OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. február 20.
» Hozzászólások (0)

Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Oktatáspolitikai Jogi Osztály

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének véleménye a pedagógusok életpálya-modelljének koncepciójáról

A koncepció célkitűzésével, a pedagóguspálya modell létrehozásának jelentőségével egyetértünk. Attól tartunk azonban, hogy amennyiben a feltételek nem változnak, tehát nem biztosított a finanszírozás és a tervezett folyamat nem illeszkedik szervesen a közoktatási rendszer egészének fejlesztésébe, az elképzelés megvalósíthatatlan.

A koncepció szerinti határidő annyira rövid, hogy a jelenlegi helyzet ismeretében nem tartjuk lehetségesnek azt, hogy a tervezett modellel e téren gyökeres változást lehetne elérni. Nem látjuk semmi biztosítékát annak, hogy 2012-ig annyira stabillá válik a közoktatási rendszer, hogy azon belül el lehessen indítani a modell konkrét bevezetését, ami menetközben nem változtatható. A folyamat közben történő változtatás ugyanis komolytalanná és kiszámíthatatlanná teszi a rendszert.

A környezet, az egész közoktatási rendszer, a fenntartók, az intézmények helyzete e pillanatban labilis, számos működési zavar tapasztalható, és még nem látható egyértelműen, hogy az egész milyen irányba mozdul el. A pedagógus teljesítménye ilyen körülmények között nem csupán az ő felkészültségétől és elkötelezettségétől függ. A modell rövid távon történő bevezetése nem válhat ösztönző erővé, sokkal inkább fenyegetést jelent, fokozza a kiszolgáltatottság érzését, tovább ront a pedagógusok közérzetén és ezzel együtt a munka színvonalán.

A már pályán lévő pedagógusok számára rövid távon semmiképpen sem tartjuk bevezethetőnek ezt az életpályamodellt – többek között – azért, mert helyzetük több szempontból is bizonytalan, és miközben szaporodnak a feléjük irányuló, gyakran egymásnak ellentmondó elvárások, sok esetben munkájuk alapvető feltételei is hiányoznak. Aktuálisan az lenne az elsődleges és halaszthatatlan feladat, hogy az igazán jók maradjanak meg a pályán, ne égjenek ki, s ha már létszámot kell csökkenteni, akkor a valóban alkalmatlanokat bocsássák el. Tehát a rendszer stabilizálódása előtt nem szabad új elemekkel terhelni az enélkül is kaotikus, politikai színezetű vitákkal is terhelt szisztémát.

Helyesnek tartjuk, hogy a tervezett folyamat a pedagógusképzéssel indul. Ameddig azonban ilyen állapotban van a szakma (se erkölcsi, se anyagi elismerés, viszont fokozódó és egymásnak is ellentmondó elvárások), nem fogja vonzani azokat a fiatalokat sem, akik pedig kedvet éreznének hozzá. Rövid távon tehát nem lehet arra számítani, hogy önmagukban a szigorodó vizsgafeltételek fékezik az évtizedek óta zajló kontraszelekciós folyamatot. „A legjobb, legrátermettebb diákok pedagóguspályára történő irányítása a középiskolai tanárok hivatásbeli kötelessége” – olvashatjuk a tervezetben (21. oldal). A jelenleg működő pedagógusoktól a fent említettek alapján nem várható, hogy hitelesen képviseljék hivatásuk jelentőségét és szépségét, s tanítványaikat e pálya választására ösztönözzék.

A koncepció egyes részleteihez kapcsolódó megjegyzések

„A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata.” (21. oldal) A pedagógiai pályára való alkalmasság feltételrendszeréről rengeteg vita volt már, és eddig tudomásunk szerint nem sikerült konszenzusra jutni a kritériumok meghatározásában, illetve meglétük megállapításának módjában. Ráadásul a pedagógusszerep napjainkra rengeteget változott. Az elkötelezettség fogalma megfoghatatlan. Nem biztos, hogy az alkalmas a pályára, aki szép szavakat tud mondani róla.

„A bizottság tagjai: a megyei kormányhivatal oktatási főosztálya által delegált felkészített szakértő, a pedagógusképző intézmény Tanárképző Intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az intézményből kijelölt pedagógus III. (mesterpedagógus) vagy kutató tanár.” (22. oldal) A szakértőket tehát felkészítik erre a felelősségteljes feladatra. Kik, milyen elvek alapján? Mi a biztosíték arra, hogy az általa képviselt követelmények valóban megfelelnek a pedagógus iránti elvárásoknak? A hasonló minősítésekkel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalataink. A fenntartó szándékaitól függővé tenni egy életpályát szintén kockázatos. A pedagógusképző intézmény képviselete akkor rendben lévő, ha az intézmény megfelelő színvonalon és korszerű szemlélettel működik.

„A továbbképzések továbbra is hétévenként kötelezőek, 120 óra időtartamban illetőleg kreditpont-értékben, és akkreditált továbbképzési formákban teljesíthetőek.” (26. oldal) A kötelező továbbképzési rendszer eddig is létezett. Mielőtt ez az életpálya része lesz, szükség van az eddigi tapasztalatok alapos elemzésére, az anomáliák feltárására, és ezek kiküszöbölésére.

„A továbbképzések költségeinek 80 %–át a költségvetés biztosítja, a fennmaradó 20 %-ot az iskola vagy a fenntartó átvállalhatja, amennyiben a továbbképzést pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmény vagy akkreditált pedagógiai intézet szervezi, vagy ha a továbbképzést jogszabály elrendeli. Egyéb továbbképzési formák akkreditáció esetén is önköltségesek a pedagógusok számára.” (27. oldal) Az első minősítő vizsga tehát még ingyenes, aztán a pedagógus fizeti. Ez azt feltételezi, hogy a pedagógusoknak olyan magas lesz a jövedelmük, hogy képesek lesznek ezt fedezni. Igazán számottevő béremelés csak a Pedagógus III. kategóriában várható, amelynek viszont feltétele a pedagógus szakvizsga. Ez megint pénzbe kerül. Mivel a bérezésben ez nincsen beépítve, nyilván az lesz képes ezt a karriert bejárni, akinek erre megvannak a pénzügyi feltételei.

Nem derül ki a tervezetből, hogy a pedagógus szakvizsgára való felkészítés beleszámít-e a kötelező továbbképzésbe, illetve milyen összefüggés van a kötelező hétévenkénti továbbképzés és a szakvizsga között (27. oldal).

A külön feladatok pótlékkal és/vagy órakedvezménnyel való összekötését alapvető fontosságúnak tartjuk. (29-30 oldal). Nagyon lényeges, hogy az intézménynek joga legyen ezen pótlékok, illetve órakedvezmények a helyi igényeknek megfelelő meghatározására.

Néhány észrevétel az osztályfőnöki szereppel kapcsolatban

A heti 1-2 óra nem elegendő arra, hogy abban az iskolai nevelés kulcsszereplőjének tekinthető pedagógus ellássa a rá háruló feladatokat. Még abban az esetben sem, ha a pótlékot jelentősen megnövelik. Az egy-egy osztályhoz kötődő feladatok az osztályfőnöki óra mellett még legalább heti 4 órát igényelnének (eseti problémák kezelése, kapcsolattartás a szülőkkel, tanítási órán kívüli programok szervezése, az osztállyal foglalkozó pedagógusok és más szakemberek tevékenységének koordinálása, adminisztráció, stb.).

A tervezet szerint az osztályfőnöki feladatkört is csak minősített pedagógus láthatja el. Tehát a fiatalnak, aki előbb két éven át csak gyakornok, aztán Pedagógus I. lesz, még akár évekig is kell várnia, hogy osztályt kaphasson. Jelenleg is gond, hogy egyre kevesebben akarnak osztályt vállalni, ugyanakkor a gyerekek igénylik a fiatal pedagógusokat. Nem tartjuk tehát szerencsésnek, hogy e feladat ellátását minősítéshez kössék.

Budapest, 2011. február 20.

Dr. Szekszárdi Júlia
az egyesület elnöke

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek