OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 4.
» Hozzászólások (11)

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása a közoktatási törvénytervezet kapcsán

2010. december

„Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.”

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány üdvözli azt a törekvést, hogy a középiskolai tanulmányok során a diákoknak közösségi szolgálati tevékenységben kell részt venniük. Azonban lenne néhány szakmai észrevételünk és javaslatunk:

1. A fogalom

A szövegben önként választott társadalmi tevékenység szerepel. Ennek pontos meghatározása szükséges, hiszen az „önként választott” - jelleg ellentmondásban látszik lenni a tevékenység kötelező jellegével.

Szintén pontosítást igényel a „társadalmi tevékenység” kifejezés. A nemzetközi és hazai szakmában az iskolai közösségi szolgálat, angolul a community service használatos, ami nagyszerűen leírja a fogalom tartalmát.

Ennek tartalma lehet minden olyan tevékenység, amit a diák vagy a diákok csoportja a közösség jobbítása vagy gyarapítása érdekében tesz, tehát lehet az iskola körüli tevékenységek végzése, mint pl. területrendezés, parkosítás, szelektív szemétgyűjtés, stb. a helyi közösségért végzett tevékenység, mint pl. az óvoda játékainak felújítása, idősek otthonában, gyermekotthonban, fogyatékosok számára nyújtott segítség, foglalkozás, stb. vagy valamilyen szociális probléma megoldására irányuló tevékenység hajléktalanok, menekültek, stb. támogatása, velük való együttműködés.

Pontosítást igényel az elvárt órák száma is. A világ több országában 40 órát várnak el a diákoktól. Nem látjuk indokoltnak a 60 órás követelményt. Javasoljuk megjelölni azt is, hogy mennyi idő alatt, mely évfolyamokon kell teljesíteni a közösségi szolgálatot.

2. A módszer

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg sem a tanárképzésben, sem a tanár továbbképzési palettán ilyen tevékenységekre való felkészítés nem folyik. Ezért javasoljuk, hogy a törvény életbelépése előtt kezdődjön meg az egyeztetés a megfelelő szakmai csoportokkal ilyen jellegű felkészítések, képzések beindításáról, nem beszélve az esetleges fogadószervezetek felkészítéséről.

Ennek hiányában sok csalódás érheti a pedagógusokat, a résztvevő diákokat, és a célcsoportokat is, ami nagy mértékben aláásná a kezdeményezés sikerét.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a résztvevő diákok felkészítése, valamint a tevékenység megfelelő feldolgozása a siker egyik kulcsa, ezért a törvénynek valamilyen módon ezt el kell ismernie, az iskolák számára megfelelő forrásokat kell biztosítani akár központilag, akár pályázati úton. A pedagógusok a jelenlegi és a várható terhelés mellett ezt a feladatot csak akkor tudják felkészülten és szakszerűen ellátni, ha megfelelő körülmények között és feltételekkel végezhetik ezt a munkát.

Továbbá szükségesnek tartjuk a pedagógusok megfelelő szakmai mentorálását, ami segít a tapasztalatok folyamatos feldolgozásában, a módszertani megújulásban.

3. Jó gyakorlatok

Elmondhatjuk, hogy Magyarországon már hosszú évek óta működnek iskolai közösségi szolgálati programok számos civil és szakmai szervezet bevonásával. Ezek a programok a legváltozatosabb neveket viselik, és módszertanilag is nagyon különbözőek.

Fontos volna ezeket a jó gyakorlatokat összegyűjteni, és minél hamarabb széles körben elérhetővé tenni. Tudomásunk szerint jelenleg egy ilyen forrás érhető el: http://iksz.i-dia.org/p/iskolai-modellek_09.html

4. A kötelező jelleg

Bár a világ számos országában 40 óra közösségi szolgálat kötelező a középiskolában, a gyakorlat inkább mégis az, hogy nem a kötelező jelleget hangsúlyozzák, hanem a lehetőséget. Ezért sok országban, mint pl. az USA-ban plusz pontot ér az érettségi/felvételi pontszámításban. Tekintetbe véve a magyar sajátosságokat, javasolnánk ez utóbbi megfontolását, hiszen amennyiben hirtelen 1200 középiskolában kell majd emberi erőforrást és szakértelmet biztosítani, legalább 2400 pedagógust kiképezni és megfelelő módon felkészíteni, nem utolsósorban pedig felkészíteni a fogadószervezeteket, kapcsolatot építeni velük, mindez elviselhetetlen terhet tesz majd az amúgy is túlterhelt rendszerre.

Megfontolandó, hogy a cél nem az lenne-e, hogy legyen lehetőség fokozatosan bevezetni ezt az új tevékenységformát, időt adni az iskoláknak a felkészülésre és a lényeg megértésére. Jól látható, hogy ahol az iskola maga vezette be, ott jól működik a közösségi szolgálat, motiváltak a tanárok és a diákok egyaránt.

Javaslatunk tehát az, hogy a bevezetés legyen fokozatos vagyis első körben az iskolai közösségi szolgálati tevékenység legyen elszámolható az érettségi plusz pontok között (a jelenlegi arányokat figyelembe véve a 80 megszerezhető pont 10%-a, vagyis 8 pont), és amikor már kritikus tömegű (az adott évben érettségizők legalább 25%-a) diák tud felmutatni valós közösségi szolgálati tevékenységet takaró igazolást, és amikor már az erre való felkészítés része lett a tanárképzésnek, elérhetőek ilyen jellegű továbbképzések, rendelkezésre állnak források a pedagógusok munkájának elismerésére, a szakmai támogatás, mentorálás finanszírozásra, akkor nyugodt szívvel lehet gondolkodni az általános bevezethetőségen.

Félelmünk az, hogy a jelenleg igen leterhelt rendszer egy ilyen mértékű újabb terhet nehezen tudna kezelni, és nagyobb lenne az ellenállás, mint az elfogadás. Márpedig a cél vélhetően az, hogy a pedagógusok és a fenntartók megértsék: a jövő polgárait az aktív bevonódásra és társadalmi a részvételre éppen úgy fel kell készíteni, mint az olvasásra, szövegértésre és a számolásra és az alapismeretekre és készségekre.

5. Egyéb

Számos további részlet végiggondolása és kidolgozása szükséges, mint például:

  • a közösségi szolgálat igazolása,
  • az iskola szerepe a helyszínek felkutatásában és a kapcsolatfelvételben
  • a pedagógusok szerepe
  • a pedagógusok felkészítése
  • a fogadó szervezetek felkutatása és felkészítése
  • a diákok biztonsága
  • a fenntartók, a szülők és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása.

Galambos Rita
Stratégiai és fejlesztési igazgató

Hámori Zoltán
Ügyvezető igazgató

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Kissné A | 2013. október 8.
Szülőként írok ide, s ugyanazt érzem, amit Csilla leírt. Sajnos túlbonyolított, túlszabályozott, kissé fejetlenül bevezetett, összevisszaság amit látunk az iskolában ezzel kapcsolatban. Egyetértek a cikkel, csak fokozatosan szabadott volna bevezetni,mert a fogadó szervezetek részéről is tapasztalunk félelmeket. Vajon amit ő tud adni munkát, az belefér-e az elvártakba, vajon megéri-e a sok adminisztrációt. Elismerik-e közösségi szolgálatnak? Mi van ha nem? Mi történik, ha baleset éri a tanulót. Tényleg szabad-e fogyatékosok közé vinni őket, mert állítólag nem érheti a tanulót érzelmi sérülés sem! Ezt ki garantálja egy ilyen környezetben? Nóra blogját olvasva, s bocsánat hogy ezt le merem írni, az ottani munkához bizony nagy felkészültség kell, s megfelelő lelki beállítottság. Szerintem azokat a megnyilvánulásokat, amelyek Nóráéknál vannak még egy felnőtt sem mindig képes elviselni lelki sérülés nélkül. Csak aki igazi pedagógus, lélekben is, mint Nóra. De olvastam nála, neki is vannak lelkileg is rossz hetei. Aki nem szokott hozzá, aki nincs felkészítve, és felkészülve ezekre a Nóráéknál megszokott rossz történésekre, elképesztő történetekre, megdöbbentő hálátlanságra és viselkedésre az bizony kínlódni fog ott. Idézet Nóra blogjából: az önkéntes lelkesedése hazafele már elmúlt,
Vajon jó kötelezően ilyen helyre küldeni a középiskolásokat? Mit érünk elé vele? Ha volt is lelkesedés, majd elmúlik....
márta | 2011. január 18.
Én mindennel egyetértek, amit idáig mondtatok, meg amit a törvénytervezet tartalmaz... csak mindezt sehogy nem tudom összekötni a "kötelező" kifejezéssel (már ami a 60 órát illeti...!)
Mert ha az érettségire jelentkezés FELTÉTELE akkor az az én olvasatomban KÖTELEZŐ!
És akkor hogy is állunk az önkéntességgel?
csilla | 2011. január 9.
Lehet, hogy a törvény alkotó abból a megközelítésből indul ki, hogy a kjt és okt. tv. szerint vannak kötelező és nem kötelező pótlékok. A dráma tanár, az osztályfőnök, a dök-tanár kötelező pótlékos. A plusz munka a kölykök közösségi munkájáért, vagy az önkéntes munkáért (számomra a két fogalom még mindig nem tisztázott oktatási megközelítésből) plusz munka. Olyan, ami nem a munkaköri leírásban, mint Dök-osztályfőnök-drámatanár végez. Számomra a Nóri megközelítése az egyértelműbb: ő keres önkéntest, közösségért dolgozni akaró diákokat. De ő nem olyan helyen lakik, ahová mindenki a szomszéd utcából jár be. Oda utazni kell, oda a Nóri szakmai magyarázata kell a csatlakozó önkéntesek, közösségi munkát vállalók számára. Csak úgy jöttem segítek nektek: ilyen helyeken ez azért annak is kemény munka ám, mint Nóri, hogy fogadja őket! És Nóri még szívesen is vállalná. Vannak olyan helyek, ahol a személyiségi jogok védelme (ez szintén törvény) miatt be sem fogadnak embereket, és nem a diákok személyiségi és gyermeki jogai miatt. De lehet, hogy ez is csak szerintem!
Zsuzsi | 2011. január 9.
Hát erről beszéltem, és ettől tartottam én is. Egyébként elolvastam a pályázati kiírást, és nem lettem tőle boldogabb. Mert ezt az ügyet fönn is túlbonyolítják. Miért nem lehet az "otthoni", vagyis a helyi munkát átértékelni, ill. nevesíteni? Mi lenne más pl. a DÖK-munka, ha nem a közösségért végzett tevékenység? Vagy egy iskolai zenekar, színjátszókör, amely a tagok kedvelt időtöltésén felül a köz javát is szolgálja?! Miért nem lehet ezt "elszámolni" társadalmi tevékenységnek? Miért kell mindig, mindenhez továbbképzéseket szervezni, milliókat rendelni?! Persze szükség van partnerek felkutatására, akik el is fogadják a segítséget, mert az igényeket nem fedik le a helyi lehetőségek, de miért kell ehhez 44 millió forint, amikor arról szól a fáma, hogy a diákok - az én megkövesedett megfogalmazásomban - társadalmi munkát fognak végezni. Vagy félreértettem valamit?
L, Ritók Nóra | 2011. január 9. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Most, hogy pályázati lehetőség is van erre (a minisztérium honlapján), gondoltam megkeresem a környékbeli középiskolákat...és ajánlkozom az alapítványunkkal, mint terep....Azt a választ kaptam, hogy amíg nem kötelező, addig nem érdekli őket....szóval, csak azt akarom mondani, hogy a többség innen indul...
ax | 2011. január 8.

"nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat."

Hát ez az! El tudom képzelni, hány űrlapot, hány jelentést kell kitölteni, mennyi időt vesz el az adminisztráció (ezt is az osztályfőnöknek kell vezetnie?), hány embernél lesz szükség némi kis "kegyes hazugság"-ra is, micsoda melldöngetés lesz a szokásos melldöngetőknél stb.
Van-e esély a normális működésre? (Mi is festettük a termünket, a gyerekek adtak műsort a kórház gyermekosztályán stb., de ha ezeket órákra le kell bontani személyenként, kötelezően, igazolásokat kitölteni, hadakozni a jobb lehetőségekért, kitalálni álságos látszatügyeket... ajaj!)
Zsuzsi | 2011. január 8.
Szerintem ezt a dolgot túlbonyolítjátok. Az önként vállalt társadalmi tevékenység nekem azt jelenti, hogy a gyerek maga dönti el, hol és miből vállal részt. A saját példámból kiindulva a következőket tudom mondani. Iskolánkban a terem- és folyosófestés, a sportpálya és környékének rendben tartása mindig is a diákok feladata volt. Az őszi- és tavaszi "szemétszüret" is a köz érdekében történik. A községi-városi, de még az iskolai ünnepi megemlékezéseken történő szereplés is a köz javát szolgálja. Aztán pl. lányom már évek óta vezeti a helyi Ifjúsági klubot, amely időről időre új táncot tanul be, és műsorával emeli a helyi- és környékbeli rendezvények színvonalát (ingyen!!!). Községünk fiataljai rendszeresen kijárnak az idős, főként egyedül élő emberekhez, akik pl. a segítségükkel jutnak könyvtári könyvekhez. Sorolhatnám még tovább, de egyelőre nem teszem. Mindössze annyit szerettem volna mondani, hogy utaztatás és anyagi háttér nélkül is meg lehet oldani ezt a feladatot, a baj nem itt van. A baj ott fog kezdődni, hogy lesznek, akik a "gyermeki jogokra" hivatkozva megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól.
Reményeim szerint a többségnek nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat.
csilla | 2011. január 6.
Mely törvényeket, rendeleteket ismer a diák, pedagógus a hajléktalan ellátásban, szociális ellátórendszerben, menekültek ellátásában?
Nekem is számos ilyen ellenvetésem van, mint a cikk írójának. De lehet, hogy csak nekem, nekünk.?!
csilla | 2011. január 6.
Ott, ahol a művházat bezárják mert nincs pénz a fűtésre, más ingatlan nincs a közösségi térre, ott ahol az iskolák nem tudtak kinyitni, mert nem volt meg a technikai létszám, ott, ahol nem kapnak közalkalmazottak bért, fizetésnélkülivé vált a gesztor önkormányzat, vagy csak nehézségei vannak és 50 %-os bért fizetett, ott ahol már nappali ellátásban a technikai létszám 4-6 órában foglalkoztatott a bérköltség hatékonyság miatt, a még nem is hatályos közfoglalkoztatási törvény, szociális törvény miatt, ott ahol a kevés normatíva miatt föl akarnak számolni szakellátásokat, valóban nagy szükség lesz, lenne a közösségi munkára, de ezek a térségek pont azok, ahol önerő sincs pályázni ilyen fejlesztésekre, nincs szakember, aki ezt koordinálja, nincs felkészítve pedagógus még ennél alapvetőbb helyzetek kezelésére sem és nem is motivált már rá, számos ismert okból. Akkor fog érvényesülni a papírforma egy-egy felvételi pontszámért. Vidéken a nappalin tanuló felsőfokú képzésben résztvevő hallgató 100-200 kilómétert utazik egy 40 órás gyakorlatért, úgy hogy előtte elméleti felkészítésben vett részt.
Én örülnék a legjobban, ha ez működne de ennek nincs "infrastruktúrája": Még!, középiskolás tömegeknek meg pláne.
Vagy megint olyan helyen élek, ami máshonnan nem látható? Pedig én számos ilyen helyet tudok mondani Észak-Kelet Magyarországról.
Persze mi is csináltuk ezt, bejártunk a fogyatékosok napköziotthonába játszani, segíteni, öregekhez az idősek otthonába beszélgetni kölykökkel. újra lehetne kezdeni: de ki viszi őket, ki fogadja őket? Szakellátásban, demens ellátásban például az idős kikéri magának még a szakmai végzettséggel rendelkező személyt is!
Ki finanszírozza az utazást, csak, ha abban gondolkodom, mikor számos gimnázium a környékemen egy osztálykirándulást sem tud megszervezni, mert nincs rá pénz, így iskolának szervez kirándulásokat. Lesz pénz? Jó! Mert a minimál bér feléért foglalkoztatott bérpótló járadékban részesülő szülő eldönti, hogy eszik vagy melegszik, nálunk de már felvételi 9000 Ft-ját is meggondolja. Ez egy kiszorítás még ha még oly nemes célt szolgál is mint a közösségi munka eszméjét. De a mi térségünkben biztos. Ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Én nem számolgatom a túlóráimat, állok elébe. Viszont a közlekedés is olyan rossz, hogy logisztikusi képesség kell ahhoz, hogy interneten a közlekedést összehangold egyik településről a másikra. Pl: x településről nem jutsz el a 10 km-re eső egyenesen megközelíthető y településre, mert nincs mivel, csak egy vargabetűvel, z forintért és 2 órában.
Bizonyára összehangolták a közoktatási törvény tervezetet, a szociális ellátórendszert vezérlő szociális törvénnyel, a családtámogatási rendszerrel és a mai magyar közlekedési hálózattal.
zöldbéka | 2011. január 6. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Vannak iskolák, ahol kiválóan működik mindez - nem igazán önkéntes alapon, de nem is erőszakolva, mert az iskola egységes közösségi élete, morálja és felfogása szinte "előírja" az odajáró gyerekeknek ezt a mentalitást. Ez elsősorban megint az osztályfőnököknek fog plusz munkát adni: helyet, alkalmat teremteni és úgy felkészíteni a gyerekeket (például a sérült emberekre), hogy valóban szolgálatnak, kötelességnek, játéknak, jó bulinak fogják fel és ne erőszaknak, kínnak és tehernek.
csilla | 2011. január 6.
A közösségi munkának ma Magyarországon alig vannak nyomai. Nagy képviselői igen: Vercseg Ilona, Giczey Péter, Vincze Béla és még mások, de ők is szinte szélmalmokkal vívnak csatákat, munkájuk fizetsége pedig a magyar pályázati rendszertől függ. Az, hogy valakik végeznek valamilyen közösségi munkát: pl takarítást, na az még belefér. De azt úgy hívják: közösségi kezdeményezés és a többi megfogalmazás, mint például a fogyatékosok otthonában foglalkozás, hát az azért elég komoly szakmai felkészültséget igényelne és igen komoly pszichés megterhelést jelentene szerintem egy diáknak.
A közösségi munka fogalma számomra úgy tűnik, mintha valahogy összekeveredett volna az önkéntes munka fogalmával. De lehet, hogy csak nekem.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek