OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. június 10.
» Hozzászólások (0)

A netgeneráció tagjai az osztályközösségben

Szemben az évtizedekig hangoztatott, olykor erőltetett kollektivizmussal, a 21. század már az individualizmus időszaka, a mai fiatalok pedig hajlamosak saját érdekeiket mások érdekei fölé helyezni. A szélsőséges, az egyéni érdekek megtörésére szolgáló kollektivizmus ártalmas, hiszen uniformizál, túlzottan korlátozza a személyiséget. A szélsőséges individualizmus viszont a társas kapcsolatokat rombolja szét, és olyan alapvető értékeket sodor el, mint – többek között – a bizalom, a szolidaritás, a másokért, a közösségért, a közért való felelősségvállalás. Az optimális az lenne, ha sikerülne az egyéni és a közösségi szempontok között megtalálni az egyensúlyt.

Gyakorlóterep

A társas készségek fejlesztésének a serdülés időszakában kitűntetett terepe a kortárscsoport és ennek sajátos közege az iskolai osztály. Az iskolai osztály szinte az egyetlen olyan formális csoport, amely megalakulásától megszűnéséig szakember kezében formálódik. Az osztályban elért szociometriai státus gyakran determinálja az egyes gyerekek iskolai életét, befolyásolja énképét, társas készségeinek alakulását.

A gyermek és ifjúsági szervezetek kötelező voltának megszűnésével szétestek a közös tevékenységek keretei, és csupán az iskolán, részben az osztályfőnökön múlik, hogy szervez-e tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket, biztosít-e olyan együttes élményeket, amelyek – többek között – az osztály közösséggé formálódását is segíthetik. Vannak iskolák, amelyek ezekre alkalmat adnak, de a többségben ez sajnos – több okból – egyre ritkább.

Éppen ezért fontos megbecsülni és támogatni azokat a pedagógusokat, akik az osztályfőnöki szerepkör természetes részének tekintik az osztály közösséggé formálását. Amelynek vannak közös céljai, és ezek megvalósításáért az egyének készek közös felelősségét vállalni, megvalósításuk érdekében cselekedni. Amelyben az egyén biztonságban érezheti magát, hiszen jutott neki személyiségéhez illő szociális szerep.

Együttes élmények

A jó közösség kialakításának feltétele, hogy a pedagógus jól ismerje a rábízott osztályt. Hol tart a csoportdinamikai folyamat, hogyan alakulnak a társas kapcsolatok, milyen feszültségek gyengítik a csoporttagok közötti kohéziót? Kikre hallgatnak a többiek, és kiket utasítanak el? A hangadók megnyerése egy-egy közös cél megvalósítása érdekében segíthet az egész osztály mozgósításában, a felmerülő problémák, konfliktusok kezelésében. A kiközösített vagy a közösségtől önszántukból elkülönülő gyerekekkel való foglalkozás nem csupán az érintettek társas helyzetének jobbítását szolgálja, hanem megkönnyíti a pedagógus értékorientációval kapcsolatos feladatainak kijelölését is.

A közösségfejlesztés legfontosabb eszköze az együttes élmény. Ennek biztosítása azokban az intézményekben, ahol súlyt helyeznek a hagyományok ápolására, ahol fontos, hogy a diákok kötődjenek az iskolájukhoz, ahol biztosítják a tanításon kívüli együttlét feltételeit, lényegesen egyszerűbb, mint ott, ahol elhárítják a tanórák megtartásán kívüli feladatokat.

Az iskola hagyományos rendezvényeire (gálaest, elsősök fogadása, esetleg avatása, ünnepi megemlékezések, az iskola névadójához kapcsolódó program, a szalagavató, a ballagás stb.) történő felkészülés örömtelivé teheti az osztály közös tevékenységét. A hagyományoknak azonban csak akkor van igazi hozadékuk, ha ezeket a gyerekek nem felesleges formalitásként élik meg. Közös élménnyé válhatnak a sportversenyek, kulturális vetélkedők, de még a papírgyűjtési verseny is, ha nem csupán a győzelemnek, hanem a részvételnek is van becsülete.

Az osztály közös programjai közül kitüntetett jelentősége van az osztálykirándulásnak. Érettségi találkozók tapasztalatai szerint többnyire ez az esemény marad meg legtovább a hajdani diákok emlékezetében. Sajnos úgy tűnik, hogy az osztálykirándulás ma már egyre kevesebb osztály és osztályfőnök számára igazán vonzó. Visszatartó hatása van a finanszírozási nehézségeknek, a fegyelmi problémák sokasodásának, ami miatt az osztályfőnökök jelentős része nem szívesen vállalkozik a többnapos útra.

Mivel a középiskolákban dolgozó pedagógusok (ezen belül sajnos az osztályfőnökök jelentős része is) tevékenységét egyre inkább a tanítási órák megtartására korlátozza, a tizenévesek többsége a fennmaradó idő (a hosszabb-rövidebb szabadidő) jelentős részét felnőtt kontroll nélkül tölti. A baráti társaságok, szabadidős partnerek részben ugyan az osztály-, illetve iskolatársak közül verbuválódnak, de ebben a közegben az osztályközösség egészének a szerepe elhalványul. Az osztályon belül alakuló csoportok, olykor klikkek szerveződését viszont jelentősen meghatározza az, hogy ki kivel tölti az iskolán kívüli időt. Ez a fajta elszakadás a felnőtt kontrolltól lényegesen korábban kezdődik, mint akár csak 5-10 évvel ezelőtt.

Társas élet az interneten

A közös programok szervezésében az utóbbi néhány évben robbanásszerűen megnőtt az internet közösségi oldalainak szerepe. A hazai iskolások nemzetközi viszonylatban is igen magas arányban használják ezeket, főleg a Facebookot. A gyerekek többsége naponta több órát tölt azzal, hogy elektronikusan társalog barátaival, virtuális ismerőseivel. Gyakran szüleiket, tanáraikat, osztályfőnöküket is bejelölik, s ezzel lehetőséget adnak arra, hogy a felnőttek némi betekintést nyerjenek az életükbe. Persze ez a kontroll csak részleges, hiszen az információáramlás – szerencsére – korlátozható.

Erősen vitatott kérdés, hogy helyeselhető-e, ha a tanár beszáll a Facebookon zajló kommunikációba. A döntés minden esetben az érintett pedagógusé. Ő tudja magáról, hogy mennyire képes felvenni azt az oldott stílust, amely ezeknek az oldalaknak a jellemzője, tud-e hatni tanítványaira a vele folytatott kommunikáció stílusát illetően. Rendelkezik-e kellő humorérzékkel és rugalmassággal ahhoz, hogy megfelelően reagáljon egy-egy váratlan, esetleg tapintatlan megjegyzésre. Óvnék azonban minden felnőttet (szülőt és pedagógust) attól, hogy „kukkolni” látogasson a Facebookra, s így akarjon kéretlen kontrollt gyakorolni gyerekei, tanítványai felett. Rendkívül visszatetsző, ha a közösségi oldalon nyert információt a pedagógus tanári munkája során felhasználja, ezzel visszaél.

A fiatalok társas kapcsolatrendszere a közösségi oldalak megjelenésével feltétlenül gazdagodott. A kapcsolati háló szélesedésével párhuzamosan a kapcsolatok általában felületesebbek, a gyenge kapcsolatok növekvő száma azonban segítheti az egyén érzelmi stabilizálódását. A közösségi oldalon történő kapcsolatfelvételeket gyakran követi személyes találkozás, ebből a szempontból tehát sokasodhatnak a társas élmények, és persze gyarapodnak a lehetséges veszélyforrások is.

A technológia adta lehetőségek

Fontos kérdés, hogy a szocializációs közeg átalakulása miben változtatja meg az osztályfőnök feladatait. Hasznos lenne, ha a még mindig gyakran tapasztalt idegenkedés helyett feltárnánk azokat a lehetőségeket, amelyek a személyesség erősítése, a társas kompetenciák fejlesztése érdekében mozgósíthatók.

A Facebook, ha az osztályfőnök is hajlandó beszállni, kiváló eszköze lehet a közösségfejlesztésnek. Felvethetők, megvitathatók rajta a közös programokkal kapcsolatos ötletek, lebonyolítható a szervezés, pontosíthatók helyszínek, időpontok stb. A szervezés eszközeként kitűnően használható persze a mobiltelefon is, amelynek segítségével létrehozható a gyors információt biztosító riadólánc. Nem is szólva arról, hogy a korszerű technológia segítségével mennyivel egyszerűbb egy-egy közös élmény megörökítése és közkinccsé tétele.

A ballagásoknak ma már egyre több helyen elmaradhatatlan része, hogy a búcsúzó osztály projektorral kivetített (digitális kamerákkal, esetleg mobiltelefonnal készült) fotók, filmek bemutatásával emlékszik vissza az iskolában eltöltött évekre, az osztály együttes élményeire. És ezek a filmek egyre gyakrabban megtekinthetők az iskola internetes portálján is.

(Az írás másodközlés, megjelent a Modern Iskola 2011/3. számában)

Szekszárdi Júlia

Egy működő iskolai hagyomány: az adyssá avatás

Az idén ismét első gimnazista osztályt kaptam. A mi iskolánkban az a szokás, hogy a szülők, diákok és az osztályfőnökük még májusban megismerkednek egymással, és megbeszélik, ki hogyan készüljön fel a szeptemberi iskolakezdésre. Augusztus végén ún. „békatáborban” vesznek részt a leendő elsősök.

Novemberben, Ady születésnapján az elsősök hagyományosan buszkirándulást tesznek. Mi is ellátogattunk Érmindszentre, a költő szülőhelyére. (Menet közben megálltunk Érsemlyénben a Kazinczy Múzeumnál is.) Az Ér patak partjára érve az egyik diák elszavalta az Értől az óceánig című Ady -verset. A hagyományok szerint az Ady-házban minden gyerek elmondhat egy általa választott Ady-költeményt. Mivel a központi ünnepség is ekkor volt, sok ember gyűlt össze a házban. Ezért úgy határoztam, hogy nem ott, hanem a buszon hangzanak el a versek. Egészen Sződemeterig hallgattuk a szavalatokat.

Sződemeteren is volt egy nagy élményünk. A helyi tiszteletes meghatódott a tömeg látványától, hiszen a falu lakossága mindössze 42 fő, mi pedig közel 150-en voltunk. Még a Himnusz is másként szólt! Ezután Nagyvárad Múzeum következett, és meglátogattuk a többi emlékhelyet is.

Még az Ady-házban vásároltam minden diákomnak egy-egy képeslapot adyssá avatása emlékére. Megkértek, hogy írjak is rá valamit. Ezért mindenki számára kerestem egy-egy hozzá illő Ady-idézetet, és ezeket írtam rá képeslapokra. Valószínűleg jól választottam, mert a gyerekek szinte minden esetben felismerték, hogy kinek szól a versrészlet.

A következő időszakban egy versenysorozat indult Adyról. A győztesek a költő halálának az évfordulóján Budapestre utazhattak, megkoszorúzták a költő sírját, meglátogatták a Csinszka-házat, este pedig színházba mentek.

Meggyőződésem, hogy akkor kötődik valaki igazán az iskolájához, ha annak vannak olyan hagyományai, amiket mindenki megél, aki odajár, illetve valaha is odajárt.

Ha valaki a fenti programot végigcsinálja – adyssá válik.

Debreczeniné Nagypál Katalin – Ady Endre Gimnázium, Debrecen

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek