OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. május 23.
» Hozzászólások (2)

És akkor bezárták a Janikovszky iskolát (is)

A Janikovszky Általános Iskola és Gimnázium bezárásának története nem egyedi, hiszen az egész országban napirenden vannak a tüntetések, tiltakozások az önkormányzatok hasonló döntései ellen. Bosszú, megtorlás, anyagi érdekeltség, szakmai szempontok figyelmen kívül hagyása, visszaélés a politikai hatalommal – hangzanak sorra a vádak, miközben nem igazán tudjuk, legfeljebb sejtjük, hogy mi lehet egy-egy hasonló esemény pontos indítéka.

Persze folyamatosan lehet hivatkozni a demográfiai hullámvölgyre, a gazdasági válsággal együtt járó megszorításokra, az önkormányzatok sanyarú helyzetére, de higgadt, tárgyilagos esetismertetést még nem olvastam egyetlen iskolabezárásról sem.

A Janikovszky iskoláról megjelent sajtóhírek esetében is az indulatok diktálnak, felmerül a politikai indíték megalapozottnak látszó (hangfelvétellel igazolt) gyanúja. Az egyik publicisztikában az is megfogalmazódik, hogy a zajongás itt azért feltűnőbb, mint a többi hasonló sorsú iskola esetében, mert jobb a szülők érdekérvényesítő potenciálja, sikeresebben képesek eladni magukat a médiában.

Egyedül Lannert Juditnak a Kölöknet portálon megjelent írása próbál mérlegelésre, szakmai érveket is felsorakoztató párbeszédre serkenteni. (Legalábbis én nem találtam más ilyen szándékú és hangvételű írást.) Persze az ő okos érvei is pusztába kiáltott szavakként funkcionálnak, hiszen bár sokan „lájkolták” a tanulmányt, érdemi hozzászólás alig érkezett hozzá. Az érintett szülők általa is méltányolt civil kurázsija azóta sem hagyott alább, a szülői szervezetek petíciót adtak közre, aláírásokat gyűjtenek, iskolabezárási moratóriumot követelnek.

Közben meg sorra szűnnek meg, szerveződnek át nevelési és oktatási intézmények az ország egész területén.

Íme a Janikovszky iskola története a megjelent sajtóhírek tükrében

2007. február 15.

Befejeződött a VII. kerületi Janikovszky Éva Művészeti Általános Iskola felújítása - mondta el az InfoRádióban Varga Márta, az iskola igazgatója. Hozzátette: nem tart attól, hogy a most renovált és átalakított iskolát létszámcsökkenés miatt bezárnák. (Inforádió)

2008. június 2.

Budapest központjában, a VII. kerületben lévő Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium is elnyerte az ökoiskola címet. Az ökoiskola abban különbözik az átlagos iskolától, hogy elkötelezett a környezettudatosság és a fenntarthatóság iránt. (Hírextra)

2011. január 19.

Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a civilek az egyik VII. kerületi gimnázium megszüntetése ellen. A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnáziumban jövőre már nem indulna 9. évfolyam, így kifutó rendszerben számolnák fel a középfokú oktatást. A kezdeményezők azt kifogásolják, hogy a döntést nem előzte meg semmilyen szakmai egyeztetés. (Népszava)

2011. április 27.

Az általános iskolai beiratkozási időszak után, alig egy hete döntött úgy a VII. kerületi önkormányzat, hogy szeptembertől megszünteti a Janikovszky Éva Általános Iskolát és Gimnáziumot. A szülők egyre dühösebbek, sokak szerint a kerületi képviselők egy alapítványi középiskolának akarják átjátszani az intézmény Rottenbiller utcai épületet.

Mind a tanárokat, mind a szülőket megdöbbentette a hír, hogy a kerület egyik legnépszerűbb oktatási intézményét – Erzsébetváros egyetlen tehetségpontként regisztrált iskoláját – be akarják zárni. Április 26-án a szülői szervezet tájékoztatót tartott, amelyen többen hangot adtak felháborodásuknak, nem értik, miért éppen egy jól működő intézményt szüntetnek meg.

Bár végleges döntés még nem született, a szülők attól tartanak, hogy ha tényleg bezárják az iskolát, nem tudják majd hasonló színvonalú intézményben elhelyezni a gyerekeiket. A felvételi időszak véget ért, a szeptemberben induló osztályok a legtöbb iskolában már beteltek. „Két hete írattam be a gyereket, jövőre lenne elsős. Erre tegnap közlik, hogy megszűnik az iskola. Nem akarom, hogy a Barossba járjon, annyira nem vonz az a hely, hogy még a nyílt napokra se mentem el. Úgyhogy most mehetek más iskolákba kuncsorogni, hogy valahova felvegyék” – mondja az egyik szülő. (Eduline)

2011. április 29.

Elérhetetlenné vált a bezáratása ellen hétfőn demonstrációt szervező Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium honlapja. Az önkormányzat csak a beiratkozás után értesítette szándékairól az iskolavezetést.

A 400 gyereket befogadó Janikovszy iskola igazgatója egy április 20-i levélből értesült az önkormányzat bezáratási szándékáról. Ekkor már túl voltak a leendő elsősök beíratásán és a gimnáziumi felvételiken. A szülőket és a diákokat egyaránt sokkolta a bezáratás híre. Az önkormányzat döntését még érthetetlenebbé teszi, hogy az épületet néhány éve újították fel. Bár többen éppen ebben vélik felfedezni a bezáratás okát. Szerintük éppen a csillogó-villogó épületre vetett szemet egy Fidesz közeli alapítványi középiskola. (Népszabadság)

2011. május 9.

Magyarországon már hosszú évek óta nem igazán hírértékű, ha bezárnak, összevonnak iskolákat, sőt még az sem, ha ezt vitatható módon teszik. A Janikovszkyba járó gyerekek szülei azonban példát mutattak, hogyan lehet az önkormányzati kommunikáció elégtelenségéből adódó helyzeti előnyt kihasználni, és valódi ügyet csinálni a „rutinszerű” bezáratásból. Az elmúlt négy hónap alatt számos intézmény jutott hasonló sorsra az ország különböző pontjain: nemcsak kis somogyi falvakban, hanem nagy megyeszékhelyeken is, például Békéscsabán vagy Debrecenben. Hallottunk ezekről? Nem. Tüntetéseket néhány helyen ugyan szerveztek, de ezeken alig párszázan vettek részt, és legfeljebb a helyi média ingerküszöbét lépték át.

A Janikovszky esete azonban más, mégpedig a szülők, illetve a pedagógusok hozzáállása miatt. Megmutatták, milyen ereje lehet annak, ha egy iskola használni tudja a médiát: ugyan minden előjel nélkül érkezett április 20-án a levél a bezáratásról, a tavaszi szünet ellenére szinte már azonnal szervezték is a tüntetést, különböző fórumokon szólaltak fel és folyamatosan keresték a kapcsolatot a sajtóval. Még az iskola weboldalának leállásáról is több helyen cikket írtak, a tüntetésekről pedig még videók is készültek. Kétségtelen, a Janikovszky speciális helyzete is hozzájárult ehhez: az iskola jó híre, a névadó ismertsége, az, hogy egy szülő megfogalmazása szerint sok értelmiségi család íratta ide gyermekét, vagy éppen a különleges pedagógiai profil. (Komment.hu)

Május 12. (Részletek egy önkormányzati képviselő és az egyik szülő beszélgetésének hangfelvételéből)

„Pont ez volt az egyik nagy probléma, hogy átpolitizálták azt az iskolát. Átpolitizálták, és ilyen véleményeket egy intézményvezető, egy pedagógus a gyerekbe nem sulykolhat bele, hogy most kimegyünk, és tüntetünk, vagy ezt csináljuk, azt csináljuk. De már korábban is voltak vele problémák, nem a tüntetés miatt, hanem a politikai szellem miatt, amit ők beleiktattak a gyerekekbe. Ilyet az iskola, egy pedagógus nem csinálhat.” Erre a szülő megjegyzi, hogy „négy éve jár oda a gyerekem, de én eddig semmi ilyet nem vettem észre, csak azt vettem észre, hogy jól működik”.

„A szocik is egy csomó intézményt bezártak, mindenki leszarta, ez meg hirtelen bekerül a közérdeklődés központjába. (...) És gondoljatok bele, hogy milyen kapcsolatháló van emögött. (...) És mi, hogyha ennek behasalunk, akkor semmilyen döntést a büdös életben nem fogunk tudni keresztülvinni”

Ideális esetben (ha a diákok átmennek) mindegyik tanárt át fogja venni a Baross Gábor Általános Iskola, kivéve a Janikovszky igazgatóját, „neki majd így fel lesz dobva a labda, mert hát ő a munkáltatója ellen fordult, tehát ezt sehol a világon nem tolerálják.” Az iskoláért szervezett tüntetés nem változtatja meg az önkormányzat döntését, mert már döntöttek. (Index)

2011. május 13.

Erzsébetváros önkormányzata áprilisban, az általános iskolai beiratkozás után értesítette a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnáziumot, hogy júliustól nem működhet tovább önállóan, a diákokat és a tanárokat az eltérő pedagógiai program alapján működő Baross Gábor Általános Iskola veszi át. Az önkormányzat a gyereklétszám csökkentésével magyarázta a döntést, bár a Janikovszky első évfolyamába túljelentkezés volt, ősszel két osztály indulna.

Május 15.

Oktatási törvényt sértettek – reagált az atv-nek a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium Szülői Szervezetének elnöke arra, hogy Erzsébetváros önkormányzata áprilisban értesítette az iskolát, hogy júliustól megszűnne önálló intézményként működni, a diákokat és a tanárokat pedig az eltérő profilú Baross Gábor általános iskola venné át. (Eduline)

Május 13.

Megjelenik az eddigi egyetlen szakmai szempontokat érvényesíteni próbáló írás a szülőknek szóló Kölöknet portálon: Lannert Judit: Kérdések a Janikovszky Éva Általános Iskola esete kapcsán. Íme egy fontos részlet:

„Az önkormányzat racionális érvelését nagyban gyengíti, hogy nem egyeztet, nem informál, nem törekszik kompromisszumra. Ebből adódóan nem is tudja maga mellé állítani a szereplőket és közösen kitalálni egy mindenkinek elfogadható megoldást. Amennyiben a két érintett iskola vezetőjével előzetesen egyeztetnek, feltárva a problémákat, lehetséges, hogy sikerült volna kevésbé viharosan és közös megegyezéssel megoldani a dolgot.

Az egyeztetés valóban hosszadalmasabb és rögösebb út, de ennek hiánya sajnos csak még jobban életre kelti az összeesküvés-elméleteket, és lassan már mindenki ördögöt lát a másikban. Pedig egy őszinte hangvételű kommunikációban a pedagógusok és szülők is átérezhetik az önkormányzat problémáit, és talán hajlandók is lennének valamilyen ésszerű kompromisszumra.

Pozitív fejlemény viszont, hogy a szülők és gyerekek civil kurázsija más iskolákban tanuló tanulók és szüleik érdekérvényesítő kedvét is felcsigázta. Csak bízhatunk abban, hogy ezt a fenntartók nem támadásnak, hanem a közös kommunikációra való felhívásnak tekintik, és valóban elkezdődik egy, a helyi közösséget szolgáló közös okoskodás. Ennek hiányában marad az ellenségeskedés, egymásra mutogatás, erőfitogtatás és a rossz közérzet.”.

Május 14.

A szülői szervezetek petícióban követelik, hogy az önkormányzati fenntartásban lévő óvodák és iskolák átszervezését és megszűntetését a közoktatási törvény elfogadásáig függesszék fel.

Május 20.

Tiltakozók sorfala várta ma reggel a VII. kerületi képviselőket, akik a rendkívüli testületi ülés első napirendi pontjaként tárgyalták a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium jogutód nélküli megszüntetéséről szóló javaslatot. Úgy tűnik, az iskolába járó gyerekek és szüleik utolsó segélykérése éppoly visszhangtalan maradt bennük, mint a korábbi demonstrációk. A képviselők áldásukat adták az iskola megszüntetésére.

Az erzsébetvárosi önkormányzat lapunkhoz eljuttatott közleményében a közoktatási intézményi struktúra átalakításával, illetve a kerület nagyon nehéz anyagi helyzetével indokolta döntését. A képviselők úgy vélték, hogy a jelenlegi helyzetből csak az „elhanyagolt és leépült struktúrák” átalakításán keresztül juthatnak ki. Különösen igaz ez a kerületi iskolaszerkezetre, amely az elmúlt években nem reagált a gyermeklétszám rohamos csökkenésére. A tanulólétszám 10 év alatt majdnem a felére csökkent, 4077-ről 2316-ra, tehát ma 3230 iskolai férőhelyre jelenleg mindössze 2316 gyermek van beíratva.

A kerület működőképességének fenntartása érdekében az önkormányzatnak átgondolt, felelősségteljes döntéseket kell hoznia, át kell szerveznie az intézményhálózatát. Ennek eredményeképpen a jelenlegi öt önálló intézmény átszervezésével négy épületben három iskola kezdi meg működését 2011. július 1-jétől. Ez a gyermekekre nézve semmilyen hátrányt nem jelent, a fenntartó önkormányzat továbbra is magas színvonalú intézményekben gondoskodik az oktatásukról. (Népszabadság)

Május 20.

Az iskola bezárásáról szóló előterjesztést név szerinti szavazással, a Fidesz-KDNP képviselők 11 igen, illetve 4 MSZP-s képviselő nem szavazata mellett fogadta el a testület. A határozati javaslat értelmében a Rottenbiller utcai iskola esetében a gimnáziumi nevelési, oktatási feladatot átadták a Fővárosi Önkormányzatnak. A döntés nyomán - amelyet a csökkenő tanulói létszámmal indokoltak - a kerületben lévő öt önálló oktatási intézményt úgy szervezik át, hogy négy épületben három iskola folytatja a működést. (Eduline)

SZJ

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2012. április 18.
Együtt érzek velük!
Ugyan ebbe a cipőben jár a 8.ker. Práter iskola.
Mi sokmindent kiderítettünk ami bibi az ügyben!!
Még sem figyel senki reánk ! Holvan ORBÁN meg a többi nem tud pártjában rendet tenni! Vagy talán így takarít!!Politika ügyesen kivan találva mint a körhinta!Körbe körbe de senki sem bűnös csak a szegény nép!!Akik felültették őket oda!
Irígylem édesanyámat és édesapámat hogy Kádárnál nekünk mindezeket nem kellett át élni mint a mi csemetéinknek!
Juli | 2011. június 2.
Azóta megjelent egy egészen kitűnő írás a Magyar Narancsban Iskolabezárások országszerte - Mintha csak kottából címmel. Már a neten is olvasható:
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=23785
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek