OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. június 10.
» Hozzászólások (0)

A netgeneráció tagjai az osztályközösségben

Szemben az évtizedekig hangoztatott, olykor erőltetett kollektivizmussal, a 21. század már az individualizmus időszaka, a mai fiatalok pedig hajlamosak saját érdekeiket mások érdekei fölé helyezni. A szélsőséges, az egyéni érdekek megtörésére szolgáló kollektivizmus ártalmas, hiszen uniformizál, túlzottan korlátozza a személyiséget. A szélsőséges individualizmus viszont a társas kapcsolatokat rombolja szét, és olyan alapvető értékeket sodor el, mint – többek között – a bizalom, a szolidaritás, a másokért, a közösségért, a közért való felelősségvállalás. Az optimális az lenne, ha sikerülne az egyéni és a közösségi szempontok között megtalálni az egyensúlyt.

Gyakorlóterep

A társas készségek fejlesztésének a serdülés időszakában kitűntetett terepe a kortárscsoport és ennek sajátos közege az iskolai osztály. Az iskolai osztály szinte az egyetlen olyan formális csoport, amely megalakulásától megszűnéséig szakember kezében formálódik. Az osztályban elért szociometriai státus gyakran determinálja az egyes gyerekek iskolai életét, befolyásolja énképét, társas készségeinek alakulását.

A gyermek és ifjúsági szervezetek kötelező voltának megszűnésével szétestek a közös tevékenységek keretei, és csupán az iskolán, részben az osztályfőnökön múlik, hogy szervez-e tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket, biztosít-e olyan együttes élményeket, amelyek – többek között – az osztály közösséggé formálódását is segíthetik. Vannak iskolák, amelyek ezekre alkalmat adnak, de a többségben ez sajnos – több okból – egyre ritkább.

Éppen ezért fontos megbecsülni és támogatni azokat a pedagógusokat, akik az osztályfőnöki szerepkör természetes részének tekintik az osztály közösséggé formálását. Amelynek vannak közös céljai, és ezek megvalósításáért az egyének készek közös felelősségét vállalni, megvalósításuk érdekében cselekedni. Amelyben az egyén biztonságban érezheti magát, hiszen jutott neki személyiségéhez illő szociális szerep.

Együttes élmények

A jó közösség kialakításának feltétele, hogy a pedagógus jól ismerje a rábízott osztályt. Hol tart a csoportdinamikai folyamat, hogyan alakulnak a társas kapcsolatok, milyen feszültségek gyengítik a csoporttagok közötti kohéziót? Kikre hallgatnak a többiek, és kiket utasítanak el? A hangadók megnyerése egy-egy közös cél megvalósítása érdekében segíthet az egész osztály mozgósításában, a felmerülő problémák, konfliktusok kezelésében. A kiközösített vagy a közösségtől önszántukból elkülönülő gyerekekkel való foglalkozás nem csupán az érintettek társas helyzetének jobbítását szolgálja, hanem megkönnyíti a pedagógus értékorientációval kapcsolatos feladatainak kijelölését is.

A közösségfejlesztés legfontosabb eszköze az együttes élmény. Ennek biztosítása azokban az intézményekben, ahol súlyt helyeznek a hagyományok ápolására, ahol fontos, hogy a diákok kötődjenek az iskolájukhoz, ahol biztosítják a tanításon kívüli együttlét feltételeit, lényegesen egyszerűbb, mint ott, ahol elhárítják a tanórák megtartásán kívüli feladatokat.

Az iskola hagyományos rendezvényeire (gálaest, elsősök fogadása, esetleg avatása, ünnepi megemlékezések, az iskola névadójához kapcsolódó program, a szalagavató, a ballagás stb.) történő felkészülés örömtelivé teheti az osztály közös tevékenységét. A hagyományoknak azonban csak akkor van igazi hozadékuk, ha ezeket a gyerekek nem felesleges formalitásként élik meg. Közös élménnyé válhatnak a sportversenyek, kulturális vetélkedők, de még a papírgyűjtési verseny is, ha nem csupán a győzelemnek, hanem a részvételnek is van becsülete.

Az osztály közös programjai közül kitüntetett jelentősége van az osztálykirándulásnak. Érettségi találkozók tapasztalatai szerint többnyire ez az esemény marad meg legtovább a hajdani diákok emlékezetében. Sajnos úgy tűnik, hogy az osztálykirándulás ma már egyre kevesebb osztály és osztályfőnök számára igazán vonzó. Visszatartó hatása van a finanszírozási nehézségeknek, a fegyelmi problémák sokasodásának, ami miatt az osztályfőnökök jelentős része nem szívesen vállalkozik a többnapos útra.

Mivel a középiskolákban dolgozó pedagógusok (ezen belül sajnos az osztályfőnökök jelentős része is) tevékenységét egyre inkább a tanítási órák megtartására korlátozza, a tizenévesek többsége a fennmaradó idő (a hosszabb-rövidebb szabadidő) jelentős részét felnőtt kontroll nélkül tölti. A baráti társaságok, szabadidős partnerek részben ugyan az osztály-, illetve iskolatársak közül verbuválódnak, de ebben a közegben az osztályközösség egészének a szerepe elhalványul. Az osztályon belül alakuló csoportok, olykor klikkek szerveződését viszont jelentősen meghatározza az, hogy ki kivel tölti az iskolán kívüli időt. Ez a fajta elszakadás a felnőtt kontrolltól lényegesen korábban kezdődik, mint akár csak 5-10 évvel ezelőtt.

Társas élet az interneten

A közös programok szervezésében az utóbbi néhány évben robbanásszerűen megnőtt az internet közösségi oldalainak szerepe. A hazai iskolások nemzetközi viszonylatban is igen magas arányban használják ezeket, főleg a Facebookot. A gyerekek többsége naponta több órát tölt azzal, hogy elektronikusan társalog barátaival, virtuális ismerőseivel. Gyakran szüleiket, tanáraikat, osztályfőnöküket is bejelölik, s ezzel lehetőséget adnak arra, hogy a felnőttek némi betekintést nyerjenek az életükbe. Persze ez a kontroll csak részleges, hiszen az információáramlás – szerencsére – korlátozható.

Erősen vitatott kérdés, hogy helyeselhető-e, ha a tanár beszáll a Facebookon zajló kommunikációba. A döntés minden esetben az érintett pedagógusé. Ő tudja magáról, hogy mennyire képes felvenni azt az oldott stílust, amely ezeknek az oldalaknak a jellemzője, tud-e hatni tanítványaira a vele folytatott kommunikáció stílusát illetően. Rendelkezik-e kellő humorérzékkel és rugalmassággal ahhoz, hogy megfelelően reagáljon egy-egy váratlan, esetleg tapintatlan megjegyzésre. Óvnék azonban minden felnőttet (szülőt és pedagógust) attól, hogy „kukkolni” látogasson a Facebookra, s így akarjon kéretlen kontrollt gyakorolni gyerekei, tanítványai felett. Rendkívül visszatetsző, ha a közösségi oldalon nyert információt a pedagógus tanári munkája során felhasználja, ezzel visszaél.

A fiatalok társas kapcsolatrendszere a közösségi oldalak megjelenésével feltétlenül gazdagodott. A kapcsolati háló szélesedésével párhuzamosan a kapcsolatok általában felületesebbek, a gyenge kapcsolatok növekvő száma azonban segítheti az egyén érzelmi stabilizálódását. A közösségi oldalon történő kapcsolatfelvételeket gyakran követi személyes találkozás, ebből a szempontból tehát sokasodhatnak a társas élmények, és persze gyarapodnak a lehetséges veszélyforrások is.

A technológia adta lehetőségek

Fontos kérdés, hogy a szocializációs közeg átalakulása miben változtatja meg az osztályfőnök feladatait. Hasznos lenne, ha a még mindig gyakran tapasztalt idegenkedés helyett feltárnánk azokat a lehetőségeket, amelyek a személyesség erősítése, a társas kompetenciák fejlesztése érdekében mozgósíthatók.

A Facebook, ha az osztályfőnök is hajlandó beszállni, kiváló eszköze lehet a közösségfejlesztésnek. Felvethetők, megvitathatók rajta a közös programokkal kapcsolatos ötletek, lebonyolítható a szervezés, pontosíthatók helyszínek, időpontok stb. A szervezés eszközeként kitűnően használható persze a mobiltelefon is, amelynek segítségével létrehozható a gyors információt biztosító riadólánc. Nem is szólva arról, hogy a korszerű technológia segítségével mennyivel egyszerűbb egy-egy közös élmény megörökítése és közkinccsé tétele.

A ballagásoknak ma már egyre több helyen elmaradhatatlan része, hogy a búcsúzó osztály projektorral kivetített (digitális kamerákkal, esetleg mobiltelefonnal készült) fotók, filmek bemutatásával emlékszik vissza az iskolában eltöltött évekre, az osztály együttes élményeire. És ezek a filmek egyre gyakrabban megtekinthetők az iskola internetes portálján is.

(Az írás másodközlés, megjelent a Modern Iskola 2011/3. számában)

Szekszárdi Júlia

Egy működő iskolai hagyomány: az adyssá avatás

Az idén ismét első gimnazista osztályt kaptam. A mi iskolánkban az a szokás, hogy a szülők, diákok és az osztályfőnökük még májusban megismerkednek egymással, és megbeszélik, ki hogyan készüljön fel a szeptemberi iskolakezdésre. Augusztus végén ún. „békatáborban” vesznek részt a leendő elsősök.

Novemberben, Ady születésnapján az elsősök hagyományosan buszkirándulást tesznek. Mi is ellátogattunk Érmindszentre, a költő szülőhelyére. (Menet közben megálltunk Érsemlyénben a Kazinczy Múzeumnál is.) Az Ér patak partjára érve az egyik diák elszavalta az Értől az óceánig című Ady -verset. A hagyományok szerint az Ady-házban minden gyerek elmondhat egy általa választott Ady-költeményt. Mivel a központi ünnepség is ekkor volt, sok ember gyűlt össze a házban. Ezért úgy határoztam, hogy nem ott, hanem a buszon hangzanak el a versek. Egészen Sződemeterig hallgattuk a szavalatokat.

Sződemeteren is volt egy nagy élményünk. A helyi tiszteletes meghatódott a tömeg látványától, hiszen a falu lakossága mindössze 42 fő, mi pedig közel 150-en voltunk. Még a Himnusz is másként szólt! Ezután Nagyvárad Múzeum következett, és meglátogattuk a többi emlékhelyet is.

Még az Ady-házban vásároltam minden diákomnak egy-egy képeslapot adyssá avatása emlékére. Megkértek, hogy írjak is rá valamit. Ezért mindenki számára kerestem egy-egy hozzá illő Ady-idézetet, és ezeket írtam rá képeslapokra. Valószínűleg jól választottam, mert a gyerekek szinte minden esetben felismerték, hogy kinek szól a versrészlet.

A következő időszakban egy versenysorozat indult Adyról. A győztesek a költő halálának az évfordulóján Budapestre utazhattak, megkoszorúzták a költő sírját, meglátogatták a Csinszka-házat, este pedig színházba mentek.

Meggyőződésem, hogy akkor kötődik valaki igazán az iskolájához, ha annak vannak olyan hagyományai, amiket mindenki megél, aki odajár, illetve valaha is odajárt.

Ha valaki a fenti programot végigcsinálja – adyssá válik.

Debreczeniné Nagypál Katalin – Ady Endre Gimnázium, Debrecen

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.03.31.
Húsz oktatási és civil szervezet kéri az új alaptanterv bevezetésének halasztását
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az éretts...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
NAT-hatás: látatlanban kell tankönyvet rendelni
Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – derült ki a Könyvt...
(Forrás: Népszava)
--
2020.03.31.
Tantárgyak az iskolában? Ugyan, felejtsük el!
Nem fognak teljesen megszűnni a hagyományos tantárgyak a finn iskolákban sem, de egyre nagyobb teret kap a témaközpontú, gyakorlati helyzetekhez alkalmazkodó oktatás. A finn reformerek szerint...
(Forrás: index)
--
2020.03.31.
Szülői Hang: vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét
A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről az érintett szülőkkel, az adatokkal pedig a szakmai egyeztetésekhez szeretnének hozzájá...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Az egész ország rákattant, de nem távoktatás, ami most zajlik. Hogy mi ezzel a baj?
Bár több intézmény évek, sőt évtizedek óta kísérletezik az oktatás bizonyos elemeinek virtualizálásával, az országban most zajló hirtelen átállásra senki nem volt felkészülve. A Szegedi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.31.
Jelentés a perifériáról: „A szülők és a pedagógusok viszik a hátukon a rendszert”
Németh Katalinnal, a Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen problémákba ütközhet a digitális távoktatás egy hátrányos helyzet...
(Forrás: Pécs ma)
--
2020.03.28.
Távoktatás? Nem most van a nagydolgozatok íratásának ideje
„A kényszer szülte átállás a digitális távoktatásra nálunk most aránylag gyorsan megtörtént” – mondta a HVG-nek Ignácz István, Európa első roma nemzetiségű középiskolája, a...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.03.28.
Pörög a távoktatás: mi lesz az évvégi jegyekkel?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint a számonkérések módja lehet például beadandó dolgozat, prezentáció vagy videós beszámoló, de használhatnak valamilyen teszt...
(Forrás: eduline)
--
2020.03.28.
Májustól vakáció, augusztustól új tanév - a Pedagógus Kar ötlete
Észrevételei vannak a digitális átállással kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Karnak. Pontos napirendet és a tananyag mérséklését javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar a digitális távoktatásban...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek