OFOE a Facebook-on
Kedves látogatóink! Ma újra elindult a sajtófigyelő, amely egy ideje - személyes okok miatt - szünetelt.
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Sajátos nevelési szükségletű gyermekek

A sajátos nevelési szükségletű gyermekek oktatásának tartalmi szabályozása

Közoktatási Törvény

8.§(11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza
a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,
b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása
sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

8/B.§(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)–(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.

52. § (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra

a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló,
b) tizenöt százaléka – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló,
c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló,
d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,
e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló

esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen – egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(5) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások].

23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet

a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését végző óvoda, a nevelési programját az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.

2. § (1) Az ép értelmű testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az iskolatípusra kiadott kerettantervek és az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.

(2) Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott tantervi irányelvek V. fejezetében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.

(3) Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelését és oktatását végző speciális szakiskola és előkészítő szakiskola helyi tantervének elkészítésekor a kilencedik-tizedik évfolyamon figyelembe veheti a kerettantervek kiadásáról szóló – többször módosított – 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet VI. számú mellékleteként „FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS KERETTANTERVE” pályaorientáció, szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat tantárgyak tananyagát.

(4) A közoktatásról szóló törvény 23. §-ára tekintettel engedélyt kap az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő és oktató általános iskola, a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely alapján az iskola a tanulókat – fejlettségüktől függően – alapfokú iskolai végzettség megszerzésére vagy alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és alapműveltségi vizsga letételére készíti fel. Az iskola a felvétel előtt tájékoztatja a jelentkezőket és a szüleiket a helyi tantervben foglaltakról.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

2. számú melléklet a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelethez

A Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve
I.
Bevezető

1. A Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentumai.

A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a fogyatékos tanulók nevelésére és oktatására azon alapul, hogy a fogyatékos és a nem fogyatékos tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket.

2. Az iskolák pedagógiai programjuk és helyi tantervük elkészítésekor helyi sajátosságaiknak megfelelően alkalmazzák a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket.
A kerettantervek a közoktatási rendszer egységes működéséhez szükséges közös tartalmi elemeket határozzák meg.

Ezek a tartalmi elemek biztosíthatják, hogy minden magyar gyermek – beleértve a különleges gondozást igénylő fogyatékos gyermekek többségét is – elsajátíthassa a kultúra leglényegesebb ismereteit, iskolaváltás esetén egy másik iskolában is folytatni tudja tanulmányait – kivéve, ha a fogyatékosság mint objektív tény a tanuló szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztése mellett sem teszi ezt lehetővé –, eleget tegyen az alapműveltségi vizsga követelményeinek, és ezzel képessé váljon a továbbtanulásra, a szakképzésre.

Az alapdokumentumban körvonalazott nevelési, oktatási, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek, és az iskolák között fennálló különbségek ellenére minden iskolában legalább az általános követelmények szintjén alkalmazhatók.

Az iskolák saját pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik a közoktatási törvény rájuk vonatkozó előírásait, a rájuk vonatkozó kerettanterveket, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők és a fenntartók iskolai neveléssel kapcsolatos elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait is.

A kerettantervek az egységes közoktatás rendszerű működéséhez a rendszer oldaláról határozzák meg a fejlesztés feladatait.

3. A fogyatékos gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye a tanulók között fennálló különbségek egyik formája.
A kerettantervek az oktatásban átadandó tudást tagolják az ismeretrendszer belső összefüggései alapján, évfolyamonként, tantárgyanként az elsajátítás egymásra épülő lépései szerint. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a náluk nevelt tanulók közös és egyedi sajátosságaihoz igazodva a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A pedagógiai eljárások a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően tovább differenciálják a nevelés és oktatás tartalmait.

A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé.

A fogyatékos tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.

A különleges gondozási igény a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetősége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

4. A kerettantervek alkalmazását – a különleges gondozási igényű tanulókat nevelő és oktató iskolák pedagógiai programjainak elkészítésekor – a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve (a továbbiakban: Irányelv) segíti.
Az Irányelv a fogyatékos gyermek különleges gondozási igénye alapján a tartalmi szabályozás központi dokumentumai – a kerettantervek – alkalmazásakor a fogyatékos tanulókat nevelő intézmények helyi pedagógiai programjainak, helyi tanterveinek elkészítéséhez ad útmutatást. Az Irányelv határozza meg:

  • a kerettantervekben meghatározott tartalmak és követelmények módosítási lehetőségeit,
  • a tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
  • az iskolaérettséget megalapozó iskoláskor előtti fejlődés egyes funkcióinak és szakaszainak további iskolai fejlesztési formáit,
  • a sérült képességek rehabilitációs célú korrekciójának területeit,
  • a tananyagátadás és a fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésének lehetőségeit.

Az irányelvben foglaltak célja, hogy a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékos tanulóknál ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél, a fogyatékos tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Fejlesztésük a számukra megfelelő tantárgyi területeken valósuljon meg, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez, a fejlesztés, ha szükséges, az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is kiterjedjen, és a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé váljanak.

A sérülés jellege miatt a kerettantervekben meghatározott tantárgyi rendszer, tartalom, a követelmények az értelmi fogyatékos, valamint a más fogyatékosság körébe sorolt autista és autisztikus tanulók iskolai nevelésében, oktatásában jelentősen módosulnak.

Az értelmi fogyatékos tanulók egyes típusaira egységesen jellemző sajátosságok mellett a nevelés és oktatás során a fejlesztő, a korrekciós, a rehabilitációs és terápiás célú munka eredményeként jellegzetes különbségek alakulhatnak ki. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók egyes csoportjainál a gyógypedagógiai eljárások összessége gyorsabb ütemű fejlődést, magasabb szintű fejleszthetőséget mutat, amely a tanulási képességek módosulása ellenére lehetővé teszi a kerettantervekben meghatározott követelmények elérését a tantárgyi területek valamely részénél. A képezhetőség ezen jellegzetes különbségei miatt az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő intézmény nem mondhat le teljesen az alapműveltségi vizsgára történő felkészítésről azoknál a tanulóknál, ahol erre esélyt lát. Ennek megvalósulását az intézmények helyi pedagógiai programjuk alapján biztosítják.

A pervazív (átható) fejlődési zavarban szenvedő, autista és autisztikus (továbbiakban autisztikus) gyermekek népességcsoportjáról közös szükségleteik alapján közoktatási szempontból egységesen kell gondolkodni, mert lényegében azonos szociális, kommunikációs, gondolkodásbeli fogyatékosságaik és fejlődési zavaruk miatt (általános értelmi képességüktől függetlenül) azonos jellegű, közös speciális szükségleteiket kielégítő nevelési megközelítésre van szükségük.

Kései diagnózis, súlyos értelmi fogyatékosság, atípusos megjelenés stb. miatt esetleg csak „autisztikus tünetek” azonosíthatóak, de ha ezek a gyermek adaptációját, fejlődését befolyásolják, fontos a speciális (esetleg csak részleges) pedagógiai szükségletek kielégítése, illetve ennek megkísérlése.

Az autisztikus tanulót – mért értelmi színvonala és egyéb jellemzői tekintetbevételével – befogadó többségi iskola a speciális autista csoport intézményen belüli megszervezésével és/vagy speciális célok, elvek és módszerek integrációs helyzetben alkalmazandó adaptálásával tudja az autisztikus tanulók speciális szükségleteit ellátni.

5. A különleges gondozást igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő helyi programok kialakításán túl más pedagógiai feltételek biztosítását is igényli.
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. Az általánosan kötelező feltételeket a közoktatási törvény a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodva több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékos gyermekek számára.

6. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a fogyatékos tanulók más, nem fogyatékos tanulókkal együtt (integráltan) és tőlük elkülönítetten (szegregáltan) történő nevelésére, oktatására.
A fogyatékos tanulók fejlesztéséhez a helyi pedagógiai programokban biztosítani kell az Irányelvben kifejtett elvek alkalmazását, mind a szegregált, mind az integrált fejlesztés esetében egyaránt. A fogyatékos tanulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését jobban elősegítheti a nem fogyatékos tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A fejlesztéshez szükséges speciális feltételeket viszont általában a szegregált oktatásban lehet könnyebben létrehozni. Ezért az integrált vagy a szegregált nevelés közül a fogyatékos tanulók számára az a megfelelőbb, amely fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosít.

7. Az Irányelvben megfogalmazott célok, tartalmak és feladatok figyelembevételével, az iskola pedagógiai programjára építve kell elkészíteni a diákotthon (kollégium) helyi programját.
A fogyatékos tanulók egy része többcélú – diákotthont is magába foglaló – gyógypedagógiai intézményben teljesíti tankötelezettségét. Fejlesztésükben, személyiségformálásukban fontos, meghatározó nevelési színtér a diákotthon, mely pedagógiai célkitűzésének megvalósításában az iskolával való szoros együttműködést igényel. A tanulóknak közvetítendő értékek meghatározásánál és a terápiás célú foglalkozások tervezésénél alapul szolgál az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve. A diákotthoni nevelőmunkának a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését kell szolgálnia, és a tevékenységek mindegyikét át kell hatnia a játéknak, a tanulásnak és a munkának. Az itt folyó pedagógiai munka során is kiemelkedően fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. A diákotthoni foglalkozások szervezése során kiemelt szerepet kell kapnia a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztésének, az egészségnevelésnek (a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, az egészségfejlesztés képességeinek megszerzése, megőrzése), olyan tevékenységi formák (szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek) alkalmazásának, amelyek a tanuló későbbi életközegében való eredményes társadalmi beilleszkedést is elősegítik. A diákotthonnak törekednie kell a családi funkció pótlására.

Az egyes fogyatékosságokra vonatkozó fejlesztési elvek a rendelet alábbi mellékleteiben találhatók:

II. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
III. A látási fogyatékos (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
IV. A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
V. Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei
VI. A Beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei
VII. A súlyos fejlődési zavar más csoportjaiba tartozó (más fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A) Részképességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei
B) Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista és autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei

--

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.12.
A szülő felelősségévé tenné a KDNP, hogy szakmát szerezzen a gyerek
Az új szakképzési törvényhez nyújtott be a kereszténydemokrata Hollik István módosító javaslatot. Ez – osztrák példára hivatkozva – a szülők (vagy a kiskorú tanuló törvényes ké...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.12.
Nem kötelező, de nagy előnyt jelent felvételinél a nyelvvizsga
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez, de azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával,...
(Forrás: infostart)
--
2019.11.12.
Részletek a szakképzés átalakításáról
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása -...
(Forrás: infostart)
--
2019.11.12.
Készíts te is digitális tananyagot - Prievara Tiborral!
A tanfolyam előadója Prievara Tibor, a #school létrehozója, a TanárBlog írója, A 21. századi tanár és A 21. századi iskola című könyvek (társ)szerzője, aki Nádori Gergellyel együtt imm...
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
--
2019.11.12.
Nem született még döntés a nulladik osztályról
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan semmiféle új információt nem hozott nyilvánosságra, mivel a dokumentummal kapcsolatosan nem született még dönt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.12.
Háromszázezret érhet egy jó vizsga
Csaknem négyszeresére emelkedik az ösztöndíjasok száma a szakképzésben: míg az idén 33 ezren kaphatnak juttatást, 2021-ben már 110 ezernél is több diá­kot fog támogatni az állam. A kezdetben...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.12.
Visszaüt a migránspropaganda: Ferencvárosban az Erdogan-féle magániskolától féltik a lányokat
Az emberekben nyomott hagyott a migránsok elleni propaganda, és már Erdogan magániskolájával kapcsolatban is olyan félelmek jelennek meg a helyiek körében, hogy lányokat fognak megerőszakolni...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.12.
A Nemzeti Bántalmazás Rendszere
Kiverték két fogát és eltörték több bordáját egy 15 éves fiúnak egy fiatalkorú banda tagjai a Széll Kálmán téren, kés is volt náluk. De ez a riport nem róluk szól. Nem is arról a...
(Forrás: Népszava)
--
2019.11.12.
A belügyminiszterhez fordult Baranyi Erdoganék iskolája miatt
Pintér Sándor belügyminisztertől kért tájékoztatást hétfőn Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a kerületben helyet kapott török alapítványi Maarif Általános Iskola és Gimn...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek