OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. április 3.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
           

Közoktatásban használt fogalmaink: az „integráció”

Még mielőtt valaki az írás elolvasása után megvádolna, leszögezem, hogy „integrációpárti” vagyok. Integrációpárti vagyok úgy, hogy közben azt is kijelentem, hogy az „integráció”- kifejezés használatát az „együttnevelésre, együttoktatásra” vonatkoztatva nem tartom szerencsés választásnak. Miként azt sem, hogy ott is oktatási integrációt erőltetünk, ahol az csak részben, vagy egyáltalán nem lehetséges.

Miért nem tartom szerencsésnek az „integráció”- kifejezést? Érdemes elemezni e fogalom közoktatásban való alkalmazását, használatát.

1. Az „integráció” szó eredeti jelentése: különálló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beillesztése, beolvadása, egyesülése. (Magyar értelmező kéziszótár)

Ha ezt az eredeti jelentést veszem figyelembe, akkor igazat kell adnom azoknak a szakembereknek, akik szerint az „integráció”- fogalom neveléstudomány-, s közoktatás-idegen kifejezés.

Már az is problémás, hogy a közoktatásban kiket nevezhetünk „különálló részeknek”, akiket „valamely nagyobb egészbe kell beilleszteni, vagy beolvasztani”? Vegyük példának az általános iskoláskorú tanulókat. Kik azok e tanulók közül, akiket „integrálni” kell/ene? A 2009/2010 tanévben az összes általános iskolás tanuló létszáma 775 741 fő volt (jelenleg ettől is kevesebb). Ebből:

- 257 741 fő hátrányos helyzetű /HH/ (ezen belül 106 539 fő halmozottan hátrányos helyzetű/HHH)
- 52 710 fő veszélyeztetett
- 46 034 fő tanulási, magatartási, beilleszkedési problémás (BTM)
- 52 583 fő sajátos nevelési igényű (SNI)
- 40 884 fő nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban résztvevő (cigány kisebbségi oktatásban résztvevő- 21 279; egyéb nemzetiségi oktatásban résztvevő- 19 605 fő)

Nem tudjuk, hogy a veszélyeztetett, a BTM-es, az SNI-s, és a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók között mennyi a hátrányos helyzetű tanuló. Ezek közül mindazok, akik nem hátrányos helyzetűek, emelik azt a létszámot, amelyet „integrálni” kellene.

Nem tudjuk, hogy mennyi az olyan általános iskolába járó tanuló, aki roma, de nem hátrányos helyzetű, s nem vesz részt a cigány kisebbségi oktatásban. Az ilyen tanulók emelik azt a létszámot, amelyet „integrálni” kellene.

„Különálló részeknek” tekinthetőek a tehetséges tanulók is, akikről országos összesítő adat nem áll rendelkezésünkre, így nem tudjuk, hogy hány fő az, akit „integrálni” kellene.

Ha a fent felsoroltakat áttekintjük (kiderítjük), s a végén összeadjuk, világossá válik, hogy több az olyan tanuló, akit „integrálni” kellene, mint az olyan, aki „arra szolgál”, hogy „integráljon”. S ekkor már az integráció fő jelentése-, hogy „nagyobb egységbe, egészbe beilleszteni, beolvasztani”- nem érvényesül, mivel az „integrálandó” a „nagyobb egység”. Ha csak „fordított integrációról” nem beszélünk.

A „normálisan” működő együttnevelésnek, együttoktatásnak a lényege a tanulók kölcsönös alkalmazkodása egymáshoz, s nem a „beillesztés, beolvasztás”. Az „együttnevelés, együttoktatás” során a hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös tanulásban, közös játékban, a kölcsönös kommunikációban van. A fogadó és beilleszkedő fél számára ez alkalmazkodást tesz szükségessé, s egyaránt jelent adást és kapást. Az „együttnevelés, együttoktatás” lényege nem az asszimiláció és az akkomodáció (Asszimiláció esetében az „integráltnak” kell maximálisan alkalmazkodnia, a többség életmódját, stílusát felvenni. Az akkomodáció esetében a többség kénytelen alkalmazkodni az „integrálandóhoz”, ami adott esetben hátrányosan érintheti a fogadó közeget.), bár lehet következménye.

2. Oktatási integráció fogalma

A Közoktatási törvény meghatározza az „integrációs felkészítés” fogalmát: „integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket” (121. § első bekezdés 16. pontja)

Mint előző írásaimban is rámutattam, az a törvényi kitétel, hogy a „többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított arány nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket”, nem érvényesül már a jogszabály szintjén sem.

A közoktatási törvény az integrációt csak azokra a tanulói csoportokra vonatkoztatja, akiknek rossz a családi szociális helyzete, illetve „fejlettségük” nem a megfelelő, s ezért hátrányban vannak az iskolai tanulás során. Ide tartozhatnak a HH-s, a HHH-s, a veszélyeztetett, a BTM-es, s az SNI-s tanulók. Sőt, ide tartozhatnának azok a tehetséges tanulók is, akik kiemelkedő tehetségükkel párhuzamosan rendelkeznek „fejletlen” képességterületekkel is. Viszont nem tartoznak az integráció „keretébe” azok a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók, akik a fent felsoroltak egyikébe se tartoznak, sem azok a nemzeti, etnikai kisebbségek, akikre az előbbiek egyike sem jellemző, vagyis nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben sem vesznek részt.

3. Az oktatási integráció, mint adaptáció (kölcsönös alkalmazkodásra építő együttnevelés, együttoktatás)

Fogadjuk el, hogy az integrációt úgy értelmezzük, hogy az nem más, mint a kölcsönös alkalmazkodásra építő együttnevelés, együttoktatás (tehát valójában semmi köze az integráció eredeti jelentéséhez, a „beolvasztáshoz”). Ekkor az „integrációs felkészítést” úgy értelmezhetjük, hogy a kölcsönös alkalmazkodásra épülő együttneveléssel-, oktatással törekszünk a tanulók szociális helyzetéből és/vagy fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozására. Mondhatjuk azt is, hogy a közoktatás területén elősegítjük ezzel a „társadalmi beilleszkedésüket”, a „társadalmi integrációjukat”.

A társadalmi beilleszkedést, a „társadalmi integrációt” a közoktatásban viszont nem csak az ilyen „együttnevelés, együttoktatás” szolgálja, hanem maga az egész közoktatás rendszere. A közoktatás tartalmi kereteit a Nemzeti Alaptanterv (NAT) határozza meg. A NAT többek között tartalmazza a „tanulási esélyegyenlőség segítésének elveit”. Ezen elvek megvalósítása különböző úton-, módon lehetséges, nem csak együttneveléssel, együttoktatással. Ezért az esélyegyenlőség segítése, biztosítása (az esélyteremtés) és az „integráció” közé nem tennék egyenlőségjelet. Úgy is fogalmazhatnék, hogy minden jól működő integráció egyben az esélyegyenlőség segítése, biztosítása. Viszont nem mindegyik esélyegyenlőség-segítés,- biztosítás (esélyteremtés) egyenlő az integrációval (együttneveléssel, együttoktatással).

A közoktatás egészének kell tehát szolgálnia a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását. Van, ahol ezt a különböző szociális helyzetű, s különböző képességű (különböző fejlettségű) tanulók együttnevelésével-, oktatásával teszi. S ahol erre nincs lehetősége, feltétele, úgy másként.

S van olyan, hogy egy adott intézmény megtehetné, de nem él az együttnevelés-oktatás lehetőségével, s egyéb szervezeti, fejlesztési keretek között sem szolgálja a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok kiegyenlítését, ellensúlyozását. Inkább elmélyíti e különbséget, mint fenntartja (csökkentésről ebben az esetben nem is beszélhetünk). Ezek az iskolák a szegregáló iskolák, amelyeket fel kell számolni, hiszen szembemegy minden szabályozóval (törvényekkel, NAT-tal, stb.).

4. Az oktatási integráció, mint integráció- inklúzió együttese

A pedagógiai szaknyelv az „integráció” szó eredeti jelentését próbálja átfordítani, átértelmezni, továbbfejleszteni (árnyalni), „ehetővé tenni” a közoktatás világára, amely így szól: „Az integráció pedagógiai értelemben elsődlegesen azt jelenti, hogy az iskola minden tanulót fogad, de lényegileg nem változtat sem a saját módszerein, sem tanítási stílusán, sem a tananyagán. Igazán hatékonnyá akkor lesz az integráció, ha inklúzióvá fejlődik (az inklúzió jelentése: valamibe beleszámítva). Az eltérés a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhető. A fogadó iskolában a hátrányos helyzetű, vagy a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. A befogadó, inkluzív intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.” Ez a magyarázat az oktatási integrációt a fogadás- és befogadás együttesének tekinti (integráció-inkluzió együttese)

Ha megfordítjuk ezt az érvelést, akkor viszont azt is kijelenthetjük, hogy nem mindegyik „befogadó, inkluzív” intézmény egyenlő az integrációt (együttnevelést, együttoktatást) folytató intézménnyel. Ugyanis „befogadni”, egyéni képességeket kibontakoztatni, fejleszteni, a tanuló különleges igényeit kielégítő pedagógiai eljárásokat alkalmazni úgyis lehet, hogy ezt nem különböző- például különböző szociális háttérrel rendelkező: halmozottan hátrányos és nem halmozottan hátrányos- helyzetű tanulókkal teszik, hanem azonos- pl. szociális helyzetet tekintve homogén- összetételű tanulócsoporttal.

A közoktatásban jelenleg is használt „képesség-kibontakoztató felkészítés” és az ún. „integrációs felkészítés” között az a különbség, hogy az előbbinek nem kizárólagos feltétele az együttnevelés, együttoktatás. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden jól működő „integrációs felkészítés” egyben képesség-kibontakoztató felkészítés is. Viszont nem mindegyik hatékonyan működő „képesség- kibontakoztató felkészítés” egyben „integráció” is. Viszont mindkettő esélyt teremtő nevelés és oktatás, melynek célja a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása.

Összegzés, javaslat átgondolásra

Az erőltetett integráció ott, ahol eleve kudarcra van ítélve, több kárt okoz, mint hasznot: a kölcsönös alkalmazkodás helyett súlyos konfliktusokhoz vezet, tovább mélyíti azt az árkot, amit eleve betemetni lett volna hivatott. A magyar társadalom súlyos szociális állapota, helyzete már régóta nem teszi lehetővé a közoktatási intézményrendszer számára, hogy teljes körűen (mindenhol, vagy legalábbis a legtöbb intézményben) megvalósíthassa azt az „ideális” megoldást, amin a - különböző szociális helyzetű, s különböző fejlettségű tanulók- kölcsönös alkalmazkodásra épülő együttnevelését, együttoktatását, vagyis az integrációt értjük.

Javaslom a Közoktatási törvény „Értelmező rendelkezések” fejezet (121 §) fogalmi rendszerének (definíciójának) e területen való átgondolását. Javaslat:

„Esélyt teremtő nevelés-oktatás”: - Képességkibontakoztató felkészítés: a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából folytatott esélyt teremtő nevelés és oktatás.
- Integrációs felkészítés: a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából folytatott esélyt teremtő nevelés és oktatás, mely során a gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak.

Az Esélyt teremtő nevelés- oktatás kereteit jogszabály határozza meg.

Csirmaz Mátyás

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Csirmaz | 2011. április 4.
Igen (vagyis remélem)
terepmunkás | 2011. április 3.
No ezen még egy darabig elrágódom. Az elemzés nagyon jó, az összegzés, javaslat viszont mindenképpen bővebb kifejtést igényelne. Lesz folytatás?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.07.19.
Nyáry Luca: A magántanulás mentett meg attól, hogy csődtömeggé váljak – Így látja az új törvényt egy érintett diák
A köznevelési törvény pénteken elfogadott módosításai szerint a következő tanévtől (tehát már idén szeptembertől) megszűnik a magántanulói státusz, felváltja az úgynevezett „egy...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.07.17.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a szá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.07.17.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távoz...
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
--
2019.07.17.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk...
(Forrás: Népszava)
--
2019.07.17.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen...
(Forrás: Pécsi Stop)
--
2019.07.17.
A német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia kiáll az MTA mellett
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.07.17.
Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletö...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.07.17.
Bódis József: Nem csorbulnak a szülői jogok a köznevelési törvény módosításával
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet....
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.07.17.
Az érettségi biztos túlbuzgósága miatt semmisítették meg a Szinyei Gimnázium tizenöt végzősének érettségijét
A helyzet abszurditását fokozza, hogy az iskolában a tizenöt említett diákon kívül is voltak olyan érettségizők, akiknek az érintettekhez hasonlóan hiányzott egy-egy természettudományos...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
  Eleonóra

Kedves OFOE Csapat!
Segítséget szeretnék kérni, azzal kapcsolatban, hogy egy egyházi iskolában dolgozom, mint 50% kollégiumi felügyelő, 50% kollégiumi ápoló. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben számomra mennyi szabadság jár? Tavaly fél állásban tanítottam, akkor járt a pedagógusi szabadság, itt úgy olvasom, ebben a munkakörben is jogosult lennék.?
Köszönettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Zoé! Nagyon örülünk, ha csatlakozol hozzánk.
A jelentkezési lapot a következő linken találod. A kitöltött és aláírt lapot szkenneld be, és küldd el az osztalyfonokok@gmail címre. Ha a szkennelés problémát okoz, küldheted postán is: OFOE, 1025 Budapest, Zöldlomb u- 56/a. Üdvözlettel az egyesület elnöksége.

--
  Németh Zoé

Kedves OFOE Csapat,
hogy lehetek az Egyesület tagja?

--
  ofoe

Kedves Emese! Amennyiben 1958. szept. 1. előtt születtél, automatikusan a Ped. II-be kerülsz, egyébként pedig a Ped. I-be. A fizetési kategóriát ugyanúgy kell megállapítani, mint a közalkalmazotti fizetési fokozatot: az eddigi közalkalmazotti jogviszonyaid, illetve
olyan munkaviszonyaid alapján, amelyek alatt már rendelkeztél a jelenlegi munkaköröd betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ha volt 1992. júl. 1. előtt munkaviszonyod, az is beleszámít, ha ezek alapján jó az 5-ös besorolás, akkor a Ped.
I. fokozat 5. kategóriájába fogsz kerülni. Az illetményalapot az egyetemi végzettség alapján kell megállapítani,ez a 101.500 Ft.
vetítési alap 180%-a.
A mailedre küldünk egy bértáblát is. (A választ nagyon szépen köszönjük a PDSZ szakértőjének.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek