OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. március 22.
» Hozzászólások (3)

Az internethasználat és a generációk közti különbségek

A számítógép- és internethasználat területén (a szociológiai kutatások a számítógép- és internethasználat között különbséget tesznek.) minőségi különbség figyelhető meg a különböző életkorú csoportok között. Az életkor az a változó, ami a legszorosabban korrelál, azaz a legerősebben magyarázza a számítógép-, illetve internethasználatot. E tekintetben a helyzet nem sokat változott az utóbbi években. A kor szerint megmutatkozó digitális megosztottság nem csökken.

A számítógép-használók átlag életkora kb. 34 év; a 14 év feletti lakosság 52-53%-át teszik ki. A legfiatalabb korcsoportba tartozók (14-17 évesek) gyakorlatilag 100%-a használó, digitálisan szocializált, digitális kompetenciával és írástudással bír. De van egy ennél fiatalabb korosztály is, akiket lényegében nem kell tanítani. Számukra a digitális írástudás, a teremtő használat olyan természetes, mint számunkra a kisdobosság volt. A 30-39 évesek körében dinamikus növekedés tapasztalható az évenkénti kutatási adatok alapján, ellenben a 40-49 éves korosztálynál ez nem látszik.

Az életkor mellett a foglalkozás, az iskolai végzettség, az anyagi helyzet, a településtípus, a származás és a nem azok a fő szociológiai változók melyek mentén a különbségek, törések kirajzolódnak.

Az internethasználat a 14 év felettiek körében kb. 45%. Az átlagos internethasználó 33 éves. A tizen-huszonévesek 70-90%-a internetezik, a harmincasok 62-63%-a. 40 éves kor fölött már jelentősen csökken az arány, nem éri el a korosztály 50%-át. Az internethasználat szempontjából is azok a szociológiai változók a meghatározóak, melyek a számítógép-használatnál: a magas iskolai végzettségű, a munkaerő-piacon aktív, jó jövedelmi helyzetű városlakók felülreprezentáltak.

Az életkorra, illetve a generációkra visszatérve az is tényszerű, hogy a számítógép- és internethasználat terén meglévő kompetenciák, a magabiztosság, a digitális írástudás szintje az életkor növekedésével csökken. Az is nagyon fontos, hogy a számítógéptől, internettől való távolmaradás okai közül, annál többen jelölnek meg kognitív okot (jellemzően azt, hogy nincs rá szüksége, nem érdekli ), minél idősebbeket kérdezünk. Tehát az életkorral egyenes arányban jelentősen nő a kognitív távolmaradók aránya, akiknek igen kis hányada tervezi, hogy majd egyszer később bekapcsolódik.

Összeségében azt mondhatjuk, hogy a digitális eszközök használói között is legalább olyan mély szakadékok húzódnak, mint a használók és nem használók között. A hozzáértési szintek, a készségek, a kompetenciák közötti különbségeket nehéz ugyan mérni, de az értékteremtő, illetve a csak reproduktív használati módok esetében fennálló használói különbségeket jól konceptualizált és jól operacionalizált kérdésekkel megbízhatóan fel lehet tárni. Sok reprezentatív és mindenféle szempontból valid kutatás létezik (WIP, KSH, Bellreserch, ITTK stb.), melyek mind felhívják a figyelmet a digitális szakadék létére. Ezek azután szépen rátelepedtek a meglévő egyenlőtlenségi törésekre tovább mélyítve azokat.

A Kulcsár Zsolt blogja nyomán imertté vált XYZ generációs modell, a magyar viszonyokat tekintve némi elcsúszást mutat, első sorban az ún. bébi-bumm generáció viszonylatában.


Születési év Munka Technológiai változással való szembesülés időszaka
Veteránok 1925-45 Nyugdíjasok, de a legfiatalabbak is max. 10 éven belül visszavonulnak Életük második felében találkoztak az internettel.
bébi-bumm 1946-64 Fontos hányadát teszik ki a munkaerőpiacnak. 30-40 életév között
X. generáció 1965-79 A munkaerőpiac gerince Kamaszként / tinédzserként
Y. generáció 1980-95 Tanulók és kezdő munkaerő Gyermekkorban
Z. generáció 1996- Tanulók, öt év múlva jelennek meg a munkaerőpiacon Nem éltek internet nélküli világban

Nálunk a statisztikai idős kor 60 évnél kezdődik. Ez a csoport elvileg megfeleltethető a táblázat szerinti bébi-bumm korosztálynak, amely elvileg aktív munkaerő-piaci státusszal bír és az IKT használatával 30-40 éves koruk körül szembesült.Ez nálunk nem igaz. Magyarországon ugyanis ma minden 5. állampolgár betöltötte a 60. életévét, és a mi rendszerünkben jelenleg 58 évesen mennek nyugdíjba az emberek. Ez a tény lényeges az internet - és számítógép-használat szempontjából is. Az 50 éves és annál idősebb korosztály kb. 14-16%-a rendszeresen internetezik, a 64 éves és annál idősebbek között pedig csupán kb. 3.7 % . A tipikus idős internet- és számítógép-használó még dolgozik, minimum érettségizett, szellemileg aktív, többszemélyes háztartásban él, és magas jövedelmű.

Az idős felhasználók felhasználói kompetenciája általában gyenge, főleg egészségügyi, utazási, termék-keresési, vásárlási céllal, illetve játékra használják a netet, . Körükben az e-közigazgatási szolgáltatások használói aránya azonban kétszerese a fiatalokénak. Az e-közigazgatás és az e-egészségügy azok a területek, amelyeken keresztül csatlakoztathatók az információs társadalomba.

A magyarországi Érinthetetlenek

Thomas Friedman: És mégis lapos a Föld c. könyvében ír az Érinthetetlenekről. /Azok a személyek, akiknek a munkáját nem lehet kihelyezni/)

Ma Magyarországon a felnőtt lakosság jelentős része ugyanolyan rosszul teljesít az alapkészségek (írás-olvasás-számolás) területén, mint a magyar diákok. Az OECD IALS vizsgálatainak adatai szerint a 16-65 éves magyarok olvasás-értése 20 ország adatait tekintve az utolsók között van. És nem csak az alacsony iskolai végzettségűeké, hanem a felsőfokú végzettségűeké is. A „poén” az, hogy a rosszul olvasók 3/4-e úgy gondolja, hogy jól olvas. Ez azzal magyarázható, hogy a rosszul olvasók 95%-ának a munkája nem igényli a stabil, értő olvasástudást. Mindehhez hozzátehetjük azt, hogy nálunk igen magas az alacsony iskolai végzettségűek és /vagy képzetlenek aránya, amit tetéz az a tény is, ami a felnőtt lakosság valamilyen (formális, informális, nemformális) képzésben való részvételi arányai is messze elmaradnak az EU átlagtól. Az ide vonatkozó EU tanulmány külön kiemeli Magyarországot mint legutolsót az EU-25-ök között. Ennek alapján nagyon is elképzelhető a külföldi munkaerővel való behelyettesítés, a tudásmunkások beáramlása, s a magyar munkaerőnek egyfajta kiszolgáló-betanított-segédmunkás státuszú létbe süllyesztése, aminek külön kedvez a fragmentált magyar munkaerő-piac, és a kettős gazdasági szerkezet. Végeztek már olyan kutatásokat, melyek ezt a jelenséget próbálták feltárni a betelepülő multinacionális cégek vonatkozásában. Ezek azt mutatták, hogy a magyar munkaerő, illetve a magyar kis- és középvállakozások nem az eredetileg nekik szánt: újító, kutató, technológiai fejlesztő szerepkört „kapták”, hanem a kiszolgáló, hozzáadott értéket nem képviselő feladatköröket (ld.:Pogátsa, 2009.).

Daniel H. Pink: A megújult elme

Pink könyvében egy ún. fogalmi társadalom vízióját vetíti fel, mely az információs társadalomra épülve új minőségeket hoz létre. Bizonyos munkaerő-piaci elvárások, melyekkel a munkavállalóknak szembe kell nézniük, kétségtelenül kitapinthatóak, s néhány vonatkozásban alátámasztják Pink elképzelését.

Ezen új munkaerő-piaci elvárások a képzőket is arra sarkallja, hogy változtassanak. Az új elvárásoknak megfelelően bizonyos kulcskompetenciák megfogalmazására is sor került már, Magyarországon és az EU szintjén is. Elkészült az ún. Európai Digitális Menetrend, ami az Európa 2020 Stratégia részeként jelent meg pár hónapja. Ebben a menetrendben a digitális készségek, a digitális társadalomban, (! - ez az új terminológia) való jártassághoz szükséges készségek és tudások fejlesztése középpontban áll. Az e-skills (e-készségek, e-szakértelem) körvonalazása kapcsán a „hogyan tanuljak tanulni” és „az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés képessége” állnak a középpontban. Magyar vonatkozásban ismert az „Oktatás és Képzés 2010” című munkaprogram által meghatározott 8 kulcskompetencia meghatározása (2005), melyek fejlesztése az új elvárásokhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos, mely elvárások lényege: képesség az élethosszig tartó tanulásra, képesség az aktív állampolgári létre, képesség a foglalkoztathatóságra.

A Netokrácia

2008 szeptemberében jelent meg az index.hu-n egy interjú Alexander Bard-dal és Jan Söderqvisttel, a Netocracy c. könyv szerzőivel. „A könyvben, amit eddig tizenhárom nyelvre fordítottak le (magyarra sajnos nem), a szerzők közlik, hogy mindennek vége: halott a hagyományos értelemben vett média, halott a kapitalizmus, halott a demokrácia, és persze halott az ember is. Mi van helyette? Interaktivitás, informacionalizmus, netokrácia, a halott ember helyett pedig a hálózat. Az új társadalmi rend uralkodó osztályának tagjai a netokraták (net + arisztokrata), alsó osztálya a konztumtáriátus (konzum + proletár), ami annyira eredeti fogalom, hogy a szerzőknek maguknak kellett kitalálniuk. ”

Fontos szociológiai kérdés lehetne a netokrácia-kutatás, de a dolog oly friss még, hogy tudomásom szerint nincs olyan empirikus kutatás, mely kifejezetten a netokratákra fókuszálna, hacsak a netokraták valójában nem azonosak a mindenkori elittel. Szerintem ugyanis az első kérdés inkább ez: elitcirkuláció, vagy elitreprodukció révén jön-jött létre ez az új típusú arisztokrácia. Az az alapvető kérdés, hogy ez az új elittípus honnan rekrutálódik, illetve, hogy mi lesz(/lett) a régi elittel (a pénzpiacok főszereplőivel). Nos, netokrata -elitkutatás nem létezik még, így empirikus értelemben nem léteznek a netokraták. De hogy maguk alá gyűrhetik-e a pénzpiaci oligarchákat, vagy a demokráciát, az másodlagos kérdés ahhoz képest, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeknek miféle új, eddig ismeretlen minőségeit generálhatják.

Itt visszatérhetünk egy kicsit az „érinthetetlenekre”, akik szerintem nagyon hasonlítanak a netokratákra, vagy éppen ők azok. Én hajlamos vagyok konfliktusosan szemlélni a társadalmi folyamatokat – ez egyfajta szociológiai szemléletmód –, s ebben az értelemben az előbb említett elitreprodukció jelenségét tenném meg nullhipotézisnek. Ennek az a lényege, hogy egy -egy társadalmszerkezeti, vagy társadalmi átrendeződési folyamat során az elitek helyzete nem változik. Akik a múltban kiváltságos helyzetben voltak, azok a jövőben is abban lesznek. Ebben az értelemben azonosak szerintem az „érinthetetlenek” a netokratákkal. Nem értek egyet Friedman-nel, hogy a hagyományos hierarchikus stuktúrák felbomlóban vannak, s hogy az információs társadalom adta lehetőségek kiegyenlítik a társadalmi viszonyokat. Bár ez a jelenség valóban, az első igazán komoly kihívás a vertikális társadalmi elrendeződéssel szemben , mint már korábban említettem: az általa okozott törésekkel is tisztában vagyunk, s tudjuk azt is, hogy ezek a már meglévő eresztékeket mélyítik tovább. Nem lehet tehát mindenki „érinthetetlen”, vagy netokrata, hiszen akkor nem lehetnének „érinthetetlenek” és netokraták...

A tudásmunkások – lásd az indiai, kínai, vagy ázsiai Kis Tigris országok sikereit e téren – szerintem a digitális világ új bérmunkásai . A bérezés, a tudásminőség, a munkaerő-piaci pozíció tekintetében előnyben vannak a még mindig itt lévő klasszikus (ipari) bérmunkás tömeggel szemben (ez az egyenlőtlenségek egyik foka), de mivel mégis csak bérmunkás jelleggel bírnak, kiszervezhetőek (lego elemek). Mint fogyasztók, a munkán keresztül csatlakoznak a társadalomhoz, munkaerő-piaci helyzetükkel egybeépült szociális és társadalmi biztonságuk. Ezért a jelenlétük nem egy egyenlőbb, egalitáriusabb elrendeződést, hanem a meglévő egyenlőtlenségek átrendeződését eredményezi, illetve új típusú és többrétegű egyenlőtlenségi rendszert hoz létre. A tudásmunkás se nem érinthetetlen, se nem netokrata, de nem is konzumproli. Ezeknek a jelenségeknek a feltárása és elemzése a szociológia előtt álló feladat.

Irodalomjegyzék az érdeklődőknek

Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban, 2009 KSH

Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ

Információs Társadalom és Trendkutató Központ

Magyar Infokommunikációs Jelentés

Rab Árpád: A magyarországi idős korosztály információs írástudása és motivációi

Bernát Anikó – Fábián Zoltán: Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság

Szirbik Gabriella

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2011. március 28.
Kedves Anita!
Ennek a jelenségnek az okán már én is eltöprengtem. Két változat a lehetséges magyarázatokra:
1. Lehet, hogy nem jól motiváljátok őket, lehet, hogy túl "leckeszerű" nekik az ügy. Feltételezem, hogy pl. a Facebookon szinte mindegyikük fenn van.
2. Az ELTÉ-re bekerülő "elit" gyerekek az akadémikusabb típusú iskolára vannak szocializálva, és nem vevők erre a konnektivista dologra. (Vagy tanulnak, vagy szórakoznak, illetve társas életet élnek, a kettő nem egyeztethető össze.)
Persze egyáltalán nem biztos, hogy igazam van, csak keresgélem a megoldás irányát. Próbáltatok a hallgatókkal beszélgetni erről a dologról?
Anita | 2011. március 28.
A cikk érdekes vonásokat tár fel, különösen a második felében, bár az az oktatáshoz kevésbé közvetlenül. kötődik, de alapvető. Juli, szerintem eltöprengeni a szemléletváltáson már édeskevés. Lépni kell. De ha még a képzésben levő hallgatók között is vannak, akik egy egyszerű "csak"-kal indokolják távolmaradásukat az ilyen jellegű tudás megszerzésétől, akkor eléggé elszomorító a helyzet.
Juli | 2011. március 27.
„Megdöbbentőnek tartom, hogy az oktatás minőségének romlásával kapcsolatos sok hűhó és vita közepette figyelmen kívül hagyjuk a legalapvetőbb okot. Tanulóink radikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok, akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték.” (Mark Prensky) A netgenerációról izgalmas írások találhatók a Zalai iskola portálon! Érdemes ezeket elolvasni, és eltöprengeni a szükséges szemléletváltáson...
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.04.04.
91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t....
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.04.04.
Hermann Zoltán: Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás?
z iskolák bezárásával a magyar közoktatás egyik napról a másikra online távoktatási módszerekre állt át. Mindenki tudja, hogy vannak olyan diákok, akikhez a szükséges eszközök hiány...
(Forrás: KRTK KTI)
--
2020.04.04.
A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél
A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Több ezer óvodás még mindig bejár
A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.04.04.
Szakszervezet: veszélyben az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek autonómiája
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán jelentette be: az Állatorvostudományi Egyetem...
(Forrás: népszava)
--
2020.04.04.
Sok gyerekhez el sem jut a távoktatás, tömeges bukások lehetnek
A diákok ötödéhez el sem jut a digitális távoktatás, tömeges bukások lehetnek, ha nem találnak ki valamit - mondja Hermann Zoltán, az oktatásgazdaságtan kutatója, aki a legátfogóbb magyar...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
A Debreceni Egyetemen betegszimulátorokon készülnek a frontvonalra
Speciális szimulációs szobában készülnek a koronavírusos betegek ellátásra a Debreceni Egyetem orvosai, rezidensei és szakdolgozói – írja az MTI. Az aneszteziológiai és intenzív terá...
(Forrás: index)
--
2020.04.04.
Kellenek-e szankciók az otthoni tanulásban is? Az iskolapszichológus válaszol
Matavovszky Dominika, iskolapszichológust kérdeztük a távoktatás lehetséges hatásairól, melyek a szülőket és gyerekeket egyaránt érintik. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e negatív hatá...
(Forrás: eduline)
--
2020.04.04.
Jövő héten döntenek az idei érettségiről
A diákok már egyre jobban várják a válaszokat az érettségivel kapcsolatban, azonban a Kormányinfó mai sajtótájékoztatóján még mindig nem hangzott el semmi új információ a vizsgákkal...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek