OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2010. december 13.
» Hozzászólások (8)

16. esélyegyenlőségi napló

Konferenciák üzenetei

Pár éve kezdődött bennem az elviselhetetlenségig fokozódó tiltakozás. Addig, amíg már nem bírtam tovább. Állampolgári nevelés, demokratikus készségek, vagy valami hasonló volt a konferencia címe. A plenárist még kibírtam. A szekcióülésen szakadt el e cérna. Asztaltársaim hosszas értekezésbe kezdtek a gyesről visszamenő nők helyzetéről, a családbeli hagyományos szerepek tarthatatlanságáról, mekkora probléma, hogy a nők nem tudnak megfelelően élni állampolgári jogaikkal. Hogy a képet érthetőbbé tegyék, férfimagatartásokat ecseteltek, utcán, üzletekben, munkahelyeken. Persze, tudtam, ez is fontos.

De emlékszem, akkoriban szembesültem azzal, hogy az egyik faluban talált gyerekek, akik egy uzsora sújtotta családban éltek, fáztak, éheztek, és a kutyájukkal egy ágyban aludtak, nem egyedi esetek. Akkoriban értettem meg, hogy tömegesen élnek ilyen családok a cigány lakta falvakban, nálunk is, és másfele is. Úgy éreztem, talán a magyar társadalomban nem az a legégetőbb probléma, hogy a családban ki főzi meg a vacsorát, talán fontosabb az, hogy van e mit főzni.

Aztán ment a történetem tovább. Amikor a bizalomról szóló beszélgetésen nem bírtam a csodálatos képet festő beszámolókat, a partnerként viselkedő szülőkről, a hatalmas oktatási sikerekről, csodálatos hangulatú tanórákról, és mire szóltam, már úgy éreztem, én egy másik Magyarországon élek.

Legutóbb már előre elnézést kértem az ünneprontó előadásért. Értettem a konferencia üzenetét, megértettem az első előadásokból, pozitívnak kellene lennie, és már nem is csodálkoztam, hogy a kiállítási anyagnak felküldött szociofotók lemaradtak a gyerekrajzok mellől, pedig együtt lett volna üzenetük.

A másikra nem tudtam elmenni, külföldi pedagógusok voltak nálunk a suliban, ott kellett lennem. De a kiállításunk ott volt. A szegénységről szóló konferencián. A svédasztal mögött, dekorációként. Rajzok, mélyszegénységben élő gyerekek munkái, és mellettük fotók, az alkotás menetéről, putrik mellett rajzoló, mezítlábas gyerekekről. Előttük Bunsen égővel melegedő töltött káposzták. Fura kép lehetett. Jó, hogy nem láttam.

Aztán hallottam, olvastam a konferencia politikusok által megfogalmazott üzenetét: aki dolgozik, nem szegény. Azok szegények, akik nem dolgoznak. Tehát a szegénység egy személyes döntés.

Jó, hogy nem voltam ott. Azt hiszem ordítottam volna.

Tudom, a konferenciáknak, szakmai találkozóknak pozitív kicsengésűeknek kell lennie. De úgy látom, elhallgatunk problémákat, eltussolunk dolgokat, a nagy összefüggések hangzatos hálójában elmarad a problémákon való gondolkodás. Az üzenetek általánosságok szintjén maradnak, vagy elcsúszott, más érdekeket kiszolgáló hangsúlyúakká válnak.

Én már nem beszélek az előadásokban sikerekről, nem azért, mert nincsenek, csupán, mert nem érzem fontosnak. Annyira nem, mint a tömegeket érintő megoldhatatlan problémákat. Azokról kellene beszélnünk végre. Hogy amikor az ember hazafele utazik, érezzen hozzáadott értéket, problémamegoldásra inspiráló gondolatokat, és ne a svédasztal emléke maradjon meg a gyomorban, hanem valami más, a fejben, és a lélekben.

Valami elcsúszik. Itt is. Vagy csak én vagyok rossz helyen?

L. Ritók Nóra

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

zöldbéka | 2010. december 21. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Megértem az "elkeseredést" - ha már mi, pedagógusok és egyéb szakemberek a gyereknevelésben, sem értjük ugyanazt ugyanazon, akkor mit várjunk el másoktól? Igen, úgy tűnik, hogy rossz helyen vagyunk és rossz korban. A problémákat nem illő sem kimondani, de még észrevenni sem. Ha megteszed, akkor te válsz a többiek szemében ennek az "értelmiségi" rétegnek az árulójává. Ennek ellenére látjuk, tudjuk, érezzük a problémákat, mert nem lehet elmenni mellettük tétlenül. Terepmunkásnak megint igaza van: meséljünk, beszéljünk a sikerekről - mutassuk meg, hogy lehet így is, itt is, még akkor is, ha a villanyt újra ki fogják kapcsolni és a tetüt hazavisszük családunkba is, mikor átöleljük a gyereket. Mert nem lehet másképp.
A klimatesztek ugyanezt a képet erősítik: a volt iskolámban világosan kiderült a "névtelen" vélemények (mert már legfeljebb így mer véleményt mondani bárki is, hiszen folyamatosan zsarolják állásának elvesztésével) alapján, hogy mik is a fő bajok. Aranyosan el lett kenve - tulajdonképpen nincsenek is bajok, csak sértődött, tüskés, hülye emberek, de Mi "létrehozunk majd team-eket, amelyek a megoldáson fognak gondolkodni" - a következő évtizedekben. Mert a valódi megoldás kényelmetlen és kínos lenne és azt követelné, hogy feladják biztos, egymás érdekeit védő állásaikat, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy a gyerek nem fontos. Mert a gyerek nincs.
Ezek a gyerekek nem is léteznek a vezetőink, az okt. politikusok, politikusok számára - sokszor még saját kollégáink számára sem.
Szerencsére vannak még, kiknek igen.
Jó helyen vagy, csak rosszkor. Ez egy rossz kor.
terepmunkás | 2010. december 20.
Nóri, nem vagy háborodott. És a sikereidről -sikereitekből is köteteket lehet sorolni.Szerintem ha legközelebb konferenciázol mesélj csak sikertörténeteket! De abból a felhozatalból, amit a fn-ben írsz. Siker a visszakötött villany. A néhány hónapos tetűtelenség. A háromszor egymás után benéző gyerek.A színesceruzát forgató 16 éves anya.A pompásra mázolt óvodafal.A megtalált civilek, akik nyaralni viszik a tanítványaidat.
L. Ritók Nóra | 2010. december 20. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Azt hiszem, igazad van. Mindenki mindig jót ír. Ezért kérdezem az írás végén: én vagyok rossz helyen? Én látom csak így? Mindenkinek jó ez így?
A kommentekből azt látom, vagyunk egy páran, akiknek nem...
De lehet, olyan ez, mint a tanév végi értekezletek. Ott sem mondja meg senki, hogy kudarcai voltak...vagy hallgat, vagy fényez. Jobb esetben kölcsönösen egymást, rosszabb esetben magát. Így a jó...mindenki elégedett...Vagy eszembe jutottak a klímatesztek. Volt hozzá szerencsétek? Az is olyan szuper képet festett. Legalábbis a környékünkön mindenhol.
Hmm. Lehet, tényleg én vagyok a hülye.
meseszép | 2010. december 20.
nem kéne tenni is valamit? például az elégedettség-mérő lapokat nem rutinból kitölteni, vagy fásultan ikszelni (úgyse számít, mit írok), hanem leírni, mi a valódi véleményünk.
ami nekem is hasonló. bár én is csak odáig jutottam el, hogy ki se töltöm.
amíg nincs kellően sok negatív visszajelzés, nem fog változni semmi. lehet, hogy így se, de legalább nem asszisztálunk hozzá.
csilla | 2010. december 16.
Az elmúlt két hétben szociális munkás nappali tagozatos gyakorlóst fogadtam. A motivációval megáldott gyermeket próbáltam felkészíteni arra, amit majd családlátogatás során tapasztalni fog. A látvány is bőven meglepte még a felkészítés dacára is de a szag volt az, amit én sem tudtam neki elmagyarázni. Az első helyen beleszippantott, és egész nap émelygett a gyomra. A hét végére a fehér kabátja a lakásokban terjengő poros füsttől és a kinti állandóan szakadó esőtől sárpöttyös lett. Kötött sapka alatt lévő haját minden este meg kellett mosnia, mert átvette a szagot. A családok gyermekeit meglátogatva az óvodában és az iskolában, már értette miért más illatúak ezek a gyermekek, még ha a ruhájuk, testük tiszta is.
Hogy bírod? kérdezte. Döntsd el akarod-e csinálni! és azt mondta: úgy, mint Te igen. Na, ő nekem felért egy plusz karácsonyi ajándékkal. plusz egy fő mellettünk.
Ugye mennyit jelent a személyes példa! Ahogy mutatunk példát kezdő szakembereknek, úgy kapcsolódnak be ők is a folyamatokba. Legalább is ezt így akarom hinni.
Domokos Zsuzsa | 2010. december 16. | domik[kukac]t-online[pont]hu
Döbbenetes, mennyire el tudtam szakadni a valóságtól! Magam mindig azt hittem, az a pedagógus.aki pozitív kisugárzású, mert aki pesszimista, az nem való katedrára. Azt hittem, a pedagógusok hivatása, hogy pozitív kisugárzásikkal a gyerekekbe önbizalmat, tetterőt sugározzanak. Azt hittem, mindenre van megoldás, csak akarni kell. Úgy véltem, a konferenciák arra jók, hogy feltöltsék lemerült "aksinkat", hogy találkozhassunk hasonszőrűekkel, lelkesekkel... Döbbenetes, mennyire megváltozott a helyzet. És félek, nemcsak én, a nyugdíjas áll csodálkozva a tények előtt: hogy gyerekek éheznek (erről édes jó szüleim meséltek sokat, akik a Horthy-rendszerben nőttek fel), hogy a tanárok fásultságának fő oka nem az, hogy a mai társadalomban nem lehet tekintélye annak a tanárnak a gyerekek előtt akik nem "trendi" cuccokban villog, - hanem a TEHETETLENSÉGÜK érzete. Az a "kiégettség", a pesszimizmus fő oka, hogy a társadalom kibeszéletlen, megoldatlan gondjainak (romakérdés, erkölcsi kérdés, szexuális nevelés, egészséges életmód, környezetvédelem stb. ) zömét a pedagógusokra hárítja át a társadalom/oktatatáspolitika(?). "Majd az osztályfőnök beszélget erről is a tanulókkal, és akkor minden jobb lesz." De miről beszéljünk az osztályfőnöki órákon? A heti egy órában még a kérdések felvetéséig sem jut el egy lelkiismeretes gimnáziumi osztályfőnök!
Minden estere azt hiszem, aki komolyan veszi, hogy gimiben a jövőbeli értelmiséget neveli, olvastassa el a tanítványaival ezt a cikket. Lássák, mire számítsanak, akik orvosnak, tanárnak, ügyvédnek, szociális munkásnak állnak majd, mire kell megoldást találniuk. A társadalom kettészakadása immár nemcsak világnézeti alapon teszi nehézzé a jó megoldások megtalálását, de alighanem szociális robbanás is fenyeget bennünket.
Én még mindig úgy vélem, a jövő nem a politikai elittől, hanem a tanáremberektől függ! Lehet, ebben is tévedtem. De Nóra cikke akkor is HATALMAS TANULSÁG.
L. Ritók Nóra | 2010. december 16.
Drága Csilla! Ez jó..mármint a szupervízor. Tőlem is kérdezték már aggódva egy-egy hozzászólásom után, hogy valami baj van? És volt, aki ajánlott már terápiát is. Persze aggodalomból, tudom.
Mert féltenek, hogy felőröl a probléma, vagy a problémaérzékenység...vagy mindkettő..Vajon hányan érezzük úgy, hogy ebbe bele lehet őrülni?
Persze nem fogunk. Csak ránk ez a feladat rendeltetett. Tegnapelőtt azt kérdezte tőlem egy újságíró, hogy lehet azt kibírni, hogy az ember ennyit tanul, dolgozik, és, hát pedagógusként nem keresi halálra magát..Most ez különösen aktuális, hisz a nem önkormányzati iskolák, így mi sem kaptuk meg a normatívát még...Mondtam neki, hogy amikor az ember ezt a pályát választja, akkor nem a pénz izgatja. Mert akkor nem jól döntött. Kérdezte, akkor mi? Amiket ekkor felrosoroltam, azok alapján meg tényleg mehetnék terápiára...
csilla | 2010. december 15.
Kedves Nóra!
Az írásaid mindig szíven találnak. Tényleg ennyire kevesen lennénk? Van olyan barátom, aki aggódik értem, mert azt hiszi, hogy szupervízorra lenne szükségem. Én jól vagyok! De, hiába, a barátaim aggódnak értem. Nem én vagyok beteg lelkileg, hanem a társadalom, aki nem látja ezt és ennek veszélyét.
Te vagy az igazi, aki lelkileg és szakmailag is megerősítesz. Ez Az Igazság, akár akarjuk látni, akár nem. Ez is , és főleg Ez, Ma Magyarország. Csak árnyalatokban különböznek bizonyos réteghelyzetek. A megoldáskeresőket, hurráoptimizmussal ellátott konferencia tartókat meg szemfényvesztőknek nevezem. Mondjuk ki végre: azok! Jöjjenek el, nézzék meg, kérdezzenek bennünket! Várjuk őket! Meg akarjuk mutatni!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek