a testületek tagjai közül meg nem kérdezte, hogy kik ők? csak a kezüket emelték föl azokra a pedagógusokra, akik egy fél évvel még hozzájuk tartoztak. (igazgató is ült közöttük) Lesz tanulószoba, napközi, iskolaotthon minden iskolában? Hurrá? És melyik költségvetési sor szól erről a költségvetési rendeletben majd a költségvetési törvény alapján, amit mindjárt elfogadnak?
Mennyit jelent időben az e-onnál a villany visszakapcsoltatása? minimum félév! Addig a feladott házi feladatot napközi, tanulószoba, sőt asztal és szék nélkül négy óra után sötétben, hogyan is oldja meg a gyermek, szülői segítséggel. A szülő partner: hallgattam ezt 1999-től, sőt: ébresszem rá, hogy szülő!
Élelmiszer osztás, ruha-játék adomány, karácsonyi betlehemezés a faluban. Igen, miért is mondom én ezeket, velük vagyok!
A 20 éves lányom utazott a vonaton Budapesttől Tiszafüredig, egy nagy számú cigány család körül ürült ki a vagon, azt vette észre, hogy a laptopjával és a családdal egyedül maradt a kocsiban. El kezdett játszani, majd a gyermekek köré gyűltek, majd az apuka és az anyuka is mögé könyökölt a háttámlán: mindent megtudott az esküvőjükről, a halott siratásról, az elhálásról. Anya csak Ennyi! gesztus kellett: egy játék a gépen: és kommunikáltunk. Megkérdezték búcsúzóul: a férje a cigány? Öreg és régi gyógypedagógus barátném Tiszaburáról, rég nyugdíjas. Még mindig aktív, utazó gyógypedagógus, járja a megye településeinek iskoláit. Miért is van még mindig rá szükség? Ki fog tanítani ebben a foglalkoztatási formában? Ezekben az osztályokban? Hol van ennyi képzett gyp-s? Vagy csak valakinek az iránymutatásával végzik az eddigi pedagógusok az osztályokban a munkát? Akkor? Mit is fogunk elérni?
L. Ritók Nóra | 2010. november 26. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Elolvastam. A rövidebb, és a hosszabb változatot is. A cikkíró szerintem is inkább irónikusan használta a fogalmat. De ettől függetlenül a helyzet kétségbeejtő. És még ezt is próbálják a jótékony köntösbe bújtatva, hogy jobb lesz a szülőnek, mert nem kell utaznia...
Az is eszembe jutott, hogy fog majd ezzel a csodás elképzeléssel színelni az óvodák-iskolák települési létszámbiznisze...Ahogy visszatartanak, vagy küldenek attól függően, hogy jön ki az éppen megfelelő létszám az első osztályban. Tegnap is néztem két aprót: ikrek. Az egyik 9 kg, a másik 10 volt szeptemberben, most sem hiszem, hogy több. Hatévesek, de jöttek, mert jönniük kellett, felsőbb érdekek miatt. Ezeket vajon hogy kezeli majd ez a "mindig a gyerek érdekeit szem előtt tartó" rendszer. Feltehetően életszerűbb lesz így látni a gyerekeket, otthon. Persze, egy cseppet sem illetődnek majd meg, mikor a csöppnyi szobába bemegy az a pár szakember. Biztosan tele lesznek bizalommal. És vajon megjelenik a busz a gazdagoknál is? Mert problémás gyerek ott is van...Elképzelem a diagnosztikai buszt a Rózsadombon....
És még sok bajom van a törvénytervezettel. De gondolom, nem vagyok egyedül. Mit gondoltok, hány olyan szember lehetett abban a titokzatos tervezet előkészítő csoportban, akik láttak már HHH, vagy SNI gyereket? Úgy érzem, ezek az elgondolások olyan emberektől származnak, akiket bizonyára a jó szándék vezényel, de szívesen kivinném őket egy-egy élelmiszerosztásra, vagy ahhoz a családhoz, ahol épp most derült ki a 14 éves lány előrehaladott terhessége. Az apára több tippje is van. Vagy ahová most sikerült kerti wc-t vinnünk. Mert eddig nem volt a hétgyerekes családnál. Ahol a víz sincs bevezetve. Ahol nemrég sikerült visszakapcsoltatnunk a villanyt...Jajj, nem ragozom. Úgy is értitek, miről van szó. Ti értitek.
De már ez is jó a mai világban. Hogy legalább mi értjük egymást.
zoldbeka | 2010. november 26. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Nóra, itt megtalálod: www.eduline.hu/kozoktatas/ 20101122_hoffmann_rozsa_interju.aspx
efemerita | 2010. november 26.
Diagnosztikai buszokkal vizsgálgatnák a gyerekek érettségét

* Joób Sándor

2010. november 15., hétfő 17:47

“Vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszokkal” járná majd a városokat és falvakat az a szakértői bizottság, amely a KDNP-s oktatási koncepció szerint az óvonők és az iskolaigazgatók helyett döntene a gyermekek iskolaérettségéről. A javaslat szerint a jövőben aki betölti a hetedik életévét, iskolaköteles lesz. Ha mégsem elég érett egy "normál" osztályhoz, akkor előkészítő osztályba vagy gyógypedagógiai osztályba kerül.

Néhány évvel ezelőtt éppen azért tették rugalmassá a tankötelezettség kezdetét, hogy a korai iskolai kudarcokat csökkentsék. Nem az számított, hogy a gyerek hány éves, hanem az, mikor éri el a megfelelő fejlettséget ahhoz, hogy tanulni tudjon. A mai szabályok szerint ezért a gyermekeknek legkésőbb abban az évben kell megkezdeniük az iskolát, amelyben nyolc évesek lettek.

A Hoffmann Rózsa által vezetett KDNP-s oktatási államtitkárság által készített közoktatási koncepció most szigorítana ezen. A jövőben a hétéves kor elérése után mindenképpen be kellene iratkozni az iskolába.
hirdetés

Ha a szerencsétlen gyerek hétéves kora ellenére mégsem tekinthető elég érettnek ahhoz, hogy a “normál” osztályba kerüljön, a kereszténydemokrata irányítású államtitkárság két utat nyitna neki: előkészítő osztályba kerülne vagy gyógypedagógia osztályba. Előre borítékolható, hogy az ezekbe az osztályokba irányított gyerekek azonnal bélyeggel a homlokukon kezdenék meg iskola pályafutásukat.

A korai szelekcióról ezentúl nem az óvoda vagy az iskola, hanem egy négytagú szakértő bizottság döntene a KDNP-s elképzelések szerint. A bizottság tanítóból, gyógypedagógusból, pszichológusból és/vagy gyermekorvosból állna. A bizottság feladata az lenne, hogy feltérképezze a születés körülményeit, a gyermek mozgását, beszédét, érzelmi fejlettségét. Megfigyelnék a társas viselkedésüket az óvodai csoportban, az egyéni vizsgálaton pedig a gyerekek terhelhetőségét, fizikai állapotát, pszichés alkalmasságát mérnék.

A javaslat legeredetibb és egyben legrémisztőbb része azonban mégiscsak az, hogy a bizottságok később “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszokkal” járnák a településeket, hogy a gyermekeket természetes élőhelyükön figyeljék meg. Bár ezt azzal indokolják, hogy a szülőknek és a gyermekeknek így legalább nem kell idegen helyen idegen emberek előtt egyfajta vizsgaszituációt átélniük, már látjuk magunk előtt, hogyan rejtik el az anyák hétéves gyermekeiket a padláson és a konyha padlója alatti rejtett üregekben, amikor a “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbusz” megérkezik a faluba.

Nem értelmező vagy moralizáló szöveg, csak híradás "indexes" stílusban. Ez ugyan könnyen félreérthető, akár lekezelőnek is tűnhet, de az idézések mikéntje, a "legrémisztőbb" vagy a "szerencsétlen gyerek" kifejezések használata számomra semmiképpen sem a leírtakkal való egyetértést sugallja.
(Ez csak egy megjegyzés, nem okoskodás kíván lenni. Olvastam itt a "missziójáról", nagyon tiszteletreméltó (és ahogy látom, eredményes is), amit tesz, van elég ok aggodalmaskodni máson, akár a cikk tartalmán is, egy kifejezésen -szerintem- nem kell.)
L.Ritók Nóra | 2010. november 26. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Mostmár kíváncsi vagyok én is a teljes cikkre.
Nem tudja valaki elküldeni, hol találom meg?
efemerita | 2010. november 25.
"A javaslat legeredetibb és egyben legrémisztőbb része azonban mégiscsak az, hogy a bizottságok később “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszokkal” járnák a településeket, hogy a gyermekeket természetes élőhelyükön figyeljék meg. Bár ezt azzal indokolják, hogy a szülőknek és a gyermekeknek így legalább nem kell idegen helyen idegen emberek előtt egyfajta vizsgaszituációt átélniük, már látjuk magunk előtt, hogyan rejtik el az anyák hétéves gyermekeiket a padláson és a konyha padlója alatti rejtett üregekben, amikor a “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbusz” megérkezik a faluba."

Sokszor nem marad más eszköz, csak a szarkazmus. Szerintem szándékosan használta Joób Sándor ezt a kifejezést, vagy mégis szerencsétlenül, átgondolatlanul,
a szöveg egésze viszont semmiképpen sem arcátlan. Az Önök véleményéhez hasonló álláspontot tükröz.
L. Ritók Nóra | 2010. november 25. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Ez őrület...Természetes élőhely...nem tudom, hová tudunk még süllyedni. Nem olvastam, de nálam is leszakadt volna a cérna..És ilyeneket ma lehet, büntetlenül, arcátlanul írni. Ha pedig sokat olvasnak az emberek effélét, akkor már lehet tenni is. Mi lesz a vége?
Kronstein Gábor | 2010. november 25. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
Eddig nem hittem abban, hogy a KDNP jobbra áll a Fidesztől.Sok más bizonyíték mellett most az iskolaérettséghez kapcsolódó törvénytervezetük is ezt támasztja alá.Az iskolaév kezdetét szigorúan a 7. életév betöltéséhez kötik. Az iskolaérettséget az óvónők és iskolaigazgatók helyett szakbizottságok döntik el. Az éretlenek vagy előkészítő vagy gyógypedagógiai osztályba kerülnek. Később az ellenőrzés céljából laborbuszokkal keresik fel a településeket, ahol
szűkebb környezetükben szemlézik meg a szegregáltakat.
Nem is ez, hanem egy nyelvi apróság szúrt szíven. Az Index Online vonatkozó cikkében (november 15.)az újaágíró nem környezetet írt e kommandós látogatások kapcsán, hanem úgy fejezte ki magát, hogy a bizottság a kiszűrt gyermekeket TERMÉSZETES ÉLŐHELYÜKÖN keresi fel.
A természetes élőhely ökológiai fogalmát mindenki ismeri. Tudott dolog, hogy e helyeket a civilizáció szorgalmasan zsugorítja. Ezzel szemben
az átlagostól hivatalosan eltérő kicsik "természetes élőhelyeit" a növekvő szegénység és mélynyomor szaporítja. Szívesen megkérdezném Joób
Sándort, a szerzőt,miért ajándékozza a hátrányosan "más" gyerekeknek ezt az ökológiai kifejezést, amikor a többi hétévesnek otthona, családja, pajtási köre, óvodája van, s ez mind
a gyerek természetes környezete.A szegényeknek, a még szegényebbeknek, a deviánsoknak, a testi és mentális fogyatékosoknak azonban csak TERMÉSZETES
ÉLŐHELY jut a terjedő embertelenségi szótárban. fogalomrendszerben.
L.Ritók Nóra | 2010. november 25. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen Csilla, az egységes kiállás hiánya engem is zavar. És, hát, bizony, ki kell azt is mondani egyszer, hogy a pedagógustársadalom egy része, szerintem a nagyobb semmilyen érdeklődést nem tanúsít az iránt, hogy megértse a rendszer működését, összevessen törvényeket, tendenciákat, olvasson, csak azért, hogy aztán a gyerekek érdekében érvelni tudjon. A hibák elismerése? Ugyan! Nemrég egy konferencián tajtékoztam, amikor egy teljes első blokkban a hozzászólók önmaguk fényezésén túl nem jutottak...olyan volt, mint a Köznevelés....maguktól is teljesen meghatódtak. Pedig a téma húsba vágó volt, ezt is érintette, amiről most beszélünk.
Tegnap az egyik faluban a tanítónéni odajött hozzám, hogy a többiek kérésére bizalmasan akar kérdezni valamit...na, gondoltam, magára ismert az egyik írásomban...most biztosan felelősségre von. Utána belegondoltam: nagyon meglepődnék, ha abból az iskolából bárki olvasná az ofoe honlapját, vagy mást...Persze igazam lett.
Szóval, sok oka van, hogy ilyenek vagyunk, lettünk.
csilla | 2010. november 24.
Az a szörnyű, hogy mindenki tudja, tudta: kaotikus, normatívorientáltak, gyógyultnak nyílvánítottak és retardáltként BTMN-sek stb... De alig veszekedtünk EGYÜTT, MIATTUK! Most is egy páran háborgunk! Ezért néznek át a fejünk fölött, szerintem. Velünk és rajtunk keresztül velük bármit csinálhatnak, soha nem fogtunk össze, mindig is megoszthatók voltunk. Nincs ilyen, hogy pedagógustársadalom. azok, akik bennünket nem szeretnek, csak így emlegetnek minket: különleges állatfaj. És, ha jól körbenézünk szúrós szemmel magunk körül igazuk is van: vajmi kevesen látjuk át a rendszert, és ez nem a rendszer hibája! Nem is érdekelt számos fajtársunk abban, hogy rendszerben gondolkodjon. Azt hiszem ideje lenne egy megtisztulásnak. De ezt nélkülünk már egy pár éve csinálják, csak megtisztításnak nevezném, és nem csak csupán a besározottak esnek ki a lavórba, a centrifugán keresztül, hanem azok is, akik olyan helyen dolgoznak, dolgoztak, mint Nóri: nincs rá pénz!
Majd lesz szociális munkásra! vajon intézményenként, intézményegységenként, társulásonként, tagintézményenként, vagy hogy ???
Úgy, mint az iskolapszichológusokra?
zöldbéka | 2010. november 24. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Az SNI besorolások évek óta kaotikusak - és sajnos attól függenek, hogy mekkora a normatíva, amit ezekre a gyerekekre fordítani lehet. Így történhet meg, hogy értelmi fogyatékos gyerek a "felülvizsgálat" alapján gyógyultnak nyílváníttatik és így kerülhetett be eddig olyan is, aki kicsit nagyobb odafigyeléssel elkerülhette volna mindezt. Most úgy látszik, hogy "megoldódik" majd a kérdés: mindenki ide fog besorolódni és ragasztgatjuk majd a címkéket tovább.
Nórinak igaza van: hol van a prevenció?, ami tényleg alapja lehetne a kikecmergésnek... A betegségeket is nagyon nehéz kezelni, inkább a megelőzés lehetne a hatásos - olyan pofonegyszerű ez a logika - a kívülálló egyszerű parasztember (ha még van ilyen) látja, az oktatáspolitika nem - nem érdekes?
Terepmunkásnak is, aki az írástudó pedagógusok társadalom tiltakozását kívánná - vannak még egyáltalán? A mindennapok örlő kerekei között maradtak még vélemények, gondolatok, nézetek, vagy csak adjam le az órám és megtettem a magamét? Becsukom szemem, szám és nem fáj semmi?
Ugyanakkor mikor változtatott az oktatáspolitika bármilyen tervezetén ,elgondolásán a mi nyomásunkra? Mikor kérdeztek meg minket, milyen kérdésekben? Mi jutott el a végvárakig, a tantestületekig, a pedagógusig? Hozzám semmi, ha nem kerestem magam. A kommunikáció még szakmán belül sem működik - csakúgy, mint az SNI-s gyerekeket integráló iskolák őket oktató pedagógusai és a kijáró vagy ott dolgozó gyógypedagógusok között.
Nem mellesleg oké: berakunk mindenkit a dobozkába - és ki fogja őket tanítani, nevelni? Honnan lesz ehhez plusz pénz, eszköz, ember, paripa, fegyver?
Egy újabb látszatintézkedés meg fogja oldani a problémákat?
Tüzögethetjük a kék szalagokat, emelgethetünk táblákat a magasba 200-an ...Hol a pedagógus társadalom???
L.Ritók Nóra | 2010. november 24. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Tudod, ezen én is bosszankodtam az elején. Hogy miért nem szólnak azok, akik eddig harcosan kiálltak. Aztán eszembe jutott a romapedagógia. Hogy milyen eltökélt hívei voltak a ennek, és utána annak is, hogy nincs is, ugyanazok a szakemberek. Megint a döntéshozóknak való megfelelés és a könnyebbnek látszó megoldás felé haladunk. Csak ezek mindig íróasztalnál születnek, és most úgy tűnik, nem is kíváncsi senki arra, milyen viszonyban van ez a valósággal. Na nem mintha számított volna korábban, mit mondunk. Nem tudom mit kellene tenni. Most volt itt a megyében egy IPR konferencia, megfogalmaztak egy beadványt, a 7 éves munka folytatására, gondolkodom én is a közoktatási megállapodásokkal kapcsolatban, jövőre jár le az 5 éves támogatás, és esélyt sem látok a hosszabbításra...Valami nagy, összehagngolt jelzés, sőt nyomásgyakorlás kellene, még mielőtt valami végleg rossz hangsúlyokkal szerveződik át.
terepmunkás | 2010. november 23.
Itt az eredeti,http://www.commmunity.hu/2010/11/22/torvenybe-foglalt-szegregacio/ amiből Ónody idéz, meg persze az Oktpolon. Borzasztó. Eddig is sziszifuszi volt, most már..de engem igazán az bánt, hogy olyan könnyen fordulnak meg, azok is, akik eddig úgy tűnt, értik miért kell ezredszer is csendes-meleg mondatokat mondani. Azt hittem kiabálni fog mára az írástudó pedagógus társadalom, hogy állj, ne tovább. Lehet, mégis úgy van, gyakori, amit Nóri lát. És az is lehet, hogy nemsokára norma is lesz.
L. Ritók Nóra | 2010. november 23. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, ez a cikk is ezzel foglakozik. Azt hiszem én is, sokak látják majd igazolva magukat. Az eleve elrendeltség ellen harcoltam egész életemben. Most úgy tűnik, az oktatáspolitika nem fog segíteni. Azt hittem, a jövő a prevenció lesz. Hogy végre az okokon kezdünk el gondolkodni. Ehhez képest törvényesítik a beskatulyázást. Megőrülök. Nem tehetünk semmit?!
csilla | 2010. november 23.
Épp ma olvastam a köznevelés koncepcióját, amelyben az Sni-ről írnak. Sni-s lesz a 3h-s és a fiatalkorú bűnöző. Egy tény, aki 3h-s, szegregált, nagyobb közöségből származik, gyakoribb az előfordulhatóság, hogy fiatalkorú bűnöző lesz a környezet és a szegénységi túlélési stratégia miatt. Na, neki 3h-sként, fiatalkorú bűnözőként nehéz lesz elmagyarázni, hogy ez nem a túlélés törvénye, hanem a BTK-é. Akit viszont meglop, nem fog mérlegelni, hogy miért is SNI-s. Az az agresszív kommunikációt végző pedagógus, aki szerintem eddig is agressziv kommunikációt alkalmazott "tudatos pedagógiai eszközként", jóslatát látja majd beteljesedni, nem pedig a megelőzés hatékonyságára szólal meg a lelkiismerete.
L. Ritók Nóra | 2010. november 23. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
És mi lesz ezután...Olvassátok el a mai Népszabadság cikkét...Fogyatékosak lesznek a szegény gyerekek? - ez a címe.
Hogy ritka ez a megnyilvánulás? Nem hiszem. Én nagyon gyakran megtapasztalom.
csilla | 2010. november 23.
"Magamhoz vonom!"
Kik? jelentkezzenek!! A nyár elején már mezítelen 4 éves felém szaladó kislányt emeltem az oldalamra és megkérdeztem miért nem ment ma reggel óvodába? (óvodáztatási támogatás keresztkérdése) Nem kell! - mondta anyunak óvónéni. - Rossz vagyok! Közben éreztem, hogy nem oly rég guggolt le valahová a fűben...
Miért tudja, hogy rám föl lehet csimpaszkodni? Miért tudja, hogy ő rossz? Miért kell őket hazavinni ebéd után? Megkapva persze az uzsonnájukat is, hogy az egész napi napköziotthonos ellátás be legyen dokumentálva? Miért?
Mit kommunikálunk ezzel a szülőnek? Már az alsó fokban!!!! Nem lehet egy négy éves törpét elvarázsolni?
Hogyan lehet egy BNOF 81 gyerek magántanuló egy kizárólag eltérő tantervű iskolában, ott ahol pedagógiai szakszolgálat is működik? (város, bejáró gyerekkel kistelepülésről 3H-s)
Csak etikai kérdés?, hogyan lehet megszüntetni úgy egy tanuló tanulói jogviszonyt eredménytelen pótvizsga után, hogy nem gondoskodunk fogadó intézményről (aug.31. határozat kelte, 3H-s Bno-kódos)
Számomra mind rejtett agressziót (is) jelez!
terepmunkás | 2010. november 23.
Nagyon szeretném hinni, hogy ez a tanári megnyilvánulás, már nagyon ritka.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.19.
Nyáry Luca: A magántanulás mentett meg attól, hogy csődtömeggé váljak – Így látja az új törvényt egy érintett diák
A köznevelési törvény pénteken elfogadott módosításai szerint a következő tanévtől (tehát már idén szeptembertől) megszűnik a magántanulói státusz, felváltja az úgynevezett „egy...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a szá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távoz...
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
--
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.07.17.
A német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia kiáll az MTA mellett
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.17.
Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletö...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.17.
Bódis József: Nem csorbulnak a szülői jogok a köznevelési törvény módosításával
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.07.17.
Az érettségi biztos túlbuzgósága miatt semmisítették meg a Szinyei Gimnázium tizenöt végzősének érettségijét
A helyzet abszurditását fokozza, hogy az iskolában a tizenöt említett diákon kívül is voltak olyan érettségizők, akiknek az érintettekhez hasonlóan hiányzott egy-egy természettudományos...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek