OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. augusztus 9.
» Hozzászólások (7)

Napló - 2011. július

30 perces órák alsó tagozaton

Azért tervezik, mert nem tudnak 45 percet figyelni. Úgy, ahogy az iskolában kell. Olyan felnőttesen. Rendesen.

Próbálom megérteni, de nem megy.

Az alternatív iskolák régóta dolgoznak a szabad órakerettel, amikor a tevékenység és a gyerekek állapota dönti el, meddig tartson egy óra. Ha nagyon belemerülnek, lehet 60 perc is. Ám ha negyed óra múlva érzékelhetően fáradtabbak, mint kellene, abbahagyják a tanulást, és pihennek, játszanak, vagy kimennek a szabadba. Náluk valahogy működik. A hagyományos oktatási rendszerbe talán sose fog beépülni. Most pláne nem.

„Régi problémája a közoktatásnak, hogy a hatéves gyerekek 45 perces órákat nem képesek végigülni”- olvasom a közleményben.

Hát ez az, amit nem értek. Hogy kinek a problémája ez? Mert annak a pedagógusnak, akiknek eddig is a gyerek volt a fontos, és nem a tankönyv, meg a feladat, annak eddig is ment a dolog. Mert nem ragaszkodik kényszeresen a frontális módszerekkel fenntartott figyelemkoncentrációhoz. Hanem változatos módszerekkel tanít. Differenciál, csoportmunkában dolgoztat. Amit a gyerekek nem is fognak fel tanulásként...csak játékként. Amiben jó részt venni, akár 45 percen át is.

Az ilyen pedagógus termében mindig van kisebb-nagyobb szőnyeg, párnákkal, hogy a kicsik lepihenhessenek. Esetleg mesesarok…és mesélnek is sokat. Az efféle tanító felkészülése nem a füzetjavításból áll csupán, hanem hagyva a könyvet, munkafüzetet, feladatokat talál ki, ehhez eszközöket készít. Olyat, ami akkor, annak és ott a legjobban fejlesztő lesz. Neki nincs két egyforma feladatokkal tűzdelt tanév, hisz mások a gyerekek is.

Az ilyen pedagógus időt szán a beszélgetésre, a konfliktusok tisztázására. Ha kell, matematika órán is. Mert fontosnak látja, hogy mindenki jól érezze magát az osztályközösségben. És nem hagyja el a készségtárgyakat, csak azért, hogy a végére érjen a könyvnek….ki mer hagyni tananyagot. Képes bábozással feldolgozni egy olvasmányt. És társasjátékkal tanítani a matematikát. Tudja, hogy a mozgás mennyire fontos. Mozgatja hát őket, amennyit csak lehet. Nemcsak testnevelés órán. Nála a rajzóra sem annyi, hogy „rajzoljatok nyári élményt...” és addig összesíti a hiányzást a naplóban...

Ő tud valamit kezdeni azzal is, aki más. Hosszasan küzd, hogy megtalálja a hozzá vezető utat. Hogy megértse, miért más. És megérti. Sőt, el tudja fogadtatni a többiekkel is.

Ő nem nézi az óráját, hogy mikor mehet végre ki szünetre, vagy haza. Nem telefonál óra közben. Ha kint vannak, ő nem az árnyékban ül a padon a kolléganőivel. Az ilyen tanító nem küldi ki a gyereket, ha rendetlen. Leköti, fejleszti, megérti.

Miért nem kérdezi meg az ötlet kiagyalója, mondjuk Winkler Mártát erről? Vagy másokat, máshol. Akik legendásan jól teszik a dolgukat. Akiknek az osztályába bekerülni is nehéz, és a szülők képesek utazni is a kicsivel, csak, hogy hozzá kerüljön. Ahhoz a pedagógushoz.

Mert akkor kiderülne, hogy nem ettől lesz jó az oktatás. Hanem a módszerektől. Amelyeket egy szóval lehet jellemezni: gyermekközpontúak. Ők bizonyára csak mosolyognának, ha megkérdeznék őket: nem ettől függ. Hogy hány perc. Csak szeretni kell a gyerekeket.

Valahogy úgy érzem, ez is visszafele visz. A fegyelem, a rend kizárólagossága felé, ahol nincs játék, kacagás, csak figyelem, egyfajta tanulás, a régi poroszos modell szerint. Azok felé a pedagógusok felé nyit ez az ötlet is, akik eszköztelenek. És ez bizony rendszert alkot a folyosóra kiküldhető gyerek ötletével, aki esetleg 30 percet sem képes figyelni. Mert másképp működik.

Ezért nem értem. Nem lehetne azt a szót előtérbe helyezni, hogy gyermekközpontúság? Végiggondolni, mitől lesz boldog egy gyerek, és meddig tudja az iskola boldogságban tartani?

És valahogy ehhez illeszteni a többit? Ami egy korszerű, modern, humánus iskola felé mutat. Amiben talán még az integráció is működne. Nemcsak 30 percig.

L. Ritók Nóra

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

L. Ritók Nóra | 2011. augusztus 13.
Miért, szerinted a dolgozni szó összeegyeztethetetlen a munkával, a hivatással? Baj, hogy ez is pejoratív mellékhangot kap. De van rosszabb is. Nemrég egy ismerősömmel találkoztam reggel az utcán. Hova, hova? -kérdeztem. Gályázni. Mondta. És te? Én dolgozni - válaszoltam neki. Alakul a nyelv, más tartalmak töltődnek vele. Tükrözi az országot is. Vagy inkább a változásokat.
mintamókus | 2011. augusztus 12.
Az írás nagyon jó. Egyvalami mégis zavar: a "dolgozni" szót nem szeretem látni és hallani ha oktatásról, tanításról van szó...
csilla | 2011. augusztus 10.
A vicces inkább az, hogy számos tanulmány és kutatás, pedagógia programok születtek arra vonatkozóan az országban, hogy hogyan közelítsük az óvodát az iskolához. A fő feladat nem ez volt soha, hanem az egyéni képességekhez kellett volna megtalálni a módszert és az eszköztárat. És ehhez nem törvény, hanem módszertani szabadság és kultura kellett volna. (amit a törvény ma is deklarál) kimaradt nagyon sok év, és még mindig itt tartunk.
kudarcnak ítéltünk x generációt és most meg jön az y generáció is. ehhez hogyan fogunk felnőni? mert a feladat adott, mint a gyermeknek, és meg kellene oldani.
a mélyszegény, a kulturgazdag, a képességbeli hátrányos, a tanulásban akadályozott, a zseni és a gazdag gyermek egyszerre gazdag, a világ y generációt hirdetett, mi meg a száz évvel ezelőtti probléma előtt is kitárt karokkal állunk.
azt hiszem meg kellene ismerni a gyermeket! úgy egyenként!
gyönyörű folyamat ábrákkal találkozok neves elméleti pedagógusok nyomán: az élet a terepen van, a visszacsatoláshoz a reakció idő ezred másodperc: a felkészültségünk a feladatra.
Nádori G. | 2011. augusztus 10.
Az a vicces, hogy több mint száz évvel ezelőtt Maria Montessori leírta azt a jelenséget, amit ő a "figyelem koncentrációjának" nevezett. Legnagyobb meglepődésére tapasztalta ugyanis, hogy 4-6 éves gyeekek, ha olyan eszközt, olyan feladatot kapnak, ami igazán leköti őket, akkor órákon át képesek elmélyülten dolgozni, úgy, hogy szinte megszűnik körülöttük a világ. A történet szerint egy kislány a hengersor feladatokba feledkezett bele úgy, hogy amikor felemelték a székét és az asztalát, fel sem tűnt neki, hanem dolgozott tovább.
Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy meddig tudnak koncentrálni a gyerekek, ez ugyanis nem az életkortól függ, hanem a tevékenységtől.
L.Ritók Nóra | 2011. augusztus 10.
Igen...mi tudjuk ezt...ők meg nem olvassák. Vagy ha igen, semmiképp sem gyakorolnak önkritikát. Csak azt nem értem, nem bírom felfogni, hogy miért őket erősíti az irányítás, és miért mi érezzük egyre rohadtabbul magunkat.
zöldbéka | 2011. augusztus 10. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
Vagy így tanítunk, nevelünk, vagy sehogy. Így tettem 25 éve is, pedig még sehol sem voltak a "reformiskolák" és így tette édesanyám is 50 évvel ezelőtt falusi, osztatlan iskolában, osztályban. Nincs új a nap alatt, csak jó nevelő meg rossz.
Én pontosan tudom, hogy neked igazad van, de akkor a "mások" gondolkozzanak el végre egy kicsit - ez az írás is nekik szól... és menjenek...
csilla | 2011. augusztus 9.
Ma szabadidős tevékenység szociális földprogram, eleve halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek: 23; 21 éves fogyatékos, mozgásfogyatékos, pártfogói felügyelettel rendelkező, 8 évestől, fiú és lány 17 fő: fél kilenctől délig.
nincs 15 perc szünet! nincs tanítás, kötelezettség, vakáció van és vidámság, annak kell lennie, mert legközelebb nem jön és ez nem kötelező!
De van szabályokban való megegyezés konfliktuskezelés, örömszerzés, még reggel, differenciálás, vetélkedő: ülve "darc"-verseny, mert a kerekes székből a 9 éves fiú nem tud felállni, még sem szólja meg senki.
A módszer és az eszköz az enyém, az én tudásom és a gyerekanyag megismerése nem egy tanév, hanem egy alkalom. Tervezz a következő alkalomra!
Ez nem törvény Nóri! Akarom, vagy nem akarom, hogy jó legyen a gyereknek! akkor jön vissza!
A gyermek önként hozza meg a döntést, végig tölti nálam a napját, vagy feláll és elmegy, és a legközelebb sem jön.
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek