OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. május 10.
» Hozzászólások (14)

21. esélyegyenlőségi napló

A „portás bácsik”

Pár éve figyelem ezt is. Mert sokáig nem voltak az általános iskolákban ilyen munkakörök. Sok iskolában ma sincsenek. De gyakoriak ma azokban az iskolákban, ahol magas a cigány, a HHH gyerekek aránya. És a munkájuk is eltér kicsit a „portás bácsiétól”, bár a gyerekek így hívják őket. Sokkal inkább a biztonsági őrre emlékeztet. Az általános iskolákban.

Amikor esélyegyenlőségi szakértői munkám során sokfele megfordultam, akkor tűnt fel ez az egész. Azokban az iskolákban találkoztam először velük, ahol kulcsra zárják a bejárati ajtót. Belülről. Iskolaidőben. Amikor rákérdeztem, miért, egyértelmű volt a válasz. - Hát, hogy ne jöjjenek be a szülők. Azok. Tudja, a cigányok.

Akkor, ott, csak ennyit érzékeltem. Hogy nyitják-zárják az ajtót. Kicsit furcsálltam, hisz a szülői házzal fenntartott partneri viszonnyal (ami kiemelt sikerterület minden SZMSZ-ben, MIP-ben) nem igazán van ez összhangban, de hát annyi minden nem úgy van, ahogy azt a törvények, dokumentumok előírják...

Bazsó László rajza

Aztán már figyeltem őket. Volt, ahol még külön érdemként tüntették fel az alkalmazását, a település példaértékű integrációs munkája csúcsaként. Mert erre cigányt alkalmaztak. Természetesen a közfoglalkoztatás keretében. Jól megtermett, nagyhangú férfit.

Először még irigyeltem is…milyen jó, hogy így be tudják vonni őket. Aztán, amikor beleláttam, kiderült, nem pontosan így van. Az ő feladatában nem a cigánysága, a tolerancia ténye a fontos, sokkal inkább a fizikai ereje. Mert azokat a gyerekeket, akikkel a tanárok órákon nem bírtak, ő fegyelmezte meg. A saját eszközeivel. Néha ott ültek a folyosón vele egész órán át. Gyakran többen is. Így volt fenntartható a rend. Tanulás? Az ebbe az adott gyerekeket illetően nem fért bele. Csak a felügyelet.

Friss élményem most két ilyen emberrel volt. Az egyikük egy városszéli iskolában dolgozik. Az ajtóra ügyel. Az anyák napjára érkező anyukákat szúrós szemmel vizslatva, egyenként engedi be. Főleg a cigányokat. Lehangoló, az ünnepi hangulattal össze nem egyeztető ez. De nem zavarja. Úgy tűnik, senki nem találja ellentmondásosnak. A pedagógusok sem, és az anyukák sem. Halkan, lesütött szemmel besomfordálnak az ajtón. Szigorúan egyesével.

A másik egy kisváros alsó tagozatos iskolaépületében felügyel. Amikor befordulok a suli elé az autómmal, a gyerekek már várnak. Zömük cigány. Izgatottan, és nyilván túl hangosan örülnek, integetnek az ajtó üvegén át. Mire beérek, elparancsolja őket onnan. Jobb, ha nem hallom a szavait.

Aztán, mikor benyitok, már áll az aula közepén, mint egy kiképzőtiszt, terpeszállásban, hátrakulcsolt kézzel, és mereven néz előre. A gyerekek a folyosó sarkánál kukucskálnak, suttognak. Amikor belépek, kettő nem bírja, elém rohan. Közben rásandítanak a „portás bácsira”. Annak arca rezzenéstelen. Természetes, hogy amikor elhaladok mellette, nekem sem köszön. Persze én köszönök. Előre is. Mert úgy illik. Akkor morog valamit.

Ő is azért van alkalmazásban, hogy segítse a rend fenntartását. Fizikai erejével, hangjával. A legfontosabb alkalmazási feltétel az lehet, hogy tartsanak tőle.

Nem kimondottan gyerekközpontú munkakör. Nem is ez a célja. Hanem annak az egyre növekvő problémahalmaznak a kényszerrel történő visszaszorítása, amivel az iskola nem tud mit kezdeni. Igen, szándékosan írom így: visszaszorítása. És nem a megoldása. Sokkal inkább az elfojtása bent, majd kiszorítása az iskola falai közül. Mintha attól bármi is megoldódna!

Most ez az irány körvonalazódik. Lehet: a közoktatási törvénytervezet készítőinek figyelmébe kellene ajánlani ezt a munkakört. Mondjuk a fejlesztő pedagógus helyett. Ráadásul ez jól harmonizálható lenne a 30 napos közfoglalkoztatással. Hiszen semmi sem kell hozzá, csak egy kigyúrt férfi, akinek nagy hangja van. Ilyen meg mostanság van munka nélkül elég…

L.Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

S.Linda | 2011. október 7. | sandorlinda[kukac]gmail[pont]com
16 éves fiam egy dél Londoni középiskolába felvételizett tavaly. A recepciós hölgy egy vastag üvegkalitkában ült, mikrofonon keresztül lehetett beszélni vele. Hatalmas fekete biztonsági őr állt a kalitka után, ott voltak a kapuk. A diákok csak igazolvánnyal mehettek be, amit a kapuhoz érintettek. A diákok 90 százaléka fekete volt. Mondanom sem kell, a gyerekem a sikeres felvételi után gyorsan igyekezett elfelejteni az iskolát. Egy másikba ment, ahol nincs őr, a recepciós csak egy íróasztalnál ül, és bárkit beenged az iskolába, aki mondja, hogy hová megy, és kit keres.Ide fehérek járnak.
Igaz, hogy ez már nem általános iskola.
S. Maria | 2011. június 1.
Az amerikai feketek helyzetere jellemzo az a jolismert teny hogy joval tobb fiatal afro-amerikai ferfi van bortonben mint egyetemen. A szazalekos arany igen magas; ez azonban a gettosodassal, az apa nelkuli csaladokkal, a drog fogyasztassal es a tortenelem atkaval: a diszkriminacioval fugg ossze.(Ez csak nehany dolog.)

Az iskolaknak ezekkel a problemakkal kell eloszor megkuzdeniuk, ami azt jelenti hogy eloszor is meg kell vedeni a gyerekeket mindattol ami az iskolan kivul var rajuk. Ugyanabban az iskolaban amirol mar irtam, egy hateves fekete kisfiu minden penteken nehany oraval a hazamenes elott az asztal ala maszott es semmivel sem lehetett onnan kihozni. Egy ido utan mar egy tanar sem akarta kiszedni ot, mert megertettuk hogy a gyerek fel hetvegen hazamenni.

Mas gyerekek a meseszonyegen ulve arrol meseltek kinek az anyukajat tartoztattak le elozo nap mert lopott valamelyik uzletbol. A kislanyok sexualis zaklatasra utalo megjegyzeseket tesznek naponta. Ez nem az a kornyezet ahol a tanitas szinvonala huzza meg a valasztovonalat, hanem az, hogy a pedagogus aki kozottuk marad, meddig kepes moralis tanitast, megertest es olelest adni a gyerekeknek.

Bizonyos ertelemben tehat igaz az hogy a veg fele haladunk, de ez a gyerekeknek csak a kezdet.
L. Ritók Nóra | 2011. május 31. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Akkor ez a jövő? Nem túl rózsás...A múltkor mondta nekem valaki, hogy valami felmérésben olvasta, az amerikai feketék közül, a 30 év alatti férfiaknál kimagaslóan sok a börtönviseltek aránya. Már nem emlékszem pontosan, de ijesztő százalékot mondott.Nem lehet gátat szabni, csak így túlélve a dolgot? Ez is egy út, amit az ember jelöl ki, és nincs letérés erről? Uganolyan önpusztító, mint a többi, amin elrendelten haladunk lassan a vég felé?
S. Maria | 2011. május 31.
Nemcsak a politika hat a moralis torvenyekre hanem az a gazdasagi forma is amit ma szabadversenyes kapitalizmusnak hivunk. Milyen fajo szivvel irom le a tenyt, hogy az ember erteke az uzleti profit fontossagahoz kepest semminek tunik.

A biztonsag az iskolakban nem a gyerekek biztonsagat jelenti, hanem a penz biztonsagat. Amikor az iskolak bizonyitani akarjak hogy biztonsagos helyek, eloszor azt mutatjak hogy minimalizalni tudjak a kisebbsegi es hatranyos helyzetu diakok jelenletebol eredo problemakat; igyekeznek tehat nem eszrevenni ezeket hogy ne legyen irasos nyoma a megoldatlan problemaknak. Masodszor, ha mar eszre kell venniuk ezeket, egy eros embert alkalmazni veluk szemben egyszerubb es olcsobb mint jo szakemberekhez kuldeni a gyereket es felfedni a realis problemakat. Attol felnek hogy azzal meg tobb idot es penzt emesztene fol az ugy.

Emlekszem egy esetre amikor egy biztonsagi szempontbol “veszelyes” altalanos iskolaban helyettesitettem es elmondtak a kovetkezo biztonsagi kodokat:

1.A problemas gyerekek listaja a falon van.
2.Ha ezek kozul valaki ujbol rendetlenkedik, az osztalybol fel kell hivni a biztonsagi ort.
3.A gyereket a biztonsagi or lekiseri es orizetben tartja.
4.Ha a biztonsagi or ugy iteli hogy nem tud elbanni a problemas gyerekkel, bejelentest tesz az igazgatonal is.

Amerikaban a biztonsagi orok egyenruhas rendorok es fegyvert hordanak. A gyerekek nagy tobbsege megkerdezi hogy a fegyver igazi-e. Azutan a tobbseguk tiszteletet mutat – a fegyvernek.
L. Ritók Nóra | 2011. május 29. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Igen, Csilla, ilyen, amit írsz, errefelé is gyakori.
De ezek a "költséghatékony" megoldások mindig a fenntartótól jönnek....és az állami iskoláknál az igazgatók zöme nem mer ellentmondani, mert akkor biztosan nem támogatják a következő pályázatát.
Furcsa ez is: hová lettek a harcos igazgatók?
Ez is messzire nyúlik...attól tartok már-már politikai színtérre. És ott a morál más törvényeket ír elő. Legalábbis ma, nálunk.
csilla | 2011. május 29.
Igen Nóra, ez így van. Emlékszem, amikor több mint tíz éve jött az első nagyszerű ötlet, hogy a délutános pedagógusok helyett közhasznú munkásokkal tudnám csökkenteni az óvoda bérköltségét. Ma már van közhasznú pedagógus, aki sajnos a munkanélküliség kettős forgójában örül ennek a lehetőségnek is, csak a szépséghiba az, hogy egy megszntetett státuszon dolgozik. Olyanról is tudok, aki a saját helyén közhasznú. Ez szakmailag még jó is, de emberileg!!!! És hagytuk!
L. Ritók Nóra | 2011. május 29. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Az efféle portás bácsik megjelenése pontosan illik abba a folyamatba, ahogy az iskola elkezdett olyan helyből, ahol jó lenni (ha egyáltalán volt ilyen, de a mostanihoz képest biztosan volt)átalakulni valami mássá, egy hivatalként működő valamivé, ahol a munkaidő és az adminisztráció a fő szervező. Ahol a gyerek a sor végén van. Az a szörnyű számomra, hogy ez kezd rendszerré szerveződni az iskolában, ez a szemlélet uralja a pedagógusokat, a takarítónőket, az intézményvezetőket, és a fenntartókat is. Fokozom: ez kezdi jellemezni a felkért (un.fenntartóbarát, jól megfizetett)szakértőket is. Akik manapság segítik az ilyen iskolákban, ahol a HHH arány magas a szegregációt, a kirekesztést, a büntetést, stb.. És még mindig fokozható: azt gondolom, a készülő törvénytervezet is ezt támogatja.
csilla | 2011. május 29.
és azokról is szóljunk,akik engedték, létrehozták, és hagyták működni őket egy comenius 2000-ben: hol volt a helyük? ki felejtette el jelezni őket? a folyamat majdnem tizen éves, felnőtt két geeráció aki ezt láthatta. a mi felelősségünk is, mert nem kiabáltunk, csak helyben, pedig mindenkinek kiáltani lett volna kötelessége, túl sok kötelesség mellet alkudtunk meg a portás csak egy volt.
S. Maria | 2011. május 29.
Kedves Juli,

Koszonom a kiegeszitest.
Sajnos amit irsz, igaz. Ha tovabb gondolom amit mondasz, akkor ma a problema nem az hogy ki mikor foglal el kozponti szerepet, hanem az hogy egyaltalan elfoglal-e valamilyen szerepet ami funkcionalisan a csalad, az iskola es a tasadalom mukodokepessegehez hozzajarul.

Peldaul hallottam, hogy a hagyomanyokat egyaltalan nem koveto zsido csaladokban a gyerekek kezdik atvenni az apak hagyomanyos szerepet pl. az altaluk felelevenitett es ujra gyakorolt vallasi ritualekban. Ugyanez a szerep csere figyelheto meg az emigrans csaladokban, ahol a gyerekek atveszik szuleik szerepet a tarsadalmi kapcsolatok teren. A szetzilalodott csaladokban azonban, ahogy te mondod, nincs kozponti szerepe a gyerekeknek, es a teny az hogy senkinek sincs. A felnottek hianya igy dupla hiany mert sem a csalad sem a tarsadalom nem all a gyerekek mogott.

Megis, meg ebben is azt latom hogy valamilyen szinten a gyerek kozponti szerepe nem valtozik, csak negativva valik: ahogy korabban kozpontba allitottuk ot mint “a szulok sikereinek zalogat”, ahogy kiszolgalni es szolgalni kezdtuk ot mint “ertekes tulajdonunkat”, most ora mutogatunk, az o csodjet latjuk, nala kifogasoljuk a jovokep hianyat, ot okoljuk hogy semmink sem maradt, meg o sem akivel eddig reprezentalhattunk. Ez, ugy hiszem, tarsadalmi szinten is igaz.

Az tarsadalmi szegregacio legszembetunobb bizonyitekai az oktatasi intezmenyekben mukodo “portas bacsik”. Az ellehetetlenult retegek folott felelmetes rendteremtok uralkodnak. Kik vannak a gazdag privat iskolakban? Nem ok. Ott az uzleti elet “menedzserei” egeszen mas stilusban lepnek fel. Az elso “poras bacsi” megfelemliteni akar es a gyerek ertektelensegere ujjal mutogat; a masik hosszu tavu uzleti kapcsolatot akar es a soszor meg sem levo (vagy hamis) ertekekre mutat. Gondolom otthon is mindketto megtalalhato. Nagyon erdekesnek tartom Nora cikket a “portas bacsik” szereperol ebben a folyamatban. Erdemes tovabb gondolkodni es beszelni rola.
Juli | 2011. május 27.
Kedves Mari! Az a korábbi tekintély, amely pusztán a felnőtt pozíciójából eredt már évtizedek óta nem létezik. A generációs láncok is szét töredezettek, elég baj az. A gyerek központi szerepe a családban – nálunk – több ok miatt is egyre kevésbé igaz. (Erről a kérdésről már régóta tervezünk többet is írni.) A gondot fokozza, hogy általában nincs biztonság, szétzilálódnak a családok, talajtalanná válnak a felnőttek (szülői és tanári szerepükben is). Erről is kell majd még beszélnünk. Bizonyított tény, hogy az iskolai erőszak terjedésének legfőbb oka az egyidejűleg támogatást és kontrollt nyújtani képes felnőttek fájó hiánya. Mindezt kiváltani félelmet keltő, a testi erő fölényét kihasználó rendteremtőkkel egy gyerekintézményben borzalmas és félelmetes. Ehhez jön még az a körülmény, hogy az írásban szereplő őrző-védő emberek a legdiszkrimináltabb rétegekből jönnek, és van mit megtorolniuk. A várható következmények pedig beláthatatlanok.
S. Maria | 2011. május 26.
Idosebbek emlekeznek meg arra az idore amikor valakinek csupan felnott pozicioja eleg volt arra hogy egy helytelenul viselkedo gyereket bizonyos ertekekre figyelmeztessen. Azutan a gyerek a csaladokban atvette a vezeto szerepet, ehhez igazodva kozponti helyet kezdett elfoglalni a tarsadalomban. Keves ido mulva megszakadt az a generacios lanc amit az elozo generaciok tisztelete es tekintelye fuzott ossze. Ha nincs vallas ami ezt eloirja, ha nincs kozosseg ami ezt megtanitja, ha nincs muveszet ami ezt kepviseli, marad a megfelemlites es erofoleny: ezt testesitik meg az iskola kapujaban ulo rendorok egyenruhat es fegyvert viselve, vagy anelkul.
csilla | 2011. május 15.
Ez a baj, pont ez. A rendszer egy lenne, csak a helyi sajátosságokat értékelik máshogy egyes fenntartók és a nekik megfelelni akaró igazgatók és a beosztott közalkalmazottak. Nincs is egységes szemléletünk és megsértődünk, ha egyesek miatt fel akarják emelni az óraszámokat. Nézzük már egymást differenciáltan végre: nem vagyunk egyformák. Csak egy van, amiben egyetértünk: keveset keresünk. A többi megalkuvás, valamivel, valakikkel valamiért, de nem a szakma, a hivatás már régen a cél, vagy legalább is kevés helyen. Az aki kiabálni kezd bármilyen szakmai cél miatt: kirekesztetté válik, nem találja az utat a sajátjai közé: azok zárják ki akikhez tartozna, mert ő miatta van, lesz félni valója, ha mellette nyilatkoznának. szerintem. és csak szerintem? meglepődnék, ha ezen az oldalon is sokat támogatnának. Amikor szakmai oldalról beszélünk a kontraszelekcióról, miért nem látjuk be, hogy a kontraszelektált stabilizálja a kívánt rossz helyzetet? Miért vállalunk vele közösséget? miért nem lökjük ki magunk közül? Mi is hallgatunk, mert még mindig azt hisszük , hogy magunkat csendben, udvariasan legalább a gyermekek érdekében, szélmalomharccal megmentjük, átmentjük. De nem! Csak ártunk. magunknak és azoknak is akikért küzdünk. magunkat donkihóténak nézetjük. Egy portás ellen sem merünk szólni, aki közfoglalkoztatott? akkor ki ellen?, valakikért?
L. Ritók Nóra | 2011. május 13. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Én biztos nem,de másoknak meg ez a természetes...illeszkedik hozzá a legutóbbi blogom (az anyák napi)is az fn-en. Mondanom se kell, az egyik itt említett iskolában történt az is...úgyhogy náluk rendszerben vannak a dolgok.
Az, hogy milyenben, más kérdés.
csilla | 2011. május 12.
Vajon tükrözi-e ez az intézmény vezetőjének, pedagógusainak pedagógiai hozzáállását? Hát, lehet, hogy igen?! Én, Te tűrnéd?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.08.31.
A köznevelési törvény módosításainak eltörlését kéri az ellenzék az Alkotmánybíróságtól
Az ellenzék ma sajtótájékoztatón jelentette be, hogy készített egy alkotmánybírósági beadványt, amely minden alkotmánysértő módosítást pontról pontra végigvesz, és kéri ezek eltö...
(Forrás: mérce)
--
2019.08.31.
Vád alatt az érettségit közreadó nyomdász
Vádat emeltek az érettségi feladatokat kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat szerint a 41 éves, lajosmizsei férfi egy helyi nyomd...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
  ofoe

Kedves Krisztina! Nagyon nehéz a konkrét helyzet pontos ismerete nélkül érdemi tanácsot adni, de megpróbálom. Az első lépés valóban átgondolni azt, hogy Te magad mennyiben vagy felelős az adott problémáért. A figyelmeztetőkkel, intőkkel csak a saját feszültségedet oldod némileg, eredményt nem tudsz elérni. Gondold át, hogy melyik ponton romlott el a kapcsolat az adott csoporttal, eleve így fogadtak, vagy menetközben történt valami. Az a soraidból kiderül, hogy nincs köztetek bizalmi kapcsolat, tehát kommunikáció helyett hadakoztok. Időt kellene szánni arra, hogy a problémát tisztázzátok, megállapodásra jussatok a közös megoldás módjában. Ennek vannak különböző technikái. Fontos, hogy ne személyes sértésként kezeld az ügyet, hanem közös megoldandó problémaként. Nem ördögtől való, amit a kollégáid tanácsolnak, hogy fordulj pszichológushoz, aki segíthet azon, hogy a Benned való görcsöt fel tudd oldani. Amíg Te magad nem jutsz túl ezen a görcsön, nem tudod kézbe venni az ügyeket. Ezek a diákok már nem kamaszok, fiatal felnőttek, nekik is fontos, hogy eljussanak az érettségiig, és matematikából is elérjenek egy bizonyos szintet. Ez lehet az a közös ügy, amin együttesen és nem egymás ellenében kellene dolgoznotok. Szívesen levelezek erről Veled privátban is, ha akarod, de nem minden részlet tartozik a nyilvánosságra. Jelezd, ha ezt szeretnéd. Üdvözlettel Szekszárdi Juli

--
  László Krisztina

Kedves OFOE!
Nem tudom mennyire válaszolható meg a kérdésem. Egy középiskolában tanítok, heti 27 órában matematikát, 8 érettségis csoportnak. (Plusz a korrepetálások, plusz a helyettesítések.) Nagyon szeretem a diákjaimat, de mint mindenhol, ahol emberek vannak, előfordulnak konfliktusok. A kb 110 diákból, akiket két éve tanítok, van kb 15, akik állandóan csak a hibát keresik a munkámban, agresszíven és lekezelően bánnak velem, sokszor megaláznak a csoport egésze előtt. Amikor esetleg szaktanári figyelmeztetést adok nekik, akkor hangosan kiröhögnek, hogy az ő szüleiket ez nem érdekli. (Ezek a diákok már 17-19 évesek, mivel a nyelvi tagozat nulladik évfolyama egy évvel megnöveli a középiskolai tanévek számát.) Semmivel nem tudom őket sem motiválni, sem fegyelmezni, tönkre teszik az óráimat.) Hiába fordultam az osztályfőnökökhöz segítségért, mind ők, mind az igazgató-helyettes és a munkaközösség vezető szerint, ez az én hibám, azért viselkednek így velem, mert ez "belőlem jön". Közben az iskolából folyamatosan mennek el a tanárok, és hiába keresett a szakom, (angol-matek) úgy érzem, hogy nem becsülik meg a munkámat. Hiába az a kb 90 diák aki jól teljesít, (nem egy dícséretes 5-ös is van, és emelt matematika érettségi előkészítő csoportok is), hiába a rengeteg dolgozat, számonkérés, ingyen korrepetálás, rendszeres, hogy káromkodva, csapkodva, üvöltözve csapják az asztalomra a kijavított dolgozatot, mert az nem négyes, hanem csak hármas. És közben a vezetőség, az osztályfőnökök és a munkaközösség vezető szerint is, nekem kell változtatnom, pszichológushoz mennem, mert engem nem lehet elviselni. Meg kell jegyezzem, ezek az emberek 25-30 éve vannak ebben az iskolában. Ez a matematika státusz, amit én megkaptam 2 éve, egy előző iskolavezetéstől, már nagyon régóta, úgymond, "forgó hely" volt, mert - más tanárok elmondása szerint - mindig "volt valami probléma a matek tanárokkal". Minden más matematika tanár az iskolában, már 10-20-30 éve itt tanít.
Nem igazán tudom, mit kezdhetnék a problémával. Tudnának esetleg tanácsot adni?
Köszönettel: Krisztina

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek