OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. március 7.
» Hozzászólások (5)

„Mert hogy az iskolaügy végtelen dimenziós”

A tizenöt évet első hallásra én is brutálisnak éreztem. Meg sokadikra is.

De.

Tizennyolcra felemelni vagy tizenötre lecsökkenteni ugyanaz a megoldás. Ugyanaz a szint. Ugyanaz a gondolat.

Mert hogy az iskolaügy végtelen dimenziós. Egyetlen paraméter megváltoztatásától bármit is várni ostobaság. Egyetlen paramétert megoldásként üdvözölni, katasztrófaként beállítani felszínesség. Egyetlen paramétert megváltoztatni úgy, hogy a többihez nem nyúlunk: katasztrófa.

Nézzük a tizennyolc évet.

Lehetett-e tizennyolc évre emelni a korhatárt akkor, ha:

  • egy iszonyatos demográfiai szituációban az iskolák beiskolázási harcra vannak kényszerítve,
  • évente megjelenik a középiskolák sorrendje egyetlen adatra, a továbbtanulási százalékra alapozva,
  • ez a mutató ürügyet ad a fenntartónak újabb elvonásokra,
  • az iskolák nem egyenlő feltételekkel dolgoznak (lásd: fenntartó szerinti különbségtétel),
  • némely fenntartó iskolája következmény nélkül megteheti, hogy a cigánymentességére hivatkozva gyűjti magához a „legjobb” gyerekeket, aztán mutogat a másikra, hogy az mennyire gyengébb,
  • a tudásnak nincs értéke,
  • a munkának nincs igazi értéke,
  • a boldogulás alig van összefüggésben az iskolázottsággal (legalább is sokak szemében, de a mi rétegünk, a tanárok szemében sem...),
  • a gyerekeknek sem az érettségi, sem a diploma nem jelent igazi perspektívát,
  • a felelősség fogalma majdhogynem ismeretlen,
  • nincs segítő személyzet, nincs feltétel, nincs semmi,
  • és így tovább még ezer pontban.

Hasonló szempontrendszert nyilván a tizenöttel szemben is fel lehetne állítani, a hozzászólók már megtették, megteszik.

Aki a legelesettebbek között dolgozik, nyilván azt szeretné, hogy minél tovább tartson az iskolában töltött idő. És teljesen jogosan. Ritók Nórának (szinte) mindent elhiszek, mert olvasom az írásait. Csillának (szinte) mindent elhiszek, mert ismerem.

De magamnak is (szinte) mindent elhiszek. Azt is tudom, hogy egyelőre egy másik szegmensét látom az iskolának. Olyan helyen dolgozom, ahol nem a legeslegperiféria, hanem csak a periféria és a perifériára való lecsúszástól rettegők gyerekei járnak. És a kollégáim közül pont azok érvelnek a terv mellett, akik a lelküket is kidolgozzák a gyerekekért. Örülnék, ha nem lennének beállítva szar alakoknak.

Egyikük (harminc éves, befestené az eget a gyerekekért, a gyerekek nagyon nagy része is érte) azt mondja: elképesztő, hogy a gyerekek tizennyolc éves korukig nem tapasztalják meg a felelősséget. Márpedig ez nekem is mániám: olyan helyzeteket teremteni, ahol a gyerek felelősen viselkedhet! Ebben a rétegben az egyik fő célkitűzés.

A tizenöt évet megdöbbentőnek tartom. De egy félórányi előnyét meg tudom említeni. Az elejtett információ adott lehetőséget, hogy végre keményen beolvassak. Ó, igen, néha az ember nem „dédelget”, hanem beolvas. És hónapok óta először tudtam félórányi elgondolkozós csöndet előidézni kilencedikben. Elég nyersen fogalmaztam, de van előzménye... Hogy a tizennyolc éves határnak az volt a következménye, amit ti csináltok: majdnem fekvő állapotig lecsúszva a széken, bal kezetek a genitálián, a jobb lóg a semmibe, jogot formáltok arra, hogy eldöntsétek, elég szórakoztató-e a matekóra, ha nem, akkor jogot formáltok saját magatok szórakoztatására, nem törődve senki mással, miközben két egyjegyű számot nem tudtok, de legfőképpen nem vagytok hajlandóak összeadni, mert minek is? - egyáltalán, semmi munkára nem vagytok hajlandóak. Nem vagytok hajlandóak drámázni sem. Sportolni sem (az egyik fiú például arra hivatkozva nem öltözött át tesiórára, hogy szűk a pulóvere nyaka, és szétzilálná a fél óra alatt belőtt haját). Az óra terhére a városban sétálni sem. Mert azt pontosan tudjátok: minden a tanáraitokra van ráhátékázva (bocs, de ez a katonai szó a legkifejezőbb). Most megváltozik az ügy: a felelősség rád is hárul, mehetsz haza, legalább egész nap lájkolhatod a csibefasz.hu-n megjelenő ürülékmintákat (létező honlap, tessék körülnézni rajta! – hozzá képest a napiszar.hu éteri tisztaságú költészet...), negyvenévesen is a szüleid tartanak majd el, persze a diszkóra még akkor is kiköveteled a pénzt, észre sem véve, hogy a szülők évek óta nem voltak sehol.


Beállított kép, illusztráció

Hát persze, az ilyen szövegeknek semmi közük a korszerű pedagógiához, de azért néha csak el kell mondani őket, tán az így létrejövő igazi csend a bizonyíték minderre. (Ja, a szülők együtt vannak, dolgoznak, tehetetlenek, szégyellik a gyerek viselkedését – szóval más kategória, mint amiről sokan beszélnek.)

Persze, hogy nem akarom elzavarni őket. Csak fölvillantottam, hogy elképzelhető olyan világ is, amikor a felelősség jobban eloszlik.

Nyilván itt a válasz: korszerűbben kellene tanítani... Egyet is értek, de mikor és hol? Ha van heti harminc órám. Ha hat osztályban tanítok matematikát bármi remény nélkül, a kiégést megkísértve - mert égen-földön nincs matektanár, ha nem vállalnám, megdöglene a suli (így is meg fog). Pont tíz éve jósoltam meg a Népszabban, hogy így lesz. Hogyan legyek korszerű, ha heti tíz órában egy olyan teremben vagyok, ahol a tanári asztal és a tábla között 48 cm van (megmértem), így a táblára is csak kitekert, akrobatikus pózban tudok írni – bizony érdekes feladat lenne a csoportalakítás, a gyerekek közti sétálgatás...

Mellékesen elég jó dolgokat is csinálok évtizedek óta. Katasztrófa, hogy ezekre jobbára a harminc óra feletti fizetetlen időmben van lehetőségem. Mert az iskolaügy logikája ilyen.

És az is katasztrófa, hogy gondolkozom a menekülésen. Muszáj nekem a nyugdíj előtti utolsó éveimet ilyen teljes nihilben töltenem, amilyen most az iskola?

Szóval: először iskola kell. Iskolarendszer kell. Aztán érdekes lehet a tizenöt meg a tizenhat meg a tizenhét meg a tizennyolc.

Persze még egyszer: a tizenötöt brutálisnak tartom

(Egy kicsit elfáradtam, bocs...)

Achs Károly

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. március 8. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves Bódis Lajos!
Üdv. itt (is)!
Belső munkamegosztás? Gondolod, hogy ez javítana a helyzeten? A múltkor egy konferencián voltam. Egy hozzászóló arról beszélt, hogy szerinte minden az igazgatótól függ. Az, hogy milyenek a kollégák, és az is, hogy állnak a HHH, vagy SNI gyerekhez...Sokat gondolkodtam rajta...Ha most az oktatásirányítókat veszem, mint igazgatói pozícióban levőket...nos, akkor mire számíthatunk? Mint vezetők, ők mennyire alkalmasak? Nem a szándékukat kritizálom, és azt is tudom, méltatlan összevetni ezt a szintű vezetést egy iskolával, de vajon az általános vezetői magatartásuk mit üzen ebben a problémában és ebben a vitában? Szerinted?
Bódis Lajos | 2011. március 7. | bodis[kukac]uni-corvinus[pont]hu
Én pedig önnek is (szinte) mindent elhiszek, mert olvasom az írásait.

(Egy súlyos következményekkel járó okot biztosan tudok, ami nem nagyon szorosan függ össze a többi okkal: a tantestületek belső munkamegosztásának nagy egyenlőtlenségei.)
terepmunkás | 2011. március 7.
A helyzet nem jó, de könnyen tovább rontható. A fenti problémák közül egyet sem old meg a 15, de számtalan újat produkál. A felelősség dologban egyébként nem vitatkoznék, az valóban rettenetesen hiányzik ezeknek a gyerekeknek az életéből. De Te is tudod, hogy nem az a jó, ha a "középiskola nem kötelező" szlogen marad a fegyelmezés, motiválás eszköze. Tudom, nem is ezt mondtad, de saját kamaszkoromból cseng a mondat, kevésbé jó tanáraink kedvence - legtöbbször éppen akkor, ha magunk próbáltunk valamiben dönteni, ami csírája lehetett volna a majdani felelősségnek. A 11 plusz ezer problémasor minden mondata megoldásért kiált. De egyikre sem gyógyír a tankötelezettség visszavágása.
zoldbeka | 2011. március 7. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Ax!
Igen, ez te vagy: ésszel, érvekkel, okosan és a körülményekhez képest diplomatikusan, de nagyon egyenesen mondod az olvasók arcába, hogy mekkora sz..-ban vagyunk. Mondod és nem jut el "oda". De érdemes, mert ezt mondjuk mi is, csak nem ennyire szépen, keményen. Bár hallanák ott fenn is!
márta | 2011. március 7.
hú ez nagyon jó! de kemény! ezt még emészteni kell! még elolvasom párszor, emésztgetem, aztán utána valószínűleg kommentálom; mindenesetre KÖSZÖNÖM!
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek