OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2011. szeptember 3.
» Hozzászólások (0)

Szegény kreatív gyermekeink

„Zsuzsa néni matekórán felírta a táblára, hogy ’Leg, leg, leg...’ És nekem erről eszembe jutott a tyúkszemem, mert leg, az angolul láb...”

„A fiam egy fantasztikusan kidolgozott tengeri csatajelenet rajzával lepett meg. Valamint egy elégtelen földrajzdolgozattal. Mikor az utóbbi miatt kérdőre vontam, kiderült, hogy a két eset között van összefüggés: a rajz a földrajzdolgozat helyett készült. Annyira magával ragadta a képzelet, elfelejtette, hogy éppen dolgozatot írnak...”

„Éva néni megharagudott rám, és bevitt a kémiaszertárba, hogy ’elbeszélgessen’. A feje fölött ott volt a periódusos rendszer. Próbáltam minél hosszabb szavakat kirakni belőle. Aztán, amikor meguntam, néztem, hogy milyen érdekes Éva néninek a szája körül.”

Tiszteletlenség? Figyelemzavar? Az első minősítés morális, a második diagnosztikus. Egyvalami azonban közös bennük: mindkettő a gyereket – az ő tulajdonságát, képességét – nevezi meg problémaként. Bár a tanári iránymutatásra fittyet hányó magatartást valóban értelmezhetjük tiszteletlenségként csakúgy, mint a figyelem zavaraként, mégis jobban tesszük, ha nem állunk meg ezen a ponton. Mindent értve, és a gyerek megjavítására vonatkozó feladatot tűzve magunk elé. Van ugyanis valami zavarba ejtő a fenti esetekben: mindhárom történetben megjelenik egyfajta (másfajta) teljesítmény, rámutatva, hogy a probléma egyszerű hiánytörténetnél némiképp bonyolultabb.

Mi van a háttérben?

A vissza- és visszatérő, szakembereket és laikusokat egyaránt megosztó kérdés, hogy vajon csak viselkedésbeli, szocializációs különbségekről van szó (amit hajlamosak vagyunk deficitnek látni és a neveletlen, figyelmetlen, felszínes fiatalokra vagy épp ellenkezőleg: a tehetetlen pedagógusokra panaszkodni), vagy feltárhatóak a gyermekek fejlődésében, az organikus érés folyamatában is megjelenő változások? Nos, egyre több a bizonyíték arra, hogy utóbbi kérdésre a válasz pozitív: a megváltozott környezet hatására gyermekeink idegrendszeri fejlődése eltér a miénktől, ezért bizonyos tekintetben több, más szempontból azonban kevesebb erőforrással rendelkeznek.

Anya, láttad?

A példáért nem kell messzire menni: negyvenes éveimben járó anyaként okoztam némi csalódást a kamasz gyerekeimnek, amikor kiderült, velem nem lehet videoklipet nézni. A kulturális különbség még csak-csak áthidalható lett volna, azonban egyszerűen nem láttam a snitteket! Így ez alól a közös szórakozás alól felmentést kaptam, amit egyáltalán nem bántam, mert a felpörgetett képek özöne meglehetősen fárasztott. Ám ennek a traumának a másik oldalát is megéltük a közös tévézés során: a saját gyerekkorom megkerülhetetlen fekete-fehér filmjei bizonyultak megoszthatatlannak a gyerekeimmel; ahogyan én a gyors, ők a lassú tempót nem bírták. Nem az a kérdés, jobb-e vagy rosszabb bármelyik képességprofil; azt azonban fontos észrevenni, hogy kétségtelenül más...

Bal, jobb

A megváltozott környezet másféle ingerekkel stimulálja a fejlődő idegrendszert, ami a szülői (és pedagógus) generációétól eltérő fejlődéshez vezet. Meghatározó változás, hogy a vizuális ingerdömping a jobb agyféltekét stimulálja, olyan készségek fejlődésének kedvezve, mint a globális látásmód, művészi képességek, kreativitás.

Bal agyfélteke
Analitikus
Szekvenciális
Egymás utáni
Verbális
Beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, viszonyok, részletek, sorozatok
Jobb agyfélteke
Globális
Szimultán
Egyidejű
Téri-vizuális
Vizualitás, téri képességek, képzelet, zene értése-élvezete, érzelmek, mozdulatok, humor, egészek
Az ábra Gyarmathy Éva: A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség. in: Fordulópont, 51. szám című cikke alapján készült. Ez a remek írás komoly inspirációt jelentett jelen cikk megírásához.

Látható, hogy a bal agyfélteke szinte egyedül felelős a hagyományos iskolai elvárások szerinti teljesítményért, a jobb agyfélteke pedig mindazért, amire kreatív gyermekeink működésében rácsodálkozunk. Sajnos azonban nem véletlen, hogy – ahogy a bemutatott példákban láthattuk – a kreativitás és a figyelem zavarai, elterelhetősége gyakran együtt járnak.

A jobb agyfélteke által irányított egészleges észlelésben a folyamatok felgyorsulnak. Ez a működés nem ad időt a részletekben való elmélyedésre: a hiányzó részleteket a képzelet automatikusan kipótolja. Így lesz az Avasból, mielőtt még tudnánk, hogy mekkora és hol található, Havasok, és már szárnyalhat is a képzelet… Hogyha pedig elégséges információ áll rendelkezésre, és megszületik a helyes válasz, a helyzet akkor is zavarba ejtő. Az eredmény ugyanis intuitív úton jött létre, így hiába várunk az indoklásra – akár matekpéldáról, akár egy szerkezet megjavításáról van szó. A helyes megoldás által okozott sikerélményből könnyen rövid úton frusztráció lehet, hiszen a figyelem, miközben mi elemzésre, értelmezésre buzdítanánk a gyereket, új ingereket keresve, réges-rég valahol egészen másutt jár...

Alulteljesítő tehetséges gyerekek

Látható, hogy ez a fajta működés nem sok jóval kecsegtet a világ elemző, logikai megismerését (vagyis a bal agyféltekés működéseket) preferáló iskolai mindennapokban. Nem csoda, ha a szóban forgó gyerekek hamar rájönnek: számukra az iskola világában nem terem babér. Az intuíció és kreativitás különös adományát és maradék önbecsülésüket védendő, sokan visszafogják a teljesítményre vonatkozó késztetésüket, és így jön létre a fából vaskarika: az alulteljesítő tehetség.

Fából vaskarika, amennyiben elfogadjuk Renzulli definícióját , aki a tehetséget három komponens – átlagon felüli képesség, kreativitás és feladat iránti elkötelezettség – alapján határozza meg. Az alulteljesítő tehetséges gyereknél generalizálódik az iskolai sikertelenség által kiváltott kudarckerülő magatartás, és többé nem hajlandó (nem képes) nemcsak arra, hogy a földrajzdolgozatra koncentráljon, de nem képes a különös adottságát kibontakoztató erőfeszítésre sem. Hallatlan szellemi potenciált, alkotóerőt veszítünk el így!

Okosan terhelni

A szóban forgó gyerekeknek különös segítségre van szükségük, hogy kiváló „jobb agyféltekés” működésük mellé a bal agyfélteke által irányított képességek is felzárkózzanak. Hogyan szoríthatjuk kitartó munkára, erőfeszítésre őket a kreatív energiák megfojtása nélkül?

Tudatosabb tanulásszervezéssel pedagógusként is sokat tehetünk. Az egyéni felelősséggel járó egyéni munka ösztönöz a kitartásra és elmélyedésre, ám, paradox módon, egyéni feladatával nem hagyhatjuk a gyereket egyedül. Világos részfeladatokra, határidőkre és megerősítő részeredményekre van szükség. Mindezt rendszerszerűen tudjuk biztosítani, ha adott tananyag feldolgozásának értékeléséhez a portfólió módszerét használjuk. Minden munkafázisban elkészül valami, ami a portfólió része lesz, így a feladat részekre, belátható egységekre bomlik, ugyanakkor a feldolgozás minden pillanatának jelentősége van. A gyerek maga felel a folyamatért, az ötlettől a megvalósításig. Kitartó munkájában segíti a belátható cél és a saját ötletében rejlő inspiráció, a kézzel fogható eredmény pedig megerősíti abban, hogy megérte az erőfeszítés. Ha jól csináljuk. A siker kulcsa itt a jól definiált részfeladatokban rejlik, és ez a pedagógus felelőssége. Ennek híján beláthatatlanná válik a feladat, és köddé válik a teljesítmény, vagyis pontosan az ellenkezője történik annak, amit szeretnénk…

De jó eredményeket várhatunk a kooperatív tanulásszervezéstől is, azonban itt is észnél kell lenni. Az ötletgyáros, ám kitartásáról nem híres gyereket könnyen elveszíthetjük a csoportos feladatmegoldás során. De ha megfelelő egyéni felelősséget kap, bízhatunk abban, hogy – a közös cél érdekében – helyettünk a csoporttagok fogják noszogatni... Már amennyiben van, aki noszogassa. Épp ezért, a tanári tervezés kulcsa itt, a megfelelő feladat kitűzésén túl, a csoportok tudatos összeállítása. Ne csak az adott tárggyal kapcsolatos képességeket mérlegeljük, figyeljünk a gyerekek csoportszerepére is! Kreatív csoportfeladatnál legyen, aki az ötletet hozza, aki szervez, irányít, aki a csoport klímájára ügyel, aki a pedáns megvalósítást képes kézben tartani!

Örülhetnénk is, hogy ma már kevésbé az a kérdés, hogyan fejlesszük gyermekeink kreativitását, sokkal inkább az, hogyan őrizzük meg. A környezeti változások részben elvégezték a dolgunkat, hallatlan kreatív potenciált szabadítva fel; ám ugyanezek a változások látható deficitet okoztak a megszokott iskolai készségek tekintetében.

Érdemes tehát tanulásszervezési módszereinket újragondolni – nemcsak „szegény kreatív gyermekeink” érdekében.

Földes Petra

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.10.07.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktú...
(Forrás: eduline)
--
2019.10.07.
L. Ritók Nóra: Emancipáció és nyomorúság
Aki a főállású anyaságból lép át a munkaerő-piacra, annak iszonyúan nehéz. Mert a pénz kell, a férfiak zöme már nem tudja eltartani a családot, ahogy a gyerekek intézményrendszerbe ker...
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
--
2019.09.06.
Microsoft-botrány: újabb korrupciógyanús szálra bukkant Hadházy
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilá...
(Forrás: Magyar Hang)
--
2019.09.06.
"Kérdezd meg szüleidet, miért nem vagy megkeresztelve" – adja feladatul az ötödikes tankönyv
Bánhegyi könyve nem először kap publicitást: 2015-ben a tiltakozások hatására vissza kellett vonni az általános iskolák ötödik, a hatodik és a hetedik osztályaiból az általa írt tört...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.09.04.
„Füttyre indítható, fegyelmezett szolgahadat képezünk” – Exkluzív interjú Vekerdy Tamással és fiával, Dániellel
Az egyikük önmagában intézmény – bármit mond, az futótűzként terjed az interneten, és szavait anyák ezrei tekintik szinte szentírásnak. A másikuk elbújni szeret, és a szűkebb környezet...
(Forrás: wmn.hu)
--
2019.09.03.
A szelekció rendkívül nagy arányú növekedése a magyar iskolarendszerben 2010 és 2017 között. Nahalka István írása
Számtalan szakember és szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a szelekciós, illetve az esélyegyenlőtlenségek növekedését eredményező folyamatok egyre veszélyesebbek Magyarországon...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.09.03.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
A gyorsjelentés szerint a válaszadók 79%-a szerint túl kevés az ellenszolgáltatás és túl nagy az elvárás, 21%-a várja, hogy javuljon a helyzet, ezen felül 21%-a munkahelyet változtatna, é...
(Forrás: eduline)
--
2019.09.03.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.08.31.
A magyar oktatás színvonala 30 évvel maradt le a valóságtól, és ez a szám most megduplázódik
– mondta Rózsa Ildikó, a Resuli – a Megújuló Oktatásért Alapítvány vezetője a 24.hu-nak a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban. A parlament júliusban szavazta meg a szeptembert...
(Forrás: 24.hu)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Zoltán!
A munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is a pedagógus-előmeneteli
rendszer vonatkozik, a hozzá tartozó illetményrendszerrel, és a
szabadság. valamint pótszabadság is azonos, a távolléti díj számítása
az Nkt. alapján történik, a túlmunka díjazása, beleértve a
pihenőnapokon végzett munkát, mindenki esetében az Mt .és a
326/2013-as rendelet alapján történik, ahogy az eseti helyettesítésre
vonatkozó előírások is azonosak. Nem jár jubileumi jutalom, és a
végkielégítés is csak az Mt. alapján, ahogy távozáskor nincs
felmentési idő, hanem jóval rövidebb felmondási idő van. A nők negyven
év jogosultsági idő alapján nem kérhetik a felmentésüket, hanem közös
megegyezéssel vagy felmondással mehetnek el. A munkaviszony sokkal
könnyebb felmondással megszüntetni, mint felmentéssel, mert csak annyi
a kritérium, hogy az indok legyen valós és okszerű. Ha valakit
felmondással el akarnak küldeni, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató
esetében nem kötelező az előzetes állásfelajánlás. Küldök egy
összehasonlító táblázatot

((A választ a PDSZ jogi szakértőjétől kaptuk. Az ígért táblázatot a mail címre küldtük el).

--
  Tóth Zoltán

Üdvözlöm!
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésemre.
Alapítványnál, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a munatörvénykönyve vonatkozik. Minden kérdésben? Melyekben nem?
Különösen a heti munkaidő, az éves szabadság és a túlmunka díjazása (szombat, vasárnap) érdekelne.
Várom válaszát,
üdvözlettel: Zoltán

--
  ofoe

Kedves Rita! A gyermekvédelmi felelős munkakör 2012 szeptemberétől megszűnt, a feladat az osztályfőnökhöz került. Nem törvénymódosítás volt ez, hanem az új törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek tértek el a korábbiaktól. (A válasz a PDSZ jogi szakértőjétől érkezett.)

--
  ofoe

Kedves Katalin! Jól tudja : 22 órát kellett volna alapul venni, a tagóvoda vezetője - bár csoportban kell lenni 3 csoportos óvoda esetén, tehát nem függetlenített vezető -, de kap órakedvezményt. Tehát nem a 32 órát, hanem a 22 órát kell nézni és erre rászámolni a túlórát. (A választ Bakonyi Anna óvodai szakértő adta meg.)

--
  Mohácsi Katalin

Tisztelt OFOE!

Szeretnék állásfoglalást kérbi a következő helyzetre! Tagintézmény vezető vagyok egy 3 csoportos óvodában. Saját csoporttal foglalkozom,és látom el a vezetői feladatokat.Kolleganőm nem lesz ebben az évben, így egyedül látom el a feladatot a nap folyamán.A fenntartó eddig 50 óra ingyen munkát kért, majd a 32 óra feletti órákat számolta el részemre 90 %-os túlórával. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e számomra az óvónők kötelező 32 órájával való számolás, mert az én kinevezésemben a 22 óra van megjelölve.EDDIG A 32 ÓRA FELETTI IDŐT számolták el ingyen 50 órai munka után.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Mohácsi Katalin

--
  Sasváriné Rita

Tisztelt Szerkesztőség!
Emlékeim szerint volt egy 2012. évi szabályozás mely az iskolai gyv felelős feladatkörét ill. annak változását írja le. Ha jól emlékszem, az ofő munkakörbe jobban beletették a gyv- t, míg a szakirányú képesítéssel nem rendelkező tul.képpen pedagógus gyv felelős feladatai arányosan csökkentek. Kb a kapcsolattartás segítése és a statisztika maradt meg neki. Meg is szűnt a 2 óra adható órakedvezménye. Most szükségem lenne arra az információra, hogy mely rendelet vagy törvénymódosítás írja le ezt a változást. Ebben kérem segítségüket. Tisztelettel: Sasváriné

--
  ofoe

Kedves Márta! Íme a válasz, amit a PDSZ jogi szakértőjének segítségével adunk meg.
Az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben
dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő). A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
17. § (5) bekezdése szerint "a (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások,
pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4)
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra." A fentiekből következik, hogy nem teljes héten nem 26 órával kell számolni, hanem időarányosan, mivel ekkor a heti munkaidő 40 óránál kevesebb.
Az összevont helyettesítések esetében a Kjt. 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
Reméljük, segítettünk.

--
  Márta

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy munkahét nem minden napján dolgozunk, mert pl. munkaszüneti nap ( Nagypéntek), vagy szabadságot írt ki a vezető ( tavaszi szünet utáni nap), esetleg 1-1 tanítás nélküli munkanap esik a hétre, akkor is csak a 26 óra feletti helyettesítés számít bele abba a bizonyos 30 napba, amely felett már fizetni kell a helyettesítésekért? Nem kell ilyen esetekben arányosan csökkentve számítani a heti kötött munkaidőt, tehát nem max. 26-ban meghatározni? Az iskolavezetés szerint nem. :( Szerintem ez olyan, mintha ledolgoztatnák velünk pl.a szabadságot. Pl. egy nap a héten nem tartottam órákat, mert osztálykiránduláson voltam. Ezen a napon lett volna 4 órám, de mivel nem tartottam meg, azon a héten csak 22 órám volt, 4 óra helyettesítést is kiírhatnak, ami 26 óra alatt van, tehát nem is számít helyettesítésnek. Az összevont helyettesítések pedig egyáltalán nem számítanak nálunk helyettesítésnek. Rendben van ez így?Nagy a káosz. Senki nem tud semmit.Válaszát előre is köszönöm

--
  Eleonóra

Kedves OFOE!

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat! :-)

Üdvözlettel: Németh Eleonóra

--
  ofoe

Kedves Eleonóra! Kicsit bonyolult a helyzeted mert a pedagógus munkaköröd alapján jár Neked a 21 munkanap alapszabadság, és a 25 munkanap pótszabadság. Az ápoló munkakör alapján viszont évi 21 munkanap alapszabadság és a Kjt. 57. § (1) bekezdése szerint a fizetési fokozatoddal egyenlő számú munkanap pótszabadság illet meg. Ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bek c)pontja alapján a kollégiumi ápoló munkakörben dolgozóknak nem jár az évi 25
munkanap pótszabadság, erre ["c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens,szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai
felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász,munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. (A válaszadásban a PDSZ jogi szakértője volt segítségünkre.)

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek