OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. március 9.
» Hozzászólások (0)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 41.

Az előző írásomban (A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3.) az ún. IPR- program (integrációs pedagógiai rendszer, „Iskolai integrációs program”) egyik fejezetéről, a „Képességkibontakoztató felkészítésről” írtam. A mostani írásomban e program másik fejezetét, az iskolai ún „Integrációs felkészítést” vizsgálom különböző összefüggések szempontjából.

Integrációs felkészítés

A 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/E § tartalmazza az iskolai és óvodai „integrációs felkészítés” feladatait, feltételrendszerét.

A 39/E §:

Az iskolákra vonatkozóan az alábbi feltételrendszert fogalmazza meg:

(1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók elkülönítését jelenti, ha az integrációs felkészítést nem a 39/D. § (9) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően szervezik meg.

Az idézett első mondat lényege: a halmozottan hátrányos helyzetű, plusz 10%- nyi hátrányos helyzetű tanuló egy osztályba (csoportba) jár a „nem halmozottan hátrányos helyzetű”, s a 10%-on felüli hátrányos helyzetű, valamint a „nem hátrányos, s nem halmozottan hátrányos helyzetű” tanulókkal. A második mondat ezt nyomatékosítja.

A harmadik– idézett- mondat is visszautal a Képességkibontakoztató felkészítést szabályozó paragrafusra (39/D §), amelyben megpróbálják keretek közé szorítani, megakadályozni, a tanulók iskolai elkülönítését. Ezek a keretek az alábbiak:

- az azonos településen működő iskola székhelyére, tagintézményére, tagintézményeire vonatkozó szabály: nem lehet egyik intézményben jóval több halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, mint a többiben. Ez a különbség nem haladhatja meg az egyes intézményegységek között a huszonöt százalékot.

- egy adott iskola azonos évfolyamaira vonatkozó szabály: az egyes osztályok halmozottan hátrányos helyzetű tanulószáma között a különbség nem haladhatja meg a huszonöt százalékot.

- a településen több – önálló- általános iskola működésére vonatkozó szabály: ugyanaz, mint az első bekezdésben, csak itt az iskolák közötti különbséget figyelik (ez is 25%)

A paragrafus negyedik mondata (második bekezdés) így szól:

„(2) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

Ezt követően egy bekezdés- a harmadik bekezdés- tárgyalja az áthelyezés felülvizsgálatát (SNI-s tanulókra vonatkozóan), az összes többi - 4- 8. bekezdések- az óvodai integrációs felkészítésről szól.

A 39/E § és a 39/D § összehasonlítása

A két paragrafus elolvasása után felvetődik az emberben a kérdés, hogy mi a különbség iskolák tekintetében a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D§ és 39/E § között? (2009-ig éles különbség volt. A 2009-es módosítás következtében alakult ki az a jogszabályi szöveg, amit jelen írásomban vizsgálok.)

a) Az „Integrációs felkészítésről” szóló 39/E § azt mondja, hogy „Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben”:

- Értelmezése: minden olyan képesség- kibontakoztató felkészítésben részesülő gyermek, aki olyan osztályba/ csoportba jár, ahol vannak olyan tanulók is, akik nem tartoznak az IPR- támogatási létszámba. Kik lehetnek ezek, milyen osztály/csoportösszetételre vonatkozhat ez a szabály? Példák:

- az osztály létszáma 20 fő. Ebből:

- 16 fő halmozottan hátrányos helyzetű

- 4 fő hátrányos helyzetű

Támogatás jár az intézménynek:

- 16 fő halmozottan hátrányos helyzetű után

- 1,6 fő, kerekítve 2 fő ( vagy 1 fő) hátrányos helyzetű után (igazgató döntése alapján)

Marad: 2 (vagy 3 fő) hátrányos helyzetű tanuló, aki után nem jár állami támogatás, tehát ők nem vesznek részt a „képesség- kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű osztály megfelel a 39/E § előírásainak is, tehát jogosan veszi az iskola igénybe az állami támogatást.

- az első példát vetítsük ki a teljes iskolára (8 osztályra): mindegyik osztály összetételére jellemző a túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, s a többi „aki nem vesz részt a „képesség-kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű iskola megfelel a 39/E § előírásainak is, tehát jogosan veszi az iskola igénybe az állami támogatást.

- a második példát vetítsük ki egy településre (tagiskolák- település iskolái): mindegyik iskolára, tagiskolára jellemző, hogy azok osztályaiban túlnyomórészt halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vannak, s a többi „aki nem vesz részt a „képesség-kibontakoztató felkészítésben”.

A jogszabály szerint az ilyen összetételű iskolák megfelelnek a 39/E § előírásainak (a települési, tagiskolai arányszámoknak is egyaránt) is, tehát jogosan veszik igénybe az állami támogatást.

A három példa az egyik véglet (a gettósodott települések iskolái). S a különböző tanulói összetételű példákat lehetne sorolni.

b) Mi a különbség azok között, akik csak a képesség-kibontakoztató felkészítésben vesznek részt, s nem részesülnek integrációs felkészítésben?

- A miniszteri közlemény- „Iskolai integrációs program”- első oldalának lábjegyzetében az alábbi szerepel: „Az iskolai integrációs program egyaránt vonatkozik 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-ra is, azzal a különbséggel, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie.”

Az integrációs felkészítés speciális feltételeit a rendelet 39/E §-a 2009-ig tartalmazta, a jelen változat azonos „speciális feltételeket” szab mindkét felkészítési típusnak. Magyarán szólva: a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D § és 39/E § 2009-es módosítását nem követte a miniszteri közlemény módosítása.

- Az integráció (együttnevelés) lényege: a „hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű” és „nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos helyzetű” tanulók közötti interakció, együttlét (tanulási és szabadidős) megvalósítása, melyre jellemző a kölcsönös alkalmazkodás.

Ha a képességkibontakoztató felkészítés nem az „integrációs felkészítés” (együttnevelés, együttoktatás) része, akkor a feltételrendszerében miért szerepel a „képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.”- kitétel, s miért a 39/D § (9). bekezdésében található a 25%-os „eltéréstiltás” szabályozás?

- Mi takarhat még a miniszteri közlemény szövege a két felkészítés megkülönböztetésére („a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie”)?:

Ha a képesség-kibontakoztató felkészítésnek nem kell megfelelnie az integrációs felkészítés speciális feltételeinek, akkor mit kell, lehet elhagyni a miniszteri közleményben leírt IPR- elemekből? A miniszteri közlemény IPR elemei az alábbiak:

„I. Az alkalmazás feltételei

1. Integrációs stratégia kialakítása

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

6. Multikulturális tartalmak

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

III. Elvárható eredmények

IV. Intézményi önértékelés”

Az állami támogatás igénybevétele szempontjából ezek az elemek (speciális szakmai feltételek) nem hagyhatóak ki egyik felkészítés esetében sem.

A képesség- kibontakoztató, s az integrációs felkészítés intézményi tartalmát meghatározó miniszteri közlemény alapján elkészült iskolai dokumentumok mit tartalmaznak? Mi a különbség például „„Az alkalmazás feltételei- Integrációs stratégia kialakítása” – kérdésben egy képesség-kibontakoztató és egy integrációs felkészítést végző intézmény között?A miniszteri közlemény részletesen az alábbiakat írja elő e tekintetben:

„1. Integrációs stratégia kialakítása

1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái a

Helyzetelemzés elkészítéséhez segítséget nyújtanak)

1.2. A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével (A célok és éves feladatok meghatározásához használható az intézményi önértékelés is.)”

- Az olyan képesség-kibontakoztató felkészítést végző iskola, amelyben szinte csak halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vannak, integrációs szempont alapján végzett helyzetelemzése általában reális képet ad arról, hogy mennyi az intézményben a halmozottan hátrányos, és hátrányos helyzetű gyermek, s azt is leírja, hogy együttneveli őket. Az már más kérdés, hogy ez integráció e, vagy valami más ( ugyanis együttnevelni csak a halmozottan hátrányos, esetleg hátrányos helyzetű tanulókat tudja, mivel nincs „más” gyerek az iskolában)? Vagy az integrációnak egy olyan értelmezéséről van szó, ami nem az együttnevelésre, az arra értelmezett integrációra vonatkozik, hanem a pedagógiai tartalomra (pl.: tantárgyi integráció, pedagógiai módszerek, munkaformák, eljárások összetett használatára, stb.)?

c) Mint a fenti példák mutatják, a jogi szabályozásban, s annak tartalmában nincs különbség a 39/D § és 39/E § paragrafus között. A rendelet 2009-es módosítása előtt volt különbség.

Az „Integrációs felkészítésről” szóló 39/E § 2009 előtt tartalmazta az egy adott iskolán, egy adott iskolai osztályon belüli halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megengedett számát (mennyi HHH-s tanuló lehet pl. egy adott osztályban ahhoz, hogy ott tényleg lehessen „integrálni”, vagyis együttnevelni): nevezetesen akkor egy adott osztályban integrálható halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát 50%- ban határozta meg:

„osztályon belüli arányuk elérheti, de nem haladhatja meg az 50%- ot.” (39/E § 2009 előtt érvényes leírásában) Egy adott iskolai osztály/ csoport integrációra alkalmas összetételi arányának jogi meghatározásáról 2009- től kezdődően lemondott az akkori Oktatási Minisztérium. Ennek több oka volt:

- rájöttek arra, hogy az osztályon/ csoporton belüli arányok „felső” szabályozásával rengeteg probléma adódik az iskolai gyakorlatban: betarthatatlan.

- olyan erőteljesen megnőtt a z általános iskolai korosztályon belül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, hogy az osztályon/csoporton belüli arányszámok szabályozásával az iskolák túlnyomó része nem tudta igénybe venni az állami támogatást.

Az osztályon/ csoporton belüli arányok előírásának megszűntetésével új helyzet állt elő. Az új helyzetben felvetődik a következő kérdés: melyik IPR- támogatásban részesülő intézményben folyik az integrációnak az a válfaja, amely az együttnevelésről szól, s melyek azok, amelyek tanulói összetételük miatt eleve alkalmatlanok az ilyen típusú együttnevelésre?

Az együttnevelést megcélzó integrációs nevelés, oktatás általában akkor tud sikeres lenni, ha az osztályban/ csoportban „alacsony” a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma: például 50% alatt van (10- 20%- 30 %). Ezért érdekes a 39/E § (6) bekezdés óvodákra vonatkozó jelenlegi szabályozása, ahol azon óvodák viszont nem vehetik igénybe az „Integrációs felkészítés” állami támogatást, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetűek száma nem éri el a 15%-ot. E mögött talán az a feltételezés húzódhat meg, hogy a 15% alatti halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodákban mindenképpen megvalósul az integráció (spontán integráció formájában), ezért felesleges erre külön állami támogatást biztosítani.

d) A két felkészítés jogi szabályozása között semmilyen különbség nincs, ezért célszerű lenne átgondolni

- a 39/D § és 39/E § tartalmát:

- a két felkészítést élesen elkülöníteni:

- képesség-kibontakoztatás: a képesség kibontakoztatásának, fejlesztésének nagyon sok útja van, amely történhet integráltan (együttnevelve), s történhet másképp, a helyi adottságoknak megfelelően. A képesség-kibontakoztatás olyan általános fejlesztési feladat, melyet véleményem szerint minden általános iskolának folytatnia kellene pedagógiai gyakorlatában.

- integrációs (együttnevelő) oktatás, nevelés: meghatározni a kereteket, amitől ténylegesen, s hatékonyan működhet az együttnevelő oktatás. S nem biztos, hogy e kereteknek a jogszabályban úgy kell megfogalmazódnia, mint ahogy 2009 előtt volt, s 2009- től van.

- egy paragrafusban szabályozni az ún. IPR-t

- ha marad a két paragrafus, akkor az egyikben az iskolai IPR t (általános iskolai, középfokú), a másikban az óvodai IPR-t szabályozni.

- a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D§ és 39/E § rendbetétele után, annak megfelelően módosítani, vagy átalakítani a miniszteri közleményt

Összegzés

A fent leírtakból adódóan nem lehet tudni, hogy az integrációs nevelés, oktatás országos összesítés szintjén – összevetve a ráfordított kiadásokkal- sikeres volt-e, vagy nem. Amit tudni lehet: egyes- meghatározott adottságokkal rendelkező- oktatási intézmények körében milyen hatásfokkal működött, vagy nem működött az integrációs nevelés, oktatás. E felhalmozódott szakmai tapasztalatokra (kutatásokra, vizsgálatokra) alapozva lenne célszerű a differenciált továbbfejlesztéseket, programokat felépíteni.

A „süketek párbeszéde” – az integrációt teljesen elutasítók, és a „csak az integrációt erőltetők minden körülmények között” médiahangja- teljesen elnyomja a szakmát komolyan művelők mondanivalóját, melynek következtében az értelmes gondolkodás, a szakszerű megoldás háttérbe szorul. Ennek a következménye pedig azon állapot kialakulása, melynek mindannyian elszenvedői vagyunk hosszú évek óta.

Fogalmainkat, azok összefüggésrendszerét, értelmezési lehetőségeit – tudatosan, vagy tudattalanul, de mint fogalmaztam: célszerűen- összezavarták. Ebben az „összezavarásban” jelentős szerepe volt az elmúlt közel egy évtized közoktatás területén végzett jogalkotásának. S csak remélem, hogy a jövőben nem így lesz.

Csirmaz Mátyás

1Az írás első része az Új Pedagógiai Szemle 2008. szeptemberi számában jelent meg

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek