OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. március 9.
» Hozzászólások (0)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 41.

Az előző írásomban (A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3.) az ún. IPR- program (integrációs pedagógiai rendszer, „Iskolai integrációs program”) egyik fejezetéről, a „Képességkibontakoztató felkészítésről” írtam. A mostani írásomban e program másik fejezetét, az iskolai ún „Integrációs felkészítést” vizsgálom különböző összefüggések szempontjából.

Integrációs felkészítés

A 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/E § tartalmazza az iskolai és óvodai „integrációs felkészítés” feladatait, feltételrendszerét.

A 39/E §:

Az iskolákra vonatkozóan az alábbi feltételrendszert fogalmazza meg:

(1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók elkülönítését jelenti, ha az integrációs felkészítést nem a 39/D. § (9) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően szervezik meg.

Az idézett első mondat lényege: a halmozottan hátrányos helyzetű, plusz 10%- nyi hátrányos helyzetű tanuló egy osztályba (csoportba) jár a „nem halmozottan hátrányos helyzetű”, s a 10%-on felüli hátrányos helyzetű, valamint a „nem hátrányos, s nem halmozottan hátrányos helyzetű” tanulókkal. A második mondat ezt nyomatékosítja.

A harmadik– idézett- mondat is visszautal a Képességkibontakoztató felkészítést szabályozó paragrafusra (39/D §), amelyben megpróbálják keretek közé szorítani, megakadályozni, a tanulók iskolai elkülönítését. Ezek a keretek az alábbiak:

- az azonos településen működő iskola székhelyére, tagintézményére, tagintézményeire vonatkozó szabály: nem lehet egyik intézményben jóval több halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, mint a többiben. Ez a különbség nem haladhatja meg az egyes intézményegységek között a huszonöt százalékot.

- egy adott iskola azonos évfolyamaira vonatkozó szabály: az egyes osztályok halmozottan hátrányos helyzetű tanulószáma között a különbség nem haladhatja meg a huszonöt százalékot.

- a településen több – önálló- általános iskola működésére vonatkozó szabály: ugyanaz, mint az első bekezdésben, csak itt az iskolák közötti különbséget figyelik (ez is 25%)

A paragrafus negyedik mondata (második bekezdés) így szól:

„(2) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

Ezt követően egy bekezdés- a harmadik bekezdés- tárgyalja az áthelyezés felülvizsgálatát (SNI-s tanulókra vonatkozóan), az összes többi - 4- 8. bekezdések- az óvodai integrációs felkészítésről szól.

A 39/E § és a 39/D § összehasonlítása

A két paragrafus elolvasása után felvetődik az emberben a kérdés, hogy mi a különbség iskolák tekintetében a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D§ és 39/E § között? (2009-ig éles különbség volt. A 2009-es módosítás következtében alakult ki az a jogszabályi szöveg, amit jelen írásomban vizsgálok.)

a) Az „Integrációs felkészítésről” szóló 39/E § azt mondja, hogy „Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben”:

- Értelmezése: minden olyan képesség- kibontakoztató felkészítésben részesülő gyermek, aki olyan osztályba/ csoportba jár, ahol vannak olyan tanulók is, akik nem tartoznak az IPR- támogatási létszámba. Kik lehetnek ezek, milyen osztály/csoportösszetételre vonatkozhat ez a szabály? Példák:

- az osztály létszáma 20 fő. Ebből:

- 16 fő halmozottan hátrányos helyzetű

- 4 fő hátrányos helyzetű

Támogatás jár az intézménynek:

- 16 fő halmozottan hátrányos helyzetű után

- 1,6 fő, kerekítve 2 fő ( vagy 1 fő) hátrányos helyzetű után (igazgató döntése alapján)

Marad: 2 (vagy 3 fő) hátrányos helyzetű tanuló, aki után nem jár állami támogatás, tehát ők nem vesznek részt a „képesség- kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű osztály megfelel a 39/E § előírásainak is, tehát jogosan veszi az iskola igénybe az állami támogatást.

- az első példát vetítsük ki a teljes iskolára (8 osztályra): mindegyik osztály összetételére jellemző a túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, s a többi „aki nem vesz részt a „képesség-kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű iskola megfelel a 39/E § előírásainak is, tehát jogosan veszi az iskola igénybe az állami támogatást.

- a második példát vetítsük ki egy településre (tagiskolák- település iskolái): mindegyik iskolára, tagiskolára jellemző, hogy azok osztályaiban túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vannak, s a többi „aki nem vesz részt a „képesség-kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű iskolák megfelelnek a 39/E § előírásainak (a települési, tagiskolai arányszámoknak is egyaránt) is, tehát jogosan veszik igénybe az állami támogatást.

A három példa az egyik véglet (a gettósodott települések iskolái). S a különböző tanulói összetételű példákat lehetne sorolni.

b) Mi a különbség azok között, akik csak a képesség-kibontakoztató felkészítésben vesznek részt, s nem részesülnek integrációs felkészítésben?

- A miniszteri közlemény- „Iskolai integrációs program”- első oldalának lábjegyzetében az alábbi szerepel: „Az iskolai integrációs program egyaránt vonatkozik 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-ra is, azzal a különbséggel, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie.”

Az integrációs felkészítés speciális feltételeit a rendelet 39/E §-a 2009-ig tartalmazta, a jelen változat azonos „speciális feltételeket” szab mindkét felkészítési típusnak. Magyarán szólva: a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D § és 39/E § 2009-es módosítását nem követte a miniszteri közlemény módosítása.

- Az integráció (együttnevelés) lényege: a „hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű” és „nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos helyzetű” tanulók közötti interakció, együttlét (tanulási és szabadidős) megvalósítása, melyre jellemző a kölcsönös alkalmazkodás.

Ha a képességkibontakoztató felkészítés nem az „integrációs felkészítés” (együttnevelés, együttoktatás) része, akkor a feltételrendszerében miért szerepel a „képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.”- kitétel, s miért a 39/D § (9). bekezdésében található a 25%-os „eltéréstiltás” szabályozás?

- Mi takarhat még a miniszteri közlemény szövege a két felkészítés megkülönböztetésére („a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie”)?:

Ha a képesség-kibontakoztató felkészítésnek nem kell megfelelnie az integrációs felkészítés speciális feltételeinek, akkor mit kell, lehet elhagyni a miniszteri közleményben leírt IPR- elemekből? A miniszteri közlemény IPR elemei az alábbiak:

„I. Az alkalmazás feltételei

1. Integrációs stratégia kialakítása

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

6. Multikulturális tartalmak

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

III. Elvárható eredmények

IV. Intézményi önértékelés”

Az állami támogatás igénybevétele szempontjából ezek az elemek (speciális szakmai feltételek) nem hagyhatóak ki egyik felkészítés esetében sem.

A képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítés intézményi tartalmát meghatározó miniszteri közlemény alapján elkészült iskolai dokumentumok mit tartalmaznak? Mi a különbség például „„Az alkalmazás feltételei- Integrációs stratégia kialakítása” – kérdésben egy képesség-kibontakoztató és egy integrációs felkészítést végző intézmény között?A miniszteri közlemény részletesen az alábbiakat írja elő e tekintetben:

„1. Integrációs stratégia kialakítása

1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái a

Helyzetelemzés elkészítéséhez segítséget nyújtanak)

1.2. A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével (A célok és éves feladatok meghatározásához használható az intézményi önértékelés is.)”

- Az olyan képesség-kibontakoztató felkészítést végző iskola, amelyben szinte csak halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vannak, integrációs szempont alapján végzett helyzetelemzése általában reális képet ad arról, hogy mennyi az intézményben a halmozottan hátrányos, és hátrányos helyzetű gyermek, s azt is leírja, hogy együttneveli őket. Az már más kérdés, hogy ez integráció e, vagy valami más ( ugyanis együttnevelni csak a halmozottan hátrányos, esetleg hátrányos helyzetű tanulókat tudja, mivel nincs „más” gyerek az iskolában)? Vagy az integrációnak egy olyan értelmezéséről van szó, ami nem az együttnevelésre, az arra értelmezett integrációra vonatkozik, hanem a pedagógiai tartalomra (pl.: tantárgyi integráció, pedagógiai módszerek, munkaformák, eljárások összetett használatára, stb.)?

c) Mint a fenti példák mutatják, a jogi szabályozásban, s annak tartalmában nincs különbség a 39/D § és 39/E § paragrafus között. A rendelet 2009-es módosítása előtt volt különbség.

Az „Integrációs felkészítésről” szóló 39/E § 2009 előtt tartalmazta az egy adott iskolán, egy adott iskolai osztályon belüli halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megengedett számát (mennyi HHH-s tanuló lehet pl. egy adott osztályban ahhoz, hogy ott tényleg lehessen „integrálni”, vagyis együttnevelni): nevezetesen akkor egy adott osztályban integrálható halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát 50%- ban határozta meg:

„osztályon belüli arányuk elérheti, de nem haladhatja meg az 50%- ot.” (39/E § 2009 előtt érvényes leírásában) Egy adott iskolai osztály/ csoport integrációra alkalmas összetételi arányának jogi meghatározásáról 2009- től kezdődően lemondott az akkori Oktatási Minisztérium. Ennek több oka volt:

- rájöttek arra, hogy az osztályon/ csoporton belüli arányok „felső” szabályozásával rengeteg probléma adódik az iskolai gyakorlatban: betarthatatlan.

- olyan erőteljesen megnőtt a z általános iskolai korosztályon belül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, hogy az osztályon/csoporton belüli arányszámok szabályozásával az iskolák túlnyomó része nem tudta igénybe venni az állami támogatást.

Az osztályon/ csoporton belüli arányok előírásának megszűntetésével új helyzet állt elő. Az új helyzetben felvetődik a következő kérdés: melyik IPR- támogatásban részesülő intézményben folyik az integrációnak az a válfaja, amely az együttnevelésről szól, s melyek azok, amelyek tanulói összetételük miatt eleve alkalmatlanok az ilyen típusú együttnevelésre?

Az együttnevelést megcélzó integrációs nevelés, oktatás általában akkor tud sikeres lenni, ha az osztályban/ csoportban „alacsony” a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma: például 50% alatt van (10- 20%- 30 %). Ezért érdekes a 39/E § (6) bekezdés óvodákra vonatkozó jelenlegi szabályozása, ahol azon óvodák viszont nem vehetik igénybe az „Integrációs felkészítés” állami támogatást, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetűek száma nem éri el a 15%-ot. E mögött talán az a feltételezés húzódhat meg, hogy a 15% alatti halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodákban mindenképpen megvalósul az integráció (spontán integráció formájában), ezért felesleges erre külön állami támogatást biztosítani.

d) A két felkészítés jogi szabályozása között semmilyen különbség nincs, ezért célszerű lenne átgondolni

- a 39/D § és 39/E § tartalmát:

- a két felkészítést élesen elkülöníteni:

- képesség-kibontakoztatás: a képesség kibontakoztatásának, fejlesztésének nagyon sok útja van, amely történhet integráltan (együttnevelve), s történhet másképp, a helyi adottságoknak megfelelően. A képesség-kibontakoztatás olyan általános fejlesztési feladat, melyet véleményem szerint minden általános iskolának folytatnia kellene pedagógiai gyakorlatában.

- integrációs (együttnevelő) oktatás, nevelés: meghatározni a kereteket, amitől ténylegesen, s hatékonyan működhet az együttnevelő oktatás. S nem biztos, hogy e kereteknek a jogszabályban úgy kell megfogalmazódnia, mint ahogy 2009 előtt volt, s 2009- től van.

- egy paragrafusban szabályozni az ún. IPR-t

- ha marad a két paragrafus, akkor az egyikben az iskolai IPR t (általános iskolai, középfokú), a másikban az óvodai IPR-t szabályozni.

- a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D§ és 39/E § rendbetétele után, annak megfelelően módosítani, vagy átalakítani a miniszteri közleményt

Összegzés

A fent leírtakból adódóan nem lehet tudni, hogy az integrációs nevelés, oktatás országos összesítés szintjén – összevetve a ráfordított kiadásokkal- sikeres volt-e, vagy nem. Amit tudni lehet: egyes- meghatározott adottságokkal rendelkező- oktatási intézmények körében milyen hatásfokkal működött, vagy nem működött az integrációs nevelés, oktatás. E felhalmozódott szakmai tapasztalatokra (kutatásokra, vizsgálatokra) alapozva lenne célszerű a differenciált továbbfejlesztéseket, programokat felépíteni.

A „süketek párbeszéde” – az integrációt teljesen elutasítók, és a „csak az integrációt erőltetők minden körülmények között” médiahangja- teljesen elnyomja a szakmát komolyan művelők mondanivalóját, melynek következtében az értelmes gondolkodás, a szakszerű megoldás háttérbe szorul. Ennek a következménye pedig azon állapot kialakulása, melynek mindannyian elszenvedői vagyunk hosszú évek óta.

Fogalmainkat, azok összefüggésrendszerét, értelmezési lehetőségeit – tudatosan, vagy tudattalanul, de mint fogalmaztam: célszerűen- összezavarták. Ebben az „összezavarásban” jelentős szerepe volt az elmúlt közel egy évtized közoktatás területén végzett jogalkotásának. S csak remélem, hogy a jövőben nem így lesz.

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.05.26.
Óriási az érdeklődés a nyári táborok iránt
A járvány miatt sok szülő használta fel a munkahelyi szabadságát, hogy a gyermekére vigyázhasson otthon, ezért ők nehezebben tudják majd megoldani a felügyeletet a nyári szünidő alatt....
(Forrás: magyar nemzet)
--
2020.05.22.
Negyedmillióért is találtunk nyári tábort, de az már tiszta Amerika
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Közalkalmazotti bértábla helyett titkos pontrendszer
lindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami majd az alapját képezi béreik meghatározásának, miután közalkalmazotti jogviszonyuk idén júliustól munkaviszonnyá alakul á...
(Forrás: Népszava)
--
2020.05.21.
Újranyíló iskolák: a tanárok szerint jó döntés
A kormány döntése meglepő, hiszen korábban egészen más opcióról volt szó: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak múlt héten arról beszélt, az oktatási akciócsoportban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.21.
Lantos Gabriella: Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején
Több százezer ember – tanárok, orvosok, ápolónők – azonnal megértette, hogy a magyar állam nincs többé. A közszolgáltatásokból csak annyi marad meg, amennyit ők személyesen meg tudnak...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.05.19.
Jön a revans Gyöngyöspatáért: a Fidesz törvényt módosítana, hogy a szegregált diákok ne kaphassanak többé kártérítést
A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.05.19.
A gyermekmegőrzés nem váltja ki az otthoni tanulást
Megemelkedett az iskolai ügyeletet igénybe vevő gyerekek száma: míg a digitális munkarend első heteiben napi 3-400 diák, ma már 2400 tanuló veszi igénybe a gyermekfelügyeletet – válaszolta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.19.
Csak egy jó kis válság kellett ehhez: óriási lehetőséget kaptak a magyar iskolák (interjú Vass Vilmossal)
Mennyi diákot ért el valójában a mostani munkarend? Mekkora volt a digitális eszközkielégítettség? Mennyire tudtak élni ezzel az új helyzettel a tanárok? Kik azok, akik innovatívak voltak...
(Forrás: Pénzcentrum)
--
2020.05.19.
Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?
Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola....
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek