OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Nem dönthetnek valaki helyett

Beszélgetés Somlai Péter szociológussal

Erőszak alkalmazása nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni – véli Somlai Péter szociológus. Szerinte olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az lehet, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak.

– Miért csak most kezdünk el beszélni a családon belüli erőszakról, mert eddig nem létezett, vagy megvolt, csak nem gondoltuk problémának?

– Számtalan forrásból tudunk arról, hogy a történelem során mindig is volt családon belüli erőszak. Ez nem új jelenség, csak nagyon sokáig nem volt rá elég érzékeny a társadalom. Korábban tudomásul vették a családon belüli erőszakot, úgy gondolták, hogy a férj joga, hogy verje a feleségét, a szülők joga, hogy verjék a gyermeküket, és az idősebb testvér joga, hogy verje a kisebbet. A XX. században a gyerekek és felnőttek, nők és férfiak testi és mentális fejlődésének alaposabb megismerése miatt látjuk másként az ilyen eseteket. Fokozott érzékenységünk szélesítette ki az emberi jogok körét is, ez vezetett el például a gyermeki jogok elismeréséhez és számos nemzetközi egyezményhez. Ez vezetett ahhoz is, hogy a szakemberek is felfigyeltek a családon belüli erőszakra. Elsőként egyébként gyermekorvosok voltak azok, aki megvizsgálták a kérdést. Közülük Magyarországon, még a 80-as években Velkei László miskolci gyerekgyógyász vizsgálódott először a megyében. A gyerekorvosok egy új tünetcsoportot neveztek meg: a súlyos bántalmazást. Ezek nem új tünetek voltak, hiszen már korábban is jelentkeztek szülők megvert kisgyerekekkel, csak az orvos is – a társadalom részeként – sokáig azt gondolta, az ő dolga a gyermek ellátása, nem pedig az, hogy megpróbálja megvédeni. Nem akart hatóságként eljárni.

– Mi változtatta meg az orvosok, a társadalom hozzáállását, miért nem hiszik már el, hogy a gyerek csak nekiment az ajtónak?

– Ezt régebben sem hitte el senki, csak mindenki úgy gondolta, nem az ő dolga, hogy beleszólon mások családjának ügyeibe. Most már az orvosoknak legalább egy része azt hiszi, hogy ez az ő dolga is. A szemlélet változott meg.

– Mitől?

– Az utóbbi 100 évben fokozatosan változott meg a társadalom elképzelése a nőkről. Ma már a társadalom nem úgy tekint a nőkre, mint például Nórára Ibsen darabjában. Vagyis a babaház lakójára, akinek csak a családon belül van csak dolga, és ott is a férj irányítása alatt áll. Mára már nagyon sok területen nyert teret a női egyenjogúság. Ennek a térnyerésnek egyik folyománya az is, hogy ma már másként tekint a társadalom férfi és nő kapcsolatára és az azon belüli erőszakra is. A gyerekek megítélése is megváltozott, és az is, hogy mit lehet, és mit nem lehet velük megtenni. Bár még mindig többségben vannak, akik szerint a szülőknek mindenhez joguk van. Változtak a férfi szerepek is. Itt szeretném leszögezni, hogy téves elképzelés az, hogy a családon belül erőszak áldozatai csak nők és gyerekek. Tény, hogy döntően a feministáknak köszönhetőn került előtérbe a családon belüli erőszak kérdésköre. Ez mindenképpen érdeme a feminizmusnak, a baj az, hogy mindeközben nem hajlandók tudomásul venni arról, hogy férfi is lehet áldozat. Az általuk szorgalmazott törvénymódosításokban is csak a nőt, a feleséget és a gyereket kell védeni. Ez szerintem az egész kérdéskört eltorzíthatja.

– Az emberek agyában előbb jelenik meg egy kékre-zöldre vert nő képe, ha a családon belüli erőszak áldozatára gondol, mint egy férfié.

– Ez téves elképzelés. Először is van olyan asszony, aki kékre, zöldre veri az urát, aki történetesen lehet beteg és így kiszolgáltatott. De ez persze csak az esetek töredékében van így, nem ez a döntő jelentőségű a férfiak bántalmazásában. A lelki bántalmazásról van szó, amit sokkal nehezebb definiálni, mert nincsenek közvetlen fizikai nyomai. A szomatikus következmények későbbiek és másmilyenek. Arról van szó, hogy a férfiak közül is nagyon sokan menekülnek el, mert nem bírják el azt a lelki terrort, ami otthon éri őket. Súlyos lelki trauma éri azt a férfit is, akit megaláznak. Dehát ez is bántalmazás. Lehet egy férfi két méter magas és bivalyerős, közben pedig kiszolgáltatott. Lehet mellette egy alacsony és gyenge nő az úr a háznál, aki adott esetben képes megalázni férjét. Erre számtalan példa van.

– Az ember természetéből fakad az erőszak?

– Nem tudom, mert az ember természetéből nagyon sok minden fakadhat. Az erőszak is, de a nagylelkűség is. Fakadhat a megalázás, de a gyöngédség is. Az emberek sokfélék. De az erőszak ügyét még egy dolog bonyolítja. Mégpedig az, hogyan értelmezzük a családon belüli konfliktust. Sokan azt gondolják, hogy a családon belüli erőszak a konfliktusok következménye, hiszen azok destruktívak, rombolóak. Pedig nincs olyan család, amelyben ne lenne vagy ne lett volna korábban konfliktus. Azokban a családokban is van konfliktus, ahol nagyon kis mértékű az erőszak. Teljesen irreális cél az, amikor két fiatal úgy képzeli el közös életét, hogy közöttük nem leszek konfliktusok. Ez nem lehetséges. A család ugyanis nem tud konfliktusok nélkül hosszú ideig fennállni. Már említettem, hogy nem lehet erőszak gyakorlása nélkül gyereket nevelni: ha a másfél éves gyerekem bele akar nyúlni a lángba, nekem kötelességem megvédeni, és ezt nem tudom erőszak nélkül megtenni. Vissza kell őt rántanom, tehát akadályoztam őt, vagyis erőszakot gyakoroltam. E nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni. Nincs olyan család, ahol ne fordulna elő hasonló eset. Olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Így ebből nem érdemes kiindulni. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak. Ez ugyanis hozzá tartozik a mindennapi élethez, de ebből nem következik, hogy az erőszak gyakorlásának olyan módjai is hozzá tartoznak a mindennapi élethez, amelyek veszélyeztetik a gyerekek, nők, férfiak testi épségét vagy torzítják a személyiségét. Nagyon fontosak a fokozatok és azt tudnunk, hol vannak az állami beavatkozás, a büntetőjog határa. Ez az a másik pont, ahol vitatkozom azokkal, akik azonnal büntetnék a feleségükkel konfliktusba keveredett férjeket. A feminista jogvédők ugyanis azt mondják, hogy sok nőnek kell elmenekülnie az erőszak elől, és őket jogszabállyal kell megvédenie az államnak. Ezzel elvileg egyetértek, de nagyon tudnunk kell, hogy a büntetőjog gyakorlása nemcsak védelmet jelent a családtagok számára. Adott esetben ronthatja az esélyét annak, hogy a család rendbe jöjjön. Nem lenne jó, ha a rendőrök sokszor kopogtatnának be egy hangoskodó családhoz a szomszédok bejelentése alapján. A hangoskodás is hozzá tartozhat a mindennapi élethez. Nagyon rossz lenne egy olyan társadalomban élni, ahol hozzám bármikor becsengethet a rendőr azzal, hogy a szomszédom feljelentett a hangos veszekedés miatt.

– Mégis kell a családon belüli erőszakkal foglalkozni.

– Nem azt akartam tagadni, hogy vannak valóban súlyos konfliktusok, csak azt mondom, hogy nem minden konfliktus destruktív és nincs élet konfliktus nélkül. Az a fontos, hogy legyen esély arra, hogy a családi élet, a családon belüli kapcsolatok megjavuljanak. A büntetőjog és a család között lennie kell egy szélesebb sávnak. Ebben kellene – a mainál hatékonyabban – tevékenykedniük például szexuális, nevelési, jogi tanácsadóknak. Olyan intézményeknek, amelyekben tanácsokat kaphatnak, akik úgy érzik, egyedül nem tudják megoldani problémáikat. Ide tartozik a családgondozás – amit szintén ki kellene szélesíteni – a pártfogás, a különféle szociálpolitikai intézkedések is. A lakásügytől kezdve a gyerekjóléti szolgálatokig. A hatékony szociálpolitikának azért van különös jelentősége, mert az erőszak egyik nagyon fontos forrása az, ha a férfiak munkanélkülivé válnak. A munkanélküliséget a nők valahogyan jobban fel tudják dolgozni. Számtalan vizsgálat bizonyítja, hogy fokozottan veszélyeztetett az a család, amelyben a férfi munkanélkülivé válik. A különféle gyereknevelési tanácsadások és munkaügyi irodák is ebbe a köztes sávba tartoznak. Úgy gondolom, hogy a büntetőjog csak végső megoldás lehet, mert ha az említett sáv leszűkül és a családon belüli erőszak azonnal rendőri és büntetőjogi reakciót vált ki, akkor ez több kárt okozhat, mint amennyi segítséggel és előnnyel jár.

– Ki és honnan tudja majd azt, hogy egy család már eljutott arra a pontra, ahol már állami beavatkozásra van szükség? Sokan vannak, akik az erőszak ellenére nem mernek kilépni a kapcsolatból, pláne nem akarnak segítséget kérni.

– Gyakori eset, hogy az erős kötöttség az erőszak ellenére sem engedi kiszabadulni az áldozatot. Mi most az emberi élet legintimebb területéről beszélünk, ami tényleg a magánélet centruma. Nem lehet célja az állami intézkedéseknek, hogy ezt ellenőrizze és az emberek helyetti döntéseket meghozza. Vannak olyan határok, amelyeken túl semmiféle intézkedésekre nincs lehetőség. A döntéseket a családtagoknak maguknak kell meghozniuk. Súlyos beavatkozás lenne a magánszféra legérzékenyebb területére, ha egy nőt, aki minden erőszak ellenére kötődik a férjéhez vagy az élettársához, arra kényszerítenének, hogy felszámolja ezt a kapcsolatát.

– Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy kívülről kérjünk segítséget?

– Ehhez egyáltalán nem vagyunk hozzászokva. Ebben is nagyon nagy szerepe lenne a nyilvánosságnak, a felvilágosításnak. Nagyon fontos, hogy legyen menedék és ennek legyen nyilvánossága. Arra is szükség volna, hogy tudják az emberek, hova fordulhatnak például szexuális zavarok esetén, kit keressenek fel, ha segítségre van szükségük a gyereknevelésben vagy az idősek ellátásában. Az emberek tudják, hogy ki a háziorvosuk, de nem tudják, hogy kihez lehet ilyen esetekben fordulni. Ebben volna még teendő. De egyik szakember nem dönthet helyette. Azt neki kell megtennie.

(Forrás: www.im.hu/csaladonbelul)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.02.
Nem lesz hosszabb a tanév – elhalasztják a minősítéseket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden pedagógusnak köszöni az elmúlt hetek áldozatkész munkáját, mely a tantermen kívüli, digitális munkarendre való sikeres átállást lehetővé...
(Forrás: kormany.hu)
--
2020.04.02.
Maruzsa Zoltán: az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést folytatni kel
Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, a járványügyi kérdésekben azonban nem látnak előre egy hónapot, az érintettek türelmét kérik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.04.02.
Iskolai zaklatás a Google Classromban - mit tehetnek a tanárok?
A diákok online kapják a tananyagot, online tartják a kapcsolatot egymással és a tanáraikkal is. A sok virtuális időtöltésnek azonban lehetnek hátulütői is. Sok oktatási csoportban felmer...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.01.
Digitális távoktatás: egyes, mert nem kézzel írtad
Szülők tíz-, ha nem százezreire szakadt rá két hete a pedagógus életpálya összes szakmai és emberi szépsége. A képesítés nélküli tanárrá válás az indexeseket sem kímélte, gyakorl...
(Forrás: index)
--
2020.04.01.
A most elindult tankönyvrendelés a bizonyíték arra, hogy a kormány az elmúlt hetekből semmit nem tanult
A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes miniszté...
(Forrás: mérce)
--
2020.04.01.
Ausztriában egy diáknak sem lesz hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből
„Ésszel és szívvel” fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon – jelentette ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kifejtette. áprilisban várhatóan még otthonról...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Már lehet tankönyveket rendelni a következő tanévre az interneten
A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, így a rendelés semmilyen anyagi terhet nem jelent a csalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.01.
Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer
Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet ó...
(Forrás: Népszava)
--
2020.04.01.
Milyen válaszokat adhatnak a pedagógusok és oktatási rendszerek a COVID-19 járványra? – Néhány tanulság a TALIS felmérésből
A mostani válsághelyzet felszínre hozza az oktatási rendszereinkben tapasztalható egyenlőtlenségeket: az online oktatáshoz szükséges internetkapcsolattól és számítógéptől kezdve a tá...
(Forrás: DPMK)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek