OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. május 31.
» Hozzászólások (0)

Az egyenlő bánásmódról

(A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 5.)

Az ún. IPR- támogatásról („integrációs felkészítésről”, „képesség- kibontakoztató felkészítésről”, „óvodai fejlesztő program” után járó támogatásról) szóló éves rendeletek a pályázó intézményektől (fenntartóiktól) elvárják az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. A 9/2008 (III.29.) OKM rendelet az alábbi módon fogalmazta ezt meg:

„Nem nyújtható integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, amennyiben az érintett intézmény fenntartójával szemben, az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését.”

Ha például egy iskola működésével, oktatási tevékenységével megsértette az egyenlőbánásmódról szóló törvény rendelkezéseit, s a sértett fél bírósághoz, vagy más- önkormányzatnál magasabb szintű- közigazgatási hatósághoz fordult, s azok valamelyike megállapította az egyenlő bánásmódról szóló törvény megsértését, akkor azt az intézménnyel szemben tette, s nem a fenntartójával. Az intézmény működéséért és oktatási tevékenységéért az iskola igazgatója felel, s nem a fenntartó, ezért a fenntartóval szemben ilyen határozatot nem lehetett hozni.

Ha az iskolában jogsértést követtek el, a fenntartó ezért csak abban az esetben tehető felelőssé, ha a sértett, vagy a sértett nevében eljáró például az önkormányzathoz (fenntartóhoz) fordult panaszával, s a fenntartó nem megfelelően járt el (pl. nem tett lépéseket a sérelmezett állapot megszűntetésére: nem utasította az iskola igazgatóját a jogsértő állapot felszámolására.). Ebben az esetben a „nem megfelelő fenntartói hozzáállás” (mulasztás, intézményi jogsértő állapot megszűntetésének tudatos szabotálása) ellen lehet panasszal fordulni magasabb szintű hatósághoz (Egyenlő Bánásmód Hatóság, Bíróság, stb.).

Ez a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (A támogatást mindig a fenntartó igényelheti az intézménye/i/ számára)

Később már korrigálódott a súlyos hiba. Például a 5/2010 (I. 29.) OKM rendelet az alábbi módon szabályozza ezt a problémát:

„Nem nyújtható képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, ha az érintett intézménnyel vagy fenntartójával szemben az intézmény a vele jogviszonyban álló tanulókkal, gyermekekkel vagy oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével kapcsolatban a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző három éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését”

Ez azt jelenti, hogy nem csak a fenntartóval szemben megállapított jogsértés kizáró ok a támogatás igénylése szempontjából, hanem az iskolával szemben megállapított jogsértés is.

Kérdésként merül fel, hogyan értelmezhető a fenti idézet azon része, amely az intézmény „oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével” kapcsolatos?

Egy iskola eleve azzal a céllal jön létre, hogy nevelési, oktatási tevékenységet végezzen, vagyis a teljes működése erre épül. Ezzel kapcsolatos, hogy milyen szervezeti keretek között működteti az oktatási, nevelési tevékenységet, milyen pedagógusokat alkalmaz, vagy bocsát el, stb. Ha így értelmezem, akkor viszont a támogatás igénylési feltételét jelentő egyenlő bánásmód megsértésének tilalma egyaránt érvényes az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekekre, s az iskolával munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra.

Az is kérdés, hogy az önkormányzatok eljárhatnak-e, mint „elsőfokú közigazgatási hatóságok”, s a saját közoktatási intézményükkel szemben hoznak-e jogsértést megállapító határozatot, amennyiben ott jogsértést követnek el? A fenntartó önkormányzatok ellenérdekeltek saját intézményük, és saját finanszírozási rendszerük rontásában. Ismerek olyan önkormányzati fenntartót, aki az egyik testületi üléséről készült jegyzőkönyvet azért nem tette fel egy évig a honlapjára (ahová kötelező lett volna feltennie), mert az intézménye ellen bírósági eljárás volt folyamatban, s a nyilvános jegyzőkönyv hátrányosan érintette volna az iskoláját (a bírósági eljárás lezárulta után egy héttel később fent volt a jegyzőkönyv). Intézményi jogsértést elismerő önkormányzati határozatnak fogható-e fel, amikor a fenntartó írásban utasítja az iskola igazgatóját, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot az intézményében? S mindez kizáró ok- e a támogatás igénybevétele szempontjából? Egyáltalán az iskolát fenntartó önkormányzat, mint „első fokú közigazgatási hatóság”, részt vehet-e az intézménye ellen benyújtott panasz vizsgálatában? A Közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy „az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” Az ún. IPR- támogatások a fenntartó önkormányzatok érdekeit közvetlenül érinti. Ha viszont az önkormányzat, mint fenntartó vesz részt az intézmény vizsgálatában, s elmarasztaló, vagy jogsértés hiányát megállapító határozatot hoz, az mennyiben használható fel más szerv által lefolytatott vizsgálatban.

A következő kérdés az, hogy ezt a támogatási feltételt ki ellenőrzi (azt, hogy egy adott iskola, vagy egy adott fenntartó megsértette-e az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s ez alapján jogosult-e az IPR- támogatásra)? S hogyan ellenőrzi? A pályázat kiírója nem ellenőriz. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) nem ellenőrző szerv. Az IPR- -tanácsadóknak/szakértőknek, az esélyegyenlőségi tanácsadóknak/szakértőknek ez nem feladata, s joguk sincs hozzá. A közoktatásban ellenőrző szervként működő Oktatási Hivatal ilyen összefüggésben tudomásom szerint még nem végzett átfogó ellenőrzést közoktatási intézményekben (önkormányzatnál pedig nem végez).

Egy ilyen ellenőrzés összetett, a közigazgatási hatósági eljárások különböző szintjein megszületett dokumentumok összességéről van szó (a bíróság jogerős határozata például nem nyilvános, a felperes és az alperes kapja csak meg).

Nem egyértelmű a jogszabályi szöveg a tekintetben, hogy nagyobb települések esetében, ahol az önkormányzat több közoktatási intézményt tart fenn, mi történik akkor, ha a fenntartó egyetlen intézményében áll fenn a jogsértés: a fenntartó a többi intézményre sem igényelheti a támogatást? (Logikailag különbség van, ha csak az intézmény ellen van jogsértést megállapító határozat, vagy abban az egy intézményben elkövetett jogsértés miatt a fenntartót – is-elmarasztalják).

S az utolsó, legfontosabb kérdés, hogy kik járnak rosszul, ha egy adott intézménnyel, vagy fenntartójával szemben megállapítják, hogy megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s e miatt nem vehetik igénybe az IPR- támogatást?

- a fenntartó? Ha a fenntartó tudatosan megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, akkor valószínű, hogy számít rá –s nem rendíti meg-, hogy e miatt az iskolája nem juthat IPR- támogatáshoz. Ha fájlalja a jogsértést megállapító határozatot, a 3 évig kieső támogatási összeg nem az ő közvetlen (önkormányzat, polgármesteri hivatal) működési költségeit érinti negatívan, hanem az intézményét.

- az iskola igazgatója? Ha egyértelműen az iskola igazgatója tehető felelőssé, hogy az intézmény megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, akkor az, hogy ő mennyire jár rosszul, attól függ, hogyan reagálja ezt le a munkáltatója, vagyis a fenntartó (az „ejnyebejnyétől” az intézményvezető elbocsátásáig).

- a pedagógus (pedagógusok) felettese az igazgató, az iskola vezetése („igazgatóság”). Az igazgató feladata a pedagógusok részéről megnyilvánuló jogsértésre utaló cselekedetek megszűntetése. Ha viszont asszisztál a pedagógusok ilyen irányú cselekedetéhez, azért ő a felelős, mert ő az intézmény működéséért felelős személy.

- a támogatás közvetlen célzottjai a pedagógusok és a gyerekek. Akik igazán elszenvedői lehetnek az ilyen eseteknek, azok az IPR iránt elkötelezett pedagógusok és legfőképpen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Azok, akik ezt igazán „csinálnák”, s „megélnék”, de mások esetleg elrontották nekik. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jog azt bünteti a legjobban, aki a legkevésbé tehet róla (az iskola vagy a fenntartója jogsértést követ el, ezért büntetjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek összességét). Ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy esetleg valamit változtatni kellene. A kollektív – érdemtelen-„büntetés” helyett a jogsértés megvalósulásáért közvetlenül felelős személyek/ek/ következményekkel járó felelősségre vonását tekintem járható útnak.

Csirmaz Mátyás

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.01.19.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszéké...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntart...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.01.19.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján má...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.01.19.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon á...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.01.19.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.19.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott...
(Forrás: Népszava)
--
2020.01.15.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arr...
(Forrás: Klubrádió)
--
2020.01.15.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
  Gyimesi Krisztina

Kedves OFOE!

Gyesen lévő tanár vagyok (8 osztályos gimnáziumban, magyar irodalom és nyelv, egyetemi diplomával, 16 év munkaviszony, 3 gyermekem miatt 9 tanított év). A következő tanévtől mennék vissza tanítani. Jelenleg 2 lehetőségen gondolkodom:
1. a korábbi gimnáziumomba visszavárnak, azonban teljes állást a 3 gyermek miatt nem vállalnék. Amennyiben jól tudjuk, a 3. gyermek 5 éves koráig az iskolának biztosítania kell a "félállást". Ez valóban így van? Illetve ha nem félállásba, hanem "6 órába" szeretnék visszamenni, van-e lehetőségem, vagy csak ha a munkáltató is beleegyezik? Továbbá a "6 órás" állás a pedagógusoknál pontosan mit jelent (kötelező óraszámok, egyéb kötelezettségek, stb.)
2. Egy általános iskolában, ahol csak alsó tagozat van, tanítót keresnek. Mivel kieső helyen, egy faluban van az iskola, évek óta nincs jelentkező. Én ebben a faluban lakom, és a 3 gyermek mellett átmenetileg szívesen dolgoznék ebben az iskolában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan munkakör, amit az egyetemi végzettségemmel, tanári diplomámmal betölthetnék az alsó tagozatban (pl. napközis pedagógus, stb.).

Válaszát előre is köszönöm,
Kriszta

--
  Láng Róbert

T. Cím!
Érdeklődni szeretnék, hogy közalkalmazotti munkaviszonnyal a dec.23-tól megkezdett EGYBEFÜGGŐ szabadságból mennyi vihető át a 2020-as naptári évre a 2019-es keretből?
Köszönöm

--
  Szodrai Csilla

Tisztelt OFOE!
Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a 2020 január 1-jétől oktatókká átminősülő és az új szakképzési törvény hatálya alá kerülő, jelenleg még közalkalmazott pedagógusoknak eddig alanyi jogon járó jubileumi jutalma megmarad-e, vagy 2020. január 1-jétől kezdve ez csak egy adható jutalom lesz, ami a munkáltató anyagi helyzetétől függ majd.Hol találom meg ennek a kérdésnek a megbízható jogi szabályozását?
Köszönettel:
Szodrai Csilla

--
  OFOE

Kedves Dóra! Meg kell kérdezni a döntéshozót, hogy mi indokolja a lépést. Ha ez szóban nem működik, írásban kell megtennie, mégpedig hivatalos levélben: választ vár, és ezt indokolja (nem volt előzmény, váratlanul érte, ragaszkodik az indokláshoz stb.) Mindenképpen menjen másolat a fenntartónak. A levélen fel kell tüntetni, hogy kik kaptak másolatot. (Ha szakszervezeti tag, a szakszervezet támogatását is kérheti.) Felvethető a probléma nevelőtestületi értekezleten is, de ragaszkodni kell a jegyzőkönyvhöz. A levelezés online is lebonyolítható, de fontos, hogy legyen mindennek írásos nyoma. A szakmai munkaközösség támogatását van esélye elnyerni? Reméljük, sikerül tisztázni a dolgot, illetve orvosolni a problémát. Üdvözlettel az OFOE szerkesztősége

--
  Hesz Dóra Virág

Köszönöm a gyors választ!
Pedig így történt, gyakorlatilag ezen a héten, hétfőről keddre már megvonták az osztályfőnökségemet (semmi konkrétumról nem tájékoztattak, "jobb, ha nem is tudom", szülői megkeresések voltak). Valakik valamit mondtak...írásban nem kaptam semmit, fegyelmi, természetesen nem volt, hisz nem követtem el semmit. Van ennek a lépésnek v.milyen formai, írásbeli feltétele? Mind szakmailag, mind anyagilag súlyosan érint ez a döntés, amit nem tartok megalapozottnak. Előre is köszönöm a segítséget!
HEsz Dóra Virág

--
  OFOE

Kedves Dóra! Tulajdonképpen furcsa, hogy így történt. Gondolom, az ügynek voltak előzményei, valamivel feltételezhetően indokolták ezt a lépést.
Az iskolavezetőnek jogában áll lecserélni az osztályfőnököt, de nem csak úgy, ötletszerűen az egyik pillanatról a másikra.

--
  Hesz Dóra Virág

T. Cím!

Az iránt érdeklődöm, hogy tanév közben (szóval most, 2019. nov.végén)megvonható-e az ofő pótlék egy más kolléga kinevezésével egyik napról a másikra...

Várom szíves válaszukat:
Hesz Dóra Virág

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek