OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. május 31.
» Hozzászólások (0)

Az egyenlő bánásmódról

(A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 5.)

Az ún. IPR- támogatásról („integrációs felkészítésről”, „képesség- kibontakoztató felkészítésről”, „óvodai fejlesztő program” után járó támogatásról) szóló éves rendeletek a pályázó intézményektől (fenntartóiktól) elvárják az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. A 9/2008 (III.29.) OKM rendelet az alábbi módon fogalmazta ezt meg:

„Nem nyújtható integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, amennyiben az érintett intézmény fenntartójával szemben, az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését.”

Ha például egy iskola működésével, oktatási tevékenységével megsértette az egyenlőbánásmódról szóló törvény rendelkezéseit, s a sértett fél bírósághoz, vagy más- önkormányzatnál magasabb szintű- közigazgatási hatósághoz fordult, s azok valamelyike megállapította az egyenlő bánásmódról szóló törvény megsértését, akkor azt az intézménnyel szemben tette, s nem a fenntartójával. Az intézmény működéséért és oktatási tevékenységéért az iskola igazgatója felel, s nem a fenntartó, ezért a fenntartóval szemben ilyen határozatot nem lehetett hozni.

Ha az iskolában jogsértést követtek el, a fenntartó ezért csak abban az esetben tehető felelőssé, ha a sértett, vagy a sértett nevében eljáró például az önkormányzathoz (fenntartóhoz) fordult panaszával, s a fenntartó nem megfelelően járt el (pl. nem tett lépéseket a sérelmezett állapot megszűntetésére: nem utasította az iskola igazgatóját a jogsértő állapot felszámolására.). Ebben az esetben a „nem megfelelő fenntartói hozzáállás” (mulasztás, intézményi jogsértő állapot megszűntetésének tudatos szabotálása) ellen lehet panasszal fordulni magasabb szintű hatósághoz (Egyenlő Bánásmód Hatóság, Bíróság, stb.).

Ez a jogszabályi hiba azt jelentette, hogy fenntartói jogsértés hiányában az iskola nyugodtan megsérthette az egyenlő bánásmód követelményét, s határozatot is hozhattak az iskola ellen ezügyben, akár bírósági szinten is, ettől még nyugodtan igénybevehette fenntartója, s az iskola pedig felhasználhatta az IPR- támogatásokat. S voltak, akik igénybe is vették, s voltak, akik nem merték, de megtehették volna. (A támogatást mindig a fenntartó igényelheti az intézménye/i/ számára)

Később már korrigálódott a súlyos hiba. Például a 5/2010 (I. 29.) OKM rendelet az alábbi módon szabályozza ezt a problémát:

„Nem nyújtható képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, ha az érintett intézménnyel vagy fenntartójával szemben az intézmény a vele jogviszonyban álló tanulókkal, gyermekekkel vagy oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével kapcsolatban a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző három éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését”

Ez azt jelenti, hogy nem csak a fenntartóval szemben megállapított jogsértés kizáró ok a támogatás igénylése szempontjából, hanem az iskolával szemben megállapított jogsértés is.

Kérdésként merül fel, hogyan értelmezhető a fenti idézet azon része, amely az intézmény „oktatási, nevelési tevékenységével összefüggő működésével” kapcsolatos?

Egy iskola eleve azzal a céllal jön létre, hogy nevelési, oktatási tevékenységet végezzen, vagyis a teljes működése erre épül. Ezzel kapcsolatos, hogy milyen szervezeti keretek között működteti az oktatási, nevelési tevékenységet, milyen pedagógusokat alkalmaz, vagy bocsát el, stb. Ha így értelmezem, akkor viszont a támogatás igénylési feltételét jelentő egyenlő bánásmód megsértésének tilalma egyaránt érvényes az iskolával tanulói jogviszonyban álló gyermekekre, s az iskolával munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra.

Az is kérdés, hogy az önkormányzatok eljárhatnak-e, mint „elsőfokú közigazgatási hatóságok”, s a saját közoktatási intézményükkel szemben hoznak-e jogsértést megállapító határozatot, amennyiben ott jogsértést követnek el? A fenntartó önkormányzatok ellenérdekeltek saját intézményük, és saját finanszírozási rendszerük rontásában. Ismerek olyan önkormányzati fenntartót, aki az egyik testületi üléséről készült jegyzőkönyvet azért nem tette fel egy évig a honlapjára (ahová kötelező lett volna feltennie), mert az intézménye ellen bírósági eljárás volt folyamatban, s a nyilvános jegyzőkönyv hátrányosan érintette volna az iskoláját (a bírósági eljárás lezárulta után egy héttel később fent volt a jegyzőkönyv). Intézményi jogsértést elismerő önkormányzati határozatnak fogható-e fel, amikor a fenntartó írásban utasítja az iskola igazgatóját, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot az intézményében? S mindez kizáró ok- e a támogatás igénybevétele szempontjából? Egyáltalán az iskolát fenntartó önkormányzat, mint „első fokú közigazgatási hatóság”, részt vehet-e az intézménye ellen benyújtott panasz vizsgálatában? A Közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy „az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” Az ún. IPR- támogatások a fenntartó önkormányzatok érdekeit közvetlenül érinti. Ha viszont az önkormányzat, mint fenntartó vesz részt az intézmény vizsgálatában, s elmarasztaló, vagy jogsértés hiányát megállapító határozatot hoz, az mennyiben használható fel más szerv által lefolytatott vizsgálatban.

A következő kérdés az, hogy ezt a támogatási feltételt ki ellenőrzi (azt, hogy egy adott iskola, vagy egy adott fenntartó megsértette-e az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s ez alapján jogosult-e az IPR- támogatásra)? S hogyan ellenőrzi? A pályázat kiírója nem ellenőriz. Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) nem ellenőrző szerv. Az IPR- -tanácsadóknak/szakértőknek, az esélyegyenlőségi tanácsadóknak/szakértőknek ez nem feladata, s joguk sincs hozzá. A közoktatásban ellenőrző szervként működő Oktatási Hivatal ilyen összefüggésben tudomásom szerint még nem végzett átfogó ellenőrzést közoktatási intézményekben (önkormányzatnál pedig nem végez).

Egy ilyen ellenőrzés összetett, a közigazgatási hatósági eljárások különböző szintjein megszületett dokumentumok összességéről van szó (a bíróság jogerős határozata például nem nyilvános, a felperes és az alperes kapja csak meg).

Nem egyértelmű a jogszabályi szöveg a tekintetben, hogy nagyobb települések esetében, ahol az önkormányzat több közoktatási intézményt tart fenn, mi történik akkor, ha a fenntartó egyetlen intézményében áll fenn a jogsértés: a fenntartó a többi intézményre sem igényelheti a támogatást? (Logikailag különbség van, ha csak az intézmény ellen van jogsértést megállapító határozat, vagy abban az egy intézményben elkövetett jogsértés miatt a fenntartót – is-elmarasztalják).

S az utolsó, legfontosabb kérdés, hogy kik járnak rosszul, ha egy adott intézménnyel, vagy fenntartójával szemben megállapítják, hogy megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s e miatt nem vehetik igénybe az IPR- támogatást?

- a fenntartó? Ha a fenntartó tudatosan megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, akkor valószínű, hogy számít rá –s nem rendíti meg-, hogy e miatt az iskolája nem juthat IPR- támogatáshoz. Ha fájlalja a jogsértést megállapító határozatot, a 3 évig kieső támogatási összeg nem az ő közvetlen (önkormányzat, polgármesteri hivatal) működési költségeit érinti negatívan, hanem az intézményét.

- az iskola igazgatója? Ha egyértelműen az iskola igazgatója tehető felelőssé, hogy az intézmény megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, akkor az, hogy ő mennyire jár rosszul, attól függ, hogyan reagálja ezt le a munkáltatója, vagyis a fenntartó (az „ejnyebejnyétől” az intézményvezető elbocsátásáig).

- a pedagógus (pedagógusok) felettese az igazgató, az iskola vezetése („igazgatóság”). Az igazgató feladata a pedagógusok részéről megnyilvánuló jogsértésre utaló cselekedetek megszűntetése. Ha viszont asszisztál a pedagógusok ilyen irányú cselekedetéhez, azért ő a felelős, mert ő az intézmény működéséért felelős személy.

- a támogatás közvetlen célzottjai a pedagógusok és a gyerekek. Akik igazán elszenvedői lehetnek az ilyen eseteknek, azok az IPR iránt elkötelezett pedagógusok és legfőképpen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Azok, akik ezt igazán „csinálnák”, s „megélnék”, de mások esetleg elrontották nekik. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jog azt bünteti a legjobban, aki a legkevésbé tehet róla (az iskola vagy a fenntartója jogsértést követ el, ezért büntetjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek összességét). Ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy esetleg valamit változtatni kellene. A kollektív – érdemtelen-„büntetés” helyett a jogsértés megvalósulásáért közvetlenül felelős személyek/ek/ következményekkel járó felelősségre vonását tekintem járható útnak.

Csirmaz Mátyás

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek