OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. április 26.
» Hozzászólások (0)

Felejthetetlen élményeim

Sok-sok tapasztalattal gazdagított ez a speciális iskola, amit kizárólag anyagi megfontolások miatt kellett elhagynom. 2010. szeptembere óta rendszergazdaként dolgozom Budapesten a Zsigmond Király Főiskolán, de nagyon remélem, hogy lesz még arra lehetőségem az életben, hogy meg tudjak élni a pedagógusi fizetésből, visszakerüljek a tanári pályára, és hasonló élményeket szerezhessek.

Bemutatkozás

„Hivatalosan” 2001-ben kezdtem dolgozni a Nógrád megyében lévő – azóta már megszüntetett – Megyei Tüdőgyógyintézetben mint rendszergazda, és egyidejűleg megkezdtem tanulmányaimat a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. 2004 őszén már szívesen láttak a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Speciális Iskolája, Szakiskolája és Kollégiuma nevezetű, leginkább SNI-s gyerekekkel foglalkozó intézményben. Ekkor csöppentem bele a tanári munkába, ráadásul egészen a mélyébe, és azóta is hálás vagyok azért, hogy oda kerültem. Rengeteg szép élménnyel lettem gazdagabb, sokban változott a szemléletem is. Egy olyan rendkívül értékes és csodálatos világot ismerhettem meg, ahol hemzsegnek a csiszolatlan gyémántok, melyeket a mindennapokban észre sem veszünk. Ezeket csak azok látják igazán, akik közvetlenül érintve vannak. (Azóta egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne szóljak oda azoknak, akik például a mozgássérültek helyére parkolnak, csak azért, hogy ne kelljen 10 méterrel tovább sétálniuk. Eszükbe sem jutnak azok, akik annak örülnének, ha egyáltalán gyalogolni tudnának.)

Történetek

Pistike

Az első élmény rögtön az első napok egyikén ért. Éppen a „tereppel” ismerkedtem, még zajlott a nyári karbantartás. A 150 diákból körülbelül 120-130 kollégista volt, s közülük többen már egy-két nappal a tanítás előtt „harcra készen” várták a tanévkezdést jelző startpisztoly eldördülését.

A folyosón sétálva, megláttam az egyik karbantartónkat (Józsi bácsit), aki éppen a számítógép-teremben ügyködött. Gondoltam: bemegyek hozzá, és egy kicsit eldiskurálok vele.

Közben érkezik Pistike, az autista diák, akiről akkor még nem tudtam semmit. Szétnézett a teremben, üdvözölte Józsi bácsit mint régi ismerőst, én mintha ott se lennék. Józsi bácsi megbök (nem a facebookon, hanem valóságosan), és odasúgja: „Na most figyelj!”

- Te Pistike! Milyen hőfokon olvad az acél?- kérdezte miközben tovább tette a dolgát.

1130 – vágta rá gondolkodás nélkül.

Na és a vas?

Az magasabb...1535.

Csak a számat tátottam, és azt gondoltam: hülyeségeket bárki tud mondani. Gyorsan utána is néztem a számoknak, a gyereknek igaza volt! (Én meg most is csak internetről néztem le az adatokat, mert megjegyeznem azóta sem sikerült.)

Na ekkor kezdtem kapisgálni, hogy hova is csöppentem. Zajlottak az események, szépen csurgott a tanév, Pistikével kezdetben nem volt személyes kapcsolatunk. És akkor következett egy fordulópont. Más nem ért rá, így engem kért meg, hogy mutassak neki képeket vonatokról, mert ezeket nagyon szereti. Kaptam az alkalmon, és tanítás utánra behívtam őt az informatika terembe. Másodpercre pontosan jelent meg az ajtóban. Na akkor, nézzük! A MÁV honlapját nyitottam meg először. Volt ott egy archívum, ahol találtunk képeket. Mutatom sorra a mozdonyokat, mert hát ugye az a lényeg egy vonatnál. Ő meg kapásból mondja valamennyinek a típusát. Jó hát a Taurust én is ismertem, mert azzal jártam Szombathelyre, ne de az összeset??? Amikor végig néztük, jelezte, hogy melyek tetszenek neki nagyon. Azt a néhány képet ki is nyomtattam neki.

Ebből azután rendszert csináltunk: jó pár mozdony landolt nála nyomtatott formában. Így indult a négy éven át tartó „kapcsolatunk”. Az én osztályomba akart járni, nem idegenkedett már tőlem, és a tőle elvárható kommunikáció maximumát nyújtotta.

Pistike egyébként az iskola megalakulása óta ebbe az intézménybe járt, a 9-10. osztály után különböző szakképesítéseket szerzett. az én irányításom alatt például a „Számítógép kezelő, használó szakmát”, majd a „Gépíró szövegszerkesztő-t”. (Azon kevesek közé tartozott, ahol a család nem küzdött anyagi gondokkal, ráadásul a szülők foglalkoztak is gyerekükkel.)

Mivel elég gyakran utaztam Budapestre, a szülők, amikor a fiú végleg elkerült az iskolából, megkértek, hogy vigyem el őt a Keleti-pályaudvarra. Felkísértem őt a peronra, és elköszöntem tőle: „Szia Pistike! Vigyázz magadra!” Erre ő nyújtotta a kezét kézfogásra!(természetesen fogadtam). „Szervusz!”mondta és őszintén meglepett amolyan férfias két puszival, majd sarkon fordult, és elindult. Olyan váratlan volt tőle ez a gesztus, hogy kb. 10 másodpercre „lefagyott a rendszer”. Végiggondoltam, hogy hova jutott a kapcsolatunk a kezdetektől az elmúlt évek alatt. Bevallom férfi létemre még egy-két könnycseppet is elmorzsoltam. Úgy éreztem, hogy ezekért a pillanatokért éri meg tanárnak lenni.

Karcsi

Van egy másik a szívemnek különösen kedves szakmai sztorim. Táblázatkezelés óra volt a számítógép kezelő osztályban. Éppen a képleteket tanítottam, amikor az egyik diákom – akivel azóta is tartom a kapcsolatot – a következőt „művelte”: A képletek lényege, hogy beírva a számítógép kiszámolja azt amit megadunk neki. Pl.: =5+7 akkor kiírja, hogy 12. Jó ez nem teljesen szabályos, mert úgynevezett cellahivatkozásokat kell használni stb, Arra azonban alkalmas, hogy a tanulók egyáltalán megértsék: mire jó ez a program, és mivel ezt fejben is ki tudják számolni, az eredmény közvetlenül képesek ellenőrizni.

Karcsiról annyit kell tudni, hogy diszkalkuliás, és még azt az egyszerű feladatot sem érti meg, hogy léteznek ezresek, százasok, tízesek. Meg ezt sem: „Kerestél 3.450,- Ft-ot! Rakd össze a bankjegyekből!” Valóban problémás a dolog, mivel ez a program némi matematikai logikát is igényel. Félve kezdtem neki az órának, nem voltam biztos abban, hogy vajon Karcsi boldogul-e majd vele. Bevezetés után rátérünk a gyakorlatra, és eljön az ominózus pillanat.

- Írjuk be: =7+5 és üssünk entert! Látni fogjuk, hogy a számítógép kiszámolta az összeget.– Ezek után néhány leütés, és Karcsi máris jelentkezett

Főnök, főnök!

Mi van Karcsi? –közben nagyon integetett, hogy menjek oda.

Ehe, ezt nézd! – néha tegezett ha megfeledkezett magáról.

Látom Karcsi. Mi van?

Hát na! Nézd! Beütöttem, amit mondtál, és aha!

Látom Karcsi. Nagyon jó!

Hát, de na! – és mutogat a képernyőre – Ott van hét meg öt és aha!

Látom Karcsi! Hét meg öt az tizenkettő! Nagyon jó! Jól csináltad, ennyi!

Ja... - hatásszünet – akkor én vagyok a hülye!

Na ezen úgy elkezdtünk nevetni, mert azért azzal ő is tisztában volt, hogy nincs teljesen otthon matematikában, és nem fog Bólyai János féle magasságokba emelkedni.

Végül annyira megszerette a táblázatkezelést, hogy az egyik legjobb lett belőle az osztályban. Rájött, hogy ő saját erejéből nem tud ilyeneket megoldani, de ha jól adja meg az adatokat jó helyre kattintgat, akkor az Excel segítségével akár bonyolultabb számításokat is el tud végezni.

Még a szakma elvégzése után is rendszeresen hangoztatta, amikor összefutottunk, hogy: „Jaj Főnök arról fogalmam sincs, hogy most mit tanulok, de azt hogy =SZUM(A2…-t azt a mai napig tudom!”.

Attila

A harmadik történet azt mutatja, hogy milyen is egy olyan élet, amelyik váratlanul kettétörik. Korábban is hallottam arról, hogy sokkal „jobb” azoknak az embereknek, akik a fogyatékkal együtt születnek, és nem valamilyen balszerencse folytán kerülnek olyan helyzetbe, hogy segítségre szoruljanak. Egy diákom autóbaleset következtében – teherautó ütötte el – szenvedett maradandó, súlyos sérüléseket. Komoly műtétek árán sikerült csak életben tartani, és többször is operálni kellett, mire úgy, ahogy helyre rakták. Féloldala megbénult, szerte a testén és az arcán is hegek voltak. Attila egyébként erős fizikumú fiú volt, balesete előtt versenyszerűen sportolt: utánpótlás válogatott labdarúgó, fiatal, életerős, nyakig benne az életben, tele álmokkal. Ezeket egy teherautó porrá zúzta, esélyt sem hagyott a folytatásra. Az elméje ép maradt, de a lelke teljesen összetört. Pontosan tisztában volt ugyanis azzal, hogy ha ez nem történik meg vele, bármi lehetett volna belőle.

A balesete után nem folytatta az iskolát, otthon lábadozott, édesanyja és nővére segítségével. Továbbra is otthon szeretett volna maradni, de édesanyja úgy gondolta, hogy emberek között jobb helye lenne. Attila azt is nehezen fogadta el, hogy speciális iskolába kell járnia, bár tudta ő már nem az, aki volt, és erre van szüksége. Amikor vele beszélgettem mindig az az érzés támadt bennem, mintha egy öregemberrel társalognék: „jaj amikor fociztam, akkor még...” – mondogatta. Mivel én is erősen kötődöm a sporthoz főleg a labdarúgáshoz, át tudtam érezni a helyzetét.

Attilának rengeteg, meglehetősen váratlan dühkitörése volt. Olyankor teljesen elborult az elméje, lefehéredett, üvöltött és senki nem állhatott meg előtte. Éreztette a többiekkel, hogy ő felsőbb rendű, hiszen ő nem ilyennek született. Nem csak a diáktársaival, hanem a tanárokkal is agresszíven viselkedett.

A kollégáim szerintem abban hibáztak, hogy ugyanúgy próbálták kezelni őt, mint azokat, akik születésüktől kezdve fogyatékkal éltek. Nekem talán a sporthoz fűződő hasonló viszonyulásunk miatt sikerült egyedüli pedagógusként elérnem, hogy kiborult állapotában hallgasson rám. Amikor a valós vagy vélt sérelmek miatt ordítani kezdett senki másra nem hallgatott, csak rám. Ilyenkor megkértem, hogy fogja vissza magát, hiszen én sem így viselkedem vele, leültünk beszélgetni, és végül minden esetben sikerült megnyugtatnom.

Volt, hogy teljes erőből verte a fejét a falba, vagy éppen egy monitort akart földhöz vágni stb.. Nagyon becsültem benne azt, hogy a még sérülten is meglévő rendkívül nagy testi erejét soha sem használta mások ellen. Senkivel nem verekedett, nem ment neki se diáknak, se tanárnak. Tudom, egy iskolában minimális elvárás, hogy ne verjék egymást a diákok és a tanárok, de nála ez az önfegyelem nagy szó volt. Lehetett látni a szemén, hogy iszonyatos érzelmek vívják benne ádáz harcukat. Emberfeletti erőt kívánt tőle annak az elfogadása, hogy semmi sem fog már megváltozni, ami történt, az visszafordíthatatlan.

A kollégáimmal rengeteg vitám volt miatta. Próbáltam megértetni velük, hogy Attila előélete más, mint a társaié, ő azelőtt nem ült kerekes székben, nyugodt, rendezett, biztonságos családi környezetben élt, és most segíteni kell neki pszichésen feldolgozni a vele történteket. Nem tud máshol tanulni, csakis speciális iskolában, és amire feltétlenül szüksége lenne: egy pszichológus. Hiába erősködtem, győzködtem a többieket, státuszhiányra hivatkozva nem sikerült szakembert kapnunk. Végül kétéves hadakozás után Attilát eltanácsolta az iskola. A magam részéről nagyon sajnáltam, hiszen nem adtunk neki segítséget ahhoz, hogy visszakapcsolódjon a normális életbe.. Bármilyen szomorú is ez a történet, engem jó érzéssel töltött el, hogy be tudtam bizonyítani: valamilyen módon mindenkivel szót lehet érteni. (Itt jegyzem meg: minden kollégának volt olyan diákja, aki egyedül csak rá hallgatott.)

Rengeteg történetet írhatnék még le például olyan szülőkről, akik szeptember 1-én elhozták gyerekeiket az iskolába, és december 22-ig feléjük se néztek. Vagy arról a diákról, akiről szülei nem közölték, hogy autisztikus, és ezen kívül homoszexuális hajlama van. Ez csak a mi általunk végzett tesztekből derült ki később, s így nem tudtuk megelőzni, hogy társai stigmatizálják. Vagy azokról az osztályfőnökként megélt csodálatos élményekről, amikor el el tudtam vinni a gyerekeket még háromnapos kirándulásra is. Meg amikor együtt a Vidám Parkban voltunk, és láthattam annak a diáknak a csillogó szemét, aki nem hogy a Vidám Parkot de még Budapestet se látta soha életében.

Sok-sok tapasztalattal gazdagított ez a speciális iskola, amit kizárólag anyagi megfontolások miatt kellett elhagynom. 2010. szeptembere óta rendszergazdaként dolgozom Budapesten a Zsigmond Király Főiskolán, de nagyon remélem, hogy lesz még arra lehetőségem az életben, hogy meg tudjak élni a pedagógusi fizetésből, visszakerüljek a tanári pályára, és hasonló élményeket szerezhessek.

Babcsán Ákos

A képek illusztrációk. A fotókat Leiner Károly készítette

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek