OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. április 3.
» Hozzászólások (2)
Címkék:
           

Közoktatásban használt fogalmaink: az „integráció”

Még mielőtt valaki az írás elolvasása után megvádolna, leszögezem, hogy „integrációpárti” vagyok. Integrációpárti vagyok úgy, hogy közben azt is kijelentem, hogy az „integráció”- kifejezés használatát az „együttnevelésre, együttoktatásra” vonatkoztatva nem tartom szerencsés választásnak. Miként azt sem, hogy ott is oktatási integrációt erőltetünk, ahol az csak részben, vagy egyáltalán nem lehetséges.

Miért nem tartom szerencsésnek az „integráció”- kifejezést? Érdemes elemezni e fogalom közoktatásban való alkalmazását, használatát.

1. Az „integráció” szó eredeti jelentése: különálló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beillesztése, beolvadása, egyesülése. (Magyar értelmező kéziszótár)

Ha ezt az eredeti jelentést veszem figyelembe, akkor igazat kell adnom azoknak a szakembereknek, akik szerint az „integráció”- fogalom neveléstudomány-, s közoktatás-idegen kifejezés.

Már az is problémás, hogy a közoktatásban kiket nevezhetünk „különálló részeknek”, akiket „valamely nagyobb egészbe kell beilleszteni, vagy beolvasztani”? Vegyük példának az általános iskoláskorú tanulókat. Kik azok e tanulók közül, akiket „integrálni” kell/ene? A 2009/2010 tanévben az összes általános iskolás tanuló létszáma 775 741 fő volt (jelenleg ettől is kevesebb). Ebből:

- 257 741 fő hátrányos helyzetű /HH/ (ezen belül 106 539 fő halmozottan hátrányos helyzetű/HHH)
- 52 710 fő veszélyeztetett
- 46 034 fő tanulási, magatartási, beilleszkedési problémás (BTM)
- 52 583 fő sajátos nevelési igényű (SNI)
- 40 884 fő nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban résztvevő (cigány kisebbségi oktatásban résztvevő- 21 279; egyéb nemzetiségi oktatásban résztvevő- 19 605 fő)

Nem tudjuk, hogy a veszélyeztetett, a BTM-es, az SNI-s, és a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók között mennyi a hátrányos helyzetű tanuló. Ezek közül mindazok, akik nem hátrányos helyzetűek, emelik azt a létszámot, amelyet „integrálni” kellene.

Nem tudjuk, hogy mennyi az olyan általános iskolába járó tanuló, aki roma, de nem hátrányos helyzetű, s nem vesz részt a cigány kisebbségi oktatásban. Az ilyen tanulók emelik azt a létszámot, amelyet „integrálni” kellene.

„Különálló részeknek” tekinthetőek a tehetséges tanulók is, akikről országos összesítő adat nem áll rendelkezésünkre, így nem tudjuk, hogy hány fő az, akit „integrálni” kellene.

Ha a fent felsoroltakat áttekintjük (kiderítjük), s a végén összeadjuk, világossá válik, hogy több az olyan tanuló, akit „integrálni” kellene, mint az olyan, aki „arra szolgál”, hogy „integráljon”. S ekkor már az integráció fő jelentése-, hogy „nagyobb egységbe, egészbe beilleszteni, beolvasztani”- nem érvényesül, mivel az „integrálandó” a „nagyobb egység”. Ha csak „fordított integrációról” nem beszélünk.

A „normálisan” működő együttnevelésnek, együttoktatásnak a lényege a tanulók kölcsönös alkalmazkodása egymáshoz, s nem a „beillesztés, beolvasztás”. Az „együttnevelés, együttoktatás” során a hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös tanulásban, közös játékban, a kölcsönös kommunikációban van. A fogadó és beilleszkedő fél számára ez alkalmazkodást tesz szükségessé, s egyaránt jelent adást és kapást. Az „együttnevelés, együttoktatás” lényege nem az asszimiláció és az akkomodáció (Asszimiláció esetében az „integráltnak” kell maximálisan alkalmazkodnia, a többség életmódját, stílusát felvenni. Az akkomodáció esetében a többség kénytelen alkalmazkodni az „integrálandóhoz”, ami adott esetben hátrányosan érintheti a fogadó közeget.), bár lehet következménye.

2. Oktatási integráció fogalma

A Közoktatási törvény meghatározza az „integrációs felkészítés” fogalmát: „integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket” (121. § első bekezdés 16. pontja)

Mint előző írásaimban is rámutattam, az a törvényi kitétel, hogy a „többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított arány nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket”, nem érvényesül már a jogszabály szintjén sem.

A közoktatási törvény az integrációt csak azokra a tanulói csoportokra vonatkoztatja, akiknek rossz a családi szociális helyzete, illetve „fejlettségük” nem a megfelelő, s ezért hátrányban vannak az iskolai tanulás során. Ide tartozhatnak a HH-s, a HHH-s, a veszélyeztetett, a BTM-es, s az SNI-s tanulók. Sőt, ide tartozhatnának azok a tehetséges tanulók is, akik kiemelkedő tehetségükkel párhuzamosan rendelkeznek „fejletlen” képességterületekkel is. Viszont nem tartoznak az integráció „keretébe” azok a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, oktatásban résztvevő tanulók, akik a fent felsoroltak egyikébe se tartoznak, sem azok a nemzeti, etnikai kisebbségek, akikre az előbbiek egyike sem jellemző, vagyis nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben sem vesznek részt.

3. Az oktatási integráció, mint adaptáció (kölcsönös alkalmazkodásra építő együttnevelés, együttoktatás)

Fogadjuk el, hogy az integrációt úgy értelmezzük, hogy az nem más, mint a kölcsönös alkalmazkodásra építő együttnevelés, együttoktatás (tehát valójában semmi köze az integráció eredeti jelentéséhez, a „beolvasztáshoz”). Ekkor az „integrációs felkészítést” úgy értelmezhetjük, hogy a kölcsönös alkalmazkodásra épülő együttneveléssel-, oktatással törekszünk a tanulók szociális helyzetéből és/vagy fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozására. Mondhatjuk azt is, hogy a közoktatás területén elősegítjük ezzel a „társadalmi beilleszkedésüket”, a „társadalmi integrációjukat”.

A társadalmi beilleszkedést, a „társadalmi integrációt” a közoktatásban viszont nem csak az ilyen „együttnevelés, együttoktatás” szolgálja, hanem maga az egész közoktatás rendszere. A közoktatás tartalmi kereteit a Nemzeti Alaptanterv (NAT) határozza meg. A NAT többek között tartalmazza a „tanulási esélyegyenlőség segítésének elveit”. Ezen elvek megvalósítása különböző úton-, módon lehetséges, nem csak együttneveléssel, együttoktatással. Ezért az esélyegyenlőség segítése, biztosítása (az esélyteremtés) és az „integráció” közé nem tennék egyenlőségjelet. Úgy is fogalmazhatnék, hogy minden jól működő integráció egyben az esélyegyenlőség segítése, biztosítása. Viszont nem mindegyik esélyegyenlőség-segítés,- biztosítás (esélyteremtés) egyenlő az integrációval (együttneveléssel, együttoktatással).

A közoktatás egészének kell tehát szolgálnia a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását. Van, ahol ezt a különböző szociális helyzetű, s különböző képességű (különböző fejlettségű) tanulók együttnevelésével-, oktatásával teszi. S ahol erre nincs lehetősége, feltétele, úgy másként.

S van olyan, hogy egy adott intézmény megtehetné, de nem él az együttnevelés-oktatás lehetőségével, s egyéb szervezeti, fejlesztési keretek között sem szolgálja a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok kiegyenlítését, ellensúlyozását. Inkább elmélyíti e különbséget, mint fenntartja (csökkentésről ebben az esetben nem is beszélhetünk). Ezek az iskolák a szegregáló iskolák, amelyeket fel kell számolni, hiszen szembemegy minden szabályozóval (törvényekkel, NAT-tal, stb.).

4. Az oktatási integráció, mint integráció- inklúzió együttese

A pedagógiai szaknyelv az „integráció” szó eredeti jelentését próbálja átfordítani, átértelmezni, továbbfejleszteni (árnyalni), „ehetővé tenni” a közoktatás világára, amely így szól: „Az integráció pedagógiai értelemben elsődlegesen azt jelenti, hogy az iskola minden tanulót fogad, de lényegileg nem változtat sem a saját módszerein, sem tanítási stílusán, sem a tananyagán. Igazán hatékonnyá akkor lesz az integráció, ha inklúzióvá fejlődik (az inklúzió jelentése: valamibe beleszámítva). Az eltérés a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhető. A fogadó iskolában a hátrányos helyzetű, vagy a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. A befogadó, inkluzív intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.” Ez a magyarázat az oktatási integrációt a fogadás- és befogadás együttesének tekinti (integráció-inkluzió együttese)

Ha megfordítjuk ezt az érvelést, akkor viszont azt is kijelenthetjük, hogy nem mindegyik „befogadó, inkluzív” intézmény egyenlő az integrációt (együttnevelést, együttoktatást) folytató intézménnyel. Ugyanis „befogadni”, egyéni képességeket kibontakoztatni, fejleszteni, a tanuló különleges igényeit kielégítő pedagógiai eljárásokat alkalmazni úgyis lehet, hogy ezt nem különböző- például különböző szociális háttérrel rendelkező: halmozottan hátrányos és nem halmozottan hátrányos- helyzetű tanulókkal teszik, hanem azonos- pl. szociális helyzetet tekintve homogén- összetételű tanulócsoporttal.

A közoktatásban jelenleg is használt „képesség-kibontakoztató felkészítés” és az ún. „integrációs felkészítés” között az a különbség, hogy az előbbinek nem kizárólagos feltétele az együttnevelés, együttoktatás. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden jól működő „integrációs felkészítés” egyben képesség-kibontakoztató felkészítés is. Viszont nem mindegyik hatékonyan működő „képesség- kibontakoztató felkészítés” egyben „integráció” is. Viszont mindkettő esélyt teremtő nevelés és oktatás, melynek célja a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása.

Összegzés, javaslat átgondolásra

Az erőltetett integráció ott, ahol eleve kudarcra van ítélve, több kárt okoz, mint hasznot: a kölcsönös alkalmazkodás helyett súlyos konfliktusokhoz vezet, tovább mélyíti azt az árkot, amit eleve betemetni lett volna hivatott. A magyar társadalom súlyos szociális állapota, helyzete már régóta nem teszi lehetővé a közoktatási intézményrendszer számára, hogy teljes körűen (mindenhol, vagy legalábbis a legtöbb intézményben) megvalósíthassa azt az „ideális” megoldást, amin a - különböző szociális helyzetű, s különböző fejlettségű tanulók- kölcsönös alkalmazkodásra épülő együttnevelését, együttoktatását, vagyis az integrációt értjük.

Javaslom a Közoktatási törvény „Értelmező rendelkezések” fejezet (121 §) fogalmi rendszerének (definíciójának) e területen való átgondolását. Javaslat:

„Esélyt teremtő nevelés-oktatás”: - Képességkibontakoztató felkészítés: a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából folytatott esélyt teremtő nevelés és oktatás.
- Integrációs felkészítés: a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából folytatott esélyt teremtő nevelés és oktatás, mely során a gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak.

Az Esélyt teremtő nevelés- oktatás kereteit jogszabály határozza meg.

Csirmaz Mátyás

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Csirmaz | 2011. április 4.
Igen (vagyis remélem)
terepmunkás | 2011. április 3.
No ezen még egy darabig elrágódom. Az elemzés nagyon jó, az összegzés, javaslat viszont mindenképpen bővebb kifejtést igényelne. Lesz folytatás?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek