OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. július 7.
» Hozzászólások (12)

Viszik az egyházak az iskolát...

Sajtóhírek
(2010. október 1. - 2011 július 30.)

Egyenlően támogatnák az egyházi és az önkormányzati iskolákat
Az egyenlő finanszírozás követelményeinek megfelelően alakítják a jövőben többek között az oktatási törvényt is - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes október 5-én, a magyar-vatikáni vegyes bizottság keddi ülése után. Ennek jegyében törvényben kívánja biztosítani a magyar kormány, hogy ha az egyházak közfeladatot látnak el, például iskolákat tartanak fenn, az önkormányzati intézményekkel azonos finanszírozásban részesüljenek.

Educatio Press, 2010. 10. 15.

Eltérő szabályozás
A legfurcsább az, hogy a koncepció megmagyarázhatatlan módon különbséget tesz az állami és az egyházi fenntartású intézmények között. Csak az államiakat sújtja a szinte teljesíthetetlen követelményrendszerrel. Az egyházi fenntartású intézmények esetében, úgymond, lehetőség nyílna »eltérő szabályozásra« az oktatói követelményrendszer és a szakok száma tekintetében, de gazdasági és ellenőrzési szempontból is.

Huszár Ágnes: Élet és Irodalom, 2010. 12. 23.

Újabb iskolákat adna át az egyháznak Miskolc
A fenntartóváltás szándékáról Mokrai Mihály szocialista önkormányzati képviselő beszélt a csütörtöki közgyűlési ülésen, ahol Kriza Ákos (Fidesz) polgármester érdemben nem cáfolta a képviselő értesüléseit. Az Észak-Magyarország Molnár Pétertől (KDNP), az oktatási bizottság elnökétől megtudta: az egyházak részéről valóban történt megkeresés az oktatási intézmények átvételével kapcsolatban, szándéknyilatkozatukat benyújtották az önkormányzathoz.

Eduline, 2011. 02.06

Az állam és az egyház közösen segíti az egyházi iskolák tanárait
Az állam és az egyházak is részt vállalnak majd az egyházi fenntartású létesítmények dolgozóinak kereset-kiegészítésében, hogy ne érje hátrány őket az egykulcsos szja bevezetése kapcsán – nyilatkozta Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője a Duna Televízióban.

Educatio Press, 2011. 02. 22.

Moratóriumot hirdettek a reformátusok az iskolák átvételére
Miután számos önkormányzat kereste fel az elmúlt időszakban a gyülekezeteket, egyházmegyéket iskolák átvétele céljából, arra kéri azokat a Magyarországi Református Egyház, hogy ne vegyenek át oktatási, illetve szociális intézményeket. A moratóriumról február 23-án határozott az egyházi zsinat - írja a boon.hu. Tavaly nyáron fogadta el azt a javaslatot az Országgyűlés, mely szerint immár diszkrimináció nélkül vehetnének át iskolákat az egyházak.

Educatio Press, 2011. 02. 23.

Az egyháziak miatt veszélyben az alapítványi iskolák
Több tucat, elsősorban hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskola működése kerülhet veszélybe. Az egyházi iskolák kiegészítő normatívája ugyanis jócskán megnövekedett, így a zárt keretösszeg miatt az alapítványi iskoláknak jutó pénz csökken.

Népszabadság, 2011.03.07.

Tartózkodó állásponton az egyházak
Sorra keresik fel a történelmi egyházakat oktatási intézményeik átadásának szándékával az önkormányzatok. Ez egy tavalyi törvénymódosítás révén lényegesen egyszerűbben véghez vihető, ám a felekezetek egyelőre óvatossággal fogadják a „felajánlásokat”. A helyhatóságok milliós megtakarításokat remélnek az átadástól.

Magyar Hírlap, 2011.03.09.

Viszi-e az egyház az iskolákat?
A tatai önkormányzat képviselő-testülete két hete úgy döntött, hogy a szülők „egyre hangosabb igényé”-nek engedve támogatja három oktatási intézmény - egy óvoda és két általános iskola - átadását a katolikus egyháznak. Egy további ovit a reformátusoknak is juttatna a város. A szülők meglepve értesültek a polgármestertől saját „egyre hangosabb igényeik”-ről, és mozgalmat indítottak az iskolák megmentésére.

Vári György, Magyar Narancs, 2011.03. 10.

Állami, elemi
Az alapfokú oktatás újbóli „államosítása” olyan elhatározás tehát, amelyről már kiderült, hogy elodázható, de nem elkerülhető lépés. Legutóbb Hiller István vetette ezt fel, igaz, kétharmad és önkormányzati háttér híján legfeljebb azoknak az iskoláknak az állami kézbe vételét tervezhette, amelyeket a kistelepülések nem képesek eltartani, de bezárásuk ellen körömszakadtig harcolnak. Az sem véletlen, hogy ma már ezeknek az intézményeknek egy jó része egyházi fenntartású: így nem elég, hogy sokak számára oda a felekezetileg semleges oktatáshoz való jog, de a magasabb normatíva miatt az államnak is többet kell fizetnie.

N. Kósa Judit, Népszabadság, 03.14.

Egymilliárd forintot kapnak az egyházi iskolák az államtól
Az egyházak a közoktatási intézményeik fenntartására úgynevezett kiegészítő normatívát kapnak, amelyet a tanulók létszáma után az alapnormatíván felül folyósít nekik az állam annak megfelelően, amennyit az önkormányzatok átlagosan költöttek az előző évben szintén az alapnormatíván felül iskoláikra, óvodáikra.
Az ÁSZ 2008 júniusában közzétett összegzésében megállapította: az egyházak részére 2005-2006-ban megállapított közoktatási kiegészítő támogatás összege nem felelt meg az egyházak finanszírozásáról szóló törvény előírásainak, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírtaknak és az éves költségvetési törvények végrehajtásáról szóló jogszabályok indoklásában foglaltaknak. A számvevőszék azt javasolta a kormánynak, hogy intézkedjen az egyházi kiegészítő támogatás jogszabályoknak megfelelő megállapításáról.

Eduline, 2011. 03.16.

Visszalépett a megyéspüspök a tatai iskolától
Két nappal a képviselőtestület döntése előtt Pápai Lajos győri megyéspüspök visszalépett attól a szándékától, hogy átvegyen a tatai önkormányzattól egy óvodát és két általános iskolát. A korábbi egyházi elképzelés megváltoztatásában jelentős szerepe lehet a szülők tiltakozásának. A keresztény iskola létrehozását mindvégig támogató tatai polgármester, Michl József – aki az egyik egyházközségi képviselőtestületnek is a tagja – nyilatkozata szerint sajnálatos, hogy „a csöndes akaratot elnyomta a harci zaj.”

Népszabadság, 2011. 03.29.

Mégsem kell bezárni a niklai iskolát
Az iskolát és az óvodát egy ugyancsak somogyi településen, a Bodrogon működő baptista egyházi iskola menti meg a bezárástól. A múlt évben megkezdődött egyeztetés sikerrel zárult – számolt be az iskola működtetéséről folytatott tárgyalások eredményéről Fülöpné Kesztyűs Ágota (Fidesz-KDNP) polgármester pénteken.

Eduline. 2011.04.08.

Több iskolát egyházi-fenntartásba adnának Kazincbarcikán
Körvonalazódik három oktatási intézmény sorsa az észak-borsodi Kazincbarcikán, ahol tantestületi értekezleteket tartottak, hogy a városvezetés információkat adjon az érintetteknek az egyházi fenntartásba történő átadás kapcsán.

Eduline, 2011.04.09.

Az iskolák egyházi átvétele ellen tüntettek Orosházán
Tiltakozó demonstrációt tartottak egy helyi civil szervezet nevében csütörtök este Orosházán, a polgármesteri hivatal előtt, annak érdekében, hogy ne adják át se a megyének, se az egyházaknak a közoktatási intézményeket. A fideszes polgármester szerint a tüntetőknek nem fontos a város jövője.

Eduline, 2011.04.15.

Odaadták az egyháznak az egyetlen iskolát
Döntött az önkormányzat: Kecel egyetlen, 2005-ben felújított általános iskoláját átadják a katolikus egyháznak. A döntés most született, szeptemberben már egyházi iskolába mennek a gyerekek. A polgármester szerint anyagilag és erkölcsileg is jól jár ezzel a város, de inkább az előbbi. A szülőket megkérdezték ugyan hirtelen összerántott fórumokon, de a kérdéseikre nem kaptak választ.

Népszabadság, 2011. 05.04.

Beiratkozásra váró szülők éjszakáztak az iskola előtt
Sorszámot kaptak és az önkormányzati iskola épülete előtt éjszakáztak Orosházán azok a szülők, akik nem akarták a város által egyházi fenntartásba átadott oktatási intézményekbe íratni a gyermeküket.

Népszabadság, 2011.05.04.

Hány iskola kerül az egyházakhoz szeptembertől?
Több tucat iskola kerülhet szeptembertől egyházi irányítás alá, legalább 30 településen döntöttek úgy, hogy tárgyalásba kezdenek a történelmi egyházakkal. Számos iskola és óvoda sorsa már eldőlt – május 31-én derül ki, pontosan hány intézmény fenntartói jogáról mondanak le az önkormányzatok.

Eduline, 2011.05.22.

Egyházi fenntartású iskola a romák lakta negyedben
Görög katolikus egyházi fenntartású iskola működik szeptember elsejétől Nyíregyháza többségében romák lakta negyedében, a Huszártelepen – jelentették be az önkormányzat és a hajdúdorogi egyházmegye vezetői közös sajtótájékoztatón szerdán a nyírségi nagyvárosban.

Magyar Nemzet, 2011.05.25.

Egyházi iskola lesz az önkormányzatiból, „ha tetszik, ha nem”
„Az én lelkiismeretem a lehető legtisztább, a legkorrektebbül csináltuk végig, egy dolgot viszont kijelentettem első perctől kezdve, és ehhez tartom magam: nem hagyom megfúrni az egyházi intézményt. (...) Mert az ennek a városnak az értékrendjét, az erkölcsét, a morális tartását, mindent növelni fog.”

Tiba István, Balmazújváros fideszes polgármestere, Népszabadság, 2011.06.03.

Részlet Szabóné Mátrai Mariannával, az evangélikus egyház hitoktatásért felelős püspökhelyettesével készült interjúból:
A magyar társadalomban és Európában is létezik egyfajta spirituális érdeklődés. Mondhatni éhség. A sokszor hideg, célratörő, anyagias magatartás mellett nagyon sok ember érzi, hogy a lelkének is vannak igényei, és ezek nélkül nemigen lehet teljes életet élni. Ehhez az igényhez az én megítélésem szerint nem társulnak ismeretek. Széles körben hiányoznak az alapvető, megbízható vallási ismeretek, és ez az oka annak, hogy sokan kerülnek kétes értékű hitek és emberek vonzáskörébe. Könnyen válnak áldozataivá ennek a folyamatnak. A kötelező hitoktatás egyik nagy haszna lehetne, hogy megbízható ismereteket adna, és egyúttal kaput nyitna sokak számára minőségi lelki élethez, lelki közösséghez, lelki értékek megismeréséhez.

Mindennapi.hu, 2011.06.27.

Elküldik Kecelről a nem katolikus gyerekeket
Buszokkal viszik más városokba, akik nem akarnak hittanra és misére járni. A katolikusok átvették a város egyetlen iskoláját, a misét megtagadó tanároknak felmondanak. Írásban kell indokolni, hogy mi a baj a katolikus oktatással. A katolikus igazgató az új ötvenes éveket látja eljönni, katolikus kivitelben. Aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de kicsi az esély a győzelemre.

Index, 2011.06.27.

Negyedével nőhet az egyházi iskolák száma szeptembertől
A Magyar Katolikus Egyház 53, a Magyar Református Egyház 12, a Magyar Baptista Egyház hat, a Magyarországi Evangélikus Egyház öt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szintén öt, a Dzsaj Bhím Közösség pedig egy intézményt vesz át az önkormányzatokról a következő tanévben – írja az Origo. Jelenleg 365 egyházi fenntartású intézmény van az országban, vagyis a következő tanévtől nagyjából negyedével több egyházi iskola lesz.

Eduline, 2011.06.29.

MSZP: feszültté teheti az iskolaátadásokat az elfogadandó egyházi törvény
Az MSZP szerint különösen feszültté teheti az önkormányzati oktatási intézmények átadását az egyházaknak a jövő héten elfogadandó egyházi törvényjavaslat egyik paragrafusa, valamint az új közoktatási törvény egy bekezdése, előbbi ugyanis kimondja, hogy az egyházi intézmények világnézeti szempontból elkötelezettek, utóbbi pedig a világnézetileg semleges oktatást veti el.

Eduline, 2011.06.30.

Kérdések az egyházivá váló iskolákról szóló sajtóhírek kapcsán
Most éppen az egyházi iskolává válás tűnik menekülési lehetőségnek a finanszírozás ellehetetlenülését megélő önkormányzatok számára. De ha józanul gondolkodunk, rá kell jönnünk, hogy néhány éven belül biztosan nem jut az ország szintjén több pénz az oktatásra.
Vagyis ha tömeges folyamat indul meg az iskolák egyházivá válásával, és a kiegészítő normatíva igénylése átlépi a tervezett keretet, akkor a kormányzat kénytelen lesz valamit lépni. Több megoldás is elképzelhető, de az biztosan nem, hogy marad minden így, ahogy eddig volt. Mi fog történni akkor ezekkel az iskolákkal, amiket most sikerül átmenteni?
És amire úgy tűnik, senki nem gondol: mi fog történni azokkal a gyerekekkel, akik ma még önkormányzati iskolába járnak, holnap egyháziba fognak járni – de holnapután hová?

Sinka Edit, Kölöknet

Összeállította Szekszárdi Júlia

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2011. július 31.

Kedves Krisztin!

Nem szeretném minősíteni az egyházi iskolákat, és tudom, hogy a felekezeti iskolák egy részében az ún. "nevelés" hatékonyabb, emberközpontúbb, gyakrabban kerül sor igazi beszélgetésre, és több az érzelem, mint az önkormányzati iskolák átlagában. Őszintén örülök a Te pozitív tapasztalataidnak, és kívánok hasonlót a többi ilyen változást megélt kollégának is.

A gondot számomra az jelenti, hogy a változást nem egy világos koncepció, hanem a kényszer szüli, az önkormányzatok az anyagi ellehetetlenülés miatt keresnek menekülési útvonalat, és e pillanatban az egyházi fenntartásba vétel tűnik a legbiztatóbbnak. Jogosnak vélem Sinka Editnek az összeállításban idézett kérdését: mi fog történni az ilyen módon átmentett intézményekkel, ha továbbra sem jut több pénz az oktatásra? (Márpedig nem jut.) Vajon véglegesen révbe érnek azok az iskolák, akik egyházi kézbe kerültek?

A pedagógusok többsége persze, hogy nem tiltakozik, hiszen mindennél jobban fél állása elvesztésétől, mégpedig joggal. Így megmarad a munkahely, a többi dolog meg majd úgy lesz, ahogy lesz. A növekvő bizonytalanság azonban velünk marad.
krisztin | 2011. július 30.
Csak néhány adalék a másik (egyházi) oldalról:
Budapesti vagyok, önkormányzati iskolából egyháziba "igazoltam" át, részben kényszerből. Előrebocsátom, hogy itt sincsenek angyalok, ugyanolyan hús-vér gyerekekkel találkozunk mi is. Vannak hátrányos helyzetűek, sőt, a sokgyerekes családokból kikerülők között sem a "szentek" a meghatározók. Nagyon vegyes a "gyerekanyag", de: pl. tudnak bocsánatot kérni(ez rám újdonságként hatott), ill. meg tudnak ülni a fenekükön az óra egész 45 perce alatt! Kollegiális szempontból is jobban érzem itt magam: jobban figyelünk egymásra, apró szívességek, figyelmességek színesítik mindennapjainkat, és nem az az elsődleges szempont, hogy megfizetik-e nekem, ha bent maradok korrepetálni még egy kicsit azt a lemaradó gyermeket.
Persze, hogy fontos a lelkiismereti szabadság, de azért nem kell félni, félteni a gyereket az elkötelezettség megtapasztalásától sem: rosszat itt sem tanul az a kölök, azok az erkölcsi morzsák pedig, amelyek hullanak rá, még jól jöhetnek később, amikor majd a nyugdíj nélkül maradt szülőjét fogja "angyalszárnyai" alá venni, mert hallott valamit valamikor a tiszteletről, szeretetről... :-))
csilla | 2011. július 20.
Így keményít be a kormány a következő két évben. És ez már itt olvasható, mintha csak ma történt volna.
csilla | 2011. július 17.
Engem inkább a jövő aggaszt. Akkor amikor az egyházak szociális intézményeket vettek át önkormányzati felkérésre, az alapnormatívájuk 1,8 szorzós volt az idei évig. Vajon ez hogyan alakul majd a jövőben, hiszen a szociális ágazat mellett már az oktatási feladatokat is felajánlották az egyházaknak, útban lesz az egészségügy is szerintem. A feladatok ellátásának megoszlása megtörténik, de eddig még mindig az állam volt a fő finanszírozó. Mi lesz akkor, ha a normatíva visszaesik, milyen plusz forrást kell majd találni a feladatok finanszírozásához. az szja 1%, meg még mi? Előfordulhat az, hogy kistelepülésen is majd évek múlva bezárják az oktatási intézményeket, mert nem lesz forrás a fenntartásra? Akkor hová tesszük a pedagógusokat? Hová mennek a gyermekek? Egy nagyobb város felekezeti iskolájába?
de lehet, hogy rémeket látok.
meseszép | 2011. július 17.
most kezdődnek a bajok...
a felekezeti iskolák eddig így működtek (tisztelet a kivételnek, bár én nem találkoztam ilyennel):szigorú rosta alapján került be bárki az intézménybe. aki ide íratta a gyerekét ki nem mondott elvárásként fogalmazta meg a szegregációs igényét: rendezett családi háttér, biztos anyagiak, átlagnál jobb képességek, és a legfontosabb, semmi problémás gyerek. ők már az első rostán kiesnek. (ez utóbbiról konkrét példákat is tudok.)
most, hogy átveszik az iskolákat, teljesen új helyzettel szembesülnek: a magyar iskolarendszerrel. most majd megmutathatják, ők mire képesek a hit erejével. (lehet, hogy kissé cinikusnak tűnik utolsó mondatom, de sokféle pedagógussal találkoztam már. hívő alkalmatlannal, és "hitetlen" zseniálissal egyaránt. nem ez a választóvonal. hanem a képesség a jóra.
számomra elfogadhatatlan hogy a hit alkalmazási feltétel legyen. az emberség annál inkább.
csilla | 2011. július 15.
ezerkilencszáznyolcvanegyben olyan magyar tanárt kaptam elsős középiskolásként, akitől az egész iskola reszketett. szigorú, következetes, követelő, nagyszerű pedagógust. senki sem jellemezte másként! Ó. Nagy Gábor: Szinonímaszótár-a mellett töltöttük szabadidőnket a tanítás vége után a szilencium kezdetéig a városi könyvtárban. a könyvtárosok már tudták, hogy ha ó.nagyot kérjük ki a magyar tanára a diákoknak. ó.nagy mellett ebben az évben tanultuk a bibliát. érdekes , mindenkinek volt, senki sem vonta kétségbe, hogy nem kellene, egyikünk szülője sem. Semmiféle felekezeti kötelezettséget nem éreztem, egyet igen: tisztelem a vallást, s a hívőt. ha a felekezeti iskola csak ennyit ér el gyarlóknál, már sokat tett.
mindegy hogyan találjuk meg Jézust, vagy soha nem érint meg bennünket, az aki akkor egyszer valamely okból megemlíti legyen hiteles. majd felnőttkorban döntünk róla, vagy abban a pillanatban döntünk róla. de döntünk. azért mert aki mondta Valaki.
a konzervatív kormány az állami feladatokat átadja a közösségeknek és az egyháznak, ez benne van a szociológiai nagykönyvben. Bárminemű tiltakozásnak helye nincs. mert helyet sem enged. fordítsuk tehát a legjobbra.
a pedagógus mindig közszolga volt, ha az államot, ha az egyházat szolgálta.
vén és tapasztalt barátom mondta: egy dolgod van szolgáld a lelkiismeretedet.
szociális munkásként havonta egyszer részt veszek áhitaton, mert bennünket is átadtak a református egyháznak. csak a szociális ágazat dilemmájáról még ennyi szó sem esik, mint a pedagógusokéról.
achs | 2011. július 15.
Kedves ....!

Egyetértünk.

Most írtam be az új osztályomat. Mindenkitől megkérdeztem, kíván-e vallásoktatásban részesülni. Egymástól függetlenül, különböző településekről érkezve legalább öten válaszolták, hogy "dehogyis, elég volt nyolc évig". A válasz persze hasonló lenne akkor is, ha a matektanulást lehetne fakultatívan választani, de ott is elszomorodnánk, ha főleg a matektagozatokról érkezőknél lenne meg az érzelmi töltet az elutasításkor. (És persze a matektagozatossá válásról mint menekülési lehetőségről nemigen olvashatunk hasonló összeállítást.)

A könyvjutalom kapcsán. Hasonló indoklásokat én is hallottam már nagyösszegű pénzjutalmak osztásakor, sőt, szó szerint a következőt is: "...(a gyerek sok más érdeme mellett) hitbeli elkötelezettségéért". Még egyszer: hitbeli elkötelezettségéért pénzjutalom.(Akkor már mennyivel jobb iskolánk Kufstein termében penészt szagolni a gyerekekkel bármiféle jutalom reménye nélkül.)

Eszembe jutott édesapámmal egy történet. Kicsit hosszú lesz, bocs. Még a nyolcvanas évek végefelé Debrecenben ücsörögtünk egy ifjúsági találozón. Egy egyetemista fiú hozzászólt: délben a klinikára kísért egy megrándult bokájú lánykát, az orvosra várva megkérdezte tőle, mennyire ismeri Jézus Krisztust. A kislány azt válaszolta: kicsit. Mire az egyetemista fiú azt a következtetést vonta le: micsoda nagy baj, ha csak kicsit ismerjük Jézust, mert bármikor rosszul is léphetünk, bármikor itt a baj. Hazafelé lelkész édesapám egész úton méltatlankodott. Hogy miért az orvosi váróban kell vizsgáztatni. Miért kell egyáltalán vizsgáztatni. Miért kell fölülről közelíteni a másikhoz. Miért nem lehetett csak annyit mondani: ne félj. Vagy ha már mindenképp egyházias szöveget akart mondani, miért nem azt mondta: Jézus veled van. És ha egy kislány azt mondja, egy kicsit ismeri Jézust, annak nem örülni kellene inkább, mint hogy számonkérni a teljes ismeretet.
Remélem, hogy az egyházi iskolák nagy százalékában az édesapámtól látott szemlélet dominál. Viszont a kényszerből, menekülésből átalakult iskoláknál kétséges számomra, hogy a megfelelő mértékkel, attitűddel lehetne ezen kérdésekről beszélni, mi több, eszerint élni.
Szegény belekényszerített kollégák.
Juli | 2011. július 15.
„Az egyházi iskolákkal önmagában nem lenne baj, ha elérhető marad mindenki számára azonos minőségi világnézetileg semleges oktatás. Amennyiben nagy lenne a populáris igény a vallási iskolára, úgy a jelen folyamat „csak” azokat a diákokat érintené hátrányosan, akik akaratuk ellenére kényszerülnének egyházi iskolába, vagy jelentős megterheléssel járhatnának csak állami iskolába. Ha viszont a pénzügyi helyzet miatt olyan helyen is egyházi iskola létesül, ahol erre a többség elvileg nem is tart igényt, ott az állam nem csak a kisebbségek iránti kötelezettségeit sérti, hanem az egész közösséget cserben hagyja.” (a Mindig a pénz - az egyházi iskolák térnyerése című írás záró gondolatai)
.... | 2011. július 15.
A legvisszásabb az, hogy racionális döntéssé degradálják azt, ami lényegét tekintve irracionális.
Racionálisan döntenek az önkormányzatok, a keceli tanárok, akik inkább megtartják az állásukat,a szülők, akik inkább nem utaztatják a gyerekeiket...
Sorolni a hitoktatás (feltételezett) pozitív kihatását a személyiségfejlődésre és mindig valahogy úgy, mintha ez is csak egy közbülső cél volna, a végső az össztársadalmi,a nemzetgazdasági??? Könyvjutalmat osztogatni, ha a gyerekek rendszeresen, késés nélkül megjelennek az istentiszteleteken? Mintha csak a transzzsírok kiiktatásáról volna szó, minekutána alacsonyabb lesz a koleszterinszintünk, s ami a fő, a TB is jól jár.
Vallástörténet, vallásfilozófia rendben volna, a hittan már nem puszta ismeret. Miközben amazok valójában előkészíthetnék, a hittan eleve adottnak vesz egyfajta minőségi ugrást. És a legnagyobb probléma szerintem, hogy ez a tendencia intoleránssá teszi a nem-hívőket, azokat is, akik korábban pusztán csak a szavakban bizonyságtevőktől fordultak el.
Olyannyira, kedves Achs, hogy édesapád szép prédikációja egy mérlegbe kerülhet például egy ilyen sajtóhírrel:
http://index.hu/belfold/2011/07/12/tobb_penz_kapnak_az_egyhazak_de_elszamolni_nem_kell_vele/
Miszerint akkor most biznisz-egyházak ellen vagy egyházi bizniszért?




csilla | 2011. július 14.
Idea, elhivatottság, feladat, képzettség, politikai ideológia, fenntartás, finanszírozás, álláshelyek száma, pénz, fizetés, megélhetés.
mert élni kell! , hát élni, kell! (Talpalatnyi föld)
elvek, hit, és személyiség, majd utána: élet: munka, küszködés, harc és küzdelem, minden nap, míg meg nem halunk. és át is örökítjük? rétegként, vagy értékként?
achs | 2011. július 14.

Hadd idézzek édesapám egyik igehirdetéséből. Vajon amit most látunk, megfelel-e annak a bizonyságtételnek, amelyről a szövegben hallunk?

"Az általános felfogás így hangzik: bizonyságot tenni annyi, mint elkezdünk a magunk módján valakinek Krisztusról beszélni. Vagyis elsõsorban mi beszélünk. A bizonyságtétel ott kezdõdik, hogy tudunk hallgatni. Meg tudjuk hallgatni, amit mondanak. Ma az a helyzet, hogy nincs, aki az embert meghallgatná. Még mi keresztyének sem. Mert mi is mondjuk mindig a magunkét. Mondjuk, akár érdekli ez az embereket, akár nem. Az Úristentõl elvárjuk, hogy meghallgasson minket. De mi nemigen vagyunk arra hajlandók, hogy meghallgassunk másokat. Az ige ezt üzeni: ha valóban bizonyságot akartok tenni, legyetek készek meghallgatni az embereket. Meghallgatni, amit õk mondanak

És itt megint leleplezõdik a mi nyomorúságunk. Amikor bizonyságot teszünk, amikor olyan döntésre jutunk, hogy bizonyságot tegyünk, akkor már jó elõre tudjuk, hogy mit is fogunk mondani. Kialakítottunk egy sémát, kialakítottunk egy mintát, ami minden körülmények között érvényes és elõvehetõ. És ezt a sémát nyújtjuk, adjuk, ezt akarjuk elfogadtatni.

Így tudnám summázni, hogy akkor tudunk igazán bizonyságot tenni Krisztusról, ha mi magunk is Krisztusban vagyunk. … Ezt hirdeti ez az ige, hogy Krisztusról csak úgy tudunk bizonyságot tenni, ha mi magunk is Krisztusban vagyunk. Mert ha mi úgy beszélünk Krisztusról, hogy nem vagyunk Krisztusban, megszégyenülünk. Kudarcot vallunk.
Legyünk ezért mindannyian Krisztusban! Öltözzük fel a Krisztust! És legyen az õ szeretete, legyen az Õ indulata mibennünk! És tapasztalni fogjuk, hogy nemcsak szavaink, hanem az életünk is bizonyságot tesz Krisztusról. Tapasztalni fogjuk, hogy nemcsak mi magunk szeretjük a mi Urunkat, hanem meg is szerettetjük Õt az emberekkel."
Juli | 2011. július 8.
Hoffmann Rózsa az MSZP interpellációra adott válaszában elmondta, hogy mindössze az iskolák 8 százaléka kerül egyházi fenntartásba, nem is érti a felháborodást.
A "lapzártát" követően hangzott el a HírTV-ben egy interjú az immár katolikus keceli iskola igazgatójával. Ebből kiderül, hogy ezt az intézményt nem a helyi önkormányzat, hanem a kistérség adta át az egyháznak nyilván finanszírozási gondok miatt. Az igazgató teljes vallásszabadságot hirdet, lesz hitoktatás minden felekezetnek, és erkölcstan a hitoktatást nem igénylőknek. Elmondta, hogy a helyszínen nincs elégedetlenség, a munkaszerződést mindenki aláírta, és nem visznek el gyereket sem, pedig a korábbi fenntartó autóbuszt is biztosított volna az esetleges távozók utaztatásához. Az interjú itt érhető el: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=386107

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.06.02.
Belépés csak maszkban: fura időszak kezdődik kedden az iskolákban
Keddtől kinyitnak az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat kell tartani. Tanárokkal és szülőkkel beszélve úgy tűnik, nagy tömeg nem lesz a tantermekben. A...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.05.31.
L. Ritók Nóra: Rengetegen estek pánikba...
Az okostelefon ma egyfajta státuszszimbólum, a jólétet jelző dolog. Mindenki megveszi, szeretné birtokolni, még akkor is, ha csak a legegyszerűbb funkcióit tudja használni. Így a telefonál...
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
--
2020.05.31.
Nemzetstratégiai unalom: a magyar érettségi hülyének nézte a diákokat
Természetesen nagy öröm, ha mindenki, vagy legalábbis minél többen le tudják tenni az érettségit. És minden országnak, Magyarországnak is szüksége van értelmiségiekre, de amilyen irányba...
(Forrás: válasz online)
--
2020.05.31.
Azért közoktatás, mert mindenkit megillet
Magyarország március közepén nem a digitális közoktatásra állt át. Egy tanári webkamera meg az osztály valamekkora részét mutató kis képek a pedagógus laptopján ugyanúgy frontális oktat...
(Forrás: mérce)
--
2020.05.31.
Gyarmathy Éva: ez a szörnyszülött se nem távoktatás, se nem digitális
A pedagógusok igen nagy része rugalmasan tudott alkalmazkodni a hirtelen változáshoz, miközben az oktatásirányítás régi, „a tananyagot leadni/számonkérni” elvárásával nem segített....
(Forrás: infostart)
--
2020.05.31.
Már munkába is állnak az iskolaőrök Nem csak prevenciós foglalkozásokat, védelmet is várnak a hatóságtól az intézmények
Több, mint kétezer rendőr működik közre az iskolák életében a mostani tanévben, akik főleg baleset- és bűnmegelőzési tanácsokkal látják el a diákokat, a jövőben ugyanakkor a taná...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Ki kell vezetni az iskolákból az erőszakos cselekményeket
Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.05.31.
Nem tudnak eljutni az egyetemre az orvostanhallgatók, mégsem engedik nekik az online vizsgázást
Az internetes petícióban a külföldi diákok arra kérték az egyetem vezetőségét: amíg nem tudnak visszajönni Budapestre, tegyék lehetővé, hogy a vizsgaidőszak végéig továbbra is interneten...
(Forrás: eduline)
--
2020.05.31.
Horn Gábor: Minden iskolás megtanult valamit a függetlenségről
A hagyományos napokon pedig, ahol eddig nem tették meg, a csoportmunkát kell alapvetéssé tenni. Egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól tanulnak a legtöbbet, hiba lenne ezt gőgösen nem belá...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Olga! Ez olyan bonyolult munkajogi kérdés, hogy nem tudunk rá biztonságos választ adni. Javasoljuk, hogy keresse fel az
Oktatási Hivatal jogsegélyszolgálatát , ahonnan biztosan szakszerű választ kap.

Amennyiben tagja a PDSZ-nek, onnan is kaphat segítséget: http://www.pdsz.hu/cikk/36305

--
  Koszta Olga

Kedves OFOE!
A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban adódott problémám:
a Nyugdíjfolyósítótól már évekkel ezelőtt lekértem a pontos adatokat, amit azóta kötelezően kiegészítettek. Ennek alapján idén 2020.október 28-án meg lesz a kellő negyven évem, amivel jogosult leszek a kedvezményes nyugdíjra.Jár számomra 5 hónap felmentési idő és úgy beszéltük meg a munkaadómmal, hogy közös megegyezéssel kérem munkaviszonyom megszüntetését október 31-től.
Ennek alapján a felmentési idő június 1-től lép életbe.
Viszont mivel a szakoktatásban dolgozom,július 1-től1-től megszüntetik a közalkalmazotti jogviszony és átsorolnak a Munkatörvénykönyv hatálya alá.
Még nem írtam alá az új munkaszerződést.
Kérdéseim:
- Írjam-e alá az új szerződést?
- vonjam-e vissza a munkaviszonyom megszüntetésére vonatkozó kérelmemet?
- egyáltalán mit tegyek, mi lenne számomra a legkedvezőbb megoldás?
Nyugdíjba is szeretnék menni, viszont ha most felmondanak nekem, akkor nem lesz meg a 40 évem.
Tisztelettel: Koszta Olga

--
  OFOE

Kedves Erdélyi Virág! Úgy véljük, hogy ez a helyi vezetés (tankerület?) döntési joga. Az érintett kollégának pedagógiai végzettsége van, 6. osztályig az osztályfőnöki megbízatás jogossága sem lehet kétséges. A magasabb évfolyamokon nyilván nem lehet szakórája, nem biztos, hogy szerencsés, ha csak osztályfőnökként működik az adott osztályban. Hogy munkaközösségvezetőként be tudja tölteni a feladatát azon is múlik, hogy mi a munkaközösségvezető pontos feladatköre. Ha jó szervező, van megfelelő pedagógiai tudása, nem kizárt, hogy alkalmas a feladatra. Önmagában a szakvizsga és a középfokú vezetői végzettség nem garantálja a nagyobb hozzáértést főként az osztályfőnökséget illetően.

--
  Erdélyi Virág

Kedves Kollégák!
Lehet- e felső tagozaton osztályfőnöki munkaközösség- vezető az, akinek csak tanítói végzettsége van, amellyel max. 6 évfolyamon taníthat a műveltségterületének megfelelő szakon?
Mellesleg 3 éve van a munkaközösségben, ahol tőle 2 évtizeddel idősebb öt 50+os több diplomás, ped.szakvizsgás, ped.2 minősítésű, közoktatási vezetői végzettséggel rendelkező pedagógus van.

--
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek