OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
   

Nem dönthetnek valaki helyett

Beszélgetés Somlai Péter szociológussal

Erőszak alkalmazása nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni – véli Somlai Péter szociológus. Szerinte olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az lehet, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak.

– Miért csak most kezdünk el beszélni a családon belüli erőszakról, mert eddig nem létezett, vagy megvolt, csak nem gondoltuk problémának?

– Számtalan forrásból tudunk arról, hogy a történelem során mindig is volt családon belüli erőszak. Ez nem új jelenség, csak nagyon sokáig nem volt rá elég érzékeny a társadalom. Korábban tudomásul vették a családon belüli erőszakot, úgy gondolták, hogy a férj joga, hogy verje a feleségét, a szülők joga, hogy verjék a gyermeküket, és az idősebb testvér joga, hogy verje a kisebbet. A XX. században a gyerekek és felnőttek, nők és férfiak testi és mentális fejlődésének alaposabb megismerése miatt látjuk másként az ilyen eseteket. Fokozott érzékenységünk szélesítette ki az emberi jogok körét is, ez vezetett el például a gyermeki jogok elismeréséhez és számos nemzetközi egyezményhez. Ez vezetett ahhoz is, hogy a szakemberek is felfigyeltek a családon belüli erőszakra. Elsőként egyébként gyermekorvosok voltak azok, aki megvizsgálták a kérdést. Közülük Magyarországon, még a 80-as években Velkei László miskolci gyerekgyógyász vizsgálódott először a megyében. A gyerekorvosok egy új tünetcsoportot neveztek meg: a súlyos bántalmazást. Ezek nem új tünetek voltak, hiszen már korábban is jelentkeztek szülők megvert kisgyerekekkel, csak az orvos is – a társadalom részeként – sokáig azt gondolta, az ő dolga a gyermek ellátása, nem pedig az, hogy megpróbálja megvédeni. Nem akart hatóságként eljárni.

– Mi változtatta meg az orvosok, a társadalom hozzáállását, miért nem hiszik már el, hogy a gyerek csak nekiment az ajtónak?

– Ezt régebben sem hitte el senki, csak mindenki úgy gondolta, nem az ő dolga, hogy beleszólon mások családjának ügyeibe. Most már az orvosoknak legalább egy része azt hiszi, hogy ez az ő dolga is. A szemlélet változott meg.

– Mitől?

– Az utóbbi 100 évben fokozatosan változott meg a társadalom elképzelése a nőkről. Ma már a társadalom nem úgy tekint a nőkre, mint például Nórára Ibsen darabjában. Vagyis a babaház lakójára, akinek csak a családon belül van csak dolga, és ott is a férj irányítása alatt áll. Mára már nagyon sok területen nyert teret a női egyenjogúság. Ennek a térnyerésnek egyik folyománya az is, hogy ma már másként tekint a társadalom férfi és nő kapcsolatára és az azon belüli erőszakra is. A gyerekek megítélése is megváltozott, és az is, hogy mit lehet, és mit nem lehet velük megtenni. Bár még mindig többségben vannak, akik szerint a szülőknek mindenhez joguk van. Változtak a férfi szerepek is. Itt szeretném leszögezni, hogy téves elképzelés az, hogy a családon belül erőszak áldozatai csak nők és gyerekek. Tény, hogy döntően a feministáknak köszönhetőn került előtérbe a családon belüli erőszak kérdésköre. Ez mindenképpen érdeme a feminizmusnak, a baj az, hogy mindeközben nem hajlandók tudomásul venni arról, hogy férfi is lehet áldozat. Az általuk szorgalmazott törvénymódosításokban is csak a nőt, a feleséget és a gyereket kell védeni. Ez szerintem az egész kérdéskört eltorzíthatja.

– Az emberek agyában előbb jelenik meg egy kékre-zöldre vert nő képe, ha a családon belüli erőszak áldozatára gondol, mint egy férfié.

– Ez téves elképzelés. Először is van olyan asszony, aki kékre, zöldre veri az urát, aki történetesen lehet beteg és így kiszolgáltatott. De ez persze csak az esetek töredékében van így, nem ez a döntő jelentőségű a férfiak bántalmazásában. A lelki bántalmazásról van szó, amit sokkal nehezebb definiálni, mert nincsenek közvetlen fizikai nyomai. A szomatikus következmények későbbiek és másmilyenek. Arról van szó, hogy a férfiak közül is nagyon sokan menekülnek el, mert nem bírják el azt a lelki terrort, ami otthon éri őket. Súlyos lelki trauma éri azt a férfit is, akit megaláznak. Dehát ez is bántalmazás. Lehet egy férfi két méter magas és bivalyerős, közben pedig kiszolgáltatott. Lehet mellette egy alacsony és gyenge nő az úr a háznál, aki adott esetben képes megalázni férjét. Erre számtalan példa van.

– Az ember természetéből fakad az erőszak?

– Nem tudom, mert az ember természetéből nagyon sok minden fakadhat. Az erőszak is, de a nagylelkűség is. Fakadhat a megalázás, de a gyöngédség is. Az emberek sokfélék. De az erőszak ügyét még egy dolog bonyolítja. Mégpedig az, hogyan értelmezzük a családon belüli konfliktust. Sokan azt gondolják, hogy a családon belüli erőszak a konfliktusok következménye, hiszen azok destruktívak, rombolóak. Pedig nincs olyan család, amelyben ne lenne vagy ne lett volna korábban konfliktus. Azokban a családokban is van konfliktus, ahol nagyon kis mértékű az erőszak. Teljesen irreális cél az, amikor két fiatal úgy képzeli el közös életét, hogy közöttük nem leszek konfliktusok. Ez nem lehetséges. A család ugyanis nem tud konfliktusok nélkül hosszú ideig fennállni. Már említettem, hogy nem lehet erőszak gyakorlása nélkül gyereket nevelni: ha a másfél éves gyerekem bele akar nyúlni a lángba, nekem kötelességem megvédeni, és ezt nem tudom erőszak nélkül megtenni. Vissza kell őt rántanom, tehát akadályoztam őt, vagyis erőszakot gyakoroltam. E nélkül lehetetlen gyerekeket felnevelni. Nincs olyan család, ahol ne fordulna elő hasonló eset. Olyan család is elképzelhetetlen, ahol még nem veszekedtek. Így ebből nem érdemes kiindulni. Vagyis a kérdés nem az, hogy miért van erőszak a családban, hanem inkább az, hogy hogyan működnek azok a családok, ahol nem rendszeres az erőszak. Ez ugyanis hozzá tartozik a mindennapi élethez, de ebből nem következik, hogy az erőszak gyakorlásának olyan módjai is hozzá tartoznak a mindennapi élethez, amelyek veszélyeztetik a gyerekek, nők, férfiak testi épségét vagy torzítják a személyiségét. Nagyon fontosak a fokozatok és azt tudnunk, hol vannak az állami beavatkozás, a büntetőjog határa. Ez az a másik pont, ahol vitatkozom azokkal, akik azonnal büntetnék a feleségükkel konfliktusba keveredett férjeket. A feminista jogvédők ugyanis azt mondják, hogy sok nőnek kell elmenekülnie az erőszak elől, és őket jogszabállyal kell megvédenie az államnak. Ezzel elvileg egyetértek, de nagyon tudnunk kell, hogy a büntetőjog gyakorlása nemcsak védelmet jelent a családtagok számára. Adott esetben ronthatja az esélyét annak, hogy a család rendbe jöjjön. Nem lenne jó, ha a rendőrök sokszor kopogtatnának be egy hangoskodó családhoz a szomszédok bejelentése alapján. A hangoskodás is hozzá tartozhat a mindennapi élethez. Nagyon rossz lenne egy olyan társadalomban élni, ahol hozzám bármikor becsengethet a rendőr azzal, hogy a szomszédom feljelentett a hangos veszekedés miatt.

– Mégis kell a családon belüli erőszakkal foglalkozni.

– Nem azt akartam tagadni, hogy vannak valóban súlyos konfliktusok, csak azt mondom, hogy nem minden konfliktus destruktív és nincs élet konfliktus nélkül. Az a fontos, hogy legyen esély arra, hogy a családi élet, a családon belüli kapcsolatok megjavuljanak. A büntetőjog és a család között lennie kell egy szélesebb sávnak. Ebben kellene – a mainál hatékonyabban – tevékenykedniük például szexuális, nevelési, jogi tanácsadóknak. Olyan intézményeknek, amelyekben tanácsokat kaphatnak, akik úgy érzik, egyedül nem tudják megoldani problémáikat. Ide tartozik a családgondozás – amit szintén ki kellene szélesíteni – a pártfogás, a különféle szociálpolitikai intézkedések is. A lakásügytől kezdve a gyerekjóléti szolgálatokig. A hatékony szociálpolitikának azért van különös jelentősége, mert az erőszak egyik nagyon fontos forrása az, ha a férfiak munkanélkülivé válnak. A munkanélküliséget a nők valahogyan jobban fel tudják dolgozni. Számtalan vizsgálat bizonyítja, hogy fokozottan veszélyeztetett az a család, amelyben a férfi munkanélkülivé válik. A különféle gyereknevelési tanácsadások és munkaügyi irodák is ebbe a köztes sávba tartoznak. Úgy gondolom, hogy a büntetőjog csak végső megoldás lehet, mert ha az említett sáv leszűkül és a családon belüli erőszak azonnal rendőri és büntetőjogi reakciót vált ki, akkor ez több kárt okozhat, mint amennyi segítséggel és előnnyel jár.

– Ki és honnan tudja majd azt, hogy egy család már eljutott arra a pontra, ahol már állami beavatkozásra van szükség? Sokan vannak, akik az erőszak ellenére nem mernek kilépni a kapcsolatból, pláne nem akarnak segítséget kérni.

– Gyakori eset, hogy az erős kötöttség az erőszak ellenére sem engedi kiszabadulni az áldozatot. Mi most az emberi élet legintimebb területéről beszélünk, ami tényleg a magánélet centruma. Nem lehet célja az állami intézkedéseknek, hogy ezt ellenőrizze és az emberek helyetti döntéseket meghozza. Vannak olyan határok, amelyeken túl semmiféle intézkedésekre nincs lehetőség. A döntéseket a családtagoknak maguknak kell meghozniuk. Súlyos beavatkozás lenne a magánszféra legérzékenyebb területére, ha egy nőt, aki minden erőszak ellenére kötődik a férjéhez vagy az élettársához, arra kényszerítenének, hogy felszámolja ezt a kapcsolatát.

– Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy kívülről kérjünk segítséget?

– Ehhez egyáltalán nem vagyunk hozzászokva. Ebben is nagyon nagy szerepe lenne a nyilvánosságnak, a felvilágosításnak. Nagyon fontos, hogy legyen menedék és ennek legyen nyilvánossága. Arra is szükség volna, hogy tudják az emberek, hova fordulhatnak például szexuális zavarok esetén, kit keressenek fel, ha segítségre van szükségük a gyereknevelésben vagy az idősek ellátásában. Az emberek tudják, hogy ki a háziorvosuk, de nem tudják, hogy kihez lehet ilyen esetekben fordulni. Ebben volna még teendő. De egyik szakember nem dönthet helyette. Azt neki kell megtennie.

(Forrás: www.im.hu/csaladonbelul)

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.08.20.
Ötévesen látott először fehér embert, hetedikben bukott, ma iskolát vezet Miskolcon (interú Orsós Jánossal)
Egyszerű a képlet: ha szakiskolába mész, akkor kapsz ösztöndíjat, ha gimnáziumba, akkor nem. A szegény családokból már senki nem jön érettségizni, mindenki tésztakészítő akar lenni....
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.20.
Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala
A Khan Academy neve összekapcsolódott a digitális eszközökkel megvalósult önirányított tanulás fogalmaival. Szülők lelkendezve szokták mesélni, hogy a gyerekük otthon nem (csupán) telefonos...
(Forrás: Qubit)
--
2019.08.20.
Ha elég vagyonos vagy, a gyerekednek mégsem kell Wass Albertet tanulnia
Hírül adták tegnap, hogy Debrecen város és a Debreceni Egyetem együttesen alapítanak meg egy elit, angol-magyar tannyelvű magániskolát Debrecen-Pallagon, amely az egyszerű, mégis sokatmond...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.20.
Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”
És nem azért kell a kis hazafiasságot belevinni a tananyagba, mert bárki hazafiasabb lesz, hanem a szófogadás gyakorlásáért. Igazodj! Most polgár leszel, aztán keresztény, népnemzeti, hazafi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.20.
Iskolaépítészet: örökség és megújulás. Csémi Lili és Tarcsay Anita írása
A műhelykonferencia a váci Apor Vilmos Főiskola formálódó térpedagógiai műhelyének keretében valósult meg, amelynek célja, hogy interdiszciplináris párbeszédet teremtsen az építészet...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.08.20.
Kettészakadt világ
Visszakanyarodunk hát egy örök kérdéshez, mennyire várható el a mélyszegénységben a környezetbarát magatartás? Ha nincs fa, akkor mi a nagyobb bűn, ha káros anyagokkal fűt, vagy ha kih...
(Forrás: hvg./Nyomor széle blog)
--
2019.08.12.
A gyerekeinknek is jobb lenne, ha mi szülők nem állnánk ilyen csehül pénzügyi tudatosságban
Legyen szó hazai vagy külföldi tanulmányokról, az önálló életkezdésről, mindez szülőnek, gyereknek egyaránt komoly anyagi terhet jelenthet. A „kirepülés” izgalmas, kihívásokkal teli...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.11.
Deviszont – kritikai pedagógia a külvárosban
A Deviszont Közösségi Tér egy Budapest külvárosában működő oktatási program, amit társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hoztak létre szakképzésben tanul...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.11.
Egyre több támogatást kapnak a családok az iskolakezdéshez
Elsőtől kilencedik évfolyamig ingyenes tankönyvet kapnak a diákok, ami gyerekenként 10-12 ezer forint megtakarítást jelent. A szeptemberi családtámogatásokat is korábban, augusztus végén...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek