OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 13.
» Hozzászólások (11)

17. esélyegyenlőségi napló

A roma stratégia felzárkóztatás nélkül biztos kudarc

Izgatottan vártam, hogy az uniós elnökséghez milyen roma stratégia társul. Aztán látom, olvasom: az államtitkár szerint a következő félévben kifejezetten a roma diszkriminációval kellene foglakoznia a magyar elnökségnek, a felzárkóztatással kevésbé.

Illusztrációként pedig ott a fotó, cigánytáncot lejtő lány, és az indoklás: olyan környezetet kell teremteni, ahol mindenki szabadon kifejezheti magát, részt vehet a közéletben, gyakorolhatja a jogait…

Elgondolkodtam. Azt hiszem, a hangsúlyok már korábban elcsúsztak. Mert a cigányokkal senkinek sem az a baja, hogy táncolnak, vagy zenélnek. Hogy nem fejezik ki magukat szabadon. Mégis ehhez is kapcsolódott, talán túl nagy hangsúllyal is az integráció.

Sokat vitatkoztam már ezen. Régebben én is azt hittem, ez a legfontosabb. A roma identitás, kultúra kialakítása bennük. Ott is, ahol nem nagyon érzékelhető. És voltam ott, pár éve, azon a ponton, hogy én is tudtam volna olyan „nagyon cigány” rajzokat készíttetni a tanítványaimmal. Mert tudtam közvetíteni feléjük azokat a hangsúlyokat, amik már-már sztereotípiákká merevedve fellehetők a kevésbé tehetséges roma festők festményein. De megéreztem: ebben én lettem volna a rábeszélő, a megmondó, a hangsúlyozó. Ez az én akaratom lett volna, és nem a gyereké. Roma-kultúra-csináló lettem volna, nem romaként. És az nem lett volna hiteles. Ma már örülök, hogy időben észrevettem.

Emlékszem egy felnőtteknek szóló programra, ahol a roma előadó teljesen kiakadt a beszélgetés végén: ezek itt még azt sem tudják, hogy oláh cigányok e vagy sem. A saját identitásukat sem tudják meghatározni. Elgondolkodtam: akkor hogyan lehet erre építeni?

Mikor ezt letisztáztam magamban, más szemmel kezdtem nézni az identitást fejlesztő, roma kultúrát megőrző programokat. Mert egy magára valamit is adó integráló iskolának volt cigánytánc szakköre. Sőt egy magára valamit adó CKÖ-nek is hagyományőrző táncköre. Sok hastáncelemekkel, braekkel fűszerezett cigánytáncot láthattam. Ami nagyon távol állt a hagyományőrzéstől. A zene pedig? A lakodalmas-mulatós vonal volt, nem pedig a Kalyi Yag..

Miért is csináltuk? Mert azt hittük, ezzel lehet azt bizonyítani, hogy itt nincs szegregáció? Most valahogy úgy érzem, ezek nagyobb hangsúlyokat kaptak, mint az igazán lényeges problémák. Ez, és némi korrepetálás kipipálta az IPR programokat (tisztelet a kivételnek). Azt akartuk elhitetni, hogy a színpadon lejtett vidám „cigánytánc” megoldotta a problémákat? Ezt elhiszi még valaki?

Ha ezen a szintjén maradunk a problémának, nem lesz változás. A cigányok esetében a felzárkóztatás nélkülözhetetlen eleme a diszkrimináció elleni küzdelemnek. Mert az okok megszüntetése, felszámolása nélkül nem megy! Nem a másságuk a baj, hanem azok a szocializációs problémák, amik miatt nem tudnak a többségi társadalom normáihoz igazodni. Azok az okok, amiért nem egyedül ők tehetők felelőssé, ami generációk alatt alakult ki, amit rossz döntések sora hívott életre, és amit a gazdasági-politikai helyzet még tovább rontott.

Ma már úgy látom, az integrációhoz vezető sikeres út csak a maga komplexitásában értelmezhető. Aminek része az identitás is, és szerencse, ha tudja erősíteni ezt, ha tudjuk használni ehhez a bonyolult folyamathoz, de az okok megszüntetése nélkül, a felzárkóztatás nélkül kudarcra ítélt dolog.

A romák diszkriminációja elleni küzdelem számomra nem értelmezhető felzárkóztatás nélkül. Álságos helyzetet teremt újra, ha ezzel végre nem nézünk szembe.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, Csilla, igazad van. De számomra már nehezen szedhető szét ez az egész: a nem cigány családok keverednek a cigányokkal, a szegénység pedig olyan magatartásformákat, értékrendszert, szokásrendszert hoz, amiben ember legyen a talpán, aki határozottan elkülöníthető elemeket lát. Bizonyára ezért is irritál a cigányozás.Tegnap egy pályázathoz kellett szülői nyilatkozatokat aláíratnunk, hogy a cigány etnikumhoz tartoznak e. Mindenki aláírta. Akik szőkék, kékszeműek, külső jegyeik alapján nem cigányok, de életmódjukban, körülményeikben igen. Sose firtatjuk ezt, de most kellett nyilatkozniuk. Nekem ez nem annyira lényeges. Megoldást szeretnék a problémára, hívhatjuk roma stratégiának, vagy szegénység ellenes stratégiának, mindegy. A roma talán még több problémát hordoz. Talán ezért erősebb. De az igaz, hogy a másik bővebb.
csilla | 2011. január 19.
Bennem egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kérdés, hogy ide romastratégia kell-e vagy szegények felzárkóztatása? Családgondozóként nyílván sokkal több romacsaláddal van kapcsolatom egyenlőre de: 2008-ban a rendszeres szociális segély összege még bruttó 40000Ft körül mozgott, ma bérpótlójuttatásként folyósított ugyanezen támogatás már csak 28500 Ft bruttó. Elindult a magyar tartós munkanélküli lakosság mélybesüllyedése is. Gyenge iskolai képzettséggel, generációkon keresztül öröklődő gyenge anyagi kondíciókkal rendelkező családoknak esélyük sincs, hogy ne ugyanebbe a kilátástalan helyzetbe kerüljenek, mint a roma lakosság. Áram nélkül maradt házak, sötét ablakok délután négytől reggel 9-ig. Mosni, kézzel, csavarni ruhát kézzel. Mit is lehet csinálni, tevékenykedni egy sötét lakásban?
Nincs családi pótlék 20. év után. Ugyanakkor azok a már nagykorú eltartottak, akik nem 6 évesen kezdték az általános iskolát, esetleg egyszer már osztályt is ismételtek, de motivált a szakma megszerzésre, vagy a szakma után egy érettségi megszerzésére, családi pótlék híján már 4 magyar családot tudok, ahol a gyermeket nem tudják miből taníttatni, mert a szülő tartós munkanélküli.
Milyen jövőt lát a mai 20 éves, ilyen tapasztalatot szerzett fiatal felnőtt?
L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
A mondataimat azért merem kimondani, mert tapasztalat, napi munka van mögötte...Igen, több mint 20 éve próbálom feltárni, megérteni a cigányság problémáját, és ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak a birtokában vagyok sokal óvatosabb, mint mások. Lehet, hogy Miskolcon 10 bűnesetből 9-et cigányok követnek el.De ebből még nem következik az, hogy midnen cigány bűnöző. Én sokkal összetettebnek érzem ezt a problémát....És nem vagyok egy szőnyeg alá söprő típus. Ha a blogomat az fn-en megnézed, több olyan posztot is találsz, ami a cigányokra nézve kritikus. Abban persze igazad van, hogy hisztéria van a kritikai megjegyzések hatására. Ennek is oka van, és legalább olyan bonyolult, mint az egész problémahalmaz.De én még mindig hiszek abban, hogy lehet normálisan, reálisan, és indulatmentesen beszélni a dologról.
Zotyabácsi | 2011. január 18.
Tisztelt L. Ritók Nóra!

"ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?"

Természetesen nem! De ne haragudjon meg senki a miskolci rendőrfőkapitányra, ha azt mondja, hogy 10 utcai bűnesetből 9-et cigányok követtek el. Ilyenkor nem rasszistázni kell, hanem meg kell vizsgálni, ne adja Isten, hátha mégis igaza van. Ezért mondom, hogy ha feltárnád a cigányság problémáját, akkor olyan dolgokat kényszerülnél kimondani, amiért rögtön megbélyegeznek. Ezért a probléma megoldatlanul a szőnyeg alá kerül, az pedig egyre púposabb lesz tőle, amit egyre többen vesznek észre. Igen, sajnos ezek visszafordíthatatlan bajokhoz vezetnek...
p3tru خمار | 2011. január 17.
A tetves kuruc nemhogy nem késlekedett kihasználni az alkalmat, hanem valószínűleg kizárólag ők gerjesztették.

http://hirszerzo.hu/belfold/ 20110117_west_balkan_kozossegi_media

Az történt, hogy valaki regelt a facebook-on meg a myvipen és elterjesztette, hogy a cigók voltak, gondolom Novák Előd baráti társaságból regelt az illető, és a Kuruc folytatta cuccot. Én javaslom, hogy írjatok mailt a NMHH-nak, ahogy én is tettem, hogy vizsgálják ki mi történt

Kedves Nóra! Szeretem, amikről írsz. Annyira jól hozod a valóságot! Tudod, én is megyek családokhoz, és vágom, mit a szitu... viszont talán újságírás szempontjából törekedned kéne a minél tömörebb megfogalmazásra.

Mindenesetre jó, hogy vagy :)
Juli | 2011. január 16.

A hétvégén történt szörnyű baleset remek lehetőség a cigányok elleni gyűlöletkeltésre. (A kiváló kurucinfo például nem is késlekedett kiaknázni a kínálkozó alkalmat.)
Mondjátok, kedves kollégák, mit lehet tenni nekünk pedagógusoknak, amikor a társaik halálhírére tizenéves fiatalok zsigerből cigányozni kezdenek? Pedig még nem is tudjuk pontosan, mi történt.
Elterjedt a hír: késelés miatt tört ki a pánik. (A hírt hivatalosan nem erősítették meg.)
Kik szoktak késelni? Persze, hogy a cigányok.
Ebből egyenesen következik, hogy ezúttal is cigányok a felelősek a három lány haláláért. Nagyon rossz kör ez...!
L. Ritók Nóra | 2011. január 15. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves Zotyabácsi,
de ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?
És én találkozok tisztességes, becsületes cigányokkal is....A problémák kimondása és a rasszizmus közt különbség van. Azt hiszem, a ki nem mondott dolgokban van igazán rasszizmus....de: én nem mondom, hogy a cigányok hibátlan áldozatok, elég sokat írok erről is. De azt sem, hogy mindenért ők tehetők felelőssé. És megoldást kell keresni. Hamarosan, különben visszafordíthatatlan bajok lesznek. mit a büntetések, kikényszerítések nem lesznek képesek megoldani.
http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=118&v_id=5991
Zotyabácsi | 2011. január 14.
"Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol."

A törvényt be kell tartatni, aki megszegi, azt meg kell büntetni. Ami 8 évig folyt ebben az országban, azt nem lehet hagyni. Tisztességes, becsületes emberek vagyona és élete tét...
Valóban az okokra kellene fókuszálni, de azt nem lehet kimondani, mert akkor rasszista vagy. Ez a probléma egyenlőre megoldatlan marad.
Juli | 2011. január 14.
Az is gond, hogy az egász multikulturális probémahalmazt (és a mi saját romaproblematikánk is ide sorolható) leegyszerúsítve és statikusan szemlélik nem csak nálunk, hanem egész Európában. Pedig mintha a saját ilyen jellegű gondjaikkal sem boldogulnának. Sőt nagyon úgy látszik, Amerikában is csak a lózungok szintjén járnak előbbre (bár ez az előny azért jókora). Nórának nagyon igaza van: a kulturális hagyományokra hivatkozás és ezek pótcselekvésként való alkalmazása csak arra jó, hogy ne kelljen a lényegről szólni. Holott a probléma és a feszültség egyre nagyobb. Ki tudja,mindez hova visz.
L. Ritók Nóra | 2011. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Épp ettől félek. Hogy a probléma megegoldását a rendőrség megerősítésében látják.Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol.
De hova vezet ez? Nézem a hírekben Tunéziát...rossz érzésem van. Nagyon.
És persze, én is tudom, mekkora probléma Európában is. Épp ezért nem értem azt a magabiztosságot, amit a kormány mutat a romastratégiával kapcsolatban. Mintha tudnák a megoldást, biztosan, bölcsen....csak nem látom, semmiben, hogy mi is az. Amiben mi már előremutatunk, és az Unió is használhatja. És egyáltalán kik döntenek róla? Milyen tudás, tapasztalat birtokában? Készül erre valami hazai stratégia? Hol? Kik a szakértői? Kiknek a munkája áll az ilyen általam idézett államtitkári kijenetések mögött?
Gábor34 | 2011. január 13. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
A kormányfő által körvonalazott szociális megszorítások fényében a felzárkóztatás csak jelszó.
A cigányság elfogadása a mai magyar többségi mentalitás mellett illúzió. Bonyolítja a kérdést, hogy a romaügy megoldása európai szintű probléma, s az Unió vezetésének egy ilyen mértékű programról halvány fogalma nincs. Pénze sincs rá, hajlandósága még kevésbé. 11 millió romáról van szó. Közülük 8 millió az uniós állampolgár, de úgy, hogy ebből csak 1,5 millió él Nyugat- és Dél-Európában.
Magyarországra nézve mindebből az következik, hogy
a megoldást erőszakosan fogják keresni. Márpedig
a többség élén álló kormányzó kisebbségnek a megmozdulások leveréséhez, a büntetésekhez megvan a rendőrségi és jogi ereje.
jogi
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.19.
Nyáry Luca: A magántanulás mentett meg attól, hogy csődtömeggé váljak – Így látja az új törvényt egy érintett diák
A köznevelési törvény pénteken elfogadott módosításai szerint a következő tanévtől (tehát már idén szeptembertől) megszűnik a magántanulói státusz, felváltja az úgynevezett „egy...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a szá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távoz...
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
--
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.07.17.
A német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia kiáll az MTA mellett
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.17.
Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletö...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.17.
Bódis József: Nem csorbulnak a szülői jogok a köznevelési törvény módosításával
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.07.17.
Az érettségi biztos túlbuzgósága miatt semmisítették meg a Szinyei Gimnázium tizenöt végzősének érettségijét
A helyzet abszurditását fokozza, hogy az iskolában a tizenöt említett diákon kívül is voltak olyan érettségizők, akiknek az érintettekhez hasonlóan hiányzott egy-egy természettudományos...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek