OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 4.
» Hozzászólások (11)

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása a közoktatási törvénytervezet kapcsán

2010. december

„Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.”

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány üdvözli azt a törekvést, hogy a középiskolai tanulmányok során a diákoknak közösségi szolgálati tevékenységben kell részt venniük. Azonban lenne néhány szakmai észrevételünk és javaslatunk:

1. A fogalom

A szövegben önként választott társadalmi tevékenység szerepel. Ennek pontos meghatározása szükséges, hiszen az „önként választott” - jelleg ellentmondásban látszik lenni a tevékenység kötelező jellegével.

Szintén pontosítást igényel a „társadalmi tevékenység” kifejezés. A nemzetközi és hazai szakmában az iskolai közösségi szolgálat, angolul a community service használatos, ami nagyszerűen leírja a fogalom tartalmát.

Ennek tartalma lehet minden olyan tevékenység, amit a diák vagy a diákok csoportja a közösség jobbítása vagy gyarapítása érdekében tesz, tehát lehet az iskola körüli tevékenységek végzése, mint pl. területrendezés, parkosítás, szelektív szemétgyűjtés, stb. a helyi közösségért végzett tevékenység, mint pl. az óvoda játékainak felújítása, idősek otthonában, gyermekotthonban, fogyatékosok számára nyújtott segítség, foglalkozás, stb. vagy valamilyen szociális probléma megoldására irányuló tevékenység hajléktalanok, menekültek, stb. támogatása, velük való együttműködés.

Pontosítást igényel az elvárt órák száma is. A világ több országában 40 órát várnak el a diákoktól. Nem látjuk indokoltnak a 60 órás követelményt. Javasoljuk megjelölni azt is, hogy mennyi idő alatt, mely évfolyamokon kell teljesíteni a közösségi szolgálatot.

2. A módszer

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg sem a tanárképzésben, sem a tanár továbbképzési palettán ilyen tevékenységekre való felkészítés nem folyik. Ezért javasoljuk, hogy a törvény életbelépése előtt kezdődjön meg az egyeztetés a megfelelő szakmai csoportokkal ilyen jellegű felkészítések, képzések beindításáról, nem beszélve az esetleges fogadószervezetek felkészítéséről.

Ennek hiányában sok csalódás érheti a pedagógusokat, a résztvevő diákokat, és a célcsoportokat is, ami nagy mértékben aláásná a kezdeményezés sikerét.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a résztvevő diákok felkészítése, valamint a tevékenység megfelelő feldolgozása a siker egyik kulcsa, ezért a törvénynek valamilyen módon ezt el kell ismernie, az iskolák számára megfelelő forrásokat kell biztosítani akár központilag, akár pályázati úton. A pedagógusok a jelenlegi és a várható terhelés mellett ezt a feladatot csak akkor tudják felkészülten és szakszerűen ellátni, ha megfelelő körülmények között és feltételekkel végezhetik ezt a munkát.

Továbbá szükségesnek tartjuk a pedagógusok megfelelő szakmai mentorálását, ami segít a tapasztalatok folyamatos feldolgozásában, a módszertani megújulásban.

3. Jó gyakorlatok

Elmondhatjuk, hogy Magyarországon már hosszú évek óta működnek iskolai közösségi szolgálati programok számos civil és szakmai szervezet bevonásával. Ezek a programok a legváltozatosabb neveket viselik, és módszertanilag is nagyon különbözőek.

Fontos volna ezeket a jó gyakorlatokat összegyűjteni, és minél hamarabb széles körben elérhetővé tenni. Tudomásunk szerint jelenleg egy ilyen forrás érhető el: http://iksz.i-dia.org/p/iskolai-modellek_09.html

4. A kötelező jelleg

Bár a világ számos országában 40 óra közösségi szolgálat kötelező a középiskolában, a gyakorlat inkább mégis az, hogy nem a kötelező jelleget hangsúlyozzák, hanem a lehetőséget. Ezért sok országban, mint pl. az USA-ban plusz pontot ér az érettségi/felvételi pontszámításban. Tekintetbe véve a magyar sajátosságokat, javasolnánk ez utóbbi megfontolását, hiszen amennyiben hirtelen 1200 középiskolában kell majd emberi erőforrást és szakértelmet biztosítani, legalább 2400 pedagógust kiképezni és megfelelő módon felkészíteni, nem utolsósorban pedig felkészíteni a fogadószervezeteket, kapcsolatot építeni velük, mindez elviselhetetlen terhet tesz majd az amúgy is túlterhelt rendszerre.

Megfontolandó, hogy a cél nem az lenne-e, hogy legyen lehetőség fokozatosan bevezetni ezt az új tevékenységformát, időt adni az iskoláknak a felkészülésre és a lényeg megértésére. Jól látható, hogy ahol az iskola maga vezette be, ott jól működik a közösségi szolgálat, motiváltak a tanárok és a diákok egyaránt.

Javaslatunk tehát az, hogy a bevezetés legyen fokozatos vagyis első körben az iskolai közösségi szolgálati tevékenység legyen elszámolható az érettségi plusz pontok között (a jelenlegi arányokat figyelembe véve a 80 megszerezhető pont 10%-a, vagyis 8 pont), és amikor már kritikus tömegű (az adott évben érettségizők legalább 25%-a) diák tud felmutatni valós közösségi szolgálati tevékenységet takaró igazolást, és amikor már az erre való felkészítés része lett a tanárképzésnek, elérhetőek ilyen jellegű továbbképzések, rendelkezésre állnak források a pedagógusok munkájának elismerésére, a szakmai támogatás, mentorálás finanszírozásra, akkor nyugodt szívvel lehet gondolkodni az általános bevezethetőségen.

Félelmünk az, hogy a jelenleg igen leterhelt rendszer egy ilyen mértékű újabb terhet nehezen tudna kezelni, és nagyobb lenne az ellenállás, mint az elfogadás. Márpedig a cél vélhetően az, hogy a pedagógusok és a fenntartók megértsék: a jövő polgárait az aktív bevonódásra és társadalmi a részvételre éppen úgy fel kell készíteni, mint az olvasásra, szövegértésre és a számolásra és az alapismeretekre és készségekre.

5. Egyéb

Számos további részlet végiggondolása és kidolgozása szükséges, mint például:

  • a közösségi szolgálat igazolása,
  • az iskola szerepe a helyszínek felkutatásában és a kapcsolatfelvételben
  • a pedagógusok szerepe
  • a pedagógusok felkészítése
  • a fogadó szervezetek felkutatása és felkészítése
  • a diákok biztonsága
  • a fenntartók, a szülők és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása.

Galambos Rita
Stratégiai és fejlesztési igazgató

Hámori Zoltán
Ügyvezető igazgató

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Kissné A | 2013. október 8.
Szülőként írok ide, s ugyanazt érzem, amit Csilla leírt. Sajnos túlbonyolított, túlszabályozott, kissé fejetlenül bevezetett, összevisszaság amit látunk az iskolában ezzel kapcsolatban. Egyetértek a cikkel, csak fokozatosan szabadott volna bevezetni,mert a fogadó szervezetek részéről is tapasztalunk félelmeket. Vajon amit ő tud adni munkát, az belefér-e az elvártakba, vajon megéri-e a sok adminisztrációt. Elismerik-e közösségi szolgálatnak? Mi van ha nem? Mi történik, ha baleset éri a tanulót. Tényleg szabad-e fogyatékosok közé vinni őket, mert állítólag nem érheti a tanulót érzelmi sérülés sem! Ezt ki garantálja egy ilyen környezetben? Nóra blogját olvasva, s bocsánat hogy ezt le merem írni, az ottani munkához bizony nagy felkészültség kell, s megfelelő lelki beállítottság. Szerintem azokat a megnyilvánulásokat, amelyek Nóráéknál vannak még egy felnőtt sem mindig képes elviselni lelki sérülés nélkül. Csak aki igazi pedagógus, lélekben is, mint Nóra. De olvastam nála, neki is vannak lelkileg is rossz hetei. Aki nem szokott hozzá, aki nincs felkészítve, és felkészülve ezekre a Nóráéknál megszokott rossz történésekre, elképesztő történetekre, megdöbbentő hálátlanságra és viselkedésre az bizony kínlódni fog ott. Idézet Nóra blogjából: az önkéntes lelkesedése hazafele már elmúlt,
Vajon jó kötelezően ilyen helyre küldeni a középiskolásokat? Mit érünk elé vele? Ha volt is lelkesedés, majd elmúlik....
márta | 2011. január 18.
Én mindennel egyetértek, amit idáig mondtatok, meg amit a törvénytervezet tartalmaz... csak mindezt sehogy nem tudom összekötni a "kötelező" kifejezéssel (már ami a 60 órát illeti...!)
Mert ha az érettségire jelentkezés FELTÉTELE akkor az az én olvasatomban KÖTELEZŐ!
És akkor hogy is állunk az önkéntességgel?
csilla | 2011. január 9.
Lehet, hogy a törvény alkotó abból a megközelítésből indul ki, hogy a kjt és okt. tv. szerint vannak kötelező és nem kötelező pótlékok. A dráma tanár, az osztályfőnök, a dök-tanár kötelező pótlékos. A plusz munka a kölykök közösségi munkájáért, vagy az önkéntes munkáért (számomra a két fogalom még mindig nem tisztázott oktatási megközelítésből) plusz munka. Olyan, ami nem a munkaköri leírásban, mint Dök-osztályfőnök-drámatanár végez. Számomra a Nóri megközelítése az egyértelműbb: ő keres önkéntest, közösségért dolgozni akaró diákokat. De ő nem olyan helyen lakik, ahová mindenki a szomszéd utcából jár be. Oda utazni kell, oda a Nóri szakmai magyarázata kell a csatlakozó önkéntesek, közösségi munkát vállalók számára. Csak úgy jöttem segítek nektek: ilyen helyeken ez azért annak is kemény munka ám, mint Nóri, hogy fogadja őket! És Nóri még szívesen is vállalná. Vannak olyan helyek, ahol a személyiségi jogok védelme (ez szintén törvény) miatt be sem fogadnak embereket, és nem a diákok személyiségi és gyermeki jogai miatt. De lehet, hogy ez is csak szerintem!
Zsuzsi | 2011. január 9.
Hát erről beszéltem, és ettől tartottam én is. Egyébként elolvastam a pályázati kiírást, és nem lettem tőle boldogabb. Mert ezt az ügyet fönn is túlbonyolítják. Miért nem lehet az "otthoni", vagyis a helyi munkát átértékelni, ill. nevesíteni? Mi lenne más pl. a DÖK-munka, ha nem a közösségért végzett tevékenység? Vagy egy iskolai zenekar, színjátszókör, amely a tagok kedvelt időtöltésén felül a köz javát is szolgálja?! Miért nem lehet ezt "elszámolni" társadalmi tevékenységnek? Miért kell mindig, mindenhez továbbképzéseket szervezni, milliókat rendelni?! Persze szükség van partnerek felkutatására, akik el is fogadják a segítséget, mert az igényeket nem fedik le a helyi lehetőségek, de miért kell ehhez 44 millió forint, amikor arról szól a fáma, hogy a diákok - az én megkövesedett megfogalmazásomban - társadalmi munkát fognak végezni. Vagy félreértettem valamit?
L, Ritók Nóra | 2011. január 9. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Most, hogy pályázati lehetőség is van erre (a minisztérium honlapján), gondoltam megkeresem a környékbeli középiskolákat...és ajánlkozom az alapítványunkkal, mint terep....Azt a választ kaptam, hogy amíg nem kötelező, addig nem érdekli őket....szóval, csak azt akarom mondani, hogy a többség innen indul...
ax | 2011. január 8.

"nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat."

Hát ez az! El tudom képzelni, hány űrlapot, hány jelentést kell kitölteni, mennyi időt vesz el az adminisztráció (ezt is az osztályfőnöknek kell vezetnie?), hány embernél lesz szükség némi kis "kegyes hazugság"-ra is, micsoda melldöngetés lesz a szokásos melldöngetőknél stb.
Van-e esély a normális működésre? (Mi is festettük a termünket, a gyerekek adtak műsort a kórház gyermekosztályán stb., de ha ezeket órákra le kell bontani személyenként, kötelezően, igazolásokat kitölteni, hadakozni a jobb lehetőségekért, kitalálni álságos látszatügyeket... ajaj!)
Zsuzsi | 2011. január 8.
Szerintem ezt a dolgot túlbonyolítjátok. Az önként vállalt társadalmi tevékenység nekem azt jelenti, hogy a gyerek maga dönti el, hol és miből vállal részt. A saját példámból kiindulva a következőket tudom mondani. Iskolánkban a terem- és folyosófestés, a sportpálya és környékének rendben tartása mindig is a diákok feladata volt. Az őszi- és tavaszi "szemétszüret" is a köz érdekében történik. A községi-városi, de még az iskolai ünnepi megemlékezéseken történő szereplés is a köz javát szolgálja. Aztán pl. lányom már évek óta vezeti a helyi Ifjúsági klubot, amely időről időre új táncot tanul be, és műsorával emeli a helyi- és környékbeli rendezvények színvonalát (ingyen!!!). Községünk fiataljai rendszeresen kijárnak az idős, főként egyedül élő emberekhez, akik pl. a segítségükkel jutnak könyvtári könyvekhez. Sorolhatnám még tovább, de egyelőre nem teszem. Mindössze annyit szerettem volna mondani, hogy utaztatás és anyagi háttér nélkül is meg lehet oldani ezt a feladatot, a baj nem itt van. A baj ott fog kezdődni, hogy lesznek, akik a "gyermeki jogokra" hivatkozva megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól.
Reményeim szerint a többségnek nem lesz más dolga, mint összeszámolni és hitelesíttetni a közösség érdekében végzett munkaórákat.
csilla | 2011. január 6.
Mely törvényeket, rendeleteket ismer a diák, pedagógus a hajléktalan ellátásban, szociális ellátórendszerben, menekültek ellátásában?
Nekem is számos ilyen ellenvetésem van, mint a cikk írójának. De lehet, hogy csak nekem, nekünk.?!
csilla | 2011. január 6.
Ott, ahol a művházat bezárják mert nincs pénz a fűtésre, más ingatlan nincs a közösségi térre, ott ahol az iskolák nem tudtak kinyitni, mert nem volt meg a technikai létszám, ott, ahol nem kapnak közalkalmazottak bért, fizetésnélkülivé vált a gesztor önkormányzat, vagy csak nehézségei vannak és 50 %-os bért fizetett, ott ahol már nappali ellátásban a technikai létszám 4-6 órában foglalkoztatott a bérköltség hatékonyság miatt, a még nem is hatályos közfoglalkoztatási törvény, szociális törvény miatt, ott ahol a kevés normatíva miatt föl akarnak számolni szakellátásokat, valóban nagy szükség lesz, lenne a közösségi munkára, de ezek a térségek pont azok, ahol önerő sincs pályázni ilyen fejlesztésekre, nincs szakember, aki ezt koordinálja, nincs felkészítve pedagógus még ennél alapvetőbb helyzetek kezelésére sem és nem is motivált már rá, számos ismert okból. Akkor fog érvényesülni a papírforma egy-egy felvételi pontszámért. Vidéken a nappalin tanuló felsőfokú képzésben résztvevő hallgató 100-200 kilómétert utazik egy 40 órás gyakorlatért, úgy hogy előtte elméleti felkészítésben vett részt.
Én örülnék a legjobban, ha ez működne de ennek nincs "infrastruktúrája": Még!, középiskolás tömegeknek meg pláne.
Vagy megint olyan helyen élek, ami máshonnan nem látható? Pedig én számos ilyen helyet tudok mondani Észak-Kelet Magyarországról.
Persze mi is csináltuk ezt, bejártunk a fogyatékosok napköziotthonába játszani, segíteni, öregekhez az idősek otthonába beszélgetni kölykökkel. újra lehetne kezdeni: de ki viszi őket, ki fogadja őket? Szakellátásban, demens ellátásban például az idős kikéri magának még a szakmai végzettséggel rendelkező személyt is!
Ki finanszírozza az utazást, csak, ha abban gondolkodom, mikor számos gimnázium a környékemen egy osztálykirándulást sem tud megszervezni, mert nincs rá pénz, így iskolának szervez kirándulásokat. Lesz pénz? Jó! Mert a minimál bér feléért foglalkoztatott bérpótló járadékban részesülő szülő eldönti, hogy eszik vagy melegszik, nálunk de már felvételi 9000 Ft-ját is meggondolja. Ez egy kiszorítás még ha még oly nemes célt szolgál is mint a közösségi munka eszméjét. De a mi térségünkben biztos. Ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Én nem számolgatom a túlóráimat, állok elébe. Viszont a közlekedés is olyan rossz, hogy logisztikusi képesség kell ahhoz, hogy interneten a közlekedést összehangold egyik településről a másikra. Pl: x településről nem jutsz el a 10 km-re eső egyenesen megközelíthető y településre, mert nincs mivel, csak egy vargabetűvel, z forintért és 2 órában.
Bizonyára összehangolták a közoktatási törvény tervezetet, a szociális ellátórendszert vezérlő szociális törvénnyel, a családtámogatási rendszerrel és a mai magyar közlekedési hálózattal.
zöldbéka | 2011. január 6. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Vannak iskolák, ahol kiválóan működik mindez - nem igazán önkéntes alapon, de nem is erőszakolva, mert az iskola egységes közösségi élete, morálja és felfogása szinte "előírja" az odajáró gyerekeknek ezt a mentalitást. Ez elsősorban megint az osztályfőnököknek fog plusz munkát adni: helyet, alkalmat teremteni és úgy felkészíteni a gyerekeket (például a sérült emberekre), hogy valóban szolgálatnak, kötelességnek, játéknak, jó bulinak fogják fel és ne erőszaknak, kínnak és tehernek.
csilla | 2011. január 6.
A közösségi munkának ma Magyarországon alig vannak nyomai. Nagy képviselői igen: Vercseg Ilona, Giczey Péter, Vincze Béla és még mások, de ők is szinte szélmalmokkal vívnak csatákat, munkájuk fizetsége pedig a magyar pályázati rendszertől függ. Az, hogy valakik végeznek valamilyen közösségi munkát: pl takarítást, na az még belefér. De azt úgy hívják: közösségi kezdeményezés és a többi megfogalmazás, mint például a fogyatékosok otthonában foglalkozás, hát az azért elég komoly szakmai felkészültséget igényelne és igen komoly pszichés megterhelést jelentene szerintem egy diáknak.
A közösségi munka fogalma számomra úgy tűnik, mintha valahogy összekeveredett volna az önkéntes munka fogalmával. De lehet, hogy csak nekem.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek