OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 2.
» Hozzászólások (3)

Fiúk – lányok - pedagógusok

(Részlet a Nemi szerepek című pedagógiai kurzus anyagából)

Az ún. konnektivista pedagógiai kurzusokról már korábban beszámoltunk. Most a nemi szerepekkel foglalkozó virtuális vitából (a kurzus moderátora Szabó Móni) emelünk ki néhány tanulságos, az iskolai nevelést különösen érintő részletet. Vajon különbözőképpen viszonyulnak-e a pedagógusok a különböző nemű gyerekekhez?

„A fiúkkal általában több a gond...” (Szekszárdi Júlia)

Egy a bizalommal és a közösségi értékekkel foglalkozó műhelybeszélgetésen hallottam Ranschburg tanár úrtól a következő kategorizálást. Négy csoportra osztotta a kisiskolásokat annak megfelelően, hogy hogyan viszonyul hozzájuk a pedagógus:

  • 1. szeretett gyerekek, általában lányok (szófogadó, kedves, tisztelettudó, tiszta, szorgalmas stb.);
  • 2. elismert gyerekek, általában fiúk (sok ugyan a baj velük, de csillogóan okosak);
  • 3. "indiferens" gyerekek, általában lányok (észrevétlenül vannak jelen, ki tudja, milyenek);
  • 4. veszélyes gyerekek, általában fiúk (súlyos magatartási problémák, megbotránkoztató viselkedés deviancia).

Saját tapasztalataim is alátámasztják e kategóriák meglétét. Évtizedek óta általános vélemény, hogy a fiúkkal általában több a gond, a lányok simulékonyabbak, s mivel a pedagógusok túlnyomó többsége nő, könnyebben boldogulnak a lányokkal.

Serdülőkorban ez a dolog a közismert okok miatt megváltozik. Úgy érzékelem azonban, hogy a serdülőkor jellemzői manapság néhány évvel korábban jelentkeznek, mint ezelőtt. Feltételezhetően sok minden más lett a fiúk és lányok vonatkozásában, illetve a pedagógusok hozzájuk való viszonyában is. Nekem úgy tűnik, hogy a jelenlegi generáció tagjai közötti különbség kb. 10 éves kortól nem a nemi hovatartozástól függ.

Létezik általánosítható különbség a különböző nemű serdülők pedagógiai megítélésében? Ha igen, miben áll ez?

„Általánosítható különbségek nem nagyon léteznek” (Rédai Dorottya)

Szerintem általánosítható különbségek nem nagyon léteznek a nemek között, legalábbis túl sok a „szabályt erősítő kivétel”. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e valamilyen különbség fiúk és lányok – illetve most az ő pedagógiai megítélésük között – akkor rögtön vissza lehet kérdezni, hogy melyik fiúk és melyik lányok között. A nem mellett még vannak más tényezők is, és ezek együtt alkotják az illető személyt és pedagógiai megítélés tárgyát. Hosszas elméleti fejtegetés helyett inkább mondok egy példát. A budapesti szakközépiskolában, ahol most a phd kutatásomhoz végzek terepmunkát, a nemek aránya viszonylag kiegyenlítettnek látszik. A diákok többségének a szülei kétkezi munkások, és ők is nagyrészt azok lesznek. Elég sok roma gyerek jár az iskolába. Néhány tanárral beszélgettem eddig, és azt vettem észre, hogy nagyon óvatosan nyilatkoznak, mikor a roma diákokról kérdezem őket, azt mondják, hogy „nekik más a kultúrájuk” Tehát ennek a gyerekeknek a pedagógiai megítélését befolyásolja a nemük, az etnikai és osztályszármazásuk, a feltételezett szexuális irányultságuk. Persze ha a gyerekekkel elbeszélgetsz, akkor rögtön kiderül, hogy sokkal árnyaltabb a kép, egyáltalán nem biztos, hogy ezen pedagógiai megítélésnek megfelelően szeretnének/fognak élni...

„Nem igaz konkrét gyerekeknél” (Csata Orsolya)

Érdekes ez a felosztás, nagyban bólogattam az olvasásnál, viszont letéve a laptopot megpróbáltam az én diákjaimat is besorolni. A felénél csak sejtettem, a végén már tudtam, mennyire nem igaz ez a konkrét gyerekeknél. És hogy tennék még néhány újabb kategóriát hozzá.

„Legfeljebb a kisiskolásoknál igaz” (Szekszárdi Júlia)

Úgy gondolom, hogy ez a kategorizálás, ha működik is, legfeljebb a kisiskolásoknál igaz. Neked milyen korú diákjaid vannak? Mert engem pontosan az érdekel, hogy az idősebb korosztály, tehát a serdülők körében van-e eltérés a különböző nemű diákok megítélésében, s ha igen, érzékelhető-e ebben valami általánosítható tendencia.

„A kategorizálás és sztereotipizálás folytonos dolog...” (Szabó Móni)

Úgy gondolom, hogy az alapvető megítélés, miszerint kisfiúk és kislányok, majd nagyfiúk és nagylányok, aztán férfiak és nők vagyunk, folyamatosan áthat mindenféle megítélést. Ezeket nyilván árnyalják az egyéb “címkék” kereszt-kategorizációk, ahogy hívjuk ezt a szociálpszichológiában), tehát a Dóri által említett példában a “roma lány”, vagy maga a kor is ilyen, “kislány” vs. “öregasszony”, stb.)

A nemek megkülönböztetése, azaz a kategorizálás és sztereotipizálás tehát folytonos dolog, nem hinném, hogy az életkori szerep, sztereotípia (t.i. serdülő) ezt elmosná. Azok a vizsgálatok, amelyek a tanári bánásmód különbségéről szólnak, kisiskoláskorú és serdülő gyerekekre is vonatkoznak. Az elvárások maguk tehát kevéssé változnak, ami viszont sokat változik, azok maguk a gyerekek: idővel ugyanis egyre inkább “idomulnak” az elvárásokhoz. Jó példa erre a matematikai képességekkel kapcsolatosan: ebben alapvetően a fiúktól várnak el jobb teljesítményt a tanárok, a vizsgálatok szerint kisiskolás korban valójában nincs nagy különbség, serdülőkorban viszont már jelentős fölénye tapasztalható a fiúknak.)

Szociálpszichológiában is sokat foglalkozunk ezzel a “kompetencia” vs “szeretetreméltóság” kérdésével. A kutatások szerint úgy tűnik, hogy a nők megítélésekor ezek egymást KIZÁRÓ kategóriák. Tehát egy nőt szeretünk, ha kedves, szófogadó, tisztelettudó, de nem különösebben gondoljuk úgy az ilyen nőkről, hogy kompetensek. Ha viszont egy nő kompetens, akkor előbb-utóbb elismerjük ugyan a teljesítményét, csak már nem fogjuk szeretni (ld. a “karriernő” képét pl…) Szóval a diákok megítélésében is alapvetően működhet ez a kettősség, még ha talán árnyaltabb, enyhébb formában is.

A lányokat más rendszerben kell felkészíteni (Jenei Zsolt)

Szerintem nagyon is! Az iskola világát napi élmények hiányában nem tudom, az elméleteket meg nem ismerem. De karate edzői tevékenységemben ez nagyon is fontos. A lányokat más rendszerben kell felkészíteni és más fajta törődést igényelnek, mint a fiúk. Ebben a sportban eleve kisebbségben vannak és nem is “lányos” a közeg. Mivel a karate küzdősport, a lányoknak az önbizalmára jobban kell figyelni. Szélesebb érzelmi kapcsolatuk van a világgal, ezért edzőként számos esetben jobban meg kell válogatni a szavainkat. Mások a motivációs eszközök is. A versenyzői szinten ezért foglalkozik a lányokkal más edző, mint a fiúkkal.

Az edzésre járó fiúk a lányokat nem tekintik partnernek (Rédai Dorottya)

Mint pár éve ninjutsu-t (az is egy japán harcművészeti ág) tanuló nő, csak megerősíteni tudom, hogy valóban nem egy lányos közeg. És bizony sokszor van olyan, hogy az edzésre járó fiúk a lányokat nem tekintik partnernek, nem értik, miért járnak oda, nem akarnak velük párban lenni, mert a lányokkal óvatosan kell bánni, meg ilyenek. Ez nálunk főleg a kamasz fiúkra jellemző. Borzasztóan zavaró volt ez nekem az elején, tudom, hogyha 17 évesen kezdtem volna el, kb. 1 hónap után menekültem volna. Nagyon fontos szerintem is külön odafigyelni a lányokra, olyan légkört próbálni teremteni, ahol egyenrangúnak érezhetik magukat és megtanulhatják, hogy a női fizikai adottságokat hogyan lehet jól felhasználni egy ilyen sportban. A fiúknak pedig azt kell megtanulniuk, hogy milyen ellenféllel mekkora erőt kell bevetni, hogy hatásos legyen.

„Az udvariassági normák ez ellen hatnak...” (Szabó Móni)

Nagyon érdekes ez a speciális oktatási-nevelési helyzet! Dóri nagyon lényeges gondolatot fogalmaz meg az egyenrangúság élményének megélése itt valóban kulcsfontosságú lehet. Nagyon szépen látszik itt, hogy az udvariassági normák mennyire ez ellen hatnak, a fiúk dolgát is nagyon megnehezítve!

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

OFOE | 2012. június 12.
Kedves "Petrozoro"! Nem derül ki, hogy hány éves vagy, és milyen iskolába jársz. Azt javaslom, hogy beszéld meg a problémádat az osztályfőnököddel, és kérd a segítségét a megoldásban. A testnevelő tanárodnak a teljesítményed megítélésénél nyilván figyelembe kell vennie az egészségi állapotodat, de csak a konkrét tények ismeretében lehet állást foglalni az általad felvetett kérdésben, tehát hogy elvárható-e tőled az általánosan támasztott követelmény. Nem derül ki a leveledből az sem, hogy a testi állapotod milyen mértékben gátolja a mozgásodat, és hogy a gyógytorna mellett kötelező-e testnevelés órára is járnod, illetve, hogy állapotod alapján kérvényezheted-e a könnyített testnevelést. Ennek pontosan utána kellene néznetek.
petrozoro | 2012. június 12. | petrozoro[kukac]citromail[pont]hu
Szeretnék választ illetve véleményt kapni a alábbi prblémámra. Elferdült a gerincem és erős lúdtalpam van,ezért gyógytesire járok , ahol az erre előirt gyakorlatokat jól csinálom. 5-ös jegyeim vannak. Egészségeseket tanító tornatanár közölte velem, hogy elvárja tőlem ugyanazt a teljesítményt ( pl. távolugrásból, stb.) amit az egészségesek nyújtanak . Nagyon rosszul esett hiszen minden tantárgyból 5-ös tanuló vagyok. És ami nagyon fontos nagyon szeretnék egészséges lenni. Várom válaszukat, véleményüket! Teljesen el vagyok keseredve.
Szávai istván | 2011. január 20.
Két nagyon fontos kérdés is rejtőzik itt. A nemi identitáskeresés és az erőszak kérdése. Korom Palit lenne érdemes megkérdezni erről. Különösen előtérbe kerül mindkettő, ha a liberális attitűdű, ámde anyagi és szellemi ( didaktikai),eszközökben szegényesen ellátott pedagógusok között az osztály életében a megismerés, elsajátítás, felhasználás fölött a szappanoperai intrikavilág tevékenységi formái veszik át az uralmat.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek