OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. december 4.
» Hozzászólások (6)

Brutális színház

Pedig hogy idegenkedtem a drasztikus színházaktól! Emlékszem a legelső párbeszédemre Gabnai Katival: bő két évtizede egy, a földhöz vágott sörösüveg éles darabjával hadonászó, egymást igazán véresre verő diákszínpadi előadás után elejtettem egy szörnyülködő mondatot, mire ő: „Biztosan jó gyermekkorod volt!” (Persze a színpadi üvegtörést ő is elítélte.) Akkor nagyon elgondolkoztam ezen a mondaton, de saját rendezéseimben azért mindig igyekeztem elkerülni a szupernegatív, végletesen életszerű jeleneteket, jobban hittem a kicsi áttételességgel, elvonatkoztatással dolgozó színházban.

Aztán Gabnai Kati tanárom lett a Színművészetin, és pont hozzá fordultam most, amikor megkértek, hogy osztályommal rendezzünk meg egy diszkóbaleset-szimulációt. Válaszában a téma végtelen fontosságára hivatkozott: emiatt meg kell csinálni, csak figyeljek a színpadi formára.

És tényleg: lassan két évtizede már, hogy Pápán, a református tanáregyesület konferenciáján Szarka Miklós lelkész-pszichológustól a következő mondatot hallottam: az iskola első számú feladata a gyermekmentés. Pedig akkor még… Azóta a problémák elképesztő tempóban hatványozódnak, gyermekeink érzik, hogy nem fontosak politikának, gazdaságnak, iskolaügynek, pénzügynek; körülveszi őket a hazugságok rendszere, kallódnak is rendesen – nyilván könnyebben választanak rossz megoldásokat. A diszkóbalesetek rémítő száma is ezt bizonyítja.

Szóval elvállaltam az ügyet. De mit csináljak? Hogy érjem el, hogy se a nézők, de főleg a szereplő gimnazisták ne sérüljenek? Mert egy ilyen, a dolgok legeslegközepét megmutató nagyon reális történet bizony szíven üthet nézőt is, szereplőt is.

A színház fontos része ugyanis az elidegenítés. Hogy állandóan tudatosítani kell: amit látunk, az játék, - nem a valóság, csak annak mása. Ezt már a görögök is tudták: a maszk, a kar, az ének mind-mind az elidegenítést szolgálták.

És itt jött segítségemre a drága Brecht, aki mindezt rendszerbe foglalta. Aki a néző elé állítandó legfontosabb kérdésnek nem azt tartotta, hogy „Úristen, mi történik a szereplőkkel”, hanem hogy „Úristen, miért csinálják mindezt, amikor nyilvánvaló, hogy hülyeséget tesznek”.

A téma, a megvalósítás fő része – amikor igazi mentők, tűzoltók, rendőrök, orvosok igazi hordágyakra teszik a szereplőket, igazi fekete fóliával takarják le az áldozatot – meglehetősen sokkoló. Ezért kellettek a nyilvánvalóan elidegenítő megoldások. Eleve kértem egy dobogórendszert a szervezőktől néhány apró díszletelemmel: fontos volt a fél méter kiemelkedés is, de még fontosabb, hogy végig látható legyen egy színpadi építmény. A baleset elé három rövid, egymástól viszonylag messze levő jelenetet találtunk ki: az elsőt a diszkózó fiatalokról, a másodikat egy rendőr családjáról, a harmadikat a bulizó későbbi áldozat szüleiről. A jeleneteket dobolással különítettük el, és egy kikiáltó előre összefoglalta a tartalmukat, például a legsúlyosabbnál: „Negyedik jelenet, melyben egy halálos áldozat és egy súlyos sérült is lesz.” A végén pedig még énekeltünk is egyet.

Ami az egészben a „csel”: azért a színház máig nagyon-nagyon erős hatású. Brecht jól kitalálta: gyakran ezek az elidegenített, racionálisan megtervezett előadások még ütősebbek lehetnek, mintha csak a legközepét mutatnánk be.

A legjobban persze a középső résztől féltem. Mert nyilván a magunk dolgát elpróbáltuk sokszor, de nem tudtam, mi lesz a gyerekekkel, ha visítanak a szirénák, villog a kék fény, ha a mentősök vizsgálják, hordágyra teszik őket. És mit csinálnak a könnyebb sérültek annyi ideig? Egészen döbbenetes volt, amit utólag mondtak: teljesen megfeledkeztek magukról, szinte önkívületben dolgoztak (Dóra például az áldozat kezét fogta, simogatta anélkül, hogy tudatosult volna benne, mit csinál).

A végén elénekeltük még az áldozat kedvenc dalát, a Fiúk ölébe a lányok című Tankcsapda-számot. Hát bizony hamisra sikeredett: a gyerekek nem bírták sírás nélkül. Bevallom, nem bántam. De nagyon örültem, hogy szerveztem utána egy beszélgetést: végtelenül fontosnak éreztem, hogy minden gyerek elmondhatta, mit érzett az előadás közben.

A végén hadd tegyek még két várospolitikai megjegyzést.

Sokan érezzük, hogy kisvárosunk (Mezőtúr) szabadeséssel zuhan a megsemmisülés felé. Most együtt dolgozhattam rendőrökkel, tűzoltókkal, mentősökkel, és láttam, mekkora jó fejek vannak közöttük. Olyan emberek, akikkel ezelőtt legföljebb egy udvarias köszönés erejéig váltottunk szót. Most viszont közös, egymás felelősségére építő munkánk volt! Régóta mondom: a város egyetlen esélye, ha a jó fejek megtalálják egymást, és elkezdenek együtt dolgozni fontos ügyeken.

És ez az esemény bizonyította, mennyire kellene vigyáznunk, figyelnünk fiataljainkra. Egyrészt a történet megmutatta, mekkora veszélyben vannak. Másrészt viszont ahhoz, hogy mindezt megmutassuk, kellett egy olyan osztály, aki évek óta nagyon-nagyon komoly munkát végez gyakran egészen méltatlan körülmények között (penészes próbaterem, kevés négyzetméter). Ha a fenntartó, a városvezetés azt szeretné, hogy legyen még fiatal húsz év múlva is a városban, hogy legyen a jövőben is olyan osztály, aki képes valami értéket felmutatni, akkor bizony lehetőségnek tekinti jó iskoláit, dolgozni hajlandó és képes fiataljait, nem pedig pénzpazarlásnak.

Achs Károly

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Szarka Emese | 2011. február 2.
Ez egy nagyon példaértékű munka!
Juli | 2010. december 21.
Kedves Éva! Fel fog kerülni a honlapra a film is majd januárban. Szerintem megrendítő...
Vatai Éva | 2010. december 21. | vataienator[kukac]gmail[pont]com
Fontos lenne látni, megmutatni, nyomatni....És meggyőzni az illetékeseket, hogy ilyen csatornán lehet a fiatalokhoz szólni. Osztályaim az ORFK által szponzorált diszkóbalesetes tájékoztató filmeket látják: megszakadnak a röhögéstől, annyira művi, patetikus és hazug.
ax | 2010. december 15.

Bocs, csak távolról (vagy mégsem?) kapcsolódik az ügy.
Tavaly elhangzott, hogy egyes érettségik, pl. a drámaérettségi (meg az ének, rajz, tesi stb. - szóval pont a fontosabb kompetenciákat fejlesztő tárgyak) eredményei a továbbiakban nem számíthatóak be a felvételi pontokba. Bravó. Nyilván lebeszéltem az osztályt róla. Ma délután halljuk, hogy az idei évben mégiscsak beleszámít, majd 2012-től nem. Az osztályom fel van bolydulva, miközben a félévünk ráment gyakorlati műsorkészítésre, nyilván az elméleti rész kárára. Mindegy, meg tudjuk csinálni, csak hát milyen oktatási rendszer az, amelyik egy folyamat közepén kétszer is (először harmadikban, majd negyedik decemberében) változtatgat a kimenet szabályain????
zöldbéka | 2010. december 5. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Egyetértek veled. Ugyanakkor egy nagyon fontos dolgot meg én hadd emeljek ki Ax írásából: ha megtalálják egymást és összefognak egymással azok az emberek, akik valóban tenni akarnak a gyerekekért, az iskoláért, a hivatásukért, akkor nem kell várni a "soha megoldást nem adó" -csak ígérgető- oktatáspolitikára és képviselőire! Csináljunk egy jobb világot és aki ebben nem akar vagy nem tud részt venni, az ...
Azt gondolom, hogy azoknak ott fenn mi nem létezünk és nem létezik az éhes, nyomorgó gyerek sem - csak papíron. Olyan ez, mint pedagógusképzésben úgy nevelni pedagógusokat, hogy a képzők sosem láttak "testközelből" osztályt, gyereket, sosem ízleltek "iskolaszagot", éreztek hangulatot. A társadalmunk sosem fog ráébredni, ha mi nem ébresztjük rá ...
terepmunkás | 2010. december 5.
Nekem az utolsó mondatod a legfontosabb. Ha nem ébred rá a társadalmunk, hogy a gyermek nem mínuszos költségvetési tétel, nagyon nagy bajba kerülünk mindannyian.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-...
(Forrás: Index)
--
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az...
(Forrás: Qubit)
--
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika...
(Forrás: Városi Kurír)
--
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos...
(Forrás: Forbes)
--
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott á...
(Forrás: mérce)
--
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek