OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. április 11.
» Hozzászólások (5)

20. esélyegyenlőségi napló

Szigor, büntetés, buktatás

Ezek a szavak fémjelzik majd az új közoktatási törvényt? Ezt olvashatjuk ki a döntéshozók nyilatkozataiból. Nyilván, hogy mi, pedagógusok, szokjuk. A gyerek és a szülő meg féljen. Hogy mindannyian felkészülhessünk a nagy változásra.

Az én pedagógiai szótáramban ezek a szavak eddig nem szerepeltek. De szerepelt a gyermekközpontúság, motiválás, bizalom, a szeretet. Ezért lettem pedagógus.

És most nem értem.

Mert az elhangzó mondatok: „a pedagógusok merjenek a sarkukra állni... a szorgalmas munkát kell előtérbe helyezni... a pedagógusnak joga és kötelessége fellépni a rendbontó gyerek ellen, fegyelmezéssel, büntetéssel, óráról való kikíséréssel”, stb. számomra nem a korszerű tudást, a humánus ember nevelését testesítik meg.

Sokat töprengek, miért van így. Valahogy mindig úgy gondoltam, az iskolában a gyerek az első. A gyerek, a teljes szociokulturális környezetével, mindennel, amit hoz, amivel nekem, pedagógusnak kezdenem kell valamit. Megpróbálni megérteni, segíteni, tanítani. Meggyőzni, hatni rá, teljes személyiségemmel, tudásommal, örömömmel.

Mert én szeretek tanítani. Imádom, amikor csillog a szemük, amikor hozzám bújnak, amikor együtt küzdünk meg valamiért, ami a végén sikerül. És nem akarok büntetni. Buktatni. Nem akarok ilyen eszközöket. Nem akarom, hogy féljenek tőlem. A szeretetemmel akarok továbbra is hatni.

Egyszer egy egyetemi kedves tanárom azt mondta nekem, a rajztanítás azért van olyan nyomorult helyzetben, mert akik döntési helyzetben vannak, azok azt hiszik, a vizuális nevelés csak szomorú vázák szomorú árnyékainak rajzolgatása... Mert ők ebben nőttek fel, és nem is tudják, hogy van más…

Most kiabálni szeretnék: VAN MÁS PEDAGÓGIA IS! Nemcsak az általuk megtapasztalt poroszos szigor! Vannak más módszerek, gyermekközpontúak, szeretetre, tudásra épülők, amelyek működnek! Ne higgye azt senki, aki most dönt, hogy az ő tapasztalatai az egyetlenek!

A hét végén előadást tartottam. Pedagógusoknak. Halmozottan hátrányos helyzetű, főleg cigánygyerekeket tanítóknak. A végén hozzászóltak, reagáltak, kérdeztek. A férfi is. Tanárember. Még tanodázik is, délután. Velük. Nyilván a pénzért. Mi másért?

Először kiokított, hogy miért mondom, hogy az akácfa füstöl, mikor az a fafajta sosem!? Nyilván nem tudom...csak mondom...ennyit értek hozzá...és náluk igenis nem azért lopták el a fákat, mert fáztak, hanem eladták...és erősebb törvények kellenének, eszköz a rendőrségnek, azok majd megmutatnák...ha a becsületes emberek ellenére tesznek...azok...

Mások kérdései, pozitív megerősítései nem is érdekelték. Látványosan kivonult, amikor a kollégái kérdeztek. Ő már elmondta a magáét. Az igazát. Megdönthetetlenül.

A szavait hallgatva megborzongtam. Neki nem esik majd nehezére megérteni az új törvény üzenetét. Most lehet majd erről az oldalról közelíteni. Meg lesz rá a jogosítvány.

Nem tudom, ennek a veszélyével számol e valaki. Eddig az ilyen pedagógus egy jó szellemű tantestületben nem rúghatott labdába. Most majd ők lehetnek a minták. A megtorló, büntető személyiség. A szigor megtestesítői.

Hogy igazodik majd ehhez a felsőoktatás, a pedagógusképzés? Milyen etika bontakozik ki? És ki mondja majd meg a büntetés határát? Mi lesz a folyosóra kivezetett renitens gyerekkel? Mi lesz, ha többen lesznek kint, mint bent?

Van probléma az iskolákban. De meggyőződésem, hogy nem ez a megoldás iránya. A következmények pedig beláthatatlanok.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. április 27. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, kedves Mária, talán először ezekben az alapfogalmakban kellene megegyeznünk: rend, rendbontás, stb...Hogy ki, mit ért alatta. És már ez jelezné, hogy nem egy pedagógiai szakszótárból dolgozunk. Az meg ugye, köztudott, hogy felépítményt egy bizonytalan alapra nehéz építeni.
Eddig azt hittem, legalább az alapok azonosak. Függetlenek pártoktól,egyéni nézetektől. De most kiderült, nem így van. Ezért érzem úgy, hogy kihúzták a talajt a lábam alól.Hogy amit eddig biztosnak hittem, az most megkérdőjelezett.
Nem a szándékot vitatom, bízom benne, hogy a döntéshozók is jót akarnak. De a lépések rossz irányba visznek. És túl nagyok is. És nem óvatosak, hanem durvák. Nem akarom felvenni ezt a ritmust. Főleg nem ebben az irányban. Korszerűen, és emberi módon akarok közeledni a gyerekhez, legyen az bármilyen. Nem tudom, az új rendszerben mennyire lesz lehetőségem.
S.Maria | 2011. április 25.
Kedves Nóra,
Milyen szomorú és mennyire igaz ez a pedagógiai eltolódás a neveléstől (és együtt növéstől)a tanítási iparág felé, amelyet egyre kevésbbé érdekel hogy mi lesz azokkal akiket az osztályból kivezettek. Készek vagyunk arra hogy nézői legyünk annak ahogy másokat a társadalomból vezetnek ki ugyanilyen szigorral? Igazad van, a rendbonás előfeltétele a rend. Hol van ez a rend és mit jelent?
csilla | 2011. április 12.
Minden gyermek egy élet, és nem az ő magatartásában kell keresni a szankcionálás lehetőségét , hanem az ő életét meghatározó ősei életében is. A gyerek egy tünet, egy társadalmi lakmuszpapír. Ha szankcionáljuk tehetetlenségünkből a tünetelőt, mit fogunk csinálni a sorsáért felelős szülővel? A társadalmilag magára hagyott, munkanélkülivé tett családfenntartókkal. ő nem tehet arról, hogy kiszervezték alóla a gyárat, tsz-t. Generációk nőttek fel így: halljuk, halljuk. A mi eszköztárunk és módszertárunk a pedagógia, pszichológia: a tudás, amiért megtanultunk és tapasztaltunk. Hol vannak a segítők, akik a családdal foglalkoznak? Ha büntetünk, nem kellenek az egyéb szervek, szervezetek sem? Nem kell együttműködnünk?, kommunikálnunk?, gondolkoznunk egy-egy kölyök érdekében? A családi életek elsorvadásáért, a család funkciójának elveszítéséért büntetünk kölyköt? Hol marad a család megerősítése? Ezt nem csak adóügyileg, hiányos, lyukas szociálpolitikai védőhálóval kell és lehet megoldani. Elhatározás kell: akarok-e megmenteni egy közösséget: iskola, falu, kerület, városrész. Meg akarom-e menteni a kölyköt? Kölyök vagy gyermek? Egy fő, vagy ő, aki fontos nekem? Ez már társadalompolitika, de ha már az oktatásban eldöntöm, hogy tanári eszköz lesz és lehet a szankció, mi lesz még? A kontraszelektált pályán mozgó kiszolgáltatott pedagógus etikusnak fogja tartani a törvényi lehetőséget. Ez lesz a társadalmi morál is.?! Ma egy nagyon jó beszélgetésen vagyok túl, az igazgató aggódik, hogy alig van eszköze, olyan kérdéseket tesz és kéréseket tesz föl, amelyre nincs törvényes lehetőség. Látja az erőfeszítéseimet, ő is maximálisan igyekszik ellátni a feladatát: minimál szolgáltatás az iskola részéről, épp csak kipipáljuk az ellátott feladatot, nincs fő állású gyógypedagógus, pszichológus, nincs a szülőknek viszonylagos jövedelemért foglalkoztatás csak minimális bérért (négy órában 30 ezer forintért, már egy osztálykirándulást sem tud megszervezni, hogy szocializáljon gyermekeket, tanulmányi kirándulás? ugyan: túra!) a bezárt társadalmi rétegek között beindul az agresszió, az erőszak, a garázdaság. A kettészakadt iskolai kölyöktársadalom ugyanazt produkálja, mint a felnőtt.
és mintha nem látnánk, nem tudnánk, hagyjuk! törvényesen.
L.Ritók Nóra | 2011. április 11. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Kedves Barbara, azt hiszem, ha a "mindent megtesz azért, hogy az óra a rendbontók számára is érdekes legyen" helyzet volna, akkor nem, vagy nagyon kevés renitens nebuló lenne. Persze biztos lenne pár akkor is. De nem olyan mértékű lenne, ami törvények szintjén lenne kezelendő. Az igazgatók meg? Hallottunk már olyan pedagógusról, aki gyenge teljesítménye miatt bocsájtatott el? Nem, sőt az megy el, aki jobb, és másképp akarja. Ma ők a nemkívánatosak.
Úgyhogy igazad van. Senki nem értékeli, elemzi, és nem von le következtetéseket.
Bujtás Barbara | 2011. április 11.
Ha már megbizonyosodtunk, hogy a tanár úgy végzi a munkáját, hogy mindent megtesz azért, hogy az óra a rendbontók számára is érdekes legyen, akkor állhasson a sarkára. És álljon a sarkára az iskola vezetője is, amikor az órák minőségét lefektetett alapelvek tükrében értékeli, elemzi, következtetéseket von le.
Értékeli, elemzi, von le következtetéseket?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
--
2020.03.27.
A tanárok számára is kihívás az újfajta oktatás
Egy kis baranyai település általános iskolai tantestülete az iskolák bezárása és a digitális oktatás kihirdetése (március 11.) után rögtön összeült, hogy a kialakult helyzetet közö...
(Forrás: BAMA)
--
2020.03.27.
A távoktatás pluszteher tanárnak, gyereknek, szülőnek
Soha nem volt még ilyen fontos a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymásba vetett bizalma. A digitális munkarend sikere jelentős mértékben ezen múlik.Ezt a nehéz idő...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.03.27.
Az összefogás ideje jött el a tanulásban is
A koronavírus-járvány miatti távoktatás kapcsán több száz egyetemista döntött úgy, hogy önkéntesen online tanórákat tart az egészségügyben dolgozók gyermekeinek. Az alapítvány má...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
Pedagóguskar: Ne várjunk el folyamatos online jelenlétet!
Fontos a napirend az új munkarendben is, éjszaka és hétvégén lehetőleg ne küldjenek feladatokat a diákoknak – többek között erre hívja fel a figyelmet friss ajánlásában a Nemzeti Pedag...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.03.27.
A bölcsődei, óvodai dolgozókat átállíthatják fogyatékkal élők segítésére
A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken...
(Forrás: index)
--
2020.03.27.
Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg...
(Forrás: eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek