OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. február 20.
» Hozzászólások (0)

Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Oktatáspolitikai Jogi Osztály

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének véleménye a pedagógusok életpálya-modelljének koncepciójáról

A koncepció célkitűzésével, a pedagóguspálya modell létrehozásának jelentőségével egyetértünk. Attól tartunk azonban, hogy amennyiben a feltételek nem változnak, tehát nem biztosított a finanszírozás és a tervezett folyamat nem illeszkedik szervesen a közoktatási rendszer egészének fejlesztésébe, az elképzelés megvalósíthatatlan.

A koncepció szerinti határidő annyira rövid, hogy a jelenlegi helyzet ismeretében nem tartjuk lehetségesnek azt, hogy a tervezett modellel e téren gyökeres változást lehetne elérni. Nem látjuk semmi biztosítékát annak, hogy 2012-ig annyira stabillá válik a közoktatási rendszer, hogy azon belül el lehessen indítani a modell konkrét bevezetését, ami menetközben nem változtatható. A folyamat közben történő változtatás ugyanis komolytalanná és kiszámíthatatlanná teszi a rendszert.

A környezet, az egész közoktatási rendszer, a fenntartók, az intézmények helyzete e pillanatban labilis, számos működési zavar tapasztalható, és még nem látható egyértelműen, hogy az egész milyen irányba mozdul el. A pedagógus teljesítménye ilyen körülmények között nem csupán az ő felkészültségétől és elkötelezettségétől függ. A modell rövid távon történő bevezetése nem válhat ösztönző erővé, sokkal inkább fenyegetést jelent, fokozza a kiszolgáltatottság érzését, tovább ront a pedagógusok közérzetén és ezzel együtt a munka színvonalán.

A már pályán lévő pedagógusok számára rövid távon semmiképpen sem tartjuk bevezethetőnek ezt az életpályamodellt – többek között – azért, mert helyzetük több szempontból is bizonytalan, és miközben szaporodnak a feléjük irányuló, gyakran egymásnak ellentmondó elvárások, sok esetben munkájuk alapvető feltételei is hiányoznak. Aktuálisan az lenne az elsődleges és halaszthatatlan feladat, hogy az igazán jók maradjanak meg a pályán, ne égjenek ki, s ha már létszámot kell csökkenteni, akkor a valóban alkalmatlanokat bocsássák el. Tehát a rendszer stabilizálódása előtt nem szabad új elemekkel terhelni az enélkül is kaotikus, politikai színezetű vitákkal is terhelt szisztémát.

Helyesnek tartjuk, hogy a tervezett folyamat a pedagógusképzéssel indul. Ameddig azonban ilyen állapotban van a szakma (se erkölcsi, se anyagi elismerés, viszont fokozódó és egymásnak is ellentmondó elvárások), nem fogja vonzani azokat a fiatalokat sem, akik pedig kedvet éreznének hozzá. Rövid távon tehát nem lehet arra számítani, hogy önmagukban a szigorodó vizsgafeltételek fékezik az évtizedek óta zajló kontraszelekciós folyamatot. „A legjobb, legrátermettebb diákok pedagóguspályára történő irányítása a középiskolai tanárok hivatásbeli kötelessége” – olvashatjuk a tervezetben (21. oldal). A jelenleg működő pedagógusoktól a fent említettek alapján nem várható, hogy hitelesen képviseljék hivatásuk jelentőségét és szépségét, s tanítványaikat e pálya választására ösztönözzék.

A koncepció egyes részleteihez kapcsolódó megjegyzések

„A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata.” (21. oldal) A pedagógiai pályára való alkalmasság feltételrendszeréről rengeteg vita volt már, és eddig tudomásunk szerint nem sikerült konszenzusra jutni a kritériumok meghatározásában, illetve meglétük megállapításának módjában. Ráadásul a pedagógusszerep napjainkra rengeteget változott. Az elkötelezettség fogalma megfoghatatlan. Nem biztos, hogy az alkalmas a pályára, aki szép szavakat tud mondani róla.

„A bizottság tagjai: a megyei kormányhivatal oktatási főosztálya által delegált felkészített szakértő, a pedagógusképző intézmény Tanárképző Intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az intézményből kijelölt pedagógus III. (mesterpedagógus) vagy kutató tanár.” (22. oldal) A szakértőket tehát felkészítik erre a felelősségteljes feladatra. Kik, milyen elvek alapján? Mi a biztosíték arra, hogy az általa képviselt követelmények valóban megfelelnek a pedagógus iránti elvárásoknak? A hasonló minősítésekkel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalataink. A fenntartó szándékaitól függővé tenni egy életpályát szintén kockázatos. A pedagógusképző intézmény képviselete akkor rendben lévő, ha az intézmény megfelelő színvonalon és korszerű szemlélettel működik.

„A továbbképzések továbbra is hétévenként kötelezőek, 120 óra időtartamban illetőleg kreditpont-értékben, és akkreditált továbbképzési formákban teljesíthetőek.” (26. oldal) A kötelező továbbképzési rendszer eddig is létezett. Mielőtt ez az életpálya része lesz, szükség van az eddigi tapasztalatok alapos elemzésére, az anomáliák feltárására, és ezek kiküszöbölésére.

„A továbbképzések költségeinek 80 %–át a költségvetés biztosítja, a fennmaradó 20 %-ot az iskola vagy a fenntartó átvállalhatja, amennyiben a továbbképzést pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmény vagy akkreditált pedagógiai intézet szervezi, vagy ha a továbbképzést jogszabály elrendeli. Egyéb továbbképzési formák akkreditáció esetén is önköltségesek a pedagógusok számára.” (27. oldal) Az első minősítő vizsga tehát még ingyenes, aztán a pedagógus fizeti. Ez azt feltételezi, hogy a pedagógusoknak olyan magas lesz a jövedelmük, hogy képesek lesznek ezt fedezni. Igazán számottevő béremelés csak a Pedagógus III. kategóriában várható, amelynek viszont feltétele a pedagógus szakvizsga. Ez megint pénzbe kerül. Mivel a bérezésben ez nincsen beépítve, nyilván az lesz képes ezt a karriert bejárni, akinek erre megvannak a pénzügyi feltételei.

Nem derül ki a tervezetből, hogy a pedagógus szakvizsgára való felkészítés beleszámít-e a kötelező továbbképzésbe, illetve milyen összefüggés van a kötelező hétévenkénti továbbképzés és a szakvizsga között (27. oldal).

A külön feladatok pótlékkal és/vagy órakedvezménnyel való összekötését alapvető fontosságúnak tartjuk. (29-30 oldal). Nagyon lényeges, hogy az intézménynek joga legyen ezen pótlékok, illetve órakedvezmények a helyi igényeknek megfelelő meghatározására.

Néhány észrevétel az osztályfőnöki szereppel kapcsolatban

A heti 1-2 óra nem elegendő arra, hogy abban az iskolai nevelés kulcsszereplőjének tekinthető pedagógus ellássa a rá háruló feladatokat. Még abban az esetben sem, ha a pótlékot jelentősen megnövelik. Az egy-egy osztályhoz kötődő feladatok az osztályfőnöki óra mellett még legalább heti 4 órát igényelnének (eseti problémák kezelése, kapcsolattartás a szülőkkel, tanítási órán kívüli programok szervezése, az osztállyal foglalkozó pedagógusok és más szakemberek tevékenységének koordinálása, adminisztráció, stb.).

A tervezet szerint az osztályfőnöki feladatkört is csak minősített pedagógus láthatja el. Tehát a fiatalnak, aki előbb két éven át csak gyakornok, aztán Pedagógus I. lesz, még akár évekig is kell várnia, hogy osztályt kaphasson. Jelenleg is gond, hogy egyre kevesebben akarnak osztályt vállalni, ugyanakkor a gyerekek igénylik a fiatal pedagógusokat. Nem tartjuk tehát szerencsésnek, hogy e feladat ellátását minősítéshez kössék.

Budapest, 2011. február 20.

Dr. Szekszárdi Júlia
az egyesület elnöke

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek