OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 4.
» Hozzászólások (11)

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása a közoktatási törvénytervezet kapcsán

2010. december

„Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.”

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány üdvözli azt a törekvést, hogy a középiskolai tanulmányok során a diákoknak közösségi szolgálati tevékenységben kell részt venniük. Azonban lenne néhány szakmai észrevételünk és javaslatunk:

1. A fogalom

A szövegben önként választott társadalmi tevékenység szerepel. Ennek pontos meghatározása szükséges, hiszen az „önként választott” - jelleg ellentmondásban látszik lenni a tevékenység kötelező jellegével.

Szintén pontosítást igényel a „társadalmi tevékenység” kifejezés. A nemzetközi és hazai szakmában az iskolai közösségi szolgálat, angolul a community service használatos, ami nagyszerűen leírja a fogalom tartalmát.

Ennek tartalma lehet minden olyan tevékenység, amit a diák vagy a diákok csoportja a közösség jobbítása vagy gyarapítása érdekében tesz, tehát lehet az iskola körüli tevékenységek végzése, mint pl. területrendezés, parkosítás, szelektív szemétgyűjtés, stb. a helyi közösségért végzett tevékenység, mint pl. az óvoda játékainak felújítása, idősek otthonában, gyermekotthonban, fogyatékosok számára nyújtott segítség, foglalkozás, stb. vagy valamilyen szociális probléma megoldására irányuló tevékenység hajléktalanok, menekültek, stb. támogatása, velük való együttműködés.

Pontosítást igényel az elvárt órák száma is. A világ több országában 40 órát várnak el a diákoktól. Nem látjuk indokoltnak a 60 órás követelményt. Javasoljuk megjelölni azt is, hogy mennyi idő alatt, mely évfolyamokon kell teljesíteni a közösségi szolgálatot.

2. A módszer

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg sem a tanárképzésben, sem a tanár továbbképzési palettán ilyen tevékenységekre való felkészítés nem folyik. Ezért javasoljuk, hogy a törvény életbelépése előtt kezdődjön meg az egyeztetés a megfelelő szakmai csoportokkal ilyen jellegű felkészítések, képzések beindításáról, nem beszélve az esetleges fogadószervezetek felkészítéséről.

Ennek hiányában sok csalódás érheti a pedagógusokat, a résztvevő diákokat, és a célcsoportokat is, ami nagy mértékben aláásná a kezdeményezés sikerét.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a résztvevő diákok felkészítése, valamint a tevékenység megfelelő feldolgozása a siker egyik kulcsa, ezért a törvénynek valamilyen módon ezt el kell ismernie, az iskolák számára megfelelő forrásokat kell biztosítani akár központilag, akár pályázati úton. A pedagógusok a jelenlegi és a várható terhelés mellett ezt a feladatot csak akkor tudják felkészülten és szakszerűen ellátni, ha megfelelő körülmények között és feltételekkel végezhetik ezt a munkát.

Továbbá szükségesnek tartjuk a pedagógusok megfelelő szakmai mentorálását, ami segít a tapasztalatok folyamatos feldolgozásában, a módszertani megújulásban.

3. Jó gyakorlatok

Elmondhatjuk, hogy Magyarországon már hosszú évek óta működnek iskolai közösségi szolgálati programok számos civil és szakmai szervezet bevonásával. Ezek a programok a legváltozatosabb neveket viselik, és módszertanilag is nagyon különbözőek.

Fontos volna ezeket a jó gyakorlatokat összegyűjteni, és minél hamarabb széles körben elérhetővé tenni. Tudomásunk szerint jelenleg egy ilyen forrás érhető el: http://iksz.i-dia.org/p/iskolai-modellek_09.html

4. A kötelező jelleg

Bár a világ számos országában 40 óra közösségi szolgálat kötelező a középiskolában, a gyakorlat inkább mégis az, hogy nem a kötelező jelleget hangsúlyozzák, hanem a lehetőséget. Ezért sok országban, mint pl. az USA-ban plusz pontot ér az érettségi/felvételi pontszámításban. Tekintetbe véve a magyar sajátosságokat, javasolnánk ez utóbbi megfontolását, hiszen amennyiben hirtelen 1200 középiskolában kell majd emberi erőforrást és szakértelmet biztosítani, legalább 2400 pedagógust kiképezni és megfelelő módon felkészíteni, nem utolsósorban pedig felkészíteni a fogadószervezeteket, kapcsolatot építeni velük, mindez elviselhetetlen terhet tesz majd az amúgy is túlterhelt rendszerre.

Megfontolandó, hogy a cél nem az lenne-e, hogy legyen lehetőség fokozatosan bevezetni ezt az új tevékenységformát, időt adni az iskoláknak a felkészülésre és a lényeg megértésére. Jól látható, hogy ahol az iskola maga vezette be, ott jól működik a közösségi szolgálat, motiváltak a tanárok és a diákok egyaránt.

Javaslatunk tehát az, hogy a bevezetés legyen fokozatos vagyis első körben az iskolai közösségi szolgálati tevékenység legyen elszámolható az érettségi plusz pontok között (a jelenlegi arányokat figyelembe véve a 80 megszerezhető pont 10%-a, vagyis 8 pont), és amikor már kritikus tömegű (az adott évben érettségizők legalább 25%-a) diák tud felmutatni valós közösségi szolgálati tevékenységet takaró igazolást, és amikor már az erre való felkészítés része lett a tanárképzésnek, elérhetőek ilyen jellegű továbbképzések, rendelkezésre állnak források a pedagógusok munkájának elismerésére, a szakmai támogatás, mentorálás finanszírozásra, akkor nyugodt szívvel lehet gondolkodni az általános bevezethetőségen.

Félelmünk az, hogy a jelenleg igen leterhelt rendszer egy ilyen mértékű újabb terhet nehezen tudna kezelni, és nagyobb lenne az ellenállás, mint az elfogadás. Márpedig a cél vélhetően az, hogy a pedagógusok és a fenntartók megértsék: a jövő polgárait az aktív bevonódásra és társadalmi a részvételre éppen úgy fel kell készíteni, mint az olvasásra, szövegértésre és a számolásra és az alapismeretekre és készségekre.

5. Egyéb

Számos további részlet végiggondolása és kidolgozása szükséges, mint például:

  • a közösségi szolgálat igazolása,
  • az iskola szerepe a helyszínek felkutatásában és a kapcsolatfelvételben
  • a pedagógusok szerepe
  • a pedagógusok felkészítése
  • a fogadó szervezetek felkutatása és felkészítése
  • a diákok biztonsága
  • a fenntartók, a szülők és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása.

Galambos Rita
Stratégiai és fejlesztési igazgató

Hámori Zoltán
Ügyvezető igazgató

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Kissné A | 2013. október 8.
Szülőként írok ide, s ugyanazt érzem, amit Csilla leírt. Sajnos túlbonyolított, túlszabályozott, kissé fejetlenül bevezetett, összevisszaság amit látunk az iskolában ezzel kapcsolatban. Egyetértek a cikkel, csak fokozatosan szabadott volna bevezetni,mert a fogadó szervezetek részéről is tapasztalunk félelmeket. Vajon amit ő tud adni munkát, az belefér-e az elvártakba, vajon megéri-e a sok adminisztrációt. Elismerik-e közösségi szolgálatnak? Mi van ha nem? Mi történik, ha baleset éri a tanulót. Tényleg szabad-e fogyatékosok közé vinni őket, mert állítólag nem érheti a tanulót érzelmi sérülés sem! Ezt ki garantálja egy ilyen környezetben? Nóra blogját olvasva, s bocsánat hogy ezt le merem írni, az ottani munkához bizony nagy felkészültség kell, s megfelelő lelki beállítottság. Szerintem azokat a megnyilvánulásokat, amelyek Nóráéknál vannak még egy felnőtt sem mindig képes elviselni lelki sérülés nélkül. Csak aki igazi pedagógus, lélekben is, mint Nóra. De olvastam nála, neki is vannak lelkileg is rossz hetei. Aki nem szokott hozzá, aki nincs felkészítve, és felkészülve ezekre a Nóráéknál megszokott rossz történésekre, elképesztő történetekre, megdöbbentő hálátlanságra és viselkedésre az bizony kínlódni fog ott. Idézet Nóra blogjából: az önkéntes lelkesedése hazafele már elmúlt,
Vajon jó kötelezően ilyen helyre küldeni a középiskolásokat? Mit érünk elé vele? Ha volt is lelkesedés, majd elmúlik....
márta | 2011. január 18.
Én mindennel egyetértek, amit idáig mondtatok, meg amit a törvénytervezet tartalmaz... csak mindezt sehogy nem tudom összekötni a "kötelező" kifejezéssel (már ami a 60 órát illeti...!)
Mert ha az érettségire jelentkezés FELTÉTELE akkor az az én olvasatomban KÖTELEZŐ!
És akkor hogy is állunk az önkéntességgel?
csilla | 2011. január 9.
Lehet, hogy a törvény alkotó abból a megközelítésből indul ki, hogy a kjt és okt. tv. szerint vannak kötelező és nem kötelező pótlékok. A dráma tanár, az osztályfőnök, a dök-tanár kötelező pótlékos. A plusz munka a kölykök közösségi munkájáért, vagy az önkéntes munkáért (számomra a két fogalom még mindig nem tisztázott oktatási megközelítésből) plusz munka. Olyan, ami nem a munkaköri leírásban, mint Dök-osztályfőnök-drámatanár végez. Számomra a Nóri megközelítése az egyértelműbb: ő keres önkéntest, közösségért dolgozni akaró diákokat. De ő nem olyan helyen lakik, ahová mindenki a szomszéd utcából jár be. Oda utazni kell, oda a Nóri szakmai magyarázata kell a csatlakozó önkéntesek, közösségi munkát vállalók számára. Csak úgy jöttem segítek nektek: ilyen helyeken ez azért annak is kemény munka ám, mint Nóri, hogy fogadja őket! És Nóri még szívesen is vállalná. Vannak olyan helyek, ahol a személyiségi jogok védelme (ez szintén törvény) miatt be sem fogadnak embereket, és nem a diákok személyiségi és gyermeki jogai miatt. De lehet, hogy ez is csak szerintem!
Zsuzsi | 2011. január 9.
Hát erről beszéltem, és ettől tartottam én is. Egyébként elolvastam a pályázati kiírást, és nem lettem tőle boldogabb. Mert ezt az ügyet fönn is túlbonyolítják. Miért nem lehet az "otthoni", vagyis a helyi munkát átértékelni, ill. nevesíteni? Mi lenne más pl. a DÖK-munka, ha nem a közösségért végzett tevékenység? Vagy egy iskolai zenekar, színjátszókör, amely a tagok kedvelt időtöltésén felül a köz javát is szolgálja?! Miért nem lehet ezt "elszámolni" társadalmi tevékenységnek? Miért kell mindig, mindenhez továbbképzéseket szervezni, milliókat rendelni?! Persze szükség van partnerek felkutatására, akik el is fogadják a segítséget, mert az igényeket nem fedik le a helyi lehetőségek, de miért kell ehhez 44 millió forint, amikor arról szól a fáma, hogy a diákok - az én megkövesedett megfogalmazásomban - társadalmi munkát fognak végezni. Vagy félreértettem valamit?
L, Ritók Nóra | 2011. január 9. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Most, hogy pályázati lehetőség is van erre (a minisztérium honlapján), gondoltam megkeresem a környékbeli középiskolákat...és ajánlkozom az alapítványunkkal, mint terep....Azt a választ kaptam, hogy amíg nem kötelező, addig nem érdekli őket....szóval, csak azt akarom mondani, hogy a többség innen indul...
ax | 2011. január 8.

"nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat."

Hát ez az! El tudom képzelni, hány űrlapot, hány jelentést kell kitölteni, mennyi időt vesz el az adminisztráció (ezt is az osztályfőnöknek kell vezetnie?), hány embernél lesz szükség némi kis "kegyes hazugság"-ra is, micsoda melldöngetés lesz a szokásos melldöngetőknél stb.
Van-e esély a normális működésre? (Mi is festettük a termünket, a gyerekek adtak műsort a kórház gyermekosztályán stb., de ha ezeket órákra le kell bontani személyenként, kötelezően, igazolásokat kitölteni, hadakozni a jobb lehetőségekért, kitalálni álságos látszatügyeket... ajaj!)
Zsuzsi | 2011. január 8.
Szerintem ezt a dolgot túlbonyolítjátok. Az önként vállalt társadalmi tevékenység nekem azt jelenti, hogy a gyerek maga dönti el, hol és miből vállal részt. A saját példámból kiindulva a következőket tudom mondani. Iskolánkban a terem- és folyosófestés, a sportpálya és környékének rendben tartása mindig is a diákok feladata volt. Az őszi- és tavaszi "szemétszüret" is a köz érdekében történik. A községi-városi, de még az iskolai ünnepi megemlékezéseken történő szereplés is a köz javát szolgálja. Aztán pl. lányom már évek óta vezeti a helyi Ifjúsági klubot, amely időről időre új táncot tanul be, és műsorával emeli a helyi- és környékbeli rendezvények színvonalát (ingyen!!!). Községünk fiataljai rendszeresen kijárnak az idős, főként egyedül élő emberekhez, akik pl. a segítségükkel jutnak könyvtári könyvekhez. Sorolhatnám még tovább, de egyelőre nem teszem. Mindössze annyit szerettem volna mondani, hogy utaztatás és anyagi háttér nélkül is meg lehet oldani ezt a feladatot, a baj nem itt van. A baj ott fog kezdődni, hogy lesznek, akik a "gyermeki jogokra" hivatkozva megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól.
Reményeim szerint a többségnek nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat.
csilla | 2011. január 6.
Mely törvényeket, rendeleteket ismer a diák, pedagógus a hajléktalan ellátásban, szociális ellátórendszerben, menekültek ellátásában?
Nekem is számos ilyen ellenvetésem van, mint a cikk írójának. De lehet, hogy csak nekem, nekünk.?!
csilla | 2011. január 6.
Ott, ahol a művházat bezárják mert nincs pénz a fűtésre, más ingatlan nincs a közösségi térre, ott ahol az iskolák nem tudtak kinyitni, mert nem volt meg a technikai létszám, ott, ahol nem kapnak közalkalmazottak bért, fizetésnélkülivé vált a gesztor önkormányzat, vagy csak nehézségei vannak és 50 %-os bért fizetett, ott ahol már nappali ellátásban a technikai létszám 4-6 órában foglalkoztatott a bérköltség hatékonyság miatt, a még nem is hatályos közfoglalkoztatási törvény, szociális törvény miatt, ott ahol a kevés normatíva miatt föl akarnak számolni szakellátásokat, valóban nagy szükség lesz, lenne a közösségi munkára, de ezek a térségek pont azok, ahol önerő sincs pályázni ilyen fejlesztésekre, nincs szakember, aki ezt koordinálja, nincs felkészítve pedagógus még ennél alapvetőbb helyzetek kezelésére sem és nem is motivált már rá, számos ismert okból. Akkor fog érvényesülni a papírforma egy-egy felvételi pontszámért. Vidéken a nappalin tanuló felsőfokú képzésben résztvevő hallgató 100-200 kilómétert utazik egy 40 órás gyakorlatért, úgy hogy előtte elméleti felkészítésben vett részt.
Én örülnék a legjobban, ha ez működne de ennek nincs "infrastruktúrája": Még!, középiskolás tömegeknek meg pláne.
Vagy megint olyan helyen élek, ami máshonnan nem látható? Pedig én számos ilyen helyet tudok mondani Észak-Kelet Magyarországról.
Persze mi is csináltuk ezt, bejártunk a fogyatékosok napköziotthonába játszani, segíteni, öregekhez az idősek otthonába beszélgetni kölykökkel. újra lehetne kezdeni: de ki viszi őket, ki fogadja őket? Szakellátásban, demens ellátásban például az idős kikéri magának még a szakmai végzettséggel rendelkező személyt is!
Ki finanszírozza az utazást, csak, ha abban gondolkodom, mikor számos gimnázium a környékemen egy osztálykirándulást sem tud megszervezni, mert nincs rá pénz, így iskolának szervez kirándulásokat. Lesz pénz? Jó! Mert a minimál bér feléért foglalkoztatott bérpótló járadékban részesülő szülő eldönti, hogy eszik vagy melegszik, nálunk de már felvételi 9000 Ft-ját is meggondolja. Ez egy kiszorítás még ha még oly nemes célt szolgál is mint a közösségi munka eszméjét. De a mi térségünkben biztos. Ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Én nem számolgatom a túlóráimat, állok elébe. Viszont a közlekedés is olyan rossz, hogy logisztikusi képesség kell ahhoz, hogy interneten a közlekedést összehangold egyik településről a másikra. Pl: x településről nem jutsz el a 10 km-re eső egyenesen megközelíthető y településre, mert nincs mivel, csak egy vargabetűvel, z forintért és 2 órában.
Bizonyára összehangolták a közoktatási törvény tervezetet, a szociális ellátórendszert vezérlő szociális törvénnyel, a családtámogatási rendszerrel és a mai magyar közlekedési hálózattal.
zöldbéka | 2011. január 6. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Vannak iskolák, ahol kiválóan működik mindez - nem igazán önkéntes alapon, de nem is erőszakolva, mert az iskola egységes közösségi élete, morálja és felfogása szinte "előírja" az odajáró gyerekeknek ezt a mentalitást. Ez elsősorban megint az osztályfőnököknek fog plusz munkát adni: helyet, alkalmat teremteni és úgy felkészíteni a gyerekeket (például a sérült emberekre), hogy valóban szolgálatnak, kötelességnek, játéknak, jó bulinak fogják fel és ne erőszaknak, kínnak és tehernek.
csilla | 2011. január 6.
A közösségi munkának ma Magyarországon alig vannak nyomai. Nagy képviselői igen: Vercseg Ilona, Giczey Péter, Vincze Béla és még mások, de ők is szinte szélmalmokkal vívnak csatákat, munkájuk fizetsége pedig a magyar pályázati rendszertől függ. Az, hogy valakik végeznek valamilyen közösségi munkát: pl takarítást, na az még belefér. De azt úgy hívják: közösségi kezdeményezés és a többi megfogalmazás, mint például a fogyatékosok otthonában foglalkozás, hát az azért elég komoly szakmai felkészültséget igényelne és igen komoly pszichés megterhelést jelentene szerintem egy diáknak.
A közösségi munka fogalma számomra úgy tűnik, mintha valahogy összekeveredett volna az önkéntes munka fogalmával. De lehet, hogy csak nekem.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.26.
Tanári összefogás nélkül nincs esély minőségi változásra – Pécsi kerekasztal új NAT történelem tantárgyi részéről
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) történelem tantárgyra vonatkozó részéről 2020. február 13-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését a PTE BTK Történettudományi Intézetének Új- és Modernkori...
(Forrás: ujkor.hu, Pécs)
--
2020.02.25.
Balla István: Kásler Miklós nem mond igazat
Az emberminiszter szerint minden rendben van a kiváló, új NAT-tal, azt szeptembertől ezért be is vezetik. Úgy látja, alig van tiltakozás a tanterv ellen. A miniszter hazudik. Tényszerűen. Folytat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Hátrányt hátrányra halmoznak – Újraéledő feszültségek a közoktatásban
Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.02.25.
Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik
Kásler azt is hozzátette, hogy a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrev...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Az ország legjobb gimijében is kiakadtak a NAT-on: egy év halasztást kérnek
A Lovassy tanárai úgy vélik, a pedagógiai szakma többsége a NAT újragondolását szorgalmazza, mert a magyar közoktatás nagyon is rászorul a stratégiai reformra. Azonban az új Nemzeti Alaptanterv...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.25.
Csökken a magyarok átlagos IQ-ja, és nem az iskolarendszer átalakítása miatt
Az egyes országok sikerét vizsgálva nehezen bizonyítható, hogy a ma elítélt poroszos oktatási rendszer kevésbé lenne hatékony, mint a szabadabb angolszász. Ami még ennél is érdekesebb:...
(Forrás: válaszonline.hu)
--
2020.02.25.
Annyira jól fogadták a tanárok a módosított alaptantervet, hogy megyei roadshowba kezd a minisztérium
Miután elfogadta az Országgyűlés a módosított nemzeti alaptantervet, az emberi erőforrások minisztériuma megkérdezné a pedagógusok véleményét is róla, írja a Magyar Nemzet. Az új NAT...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.02.25.
Kásler: Tíz százalékkal emelkedik a tanárok bére, PDSZ: Nyomorúságos pótlékkal szúrják ki a tiltakozók szemét
Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn. A miniszter szerint ez technikailag ágazati szakmai pótlé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek
A miniszter úgy fogalmazott, a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem, valamint az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel és válogatott tartalmakkal biztosítják a magyars...
(Forrás: infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek