OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. május 18.
» Hozzászólások (6)

1. Szexuális zaklatás az osztályban

Egy vidéki ipari szakközépiskola és szakiskola tanáraként közel nyolc éve vagyok az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, valamint a fegyelmi bizottság elnöke. Sajnos pénzügyi okok miatt, a két tevékenységet egy személynek kell ellátnia. Ezt a megoldást nem tartom szerencsésnek. A fegyelmi tárgyalás elnökeként ugyanis korlátozottan tudom csak érvényesíteni az eljárás alá vont diák szempontjait. Hiába ismerem az eset hátterét, körülményeit, itt a vádat kellett képviselnem, a teljes tanulói közösség érdekeit szem előtt tartanom.

Néhány kollégám számára megkönnyebbülést jelent a fegyelmi tárgyaláson hozott súlyosan elmarasztaló határozat, amelynek következtében megszabadulhat az oly sok problémát okozó diáktól. Ebben én nem szoktam partner lenni, kínos alapossággal vizsgálom meg az ügyeket és törekszem az adott diák számára a legkedvezőbb (vagy legkevésbé súlyos) döntéshez jutni.

A következő eset pedagógiai eszközökkel kezelhetetlennek bizonyult. Talán ha időben történik szakszerű beavatkozás, nem jutunk el idáig.

Az osztálytársaknál betelt a pohár

A múlt márciusban néhány diák panaszt tett az osztályfőnökénél, hogy az egyik osztálytársuk egy idő óta lehetetlen módon viselkedik velük, és ők ezt már nem hajlandók tovább elviselni.. A szóban forgó 9.-es szakiskolás osztály 14 tanulója – a tanárnő kérésére – a következő levelet intézte az iskola igazgatójához:

L. Tibi a téli szünet előtt megfogta a bal mellemet, én rá ütöttem a kezére és ellöktem azt, de ő beszorított a sarokba és a combom közé nyúlt, majd kivette a fülbevalómat és föltette magára és csak nagy könyörgések árán később adta vissza eldeformálódva. Megfenyegetett, ha elmondom nagy baj lesz belőle. A szünet után alig mertem iskolába jönni, és az egyik szünetben a folyosón megint fogdosott most meg a fenekemen. Kérem, hogy ezek miatt a L. Tibi kapjon büntetést, mert nem hagyja addig abba. M. Edit.

A L. Tibi a múlt héten elvette a szendvicsemet és kiette belőle a szalámit, majd a felét földobta a tanterem plafonjára, ami föl is ragadt egy ideig, a másikfelét meg belegyömöszölte a tolltartómba és jól összeszorította, közben mindenfélének elhordott. Otthon apukámnak elmondtam és ő be is jött a suliba, hogy L. Tibivel beszéljen, de ő valahogy megtudta ezt és a második óráról hazaszökött. D. Imre. A L. Tibi kb. két hónapja nem hagy nekem békét. Többször fogdosta a fenekemet, meg a mellemet és amikor elküldöm, vagy eltolom a kezét, még jobban belelendül. Ha megfenyegetem azzal, hogy szólok a tanároknak, vagy a szüleimnek, csúnyán beszél velem, hogy „mit vagy úgy oda te kis kurva”, meg „kapd be a f …..mat” stb. Már többen rászóltak, de csak nem hagyja abba, azon gondolkodom, hogy más iskolát keresek annak ellenére, hogy szeretek ide járni. Szeretném, ha Tibivel valamilyen módom beszélnének a az iskola vezetői, hogy hagyja ezt abba. R. Réka.

T. Roland vagyok. Velem történt az- az eset, hogy a L. Tibi kb. 3 hete, egy testnevelés óra után az öltözőben megmarkolta a fenekemet és vigyorgott rajta. Én megkérdeztem tőle, hogy „Mi van, buzi vagy?”. Erre ő szájon vágott és közölte velem, hogy iskola után az állomáson megvár és szarrá ver. Én erre mondtam neki, hogy már úgy is elegem van a dolgaiból, amit velem, meg az osztálytársaival csinál, ha megver, legalább apám feljelenti és mehet a börtönbe. A verésre végül is nem került sor. A múlt héten, pénteken a fiú öltözőben a Tibi lehúzta az alsó nadrágját és mutogatta a nemi szervét az egész osztály fiúi előtt, még mondta is, hogy neki mekkora van, nézzük meg, nem olyan kis csíra, mint a miénk. Ez a magamutogatás és csúfolódás mindenkinél betette a kaput és akkor határoztuk el néhányan, hogy levelet írunk az igazgatónak, hogy a Tibi kapjon büntetést.

Az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelősnek, azaz nekem adta oda a levelet, amelyet továbbítottunk az igazgatóhoz, és úgy döntöttünk, hogy az ügyet fegyelmi bizottság elé visszük.

A pedagógusok véleménye

Először azokkal a pedagógusokkal beszéltem, akik tanítottak a szóban forgó osztályban, A tanárok többsége izgága, nehezen kezelhető, az órát rendszeresen zavaró, hiperaktív gyereknek ismerte Tibit. Érthetetlen, hogy erről miért nem tájékoztatták már korábban az osztályfőnököt, szülőt, családsegítőt, vagy az ifjúságvédelmi felelőst. A problémát bonyolította az is, hogy a fiatal osztályfőnöknő nem rendelkezett elég tapasztalattal ahhoz, hogy felismerje és kezelje a helyzetet. Elkértük tőle Tibi pedagógiai jellemzését, majd kapcsolatba léptünk a szülőkkel.

A nevelőszülő

Az osztálynaplóból kiderült, hogy a fiú hogy nevelőszülővel él együtt. Azt is megtudtuk, hogy ez már a harmadik nevelőszülő Tibi életében, mivel a korábbi esetekben sem volt képes „beilleszkedni”. A jelenlegi nevelőszülő három saját gyermeke mellett nevel három másikat, közöttük az érintett fiút. Személyében egy kiégett, enyhén labilis, és egyben számító embert ismertünk meg.

Kérdésünkre elmondta, hogy Tibi otthon is sok problémát okoz: nem segít a házi munkában, délutánonként elcsavarog. Az is előfordult már, hogy kisebb összegeket lopott a család tagjaitól, és a pénzt magára költötte. Azért nem járt eddig szülői értekezletre, mert szégyenkezett a Tibivel kapcsolatos problémák miatt.

Meg is fenyegette már: ha nem viselkedik rendesen, visszaadja állami gondozásba. Csak azért nem vette fel még a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattal, mert attól tartott: ha kiderülnek a Tibivel kapcsolatos gondok, elveszik tőle a másik két nevelt gyermeket is. Neki pedig a család megélhetése és munkájának megtartása érdekében szüksége van a nagycsaládra.

Nyilvántartva és elfeledve

Felvettem a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal is, és megdöbbentem azon az információn, amit hallottam. Nevezetesen azon, hogy Tibi, még az előző iskolájában, három évvel ezelőtt követett el olyan vétségeket, amelyek miatt védelembe helyezték. Az új nevelőszülőtől azonban nem kaptak információt az iskolaváltásról, így erről a tényről nem értesíthették a jelenlegi iskolát.

Jelzésemre a családsegítő szolgálat új pártfogót jelölt ki, aki a fegyelmi tárgyaláson is megjelent, és akitől teljesen új információk jutottak a tudomásunkra. Kiderült, hogy Tibit már hetedik osztályos korában szakértőhöz vitte az akkori nevelőszülő, mert az iskolában súlyos magatartási problémák voltak vele, rosszul tanult. Akkor megállapították, hogy a fiú viselkedészavaros, sajátos nevelési igényű, a hiperaktivitás jelei lelhetők fel nála, probléma van az íráskészségével is. A szakértő nem javasolta, hogy tanulmányait hagyományos tanítási módszereket alkalmazó oktatási intézményben folytassa. Ezekről a dolgokról az iskola nem értesült. A nevelőszülő arra a kérdésünkre, hogy ezeket a szakértői véleményeket miért nem adta át a beiratkozáskor, azzal védekezett, hogy elfeledkezett róluk.

Kiderült továbbá az is, hogy Tibinek nyolcadikos korában volt egy komoly hatósági ügye: csoportos rablásban vett részt, de büntetést nem kapott, mivel a tett elkövetésének időpontjában még nem töltötte be a 14. életévét.

Tibi a tárgyaláson

Tibivel a tárgyalást megelőzően nem volt módom személyesen beszélni, mert nem jött be az iskolába, semmilyen módon nem tudtam elérni. A nevelőanyától tudtam meg, hogy a fiú kijelentette: nem jön többé iskolába. Hogy a dolgoknak minél gyorsabban lezárhassuk az ügyet, és ne halmozódjon fel túl sok hiányzás, a fegyelmi tárgyalást a lehető legkorábbi időpontra tűztük ki.

A fegyelmi tárgyaláson L. Tibor 10.-es tanuló, annak nevelőanyja, osztályfőnöke, a nevelő testület egy tagja, a diák önkormányzat egy tagja, az iskolatitkár, mint jegyzőkönyvvezető és én mint a fegyelmi bizottság elnöke vettünk részt.

A meghallgatás során a tanulóval közöltük, mit állítanak róla osztálytársai. Gyakorlatilag minden ellene felhozott állítást elismert, valóban elkövette mindazokat a cselekményeket, amiket a többiek leírtak. Arra a kérdésre, hogy miért tette mindezt, azt a választ kaptuk, hogy ő mindezt csak viccnek szánta, nem gondolta, hogy ezzel ennyire felháborítja és megbotránkoztatja a többieket. Őt nem érdekli, ha áthelyezzük más iskolába és az sem, ha másik családba kerül. Neki mindez teljesen mindegy. Javasoltam, hogy fogadja el egy pszichológus segítségét. Ezt azonban kikérte magának: ő nem hülye, őt dilidokik ne vizsgálgassák. Egyébként nem bánt meg semmit, és nem érdekli az osztálytársak és tanárok nyavalygása.

A pártfogó a meghallgatás során kért szót, és elmondta, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt beszerezte Tibi teljes iratanyagát mely sok figyelemre méltó információt tartalmaz, és befolyásolhatja a bizottság munkáját is. (Mi is csak ekkor értesültünk a fiúval kapcsolatos korábbi súlyos problémákról.)

A vizsgálat során meghallgatott gyermekek elmondásából és L. Tibor beismerésből megállapítható volt, hogy az eljárás alapjául szolgáló levél és az abban foglaltak valós tények.

A fegyelmi határozat alapján a fiút másik iskolába helyezték át.

***

A pártfogó segítségével találtunk a fővárosban egy befogadó iskolát, mely foglalkozik hátrányos helyzetű, viselkedési problémákkal küzdő tanulók nevelésével. A nevelőszülő a gyereket azonnal átíratta a másik intézménybe.

Csak remélni tudom, hogy Tibi egy új környezetben magára talál, és hasznosan éli majd meg további iskolai éveit. Sajnos ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Ez a fiú szerető család nélkül, idegenek között, ide-oda dobva élte, éli mindennapjait. Nincs az életében egy biztos pont, amihez tarthatna, amitől elindulhatna, amihez visszatérhetne élete során. Attól tartok, hogy az iskolánkból történő eltávolításával mi ugyan megszabadultunk egy súlyos gondtól, de maga a probléma nem oldódott meg, csupán más közegbe helyeződött át.

Az egyetlen személy, akitől még várható valami elmozdulás: az új pártfogó...

(A történetet elmesélő pedagógus nevét az ő kérésére nem adjuk közre.)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Csilla | 2011. május 25.
Annyira szomorú egy megoldatlan ügy, mindig egy gyereksors áll mögötte, ami már egy élet borzalma, az ő életének borzalma. sokan vannak. Túl sokan.
az a pártfogó, akivel én szeretnék együtt dolgozni, 100 gyermeket és felnőttet gondoz. Abszolút érzi és érti a problémát, de ennyi esetszámmal nem lehet bírni.
Még mindig azt mondom, hogy: a családokat kell megerősíteni.
A nevelőszülői hálózatot rendszeresen ellenőrzik a gyámi nevelőszülők, a nevelőszülői tanácsadók, de nem elég. A szűrés sem tökéletes. az intézményi elhelyezés is borzalmas. Borzalmas amikor egy gyermek, testvérek elkerülnek otthonról. Kérdés mikor, hány évesen emelték ki őket családból, mekkora traumát okozott. Mit éltek át addig?
Teljes kutatási anyagokat lehet olvasni, milyen jogsértéseket követnek el a gyermeki jogokkal, amire fény derül, mert van aki el meri mondani.
Az is bebizonyosodik lassan, hogy a lakásotthonok sem hozták a várva várt eredményt, a nevelő szülői hálózat sem, de a bennlakásos intézmény sem. A legborzasztóbb, amikor az örökbefogadottat visszaadják! A gyerekkel mindent lehet.
16-17 évesen az egész rácsapódik a szakiskolára többnyire.
És hogy mi lesz veled emberke? hát újra termelődik többszörösen: a lelki szegénység.
és még mindig pénzeket vonnak el, minden területről, ahol csak a GYERMEK tartózkodik.
meseszép | 2011. május 19.
eddigi tapasztalataim szerint, ha volt/van olyan elvetemült tanerő, aki meg akarja oldani a gyerek körüli problémákat, és nem odébb tolni, azt a saját kollégái feszítik keresztre. nincs hely, idő, akarat, módszertani kultúra, idegrendszer, mentálhigiénés állapot, hogy a mai iskolarendszerben felvállalják ezt a missziót a kollégák. és nem is afelé halad a rendszer, hogy erre ösztönözzön. memoriter, memoriter, 5 idegen nyelv, aki nem üti meg a mércét, mehet.
csak lassan már oda jutunk, nincs elég hely a"meheteknek". kellene egy(sok) jó kis gettó. vagy taigetosz.
hanger | 2011. május 19. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
H. Andris. ő is ember volt. csak senki nem foglalkozott vele. minden tanár kibekkelni akarta azt az egy évet, amíg nálunk állomásozott ő is, mint annyian mások.

no abbahagyom. tuti voltak még páran. de minek idecitálni őket?

egyébként fura, hogy hány évvel később is megérintenek ezek a sorsok. nyilván nem én voltam az egyetlen olyan diák, akinek voltak ilyen átutazó osztálytársai. mégis - mint annyi minden másról - erről sem nagyon beszélünk.
hanger | 2011. május 19. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
mondtam, hogy fog még eszembejutni: V. Tamás, D. Gyuri. ővele végül nem volt sok gond. még kiskorúan meghalt közúti balesetben.
hanger | 2011. május 19. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
ja és a Guszti. majdnem elfelejtettem őt. harmadikos korában akasztotta fel magát a táskatartóra. a napközis néni vette észre még időben. egyébként sem lett volna nagy baja, mert leszakadt félig a polc, és leért a lába. túlélte. áthelyezték. HUHHH... ez a probléma is megoldódott. nem kellett a debil taninéninknek azon rettegni, hogy az ő felelőssége lesz valami. mi meg kis osztálytársak megtanultuk, hogy hogyan lehet máshoz áttolni egy feladatot, hogyan lehet kibújni felelősség alól, hogyan kell elszaladni egy feladat elől. hogyan lehet tétlenül végignézni egy gyerek pusztulását.
hanger | 2011. május 19. | gergely[kukac]hanczar[pont]hu
hát nem tudom. emlékszem azokra a diákokra, akik a mi osztályunkban voltak átjáróházi vendégek: Ó. András, H. Krisztián. S. Krisztián, K. Tamás, K. Laci, Sch. Tomi... kicsit utánagondolnék, biztos még pár eszembe jut. már akkor sem értettem, hogy az áthelyezés mit old meg azoknál a nehéz sorsú társainknál, akikből egy keresztmetszetet láttunk mi is csak, ahogy a tanárok is egy velünk töltött év alatt. most sem igazán értem. megvolt akkor a körútjuk szegényeknek. talán mindenkit adott sorrend szerint pakoltak. ki tudja? tudtuk előre, hogy ki fog hozzánk jönni. Petőfi, Kosci, Tárnok utca, Szilágyi, Lisznyai. persze lehet, hogy nem pont ez volt a sorrend. ki emlékszik már. szóval voltak az igazi diákok, meg az átutazók. akikkel nem is építettünk kapcsolatot. minek? jövőre úgyis áthelyezik valamiért. mondjuk nekünk nem volt velük sok gondunk. inkább a tanárok utálták csak őket. el is felejtettem, hogy milyen jó intézménye ez a közoktatásnak: az ÁTHELYEZÉS. milyen jó, hogy van még. mennyi gondot megoldhat ma is.

szerintem egy év múlva majd itt elolvashatjuk: "az áthelyezés jól sikerült. az elküldő osztály sokat fejlődött az sni-sek elfogadni-tudásában, megbánták, hogy nem segítséget kértek az együttműködésben, hanem büntetést kértek szegény Tibinek, akinek az otthonával senki sem cserélt volna. az osztályfőnök sírva tépte szét diplomáját, megállapítva, hogy tanári munkára tuti nem alkalmas, ha egyszer azt nem vette észre, hogy hol kellene segítenie. kis híján öngyilkos lett, amikor rájött, hogy annyira szar osztályközösséget épített, annyira szar tanár-diák kapcsolattal, hogy a szegény diákjai kénytelenek voltak levelet írni, mert máskülönben nem vett egyetlen tanár sem észre semmit. a kis bicebócát szerencsére a másik helyen nagy szeretettel fogadták. a számító nevelőnő megbánta, hogy mit tett, gyorsan megjavult, és igazi otthont teremtett Tibi számára, aki így biztonságban és kényelemben tudta az új iskolát végezni, és természetesen megfelelő szakemberi segítséget kapott, hiszen ott..."
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.04.
Nemzeti Pedagógus Kar: Rendeljék alá az iskolaőröket az igazgatóknak
Az intézkedésről a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnöksége úgy vélekedik: az iskolaőrök kényszerintézkedéssel megakadályozhatják, illetve elrettentéssel meggátolhatják az agressz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.06.03.
LEZÁRÓ ÚJRAKEZDÉS – FÖLDES PETRA MÓDSZERTANI AJÁNLÁSA
Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő –...
(Forrás: ckpinfo)
--
2020.06.03.
Iskolarendőrök: a kormány megint büntetésben gondolkodik problémamegoldás helyett
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agresszi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek