OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. január 13.
» Hozzászólások (11)

17. esélyegyenlőségi napló

A roma stratégia felzárkóztatás nélkül biztos kudarc

Izgatottan vártam, hogy az uniós elnökséghez milyen roma stratégia társul. Aztán látom, olvasom: az államtitkár szerint a következő félévben kifejezetten a roma diszkriminációval kellene foglakoznia a magyar elnökségnek, a felzárkóztatással kevésbé.

Illusztrációként pedig ott a fotó, cigánytáncot lejtő lány, és az indoklás: olyan környezetet kell teremteni, ahol mindenki szabadon kifejezheti magát, részt vehet a közéletben, gyakorolhatja a jogait…

Elgondolkodtam. Azt hiszem, a hangsúlyok már korábban elcsúsztak. Mert a cigányokkal senkinek sem az a baja, hogy táncolnak, vagy zenélnek. Hogy nem fejezik ki magukat szabadon. Mégis ehhez is kapcsolódott, talán túl nagy hangsúllyal is az integráció.

Sokat vitatkoztam már ezen. Régebben én is azt hittem, ez a legfontosabb. A roma identitás, kultúra kialakítása bennük. Ott is, ahol nem nagyon érzékelhető. És voltam ott, pár éve, azon a ponton, hogy én is tudtam volna olyan „nagyon cigány” rajzokat készíttetni a tanítványaimmal. Mert tudtam közvetíteni feléjük azokat a hangsúlyokat, amik már-már sztereotípiákká merevedve fellehetők a kevésbé tehetséges roma festők festményein. De megéreztem: ebben én lettem volna a rábeszélő, a megmondó, a hangsúlyozó. Ez az én akaratom lett volna, és nem a gyereké. Roma-kultúra-csináló lettem volna, nem romaként. És az nem lett volna hiteles. Ma már örülök, hogy időben észrevettem.

Emlékszem egy felnőtteknek szóló programra, ahol a roma előadó teljesen kiakadt a beszélgetés végén: ezek itt még azt sem tudják, hogy oláh cigányok e vagy sem. A saját identitásukat sem tudják meghatározni. Elgondolkodtam: akkor hogyan lehet erre építeni?

Mikor ezt letisztáztam magamban, más szemmel kezdtem nézni az identitást fejlesztő, roma kultúrát megőrző programokat. Mert egy magára valamit is adó integráló iskolának volt cigánytánc szakköre. Sőt egy magára valamit adó CKÖ-nek is hagyományőrző táncköre. Sok hastáncelemekkel, braekkel fűszerezett cigánytáncot láthattam. Ami nagyon távol állt a hagyományőrzéstől. A zene pedig? A lakodalmas-mulatós vonal volt, nem pedig a Kalyi Yag..

Miért is csináltuk? Mert azt hittük, ezzel lehet azt bizonyítani, hogy itt nincs szegregáció? Most valahogy úgy érzem, ezek nagyobb hangsúlyokat kaptak, mint az igazán lényeges problémák. Ez, és némi korrepetálás kipipálta az IPR programokat (tisztelet a kivételnek). Azt akartuk elhitetni, hogy a színpadon lejtett vidám „cigánytánc” megoldotta a problémákat? Ezt elhiszi még valaki?

Ha ezen a szintjén maradunk a problémának, nem lesz változás. A cigányok esetében a felzárkóztatás nélkülözhetetlen eleme a diszkrimináció elleni küzdelemnek. Mert az okok megszüntetése, felszámolása nélkül nem megy! Nem a másságuk a baj, hanem azok a szocializációs problémák, amik miatt nem tudnak a többségi társadalom normáihoz igazodni. Azok az okok, amiért nem egyedül ők tehetők felelőssé, ami generációk alatt alakult ki, amit rossz döntések sora hívott életre, és amit a gazdasági-politikai helyzet még tovább rontott.

Ma már úgy látom, az integrációhoz vezető sikeres út csak a maga komplexitásában értelmezhető. Aminek része az identitás is, és szerencse, ha tudja erősíteni ezt, ha tudjuk használni ehhez a bonyolult folyamathoz, de az okok megszüntetése nélkül, a felzárkóztatás nélkül kudarcra ítélt dolog.

A romák diszkriminációja elleni küzdelem számomra nem értelmezhető felzárkóztatás nélkül. Álságos helyzetet teremt újra, ha ezzel végre nem nézünk szembe.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, Csilla, igazad van. De számomra már nehezen szedhető szét ez az egész: a nem cigány családok keverednek a cigányokkal, a szegénység pedig olyan magatartásformákat, értékrendszert, szokásrendszert hoz, amiben ember legyen a talpán, aki határozottan elkülöníthető elemeket lát. Bizonyára ezért is irritál a cigányozás.Tegnap egy pályázathoz kellett szülői nyilatkozatokat aláíratnunk, hogy a cigány etnikumhoz tartoznak e. Mindenki aláírta. Akik szőkék, kékszeműek, külső jegyeik alapján nem cigányok, de életmódjukban, körülményeikben igen. Sose firtatjuk ezt, de most kellett nyilatkozniuk. Nekem ez nem annyira lényeges. Megoldást szeretnék a problémára, hívhatjuk roma stratégiának, vagy szegénység ellenes stratégiának, mindegy. A roma talán még több problémát hordoz. Talán ezért erősebb. De az igaz, hogy a másik bővebb.
csilla | 2011. január 19.
Bennem egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kérdés, hogy ide romastratégia kell-e vagy szegények felzárkóztatása? Családgondozóként nyílván sokkal több romacsaláddal van kapcsolatom egyenlőre de: 2008-ban a rendszeres szociális segély összege még bruttó 40000Ft körül mozgott, ma bérpótlójuttatásként folyósított ugyanezen támogatás már csak 28500 Ft bruttó. Elindult a magyar tartós munkanélküli lakosság mélybesüllyedése is. Gyenge iskolai képzettséggel, generációkon keresztül öröklődő gyenge anyagi kondíciókkal rendelkező családoknak esélyük sincs, hogy ne ugyanebbe a kilátástalan helyzetbe kerüljenek, mint a roma lakosság. Áram nélkül maradt házak, sötét ablakok délután négytől reggel 9-ig. Mosni, kézzel, csavarni ruhát kézzel. Mit is lehet csinálni, tevékenykedni egy sötét lakásban?
Nincs családi pótlék 20. év után. Ugyanakkor azok a már nagykorú eltartottak, akik nem 6 évesen kezdték az általános iskolát, esetleg egyszer már osztályt is ismételtek, de motivált a szakma megszerzésre, vagy a szakma után egy érettségi megszerzésére, családi pótlék híján már 4 magyar családot tudok, ahol a gyermeket nem tudják miből taníttatni, mert a szülő tartós munkanélküli.
Milyen jövőt lát a mai 20 éves, ilyen tapasztalatot szerzett fiatal felnőtt?
L. Ritók Nóra | 2011. január 19. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
A mondataimat azért merem kimondani, mert tapasztalat, napi munka van mögötte...Igen, több mint 20 éve próbálom feltárni, megérteni a cigányság problémáját, és ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak a birtokában vagyok sokal óvatosabb, mint mások. Lehet, hogy Miskolcon 10 bűnesetből 9-et cigányok követnek el.De ebből még nem következik az, hogy midnen cigány bűnöző. Én sokkal összetettebnek érzem ezt a problémát....És nem vagyok egy szőnyeg alá söprő típus. Ha a blogomat az fn-en megnézed, több olyan posztot is találsz, ami a cigányokra nézve kritikus. Abban persze igazad van, hogy hisztéria van a kritikai megjegyzések hatására. Ennek is oka van, és legalább olyan bonyolult, mint az egész problémahalmaz.De én még mindig hiszek abban, hogy lehet normálisan, reálisan, és indulatmentesen beszélni a dologról.
Zotyabácsi | 2011. január 18.
Tisztelt L. Ritók Nóra!

"ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?"

Természetesen nem! De ne haragudjon meg senki a miskolci rendőrfőkapitányra, ha azt mondja, hogy 10 utcai bűnesetből 9-et cigányok követtek el. Ilyenkor nem rasszistázni kell, hanem meg kell vizsgálni, ne adja Isten, hátha mégis igaza van. Ezért mondom, hogy ha feltárnád a cigányság problémáját, akkor olyan dolgokat kényszerülnél kimondani, amiért rögtön megbélyegeznek. Ezért a probléma megoldatlanul a szőnyeg alá kerül, az pedig egyre púposabb lesz tőle, amit egyre többen vesznek észre. Igen, sajnos ezek visszafordíthatatlan bajokhoz vezetnek...
p3tru خمار | 2011. január 17.
A tetves kuruc nemhogy nem késlekedett kihasználni az alkalmat, hanem valószínűleg kizárólag ők gerjesztették.

http://hirszerzo.hu/belfold/ 20110117_west_balkan_kozossegi_media

Az történt, hogy valaki regelt a facebook-on meg a myvipen és elterjesztette, hogy a cigók voltak, gondolom Novák Előd baráti társaságból regelt az illető, és a Kuruc folytatta cuccot. Én javaslom, hogy írjatok mailt a NMHH-nak, ahogy én is tettem, hogy vizsgálják ki mi történt

Kedves Nóra! Szeretem, amikről írsz. Annyira jól hozod a valóságot! Tudod, én is megyek családokhoz, és vágom, mit a szitu... viszont talán újságírás szempontjából törekedned kéne a minél tömörebb megfogalmazásra.

Mindenesetre jó, hogy vagy :)
Juli | 2011. január 16.

A hétvégén történt szörnyű baleset remek lehetőség a cigányok elleni gyűlöletkeltésre. (A kiváló kurucinfo például nem is késlekedett kiaknázni a kínálkozó alkalmat.)
Mondjátok, kedves kollégák, mit lehet tenni nekünk pedagógusoknak, amikor a társaik halálhírére tizenéves fiatalok zsigerből cigányozni kezdenek? Pedig még nem is tudjuk pontosan, mi történt.
Elterjedt a hír: késelés miatt tört ki a pánik. (A hírt hivatalosan nem erősítették meg.)
Kik szoktak késelni? Persze, hogy a cigányok.
Ebből egyenesen következik, hogy ezúttal is cigányok a felelősek a három lány haláláért. Nagyon rossz kör ez...!
L. Ritók Nóra | 2011. január 15. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves Zotyabácsi,
de ugye azt azért nem mondod, hogy minden törvényt a cigányok szegtek meg 8 évig?
És én találkozok tisztességes, becsületes cigányokkal is....A problémák kimondása és a rasszizmus közt különbség van. Azt hiszem, a ki nem mondott dolgokban van igazán rasszizmus....de: én nem mondom, hogy a cigányok hibátlan áldozatok, elég sokat írok erről is. De azt sem, hogy mindenért ők tehetők felelőssé. És megoldást kell keresni. Hamarosan, különben visszafordíthatatlan bajok lesznek. mit a büntetések, kikényszerítések nem lesznek képesek megoldani.
http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=118&v_id=5991
Zotyabácsi | 2011. január 14.
"Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol."

A törvényt be kell tartatni, aki megszegi, azt meg kell büntetni. Ami 8 évig folyt ebben az országban, azt nem lehet hagyni. Tisztességes, becsületes emberek vagyona és élete tét...
Valóban az okokra kellene fókuszálni, de azt nem lehet kimondani, mert akkor rasszista vagy. Ez a probléma egyenlőre megoldatlan marad.
Juli | 2011. január 14.
Az is gond, hogy az egász multikulturális probémahalmazt (és a mi saját romaproblematikánk is ide sorolható) leegyszerúsítve és statikusan szemlélik nem csak nálunk, hanem egész Európában. Pedig mintha a saját ilyen jellegű gondjaikkal sem boldogulnának. Sőt nagyon úgy látszik, Amerikában is csak a lózungok szintjén járnak előbbre (bár ez az előny azért jókora). Nórának nagyon igaza van: a kulturális hagyományokra hivatkozás és ezek pótcselekvésként való alkalmazása csak arra jó, hogy ne kelljen a lényegről szólni. Holott a probléma és a feszültség egyre nagyobb. Ki tudja,mindez hova visz.
L. Ritók Nóra | 2011. január 14. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Épp ettől félek. Hogy a probléma megegoldását a rendőrség megerősítésében látják.Minden intézkedésnek, tervezetnek az az üzenete, hogy büntetni, megtorolni, kikényszeríteni. Nem látom az okokra fókuszáló stratégakeresést sehol.
De hova vezet ez? Nézem a hírekben Tunéziát...rossz érzésem van. Nagyon.
És persze, én is tudom, mekkora probléma Európában is. Épp ezért nem értem azt a magabiztosságot, amit a kormány mutat a romastratégiával kapcsolatban. Mintha tudnák a megoldást, biztosan, bölcsen....csak nem látom, semmiben, hogy mi is az. Amiben mi már előremutatunk, és az Unió is használhatja. És egyáltalán kik döntenek róla? Milyen tudás, tapasztalat birtokában? Készül erre valami hazai stratégia? Hol? Kik a szakértői? Kiknek a munkája áll az ilyen általam idézett államtitkári kijenetések mögött?
Gábor34 | 2011. január 13. | kronborg[kukac]chello[pont]hu
A kormányfő által körvonalazott szociális megszorítások fényében a felzárkóztatás csak jelszó.
A cigányság elfogadása a mai magyar többségi mentalitás mellett illúzió. Bonyolítja a kérdést, hogy a romaügy megoldása európai szintű probléma, s az Unió vezetésének egy ilyen mértékű programról halvány fogalma nincs. Pénze sincs rá, hajlandósága még kevésbé. 11 millió romáról van szó. Közülük 8 millió az uniós állampolgár, de úgy, hogy ebből csak 1,5 millió él Nyugat- és Dél-Európában.
Magyarországra nézve mindebből az következik, hogy
a megoldást erőszakosan fogják keresni. Márpedig
a többség élén álló kormányzó kisebbségnek a megmozdulások leveréséhez, a büntetésekhez megvan a rendőrségi és jogi ereje.
jogi
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek