OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. március 9.
» Hozzászólások (0)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 41.

Az előző írásomban (A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3.) az ún. IPR- program (integrációs pedagógiai rendszer, „Iskolai integrációs program”) egyik fejezetéről, a „Képességkibontakoztató felkészítésről” írtam. A mostani írásomban e program másik fejezetét, az iskolai ún „Integrációs felkészítést” vizsgálom különböző összefüggések szempontjából.

Integrációs felkészítés

A 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/E § tartalmazza az iskolai és óvodai „integrációs felkészítés” feladatait, feltételrendszerét.

A 39/E §:

Az iskolákra vonatkozóan az alábbi feltételrendszert fogalmazza meg:

(1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók elkülönítését jelenti, ha az integrációs felkészítést nem a 39/D. § (9) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően szervezik meg.

Az idézett első mondat lényege: a halmozottan hátrányos helyzetű, plusz 10%- nyi hátrányos helyzetű tanuló egy osztályba (csoportba) jár a „nem halmozottan hátrányos helyzetű”, s a 10%-on felüli hátrányos helyzetű, valamint a „nem hátrányos, s nem halmozottan hátrányos helyzetű” tanulókkal. A második mondat ezt nyomatékosítja.

A harmadik– idézett- mondat is visszautal a Képességkibontakoztató felkészítést szabályozó paragrafusra (39/D §), amelyben megpróbálják keretek közé szorítani, megakadályozni, a tanulók iskolai elkülönítését. Ezek a keretek az alábbiak:

- az azonos településen működő iskola székhelyére, tagintézményére, tagintézményeire vonatkozó szabály: nem lehet egyik intézményben jóval több halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, mint a többiben. Ez a különbség nem haladhatja meg az egyes intézményegységek között a huszonöt százalékot.

- egy adott iskola azonos évfolyamaira vonatkozó szabály: az egyes osztályok halmozottan hátrányos helyzetű tanulószáma között a különbség nem haladhatja meg a huszonöt százalékot.

- a településen több – önálló- általános iskola működésére vonatkozó szabály: ugyanaz, mint az első bekezdésben, csak itt az iskolák közötti különbséget figyelik (ez is 25%)

A paragrafus negyedik mondata (második bekezdés) így szól:

„(2) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

Ezt követően egy bekezdés- a harmadik bekezdés- tárgyalja az áthelyezés felülvizsgálatát (SNI-s tanulókra vonatkozóan), az összes többi - 4- 8. bekezdések- az óvodai integrációs felkészítésről szól.

A 39/E § és a 39/D § összehasonlítása

A két paragrafus elolvasása után felvetődik az emberben a kérdés, hogy mi a különbség iskolák tekintetében a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D§ és 39/E § között? (2009-ig éles különbség volt. A 2009-es módosítás következtében alakult ki az a jogszabályi szöveg, amit jelen írásomban vizsgálok.)

a) Az „Integrációs felkészítésről” szóló 39/E § azt mondja, hogy „Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben”:

- Értelmezése: minden olyan képesség- kibontakoztató felkészítésben részesülő gyermek, aki olyan osztályba/ csoportba jár, ahol vannak olyan tanulók is, akik nem tartoznak az IPR- támogatási létszámba. Kik lehetnek ezek, milyen osztály/csoportösszetételre vonatkozhat ez a szabály? Példák:

- az osztály létszáma 20 fő. Ebből:

- 16 fő halmozottan hátrányos helyzetű

- 4 fő hátrányos helyzetű

Támogatás jár az intézménynek:

- 16 fő halmozottan hátrányos helyzetű után

- 1,6 fő, kerekítve 2 fő ( vagy 1 fő) hátrányos helyzetű után (igazgató döntése alapján)

Marad: 2 (vagy 3 fő) hátrányos helyzetű tanuló, aki után nem jár állami támogatás, tehát ők nem vesznek részt a „képesség- kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű osztály megfelel a 39/E § előírásainak is, tehát jogosan veszi az iskola igénybe az állami támogatást.

- az első példát vetítsük ki a teljes iskolára (8 osztályra): mindegyik osztály összetételére jellemző a túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, s a többi „aki nem vesz részt a „képesség-kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű iskola megfelel a 39/E § előírásainak is, tehát jogosan veszi az iskola igénybe az állami támogatást.

- a második példát vetítsük ki egy településre (tagiskolák- település iskolái): mindegyik iskolára, tagiskolára jellemző, hogy azok osztályaiban túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vannak, s a többi „aki nem vesz részt a „képesség-kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű iskolák megfelelnek a 39/E § előírásainak (a települési, tagiskolai arányszámoknak is egyaránt) is, tehát jogosan veszik igénybe az állami támogatást.

A három példa az egyik véglet (a gettósodott települések iskolái). S a különböző tanulói összetételű példákat lehetne sorolni.

b) Mi a különbség azok között, akik csak a képesség-kibontakoztató felkészítésben vesznek részt, s nem részesülnek integrációs felkészítésben?

- A miniszteri közlemény- „Iskolai integrációs program”- első oldalának lábjegyzetében az alábbi szerepel: „Az iskolai integrációs program egyaránt vonatkozik 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-ra is, azzal a különbséggel, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie.”

Az integrációs felkészítés speciális feltételeit a rendelet 39/E §-a 2009-ig tartalmazta, a jelen változat azonos „speciális feltételeket” szab mindkét felkészítési típusnak. Magyarán szólva: a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D § és 39/E § 2009-es módosítását nem követte a miniszteri közlemény módosítása.

- Az integráció (együttnevelés) lényege: a „hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű” és „nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos helyzetű” tanulók közötti interakció, együttlét (tanulási és szabadidős) megvalósítása, melyre jellemző a kölcsönös alkalmazkodás.

Ha a képességkibontakoztató felkészítés nem az „integrációs felkészítés” (együttnevelés, együttoktatás) része, akkor a feltételrendszerében miért szerepel a „képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.”- kitétel, s miért a 39/D § (9). bekezdésében található a 25%-os „eltéréstiltás” szabályozás?

- Mi takarhat még a miniszteri közlemény szövege a két felkészítés megkülönböztetésére („a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie”)?:

Ha a képesség-kibontakoztató felkészítésnek nem kell megfelelnie az integrációs felkészítés speciális feltételeinek, akkor mit kell, lehet elhagyni a miniszteri közleményben leírt IPR- elemekből? A miniszteri közlemény IPR elemei az alábbiak:

„I. Az alkalmazás feltételei

1. Integrációs stratégia kialakítása

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

6. Multikulturális tartalmak

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

III. Elvárható eredmények

IV. Intézményi önértékelés”

Az állami támogatás igénybevétele szempontjából ezek az elemek (speciális szakmai feltételek) nem hagyhatóak ki egyik felkészítés esetében sem.

A képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítés intézményi tartalmát meghatározó miniszteri közlemény alapján elkészült iskolai dokumentumok mit tartalmaznak? Mi a különbség például „„Az alkalmazás feltételei- Integrációs stratégia kialakítása” – kérdésben egy képesség-kibontakoztató és egy integrációs felkészítést végző intézmény között?A miniszteri közlemény részletesen az alábbiakat írja elő e tekintetben:

„1. Integrációs stratégia kialakítása

1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái a

Helyzetelemzés elkészítéséhez segítséget nyújtanak)

1.2. A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével (A célok és éves feladatok meghatározásához használható az intézményi önértékelés is.)”

- Az olyan képesség-kibontakoztató felkészítést végző iskola, amelyben szinte csak halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vannak, integrációs szempont alapján végzett helyzetelemzése általában reális képet ad arról, hogy mennyi az intézményben a halmozottan hátrányos, és hátrányos helyzetű gyermek, s azt is leírja, hogy együttneveli őket. Az már más kérdés, hogy ez integráció e, vagy valami más ( ugyanis együttnevelni csak a halmozottan hátrányos, esetleg hátrányos helyzetű tanulókat tudja, mivel nincs „más” gyerek az iskolában)? Vagy az integrációnak egy olyan értelmezéséről van szó, ami nem az együttnevelésre, az arra értelmezett integrációra vonatkozik, hanem a pedagógiai tartalomra (pl.: tantárgyi integráció, pedagógiai módszerek, munkaformák, eljárások összetett használatára, stb.)?

c) Mint a fenti példák mutatják, a jogi szabályozásban, s annak tartalmában nincs különbség a 39/D § és 39/E § paragrafus között. A rendelet 2009-es módosítása előtt volt különbség.

Az „Integrációs felkészítésről” szóló 39/E § 2009 előtt tartalmazta az egy adott iskolán, egy adott iskolai osztályon belüli halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megengedett számát (mennyi HHH-s tanuló lehet pl. egy adott osztályban ahhoz, hogy ott tényleg lehessen „integrálni”, vagyis együttnevelni): nevezetesen akkor egy adott osztályban integrálható halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát 50%- ban határozta meg:

„osztályon belüli arányuk elérheti, de nem haladhatja meg az 50%- ot.” (39/E § 2009 előtt érvényes leírásában) Egy adott iskolai osztály/ csoport integrációra alkalmas összetételi arányának jogi meghatározásáról 2009- től kezdődően lemondott az akkori Oktatási Minisztérium. Ennek több oka volt:

- rájöttek arra, hogy az osztályon/ csoporton belüli arányok „felső” szabályozásával rengeteg probléma adódik az iskolai gyakorlatban: betarthatatlan.

- olyan erőteljesen megnőtt a z általános iskolai korosztályon belül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, hogy az osztályon/csoporton belüli arányszámok szabályozásával az iskolák túlnyomó része nem tudta igénybe venni az állami támogatást.

Az osztályon/ csoporton belüli arányok előírásának megszűntetésével új helyzet állt elő. Az új helyzetben felvetődik a következő kérdés: melyik IPR- támogatásban részesülő intézményben folyik az integrációnak az a válfaja, amely az együttnevelésről szól, s melyek azok, amelyek tanulói összetételük miatt eleve alkalmatlanok az ilyen típusú együttnevelésre?

Az együttnevelést megcélzó integrációs nevelés, oktatás általában akkor tud sikeres lenni, ha az osztályban/ csoportban „alacsony” a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma: például 50% alatt van (10- 20%- 30 %). Ezért érdekes a 39/E § (6) bekezdés óvodákra vonatkozó jelenlegi szabályozása, ahol azon óvodák viszont nem vehetik igénybe az „Integrációs felkészítés” állami támogatást, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetűek száma nem éri el a 15%-ot. E mögött talán az a feltételezés húzódhat meg, hogy a 15% alatti halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodákban mindenképpen megvalósul az integráció (spontán integráció formájában), ezért felesleges erre külön állami támogatást biztosítani.

d) A két felkészítés jogi szabályozása között semmilyen különbség nincs, ezért célszerű lenne átgondolni

- a 39/D § és 39/E § tartalmát:

- a két felkészítést élesen elkülöníteni:

- képesség-kibontakoztatás: a képesség kibontakoztatásának, fejlesztésének nagyon sok útja van, amely történhet integráltan (együttnevelve), s történhet másképp, a helyi adottságoknak megfelelően. A képesség-kibontakoztatás olyan általános fejlesztési feladat, melyet véleményem szerint minden általános iskolának folytatnia kellene pedagógiai gyakorlatában.

- integrációs (együttnevelő) oktatás, nevelés: meghatározni a kereteket, amitől ténylegesen, s hatékonyan működhet az együttnevelő oktatás. S nem biztos, hogy e kereteknek a jogszabályban úgy kell megfogalmazódnia, mint ahogy 2009 előtt volt, s 2009- től van.

- egy paragrafusban szabályozni az ún. IPR-t

- ha marad a két paragrafus, akkor az egyikben az iskolai IPR t (általános iskolai, középfokú), a másikban az óvodai IPR-t szabályozni.

- a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D§ és 39/E § rendbetétele után, annak megfelelően módosítani, vagy átalakítani a miniszteri közleményt

Összegzés

A fent leírtakból adódóan nem lehet tudni, hogy az integrációs nevelés, oktatás országos összesítés szintjén – összevetve a ráfordított kiadásokkal- sikeres volt-e, vagy nem. Amit tudni lehet: egyes- meghatározott adottságokkal rendelkező- oktatási intézmények körében milyen hatásfokkal működött, vagy nem működött az integrációs nevelés, oktatás. E felhalmozódott szakmai tapasztalatokra (kutatásokra, vizsgálatokra) alapozva lenne célszerű a differenciált továbbfejlesztéseket, programokat felépíteni.

A „süketek párbeszéde” – az integrációt teljesen elutasítók, és a „csak az integrációt erőltetők minden körülmények között” médiahangja- teljesen elnyomja a szakmát komolyan művelők mondanivalóját, melynek következtében az értelmes gondolkodás, a szakszerű megoldás háttérbe szorul. Ennek a következménye pedig azon állapot kialakulása, melynek mindannyian elszenvedői vagyunk hosszú évek óta.

Fogalmainkat, azok összefüggésrendszerét, értelmezési lehetőségeit – tudatosan, vagy tudattalanul, de mint fogalmaztam: célszerűen- összezavarták. Ebben az „összezavarásban” jelentős szerepe volt az elmúlt közel egy évtized közoktatás területén végzett jogalkotásának. S csak remélem, hogy a jövőben nem így lesz.

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.04.25.
Államosítanák a Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
Kérdés, hogy a kormány képes-e szakmailag irányítani egy ennyire speciális intézményt, ahol a pedagógiai módszerek is teljesen eltérők az egyen köntösbe öltöztetett állami intézmények...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.04.25.
Három percet kértek Orbántól: a budaörsi pedagógusok kiállnak magukért
A budaörsi pedagógusok emlékeztettek arra is, hogy mára ott tartunk, hogy az ország összes pedagógiai szakmai szervezete, a szakszervezetek, de a kormányt döntései meghozatalában segítő c...
(Forrás: mérce)
--
2019.04.25.
Jogos a diákkövetelés: minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga
A minisztérium intézkedése súlyos támadás az esélyegyenlőség ellen. Rengeteg olyan diák szorul ezzel ki a felsőoktatásból, akiknél a szülőknek nincs anyagi lehetőségük a gyenge iskolai...
(Forrás: Szülői Hang)
--
2019.04.25.
Az Emmi mentette meg a bezárástól a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot
„A napokban megjelent álhírekkel szemben” az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mentette meg az azonnali bezárástól az egyébként nem állami fenntartású, buddhista közösség által...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.04.25.
Egyre alacsonyabb a fiatal tanárok aránya az általános iskolákban
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2019.04.19.
„Kiemelkedő” csaló iskolák. Nahalka István írásas
Felmerülnek jogi és oktatásigazgatási kérdések is. Nem vagyok jogász, nem tudom megmondani, hogy a kompetenciamérések során történő csalás jogi értelemben minek minősül. Ha van ilyen...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.04.18.
Odaszúrt az MTA Palkovicséknak egy méretest
Az ITM eddig nem árulta el, hogy javítaná a magyar innovációs teljesítményt, sőt a kormány adós egy részletes tanulmánnyal, de addig is az MTA összeálított egyet, az Eötvös 2020+ anyagot...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.17.
Ötéves technikumok lesznek a szakgimnáziumokból
2020 szeptemberétől a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak – jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innováció...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.04.15.
Megreformálnák a tanári pályaalkalmasságit
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pálya­alkalmassági vizsgálata az érintett oktatók és hallgatók szerint. A felvételi részét képező vizsgálat jórészt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
  Emese

Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni néhány információval kapcsolatban.
Magyar-német-könyvtár szakos egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus vagyok, azonban 2007. és 2019. között nem végig dolgoztam pedagógusként, viszont most lehetőségem van ismét tanárként tevékenykedni.
2007. dec. 13-tól egy iskolában könyvtárosként dolgoztam heti 30 órában. 2008. szept. 1-től ugyanebben az iskolában könyvtárostanárként tevékenykedtem heti 40 órában 2013. márc. 17-ig. Ebben az időszakban (2007. dec. 13. és 2013. márc. 17. között tanítottam is magyar nyelv és irodalmat. Ez a szerződésemben nem jelent meg, bérkiegészítésként kaptam meg az óráim díját.)
2013. márc. 18-tól egy kulturális központban, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom könyvtárosként (2016. július 31-ig), illetve gyűjteménykezelőként (2016. aug. 1-től a mai napig). Jelenleg a közalkalmazotti bértáblán H 5-ös besorolással rendelkezem.
Kérdésem a pedagógus előmeneteli rendszerrel kapcsolatban az lenne, hogy a fenti háttérrel, mire számíthatok (ped. II. besorolás pl.), hova kerülök besorolva a pedagógus bértáblát tekintve, mire figyeljek szerződéskötéskor?
Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Adoryán Emese

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek