OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 13.
» Hozzászólások (11)

17. esélyegyenlőségi napló

A roma stratégia felzárkóztatás nélkül biztos kudarc

Izgatottan vártam, hogy az uniós elnökséghez milyen roma stratégia társul. Aztán látom, olvasom: az államtitkár szerint a következő félévben kifejezetten a roma diszkriminációval kellene foglakoznia a magyar elnökségnek, a felzárkóztatással kevésbé.

Illusztrációként pedig ott a fotó, cigánytáncot lejtő lány, és az indoklás: olyan környezetet kell teremteni, ahol mindenki szabadon kifejezheti magát, részt vehet a közéletben, gyakorolhatja a jogait…

Elgondolkodtam. Azt hiszem, a hangsúlyok már korábban elcsúsztak. Mert a cigányokkal senkinek sem az a baja, hogy táncolnak, vagy zenélnek. Hogy nem fejezik ki magukat szabadon. Mégis ehhez is kapcsolódott, talán túl nagy hangsúllyal is az integráció.

Sokat vitatkoztam már ezen. Régebben én is azt hittem, ez a legfontosabb. A roma identitás, kultúra kialakítása bennük. Ott is, ahol nem nagyon érzékelhető. És voltam ott, pár éve, azon a ponton, hogy én is tudtam volna olyan „nagyon cigány” rajzokat készíttetni a tanítványaimmal. Mert tudtam közvetíteni feléjük azokat a hangsúlyokat, amik már-már sztereotípiákká merevedve fellehetők a kevésbé tehetséges roma festők festményein. De megéreztem: ebben én lettem volna a rábeszélő, a megmondó, a hangsúlyozó. Ez az én akaratom lett volna, és nem a gyereké. Roma-kultúra-csináló lettem volna, nem romaként. És az nem lett volna hiteles. Ma már örülök, hogy időben észrevettem.

Emlékszem egy felnőtteknek szóló programra, ahol a roma előadó teljesen kiakadt a beszélgetés végén: ezek itt még azt sem tudják, hogy oláh cigányok e vagy sem. A saját identitásukat sem tudják meghatározni. Elgondolkodtam: akkor hogyan lehet erre építeni?

Mikor ezt letisztáztam magamban, más szemmel kezdtem nézni az identitást fejlesztő, roma kultúrát megőrző programokat. Mert egy magára valamit is adó integráló iskolának volt cigánytánc szakköre. Sőt egy magára valamit adó CKÖ-nek is hagyományőrző táncköre. Sok hastáncelemekkel, braekkel fűszerezett cigánytáncot láthattam. Ami nagyon távol állt a hagyományőrzéstől. A zene pedig? A lakodalmas-mulatós vonal volt, nem pedig a Kalyi Yag..

Miért is csináltuk? Mert azt hittük, ezzel lehet azt bizonyítani, hogy itt nincs szegregáció? Most valahogy úgy érzem, ezek nagyobb hangsúlyokat kaptak, mint az igazán lényeges problémák. Ez, és némi korrepetálás kipipálta az IPR programokat (tisztelet a kivételnek). Azt akartuk elhitetni, hogy a színpadon lejtett vidám „cigánytánc” megoldotta a problémákat? Ezt elhiszi még valaki?

Ha ezen a szintjén maradunk a problémának, nem lesz változás. A cigányok esetében a felzárkóztatás nélkülözhetetlen eleme a diszkrimináció elleni küzdelemnek. Mert az okok megszüntetése, felszámolása nélkül nem megy! Nem a másságuk a baj, hanem azok a szocializációs problémák, amik miatt nem tudnak a többségi társadalom normáihoz igazodni. Azok az okok, amiért nem egyedül ők tehetők felelőssé, ami generációk alatt alakult ki, amit rossz döntések sora hívott életre, és amit a gazdasági-politikai helyzet még tovább rontott.

Ma már úgy látom, az integrációhoz vezető sikeres út csak a maga komplexitásában értelmezhető. Aminek része az identitás is, és szerencse, ha tudja erősíteni ezt, ha tudjuk használni ehhez a bonyolult folyamathoz, de az okok megszüntetése nélkül, a felzárkóztatás nélkül kudarcra ítélt dolog.

A romák diszkriminációja elleni küzdelem számomra nem értelmezhető felzárkóztatás nélkül. Álságos helyzetet teremt újra, ha ezzel végre nem nézünk szembe.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, Csilla, igazad van. De számomra már nehezen szedhető szét ez az egész: a nem cigány családok keverednek a cigányokkal, a szegénység pedig olyan magatartásformákat, értékrendszert, szokásrendszert hoz, amiben ember legyen a talpán, aki határozottan elkülöníthető elemeket lát. Bizonyára ezért is irritál a cigányozás.Tegnap egy pályázathoz kellett szülői nyilatkozatokat aláíratnunk, hogy a cigány etnikumhoz tartoznak e. Mindenki aláírta. Akik szőkék, kékszeműek, külső jegyeik alapján nem cigányok, de életmódjukban, körülményeikben igen. Sose firtatjuk ezt, de most kellett nyilatkozniuk. Nekem ez nem annyira lényeges. Megoldást szeretnék a problémára, hívhatjuk roma stratégiának, vagy szegénység ellenes stratégiának, mindegy. A roma talán még több problémát hordoz. Talán ezért erősebb. De az igaz, hogy a másik bővebb.
csilla | 2011. január 19.
Bennem egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kérdés, hogy ide romastratégia kell-e vagy szegények felzárkóztatása? Családgondozóként nyílván sokkal több romacsaláddal van kapcsolatom egyenlőre de: 2008-ban a rendszeres szociális segély összege még bruttó 40000Ft körül mozgott, ma bérpótlójuttatásként folyósított ugyanezen támogatás már csak 28500 Ft bruttó. Elindult a magyar tartós munkanélküli lakosság mélybesüllyedése is. Gyenge iskolai képzettséggel, generációkon keresztül öröklődő gyenge anyagi kondíciókkal rendelkező családoknak esélyük sincs, hogy ne ugyanebbe a kilátástalan helyzetbe kerüljenek, mint a roma lakosság. Áram nélkül maradt házak, sötét ablakok délután négytől reggel 9-ig. Mosni, kézzel, csavarni ruhát kézzel. Mit is lehet csinálni, tevékenykedni egy sötét lakásban?
Nincs családi pótlék 20. év után. Ugyanakkor azok a már nagykorú eltartottak, akik nem 6 évesen kezdték az általános iskolát, esetleg egyszer már osztályt is ismételtek, de motivált a szakma megszerzésre, vagy a szakma után egy érettségi megszerzésére, családi pótlék híján már 4 magyar családot tudok, ahol a gyermeket nem tudják miből taníttatni, mert a szülő tartós munkanélküli.
Milyen jövőt lát a mai 20 éves, ilyen tapasztalatot szerzett fiatal felnőtt?
L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
A mondataimat azért merem kimondani, mert tapasztalat, napi munka van mögötte...Igen, több mint 20 éve próbálom feltárni, megérteni a cigányság problémáját, és ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak a birtokában vagyok sokal óvatosabb, mint mások. Lehet, hogy Miskolcon 10 bűnesetből 9-et cigányok követnek el.De ebből még nem következik az, hogy midnen cigány bűnöző. Én sokkal összetettebnek érzem ezt a problémát....És nem vagyok egy szőnyeg alá söprő típus. Ha a blogomat az fn-en megnézed, több olyan posztot is találsz, ami a cigányokra nézve kritikus. Abban persze igazad van, hogy hisztéria van a kritikai megjegyzések hatására. Ennek is oka van, és legalább olyan bonyolult, mint az egész problémahalmaz.De én még mindig hiszek abban, hogy lehet normálisan, reálisan, és indulatmentesen beszélni a dologról.
Zotyabácsi | 2011. január 18.
Tisztelt L. Ritók Nóra!

"ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?"

Természetesen nem! De ne haragudjon meg senki a miskolci rendőrfőkapitányra, ha azt mondja, hogy 10 utcai bűnesetből 9-et cigányok követtek el. Ilyenkor nem rasszistázni kell, hanem meg kell vizsgálni, ne adja Isten, hátha mégis igaza van. Ezért mondom, hogy ha feltárnád a cigányság problémáját, akkor olyan dolgokat kényszerülnél kimondani, amiért rögtön megbélyegeznek. Ezért a probléma megoldatlanul a szőnyeg alá kerül, az pedig egyre púposabb lesz tőle, amit egyre többen vesznek észre. Igen, sajnos ezek visszafordíthatatlan bajokhoz vezetnek...
p3tru خمار | 2011. január 17.
A tetves kuruc nemhogy nem késlekedett kihasználni az alkalmat, hanem valószínűleg kizárólag ők gerjesztették.

http://hirszerzo.hu/belfold/ 20110117_west_balkan_kozossegi_media

Az történt, hogy valaki regelt a facebook-on meg a myvipen és elterjesztette, hogy a cigók voltak, gondolom Novák Előd baráti társaságból regelt az illető, és a Kuruc folytatta cuccot. Én javaslom, hogy írjatok mailt a NMHH-nak, ahogy én is tettem, hogy vizsgálják ki mi történt

Kedves Nóra! Szeretem, amikről írsz. Annyira jól hozod a valóságot! Tudod, én is megyek családokhoz, és vágom, mit a szitu... viszont talán újságírás szempontjából törekedned kéne a minél tömörebb megfogalmazásra.

Mindenesetre jó, hogy vagy :)
Juli | 2011. január 16.

A hétvégén történt szörnyű baleset remek lehetőség a cigányok elleni gyűlöletkeltésre. (A kiváló kurucinfo például nem is késlekedett kiaknázni a kínálkozó alkalmat.)
Mondjátok, kedves kollégák, mit lehet tenni nekünk pedagógusoknak, amikor a társaik halálhírére tizenéves fiatalok zsigerből cigányozni kezdenek? Pedig még nem is tudjuk pontosan, mi történt.
Elterjedt a hír: késelés miatt tört ki a pánik. (A hírt hivatalosan nem erősítették meg.)
Kik szoktak késelni? Persze, hogy a cigányok.
Ebből egyenesen következik, hogy ezúttal is cigányok a felelősek a három lány haláláért. Nagyon rossz kör ez...!
L. Ritók Nóra | 2011. január 15. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves Zotyabácsi,
de ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?
És én találkozok tisztességes, becsületes cigányokkal is....A problémák kimondása és a rasszizmus közt különbség van. Azt hiszem, a ki nem mondott dolgokban van igazán rasszizmus....de: én nem mondom, hogy a cigányok hibátlan áldozatok, elég sokat írok erről is. De azt sem, hogy mindenért ők tehetők felelőssé. És megoldást kell keresni. Hamarosan, különben visszafordíthatatlan bajok lesznek. mit a büntetések, kikényszerítések nem lesznek képesek megoldani.
http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=118&v_id=5991
Zotyabácsi | 2011. január 14.
"Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol."

A törvényt be kell tartatni, aki megszegi, azt meg kell büntetni. Ami 8 évig folyt ebben az országban, azt nem lehet hagyni. Tisztességes, becsületes emberek vagyona és élete tét...
Valóban az okokra kellene fókuszálni, de azt nem lehet kimondani, mert akkor rasszista vagy. Ez a probléma egyenlőre megoldatlan marad.
Juli | 2011. január 14.
Az is gond, hogy az egász multikulturális probémahalmazt (és a mi saját romaproblematikánk is ide sorolható) leegyszerúsítve és statikusan szemlélik nem csak nálunk, hanem egész Európában. Pedig mintha a saját ilyen jellegű gondjaikkal sem boldogulnának. Sőt nagyon úgy látszik, Amerikában is csak a lózungok szintjén járnak előbbre (bár ez az előny azért jókora). Nórának nagyon igaza van: a kulturális hagyományokra hivatkozás és ezek pótcselekvésként való alkalmazása csak arra jó, hogy ne kelljen a lényegről szólni. Holott a probléma és a feszültség egyre nagyobb. Ki tudja,mindez hova visz.
L. Ritók Nóra | 2011. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Épp ettől félek. Hogy a probléma megegoldását a rendőrség megerősítésében látják.Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol.
De hova vezet ez? Nézem a hírekben Tunéziát...rossz érzésem van. Nagyon.
És persze, én is tudom, mekkora probléma Európában is. Épp ezért nem értem azt a magabiztosságot, amit a kormány mutat a romastratégiával kapcsolatban. Mintha tudnák a megoldást, biztosan, bölcsen....csak nem látom, semmiben, hogy mi is az. Amiben mi már előremutatunk, és az Unió is használhatja. És egyáltalán kik döntenek róla? Milyen tudás, tapasztalat birtokában? Készül erre valami hazai stratégia? Hol? Kik a szakértői? Kiknek a munkája áll az ilyen általam idézett államtitkári kijenetések mögött?
Gábor34 | 2011. január 13. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
A kormányfő által körvonalazott szociális megszorítások fényében a felzárkóztatás csak jelszó.
A cigányság elfogadása a mai magyar többségi mentalitás mellett illúzió. Bonyolítja a kérdést, hogy a romaügy megoldása európai szintű probléma, s az Unió vezetésének egy ilyen mértékű programról halvány fogalma nincs. Pénze sincs rá, hajlandósága még kevésbé. 11 millió romáról van szó. Közülük 8 millió az uniós állampolgár, de úgy, hogy ebből csak 1,5 millió él Nyugat- és Dél-Európában.
Magyarországra nézve mindebből az következik, hogy
a megoldást erőszakosan fogják keresni. Márpedig
a többség élén álló kormányzó kisebbségnek a megmozdulások leveréséhez, a büntetésekhez megvan a rendőrségi és jogi ereje.
jogi
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.11.22.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.11.22.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogj...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.11.22.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma...
(Forrás: index)
--
2019.11.22.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább,...
(Forrás: index)
--
2019.11.21.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.11.21.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől....
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.11.20.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgat...
(Forrás: mérce)
--
2019.11.20.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek