OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 2.
» Hozzászólások (3)

Fiúk – lányok - pedagógusok

(Részlet a Nemi szerepek című pedagógiai kurzus anyagából)

Az ún. konnektivista pedagógiai kurzusokról már korábban beszámoltunk. Most a nemi szerepekkel foglalkozó virtuális vitából (a kurzus moderátora Szabó Móni) emelünk ki néhány tanulságos, az iskolai nevelést különösen érintő részletet. Vajon különbözőképpen viszonyulnak-e a pedagógusok a különböző nemű gyerekekhez?

„A fiúkkal általában több a gond...” (Szekszárdi Júlia)

Egy a bizalommal és a közösségi értékekkel foglalkozó műhelybeszélgetésen hallottam Ranschburg tanár úrtól a következő kategorizálást. Négy csoportra osztotta a kisiskolásokat annak megfelelően, hogy hogyan viszonyul hozzájuk a pedagógus:

  • 1. szeretett gyerekek, általában lányok (szófogadó, kedves, tisztelettudó, tiszta, szorgalmas stb.);
  • 2. elismert gyerekek, általában fiúk (sok ugyan a baj velük, de csillogóan okosak);
  • 3. "indiferens" gyerekek, általában lányok (észrevétlenül vannak jelen, ki tudja, milyenek);
  • 4. veszélyes gyerekek, általában fiúk (súlyos magatartási problémák, megbotránkoztató viselkedés deviancia).

Saját tapasztalataim is alátámasztják e kategóriák meglétét. Évtizedek óta általános vélemény, hogy a fiúkkal általában több a gond, a lányok simulékonyabbak, s mivel a pedagógusok túlnyomó többsége nő, könnyebben boldogulnak a lányokkal.

Serdülőkorban ez a dolog a közismert okok miatt megváltozik. Úgy érzékelem azonban, hogy a serdülőkor jellemzői manapság néhány évvel korábban jelentkeznek, mint ezelőtt. Feltételezhetően sok minden más lett a fiúk és lányok vonatkozásában, illetve a pedagógusok hozzájuk való viszonyában is. Nekem úgy tűnik, hogy a jelenlegi generáció tagjai közötti különbség kb. 10 éves kortól nem a nemi hovatartozástól függ.

Létezik általánosítható különbség a különböző nemű serdülők pedagógiai megítélésében? Ha igen, miben áll ez?

„Általánosítható különbségek nem nagyon léteznek” (Rédai Dorottya)

Szerintem általánosítható különbségek nem nagyon léteznek a nemek között, legalábbis túl sok a „szabályt erősítő kivétel”. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e valamilyen különbség fiúk és lányok – illetve most az ő pedagógiai megítélésük között – akkor rögtön vissza lehet kérdezni, hogy melyik fiúk és melyik lányok között. A nem mellett még vannak más tényezők is, és ezek együtt alkotják az illető személyt és pedagógiai megítélés tárgyát. Hosszas elméleti fejtegetés helyett inkább mondok egy példát. A budapesti szakközépiskolában, ahol most a phd kutatásomhoz végzek terepmunkát, a nemek aránya viszonylag kiegyenlítettnek látszik. A diákok többségének a szülei kétkezi munkások, és ők is nagyrészt azok lesznek. Elég sok roma gyerek jár az iskolába. Néhány tanárral beszélgettem eddig, és azt vettem észre, hogy nagyon óvatosan nyilatkoznak, mikor a roma diákokról kérdezem őket, azt mondják, hogy „nekik más a kultúrájuk” Tehát ennek a gyerekeknek a pedagógiai megítélését befolyásolja a nemük, az etnikai és osztályszármazásuk, a feltételezett szexuális irányultságuk. Persze ha a gyerekekkel elbeszélgetsz, akkor rögtön kiderül, hogy sokkal árnyaltabb a kép, egyáltalán nem biztos, hogy ezen pedagógiai megítélésnek megfelelően szeretnének/fognak élni...

„Nem igaz konkrét gyerekeknél” (Csata Orsolya)

Érdekes ez a felosztás, nagyban bólogattam az olvasásnál, viszont letéve a laptopot megpróbáltam az én diákjaimat is besorolni. A felénél csak sejtettem, a végén már tudtam, mennyire nem igaz ez a konkrét gyerekeknél. És hogy tennék még néhány újabb kategóriát hozzá.

„Legfeljebb a kisiskolásoknál igaz” (Szekszárdi Júlia)

Úgy gondolom, hogy ez a kategorizálás, ha működik is, legfeljebb a kisiskolásoknál igaz. Neked milyen korú diákjaid vannak? Mert engem pontosan az érdekel, hogy az idősebb korosztály, tehát a serdülők körében van-e eltérés a különböző nemű diákok megítélésében, s ha igen, érzékelhető-e ebben valami általánosítható tendencia.

„A kategorizálás és sztereotipizálás folytonos dolog...” (Szabó Móni)

Úgy gondolom, hogy az alapvető megítélés, miszerint kisfiúk és kislányok, majd nagyfiúk és nagylányok, aztán férfiak és nők vagyunk, folyamatosan áthat mindenféle megítélést. Ezeket nyilván árnyalják az egyéb “címkék” kereszt-kategorizációk, ahogy hívjuk ezt a szociálpszichológiában), tehát a Dóri által említett példában a “roma lány”, vagy maga a kor is ilyen, “kislány” vs. “öregasszony”, stb.)

A nemek megkülönböztetése, azaz a kategorizálás és sztereotipizálás tehát folytonos dolog, nem hinném, hogy az életkori szerep, sztereotípia (t.i. serdülő) ezt elmosná. Azok a vizsgálatok, amelyek a tanári bánásmód különbségéről szólnak, kisiskoláskorú és serdülő gyerekekre is vonatkoznak. Az elvárások maguk tehát kevéssé változnak, ami viszont sokat változik, azok maguk a gyerekek: idővel ugyanis egyre inkább “idomulnak” az elvárásokhoz. Jó példa erre a matematikai képességekkel kapcsolatosan: ebben alapvetően a fiúktól várnak el jobb teljesítményt a tanárok, a vizsgálatok szerint kisiskolás korban valójában nincs nagy különbség, serdülőkorban viszont már jelentős fölénye tapasztalható a fiúknak.)

Szociálpszichológiában is sokat foglalkozunk ezzel a “kompetencia” vs “szeretetreméltóság” kérdésével. A kutatások szerint úgy tűnik, hogy a nők megítélésekor ezek egymást KIZÁRÓ kategóriák. Tehát egy nőt szeretünk, ha kedves, szófogadó, tisztelettudó, de nem különösebben gondoljuk úgy az ilyen nőkről, hogy kompetensek. Ha viszont egy nő kompetens, akkor előbb-utóbb elismerjük ugyan a teljesítményét, csak már nem fogjuk szeretni (ld. a “karriernő” képét pl…) Szóval a diákok megítélésében is alapvetően működhet ez a kettősség, még ha talán árnyaltabb, enyhébb formában is.

A lányokat más rendszerben kell felkészíteni (Jenei Zsolt)

Szerintem nagyon is! Az iskola világát napi élmények hiányában nem tudom, az elméleteket meg nem ismerem. De karate edzői tevékenységemben ez nagyon is fontos. A lányokat más rendszerben kell felkészíteni és más fajta törődést igényelnek, mint a fiúk. Ebben a sportban eleve kisebbségben vannak és nem is “lányos” a közeg. Mivel a karate küzdősport, a lányoknak az önbizalmára jobban kell figyelni. Szélesebb érzelmi kapcsolatuk van a világgal, ezért edzőként számos esetben jobban meg kell válogatni a szavainkat. Mások a motivációs eszközök is. A versenyzői szinten ezért foglalkozik a lányokkal más edző, mint a fiúkkal.

Az edzésre járó fiúk a lányokat nem tekintik partnernek (Rédai Dorottya)

Mint pár éve ninjutsu-t (az is egy japán harcművészeti ág) tanuló nő, csak megerősíteni tudom, hogy valóban nem egy lányos közeg. És bizony sokszor van olyan, hogy az edzésre járó fiúk a lányokat nem tekintik partnernek, nem értik, miért járnak oda, nem akarnak velük párban lenni, mert a lányokkal óvatosan kell bánni, meg ilyenek. Ez nálunk főleg a kamasz fiúkra jellemző. Borzasztóan zavaró volt ez nekem az elején, tudom, hogyha 17 évesen kezdtem volna el, kb. 1 hónap után menekültem volna. Nagyon fontos szerintem is külön odafigyelni a lányokra, olyan légkört próbálni teremteni, ahol egyenrangúnak érezhetik magukat és megtanulhatják, hogy a női fizikai adottságokat hogyan lehet jól felhasználni egy ilyen sportban. A fiúknak pedig azt kell megtanulniuk, hogy milyen ellenféllel mekkora erőt kell bevetni, hogy hatásos legyen.

„Az udvariassági normák ez ellen hatnak...” (Szabó Móni)

Nagyon érdekes ez a speciális oktatási-nevelési helyzet! Dóri nagyon lényeges gondolatot fogalmaz meg az egyenrangúság élményének megélése itt valóban kulcsfontosságú lehet. Nagyon szépen látszik itt, hogy az udvariassági normák mennyire ez ellen hatnak, a fiúk dolgát is nagyon megnehezítve!

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2012. június 12.
Kedves "Petrozoro"! Nem derül ki, hogy hány éves vagy, és milyen iskolába jársz. Azt javaslom, hogy beszéld meg a problémádat az osztályfőnököddel, és kérd a segítségét a megoldásban. A testnevelő tanárodnak a teljesítményed megítélésénél nyilván figyelembe kell vennie az egészségi állapotodat, de csak a konkrét tények ismeretében lehet állást foglalni az általad felvetett kérdésben, tehát hogy elvárható-e tőled az általánosan támasztott követelmény. Nem derül ki a leveledből az sem, hogy a testi állapotod milyen mértékben gátolja a mozgásodat, és hogy a gyógytorna mellett kötelező-e testnevelés órára is járnod, illetve, hogy állapotod alapján kérvényezheted-e a könnyített testnevelést. Ennek pontosan utána kellene néznetek.
petrozoro | 2012. június 12. | petrozoro[kukac]citromail[pont]hu
Szeretnék választ illetve véleményt kapni a alábbi prblémámra. Elferdült a gerincem és erős lúdtalpam van,ezért gyógytesire járok , ahol az erre előirt gyakorlatokat jól csinálom. 5-ös jegyeim vannak. Egészségeseket tanító tornatanár közölte velem, hogy elvárja tőlem ugyanazt a teljesítményt ( pl. távolugrásból, stb.) amit az egészségesek nyújtanak . Nagyon rosszul esett hiszen minden tantárgyból 5-ös tanuló vagyok. És ami nagyon fontos nagyon szeretnék egészséges lenni. Várom válaszukat, véleményüket! Teljesen el vagyok keseredve.
Szávai istván | 2011. január 20.
Két nagyon fontos kérdés is rejtőzik itt. A nemi identitáskeresés és az erőszak kérdése. Korom Palit lenne érdemes megkérdezni erről. Különösen előtérbe kerül mindkettő, ha a liberális attitűdű, ámde anyagi és szellemi ( didaktikai),eszközökben szegényesen ellátott pedagógusok között az osztály életében a megismerés, elsajátítás, felhasználás fölött a szappanoperai intrikavilág tevékenységi formái veszik át az uralmat.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.18.
Az állami egyetemek tanszékei visszavonatnák az új NAT-ot
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-...
(Forrás: Index)
--
2020.02.18.
Kínában gigantikus internetes oktatási platformot szerveztek a vírus miatt otthon maradt 180 millió diáknak
Kína létrehozott egy felhő alapú közös oktatási platformot, és elkezdte a tévében leadni az általános iskolás tananyagot, miután az ország 180 millió tanulója nem járhat iskolába az...
(Forrás: Qubit)
--
2020.02.18.
Nahalka István: Mekkora a baj? Harcok a NAT körül
Tényleg úgy tűnik, hogy az oktatás tartalmának központi szabályozása terén két egymásnak gyökeresen ellentmondó nézet érvényesül, és attól függően, hogy éppen milyen oktatáspolitika...
(Forrás: Városi Kurír)
--
2020.02.18.
Az egykori népbiztosok színvonalán támadják a Nemzeti alaptantervet
A hőzöngők minden pozitív újítást és változást figyelmen kívül hagyva, főleg politikai-ideo­lógiai síkon támadják a NAT történelem tantárgyra vonatkozó részeit, aminek semmi kö...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
A Fazekas tanárai is tiltakoznak a NAT ellen
Az iskolai rangsorokat rendre megnyerő Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanárai és dolgozói is tiltakoznak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen. Csatlakoznak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.18.
Ha nálam egy tanár azt mondaná egy gyereknek, hogy „fogd be a szád”, akkor holnap bezárnék
Ha játékosan csináljuk, az is lehet buli, hogy megtanuljuk az összes magyarországi tájegységet a pontos helyesírásukkal együtt, meg az is, hogy összegyűjtjük a magánhangzó-torlódásos...
(Forrás: Forbes)
--
2020.02.18.
Multinacionális vállalatok tantervei: gyerekvilág a 21. századi globális kapitalizmus korában
A 21. századi gyermekkép két fő jellemzője a gyerekek álemancipációja, és a néhány éve elhunyt amerikai kutató, Joe Kincheloe által kinderkultúrának nevezett, rózsaszínre lakkozott á...
(Forrás: mérce)
--
2020.02.18.
Bayer-show: Ez az első tanárok, pedagógusok által összeállított NAT
A műsor második felében Pósán László, a Fidesz-KDNP debreceni országgyűlési képviselője volt a vendége, akivel főként az új Nemzeti Alaptantervről beszélgettek.Ami az új Nemzeti Alaptantervet...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.02.18.
Fidesz: A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye
A gyöngyöspatai iskolaügynek a szegregáció csak ürügye, a cigány családok és tanulók pedig csak eszközök ahhoz, hogy a kártérítési pert kezdeményező, „külföldről pénzelt alapí...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek