OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. augusztus 30.
» Hozzászólások (8)

„Állj meg, vándor, és nézz körbe!”

Az utóbbi másfél évben egy fővárosi kollégiumban dolgoztam pszichológusként. Évközben fel se merült bennem, hogy elküldhetnek. Az intézményünkben közel 500 diák lakik, nagy százalékban látás-, hallás- és mozgáskorlátozott fiatalok, illetve hátrányos, sőt halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Fejlesztő pedagógusunk már egy éve nincs, és a tanévzáró értekezleten arról értesültünk, hogy július 1-től a pszichológusi állás is megszűnik.

Az, hogy a tanév elején megint szorosabbra kellett húzni a nadrágszíjat, nem volt meglepő, hiszen már megszokhattuk, hogy intézményeinkben minden év megszorításokkal indul. A 400 milliós éves költségvetés 100 millióval csökkent. Félév táján azután mindenféle hírek szállingóztak a fővárosi önkormányzattól a tervezett leépítésekről, a szükséges szervezeti átalakításokról: részleges esetleg totális központosításról, az intézmény teljes megszüntetéséről. Az utolsó tanítási héten elkezdtek érkezni a hol tömörebb, indoklás nélküli, hol a bővebb lére eresztett, hivatalos levelek, és kezdtük sejteni, hogy milyen sorsra jutunk.

És egyszer csak jött egy levél a fővárosi önkormányzattól, amely már sejteni engedte az én státuszom megszűnését. Ebben az állt, hogy a felsorolt 8-10 intézmény számára egyetlen gyermekvédelmi felelőst és egyetlen pszichológust szándékoznak csak alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ezekre a kollégákra 2500 gyerek ellátása hárul.

Egy darabig nem volt világos, hogy egyáltalán felmondtak-e nekem vagy sem, hiszen személyesen nem kaptam erről semmilyen hivatalos levelet. A jelenlegi munkáltatóm érzékelhetően bizonytalan volt, nem tudta, hogy mi a teendője. Nem tudom, hogy mekkora felelősség terheli ebben a dologban, de itt most nem ezzel szeretnék foglalkozni. Jelenleg az izgat, hogy milyen sors vár rám, és mi történik azokkal a gyermekekkel és fiatalokkal, akik az elkövetkező években ellátás nélkül maradnak. Az ugyanis kiderült, a megszüntetendő álláshelyeket legalább öt évig csak akkor lehet visszaállítani, ha a jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik.

A korábbi helyzet sem volt persze rózsás, hiszen egy személynek 500 gyermeket képtelenség kielégítően ellátni. Pedig ha valaki kamaszként a deviancia felé indul, csak akkor van esélye irányt változtatni, ha kellő figyelmet és megértést kap. Amennyiben erre nem kerül sor, lehetőségei fokozatosan beszűkülnek. A gyermeklélektanban a fejlődést egy vasúti hálózathoz hasonlítjuk. A kezdetkor különböző helyekről indulunk, de a fejlődés során lehetőség van útvonalat változtatni, ehhez kellenek a sínen a váltók, azaz meghatározó élettapasztalatok, személyek, egy-egy tanár, aki példát mutat, vagy súlyosabb esetben a pszichológus, aki segít kibogozni az összekuszálódott szálakat és tovább lendít a nehéz időszakon. Ha ez elmarad, az egyén könnyen a perifériára sodródik, és csökken az esélye arra, hogy visszatérjen a fővágányra. A perifériára szoruló embereket pedig a társadalom kiveti magából, ők azok, akik intézetekbe, börtönökbe kerülnek, gyakran hajléktalanként tengetik az életüket... Pedig szakszerű segítséggel sok esetben megelőzhető lenne ez az állapot.

Visszatérve a saját helyzetemre, végül azért egyértelművé vált: leépítettek. Nem szakmai okokból, nem alkalmatlanság miatt. Egyszerűen nincs pénz pszichológusra. Nincs pénz a gyermekek, ráadásul a látás-, hallás- és mozgáskorlátozott fiatalok, hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátására, a kiégés szélén álló vagy már kiégett pedagógusok támogatására. Próbálok segítséget kérni, de legalább megértést, együttérzést kapni idősebb: 40-50 éves kollégáimtól, de ők is csak lemondóan legyintenek, hogy „itt már bármi megtörténhet”, „itt a gyerekek nem számítanak”. Ezt talán még nehezebb elviselni, mint az elbocsátásomat. Próbálok talpon maradni, megőrizni valamit ifjúkori céljaimból, reményeimből, a jövőbe vetett hitemből.

A GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérése szerint Magyarországnak azzal a problémával kell szembesülnie, hogy a fiatal szakemberek egy része elvándorol, külföldön keres állást, ahol munkájukat jobban megbecsülik és megfizetik. A kutatásból kiderül, hogy hazánkban a fiatal munkavállalóknak mindössze 11 százaléka érzi úgy, hogy van számára vonzó karrierlehetőség. Most már én is a 89 százaléknyi többséget gyarapítom.

Elköteleződésből választottam a pszichológus pályát, az állam finanszírozta az oktatásomat, a diplomám megszerzése óta is rendszeresen képzem magam. Eddigi munkahelyeimen elégedettek voltak a tevékenységemmel, szeretem azt, amit csinálok, és érzem azt is, hogy szükség van rá. A jövőm mégis kétségbeejtően bizonytalan.

Mehetnék persze én is külföldre dolgozni, de itt érzem magam otthon, szeretem ezt az országot, az embereket, a kultúrát, ide tartozom. Szörnyű érzés, hogy én és több száz kollégém egyik percről a másikra feleslegesnek ítéltetett, hogy a saját hazánk nem nyújt védelmet, nem biztosít lehetőséget az életre, a munkára. Áldozatává váltam én is annak a kétségbeesett kapkodásnak, ami a jelenlegi politikát jellemzi, amikor a vezetők, akiknek a napi problémákról, a szakmai kérdésekről fogalmuk sincs, olyan döntéseket hoznak, amelyek sokak sorsát hosszú időre megpecsételik.

Egy idős pszichoterapeuta a daganatos megbetegedések megelőzésről szólva mondta nekünk egy képzés során a következőt: „Állj meg, vándor, és nézz körbe!” Most én is ezt teszem: megállok, megpihenek és elgondolkozom azon, hogy vajon minek van értelme az életemben.

Bernáth Linda
Budapest, 2011.07.01.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

testlife | 2011. szeptember 4. | testlife4321[kukac]gmail[pont]com
Kedves Nóra, köszönöm és szívesen. Az idézet helyett persze mondhattam volna, hogy a politika ügyekkel foglalkozik, nem emberekkel. Az ország ügye, a nemzet ügye, a zoktatás ügye, kétségbeesetten szorongatott mítoszaink ügye, amelyekben sehol sem vagyunk. Miközben valójában pont ezek a mítoszok nincsenek. Ellenben őzikeszemű emberek vannak, sokan vannak, csak ők vannak - mindenki az. Hiába próbálok évek óta, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez az egyetlen luk, amin kilátni - az összes többi vakablak.
linda | 2011. szeptember 3.

a jó érzésbe, hogy egyetértetek velem, belevegyül a rossz érzés is, hogy nektek is ez a valóság.

lesz ez még így se!

L. Ritók Nóra | 2011. szeptember 2. | l[pont]ritoknora[kukac]gmail[pont]com
Azt hiszem, ez a SouthPark idézet ide most tökéletes. Elraktározom magamban. Félek, rám is igaz lesz....Köszi, Testlife.
testlife | 2011. szeptember 1.
"A vadat ki kell ritkítani! Ha nem ölnénk meg őket, meghalnának... Odanézz, Ned! Szarvasok! (Bumm-bumm!!!) Na, most már nem halnak éhen." (SouthPark)
Rezeda | 2011. augusztus 31.
Hányszor gondultuk már azt, hogy elértük a mélypontot, ennél lejjebb már nem csúszni. Azután egy új miniszter vagy államtitkár színre lépésével rá kell döbennünk, hogy rosszul gondoltuk.
Az elbocsátások nincsenek szakmai érvekkel alátámasztva, hatástanulmányok pedig nem készülnek.
Juli | 2011. augusztus 31.
Most hogy szélnek eresztették a segítő szakembereket, jöhet az egésznapos iskola! Hurrá!
erőspista | 2011. augusztus 30.
Mai hír:
"... a miniszterelnök szóvivője azt mondta: a kormány szótárában továbbra sem szerepel a megszorítás... Példaként említette a felsőoktatás és a közoktatás átszervezését, hogy ne legyen egyre több diplomás munkanélküli...."

Vagyis a nadrágszíj sem lett megszorítva, csak arányosítva a derékbőséggel :)
A cikk alapjául szolgáló leépítések a hír szerint tovább folytatódnak.
zoldbeka | 2011. augusztus 30. | leinerk[kukac]freemail[pont]hu
A nadrágszíjat nem egyszerűen megszorították, hanem már olyannyira meghúzták húzták, hogy többször körbetekerhető a derekunkon... Jó lenne, ha minden oktatásban dolgozó elgondolkodna azon, hogy a tervezett változtatások, "reformok" miatt hamarosan több tízezer oktatásban dolgozó szakember fog utcára kerülni. Ez nem riogatás, ezek puszta tények. Persze minek is ennyi szakember, ha a gyerek 15? -16? éves koráig lesz iskolaköteles, ha a továbbtanuló gyerekeket felcímkézik a komp. felmérések alapján és megszabják további életútját - hadd ne soroljam tovább a többi esztelen elképzelést!
Kár azért az összehordott tudásért, amellyel képesek lettünk volna visszaadni az oktatás minőségét, melyet nem elvesztettünk, hanem elvettek tőlünk azzal, hogy össze-vissza döntöttek a fejünk felett az elmúlt 20 évben, sosem kérdezve minket, kivontak szinte minden pénzt az oktatási rendszerekből, amit lehetett. Úgy, hogy tudták, gyerekszeretetünk, elhivatottságunk úgyis működtetni fogja az iskolát. Jó lenne, ha fenn megértenék, hogy nem megy tovább, már nincs mit elvenni az iskolától!
Pedagógus karrierről pedig sosem lehetett beszélni, hacsak el nem felejtjük a gyerekeket és be nem ülünk egy íróasztal mögé (csúnyát akartam írni egyik érzékszervünkről - moderáltam magam). Akkor rögtön roppant fontos és okos emberek lennénk (valószínűleg mi tudnánk helyesen írni is) és akkor talán meg is fizetnének és becsülnének minket. De akkor mi lesz a kölykökkel?
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2020.02.26.
Tanári összefogás nélkül nincs esély minőségi változásra – Pécsi kerekasztal új NAT történelem tantárgyi részéről
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) történelem tantárgyra vonatkozó részéről 2020. február 13-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését a PTE BTK Történettudományi Intézetének Új- és Modernkori...
(Forrás: ujkor.hu, Pécs)
--
2020.02.25.
Balla István: Kásler Miklós nem mond igazat
Az emberminiszter szerint minden rendben van a kiváló, új NAT-tal, azt szeptembertől ezért be is vezetik. Úgy látja, alig van tiltakozás a tanterv ellen. A miniszter hazudik. Tényszerűen. Folytat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Hátrányt hátrányra halmoznak – Újraéledő feszültségek a közoktatásban
Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.02.25.
Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik
Kásler azt is hozzátette, hogy a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrev...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Az ország legjobb gimijében is kiakadtak a NAT-on: egy év halasztást kérnek
A Lovassy tanárai úgy vélik, a pedagógiai szakma többsége a NAT újragondolását szorgalmazza, mert a magyar közoktatás nagyon is rászorul a stratégiai reformra. Azonban az új Nemzeti Alaptanterv...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2020.02.25.
Csökken a magyarok átlagos IQ-ja, és nem az iskolarendszer átalakítása miatt
Az egyes országok sikerét vizsgálva nehezen bizonyítható, hogy a ma elítélt poroszos oktatási rendszer kevésbé lenne hatékony, mint a szabadabb angolszász. Ami még ennél is érdekesebb:...
(Forrás: válaszonline.hu)
--
2020.02.25.
Annyira jól fogadták a tanárok a módosított alaptantervet, hogy megyei roadshowba kezd a minisztérium
Miután elfogadta az Országgyűlés a módosított nemzeti alaptantervet, az emberi erőforrások minisztériuma megkérdezné a pedagógusok véleményét is róla, írja a Magyar Nemzet. Az új NAT...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.02.25.
Kásler: Tíz százalékkal emelkedik a tanárok bére, PDSZ: Nyomorúságos pótlékkal szúrják ki a tiltakozók szemét
Júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére - jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn. A miniszter szerint ez technikailag ágazati szakmai pótlé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.02.25.
Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek
A miniszter úgy fogalmazott, a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem, valamint az ének-zene tárgyak korszerű módszerekkel és válogatott tartalmakkal biztosítják a magyars...
(Forrás: infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Doroginé Kiss Ildikó!
A Kjt. 24. § (1) bekezdése szerint "Ha a közalkalmazott munkaköre
ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más
munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős
többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos
külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti." A helyettesítési díj
mértékét jogszabály nem határozza meg, csak azt, hogy a végzett
munkával arányosnak kell lennie. Az a javaslatom, hogy a fenti
rendelkezésre hivatkozva kérje, hogy részére az Mt. 139. §-ában
meghatározott óradíj legalább 50 százalékának megfelelő helyettesítési
díjat állapítsanak meg. Ha ezt a munkáltató megtagadja, munkaügyi per
indítható. (A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  Szilágyi István

Tisztel Címzett!
Nagyon szépen köszönöm a szakszerű és megnyugtató válaszát.
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  OFOE

Kedves Szilágyi István! Pedagógus-munkakörben a köznevelési törvény 64. § (2a) bekezdése
alapján az évi 25 munkanap pótszabadság nem adható, hanem jár. A
pótszabadságból a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2)
bekezdése alapján
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés,
oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe
tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi
időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig
tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki,
lehet legfeljebb 15 munkanapot igénybe venni. Az tehát nem jogszerű,
ha nem a fenti indokok valamelyike miatt, hanem úgymond, időarányosan
vesz le a pótszabadságból napokat a munkáltató. Javaslom, hogy ezt az
intézkedést ne fogadja el, hanem ragaszkodjon a pótszabadság
kiadásához. A felmentési időnek abban a felében, amikor munkavégzésre
kötelezhető, ki kell adni az időarányos szabadságot. Ha a szabadság
kiadására nincs mód, azt a jogviszony megszűnése esetén - az Mt. 125.
§-a szerint - pénzben kell megváltani. (A válszt a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Harmat Krisztina! Jogszerűnek jogszerű, mivel a munkaidő kötött és kötetlen munkaidőből
áll, csak éppen nem nevezhető etikusnak. Úgy lehet kivédeni, hogy a munkavállaló is kivehet az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján hét munkanap szabadságot akkor, amikor akar, csak előtte 15 nappal be kell ezt jelenteni. (A válasz a PDSZ szakértőjétől érkezett.)

--
  Harmat Krisztina

Kedves OFOE!
Szeretném kérdezni, hogy jogszerű-e szorgalmi időben, tanítási (hétköznap) napon szabadságot elrendelni a pedagógus számára akkor, amikor annak nincs sem tanítási órája órarend szerint, sem más feladata a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejében?
Köszönettel:
Harmat Krisztina

--
  Szilágyi István

Azt szeretném megkérdezni, hogy pedagógus munkakörben a 25nap pótszabadság jár, vagy adható? Nyugdíjazás előtt a munkáltató az időarányosan járó 18 nappótszabadságomból 11 napot igénybe vett a tanév zavartalan befejezése érdekében, amihez ugyan joga van, de én úgy gondolom, hogy mivel a felmentési időben nem került kiadásra az időarányos szabadság, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltani. Sajnos nem igy történt. Kérdezem, hogy helyesen járt el a munkáltató? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel: Szilágyi István.

--
  Doroginé Kiss Ildikó

Tisztelt Egyesület!
Nyelvtanárként 2019 szeptember közepétől december 20-ig (téli szünet kezdete) az én tanulócsoportomat összevontam az említett idő alatt táppénzen levő kolléganőm csoportjával heti 3 órában. Ez összesen 3 osztályt érintett, ami heti heti 9 összevont órát jelentett. Mikor rákérdeztem, hogy ezért jár-e túlóra íj vagy valami plusz bér, azt a választ kaptam, hogy nem mert az összevont órákért semmi sem jár. Ráadásul ugyanígy több mint három hónapot már a tavalyi évben is helyettesítettem ugyan így. Kérdésem, valóban nem jár az összevont órák után túlóra? Mit mond erről a jogszabály?
Üdvözlettel: Doroginé Kiss Ildikó, tanár

--
  OFOE

Kedves Láng Róbert! Ime a szabály
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(A választ Nagy Erzsébettől, a PDSZ szakértőjétől kaptuk.)

--
  OFOE

Kedves Gyimesi Krisztina! A PDSZ szakértőjétől, Nagy Erzsébettől kaptuk a következő választ:
1. A Kjt. 23/B. § -a adott mint lehetőség:
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli
kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás
részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az
Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen
beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg,
ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A
munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a
szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő
megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni.
Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság
igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a
munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles
tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke
harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a
munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási
intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a
kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi
időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző
hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony
alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni
juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve
alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben
a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket
nevelő közalkalmazott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a
kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású
közalkalmazott tekintetében.
Ekkor a kötött munkaidő a részmunkaidő 80%-a lesz, pl. félállás esetén
heti 20 óra, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a
csökkentett munkaidő 55-65 százaléka. (félállásnál heti 11-13 óra). A
szabadság ugyanannyi marad, csak a távolléti díj, ami a szabadság
idejére jár, az időarányos illetmény alapján lesz megállapítva.
Sajnos a köznevelési törvény szerint nincs már külön napközis
munkakör, ezért azt is tanító szakképzettséggel kell ellátni alsó
tagozaton. Maradnak olyan egyéb foglalkozások, amelyek nem
végzettséghez kötöttek: szakkörök, tehetséggondozó, tanórán kívüli
foglalkozás, tanórán kívüli programok szervezése, lebonyolítása.

--
  OFOE

Tisztelt Szodrai Csilla! A szakképzési törvény 127 § 6 szerint annak, aki már alkalmazott, mindenképp ki kell fizetni, aki új, annak megállapodás esetén:
A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. (A választ Juhász Ágnes adta meg.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2020) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek